Dolgozók Lapja, 1984. július (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1984. szeptember 1., SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. évf., 205. sz. Ára: 1,80 forint Bányászünnep Tatabányán, Oroszlányban Ünnepség p Vértanúk terén A kommunista veteránok is elhelyezték a kegyelet virága­it a mártírhalált halt harcostársak emlékművénél. Amikor felhangzott a térzene, az ünnepet köszöntő emberek, a környék lakói, felnőt­tek, gyerekek gyüle­keztek Tatabánya­Újvárosban, a mártí­rok emlékműve köze­lében. Pontosan fél öt­kor harsona jelezte a megyei emlékünnep ( kezdetét. Az esemé­nyen részt vett Kapo- lyi László ipari mi­niszter, Antalóczy Al­bert, a megyei párt- bizottság első titkára, Varga Gyula, a me­gyei tanács elnöke. A Kommunista Párt bá­nyászbizottsága megala­kulásának 40. évfordulójára emlékezett a szónok: Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbányák vállalati szakszervezeti bi­zottságának titkára. Azok­ról a kommunistákról em­lékezett meg mindenek­előtt, akik dacolva a íasi- zálódó Horthy-rendszer- rel, életüket kockáztatták a jobb, szebb jövő reményé­ben. S visszapillantott 1919 véresen emlékezetes napjá­ra, szeptember hatodikára is, amikor a nagyiroda előtt a fegyvertelen tünte­tők közé lőttek a csend­őrök. Beszélt a mérhetet­len sok áldozatról, amely a bányászokat sújtotta. Az erősödő ellenállási mozga­lomban sikerült nemzeti tömegbázist teremteni. Ezt jelezte, hogy Tatabányán 40 évvel ezelőtt a legne­hezebb időszakban alakult meg a Kommunista Párt bányászbizottsága — s tagjai a fegyveres partizán­harcra készültek fel. Kö­szöntötte azokat a kommu­nistákat, a nehéz idők har­cosait, tanúit, akik ma is itt vannak közöttünk: Dö­me Piroskát, Király Lajost, Goda Jánost és Mudróczky Jánost — az ellenállás egykori szervezőit. A fel- szabadulás napja minden­kire nem virradhatott fel. Sokan életüket adták jele­nünkért. A harmincnegye­dik bányásznapon az ő emlékük előtt ... nsztel- günk. Az ünnepi beszédet kö­vetően a miniszter, a me­gyei párt-, állami, társa­dalmi szervek vezetői, a fegyveres testületek, a szénbányák képviselői meg­koszorúzták a mártírok em­lékművét, s elhelyezte a kegyelet virágait a harcos­társak emlékművénél a négy veterán kommunista is. A koszorúzási ünnepség a Vértanúk terén, a bányász központi emlékműnél foly­tatódott. Autóbuszokkal szállították a helyszínre a vendégeket, az ünneplő em­bereket. Itt az ifjúsági fú­vószenekar adta a térze­nét, majd a megérkező Bá­nyász-fúvósokkal közösen játszották a Himnuszt. A hagyományokhoz hí­ven sok érdeklődő volt ta­núja a diákok* a sportolók díszes felvonulásának. A bányász központi emlékmű megkoszorúzásakor a fú­vósok adtak aláfestő zenét. A sportcsarnokban a szén­medence dolgozóinak tiszte- 3 elére rendezett gálaesten Fekete Lajos, a Tatabányai Szénbányák vezérigazgató­ja köszöntötte a bányászo­kat. A kilencvenéves vál­lalat jelenéről, gondjairól, jövőjéről beszélt. Emlékez­tetett arra, hogy a medence szénvagyonának szűkülése újabb és újabb kutatásokra ösztönözte a tennivágyó embereket. A város, a me. gye határait túllépve terem­tik meg az új, korszerű bá­nyaüzemeket, kenyeret, munkalehetőséget nyújtva a nagy múltú Tatabányai Szénbányák lelkes kollektí­vájának. A nehézségek, gondok ellenére a jövő szén­bányászatának modelljét al. kotják meg. A visszafejlesztés idősza­kában kialakult, megerősö­dött szénen kívüli tevékeny­ség szellemi és technikai termékei országhatárainkon túl is ismertté váltak. A megbecsülés hangján szólt a vezérigazgató azok­ról a szocialista brigádok, ról, vájárokról, föld alatt dolgozó iparosokról, akik szabadnapjaikat, ünnepeiket is feláldozzák az ország energiaéhének enyhítésére. Az eredmények, a tervezett­nél jobb teljesítmény, azt bizonyítja, hogy érdemes. Köszöntötte Fekete Lajos a vállalat valamennyi dolgozó­ját, nyugdíjasait is. A bányásznapi ünnepi gá­laesten a Hungária tánc- együttes adott műsort. * Oroszlányban, a város fő­terén délután fél ötkor vet­te kezdetét a bányásznapi ünnepség, amelyen részt vett Bátor Zoltán, a megyei párt- bizottság titkára, Czipper Gyula, ipari miniszterhe. lyettes, Galántai Pál, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Giczy Gyula, az oroszlányi városli pártbizottság első titkára és Osvald Gyula, a szakszervezetek megyei ta­nácsának titkára. A Bányászhimnusz hang­jai és a résztvevők, a ven­dégek köszöntése után Czip. per Gyula ipari miniszter- helyettes mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta: „A bányász­nappal társadalmunk azt fejezi ki, hogy elismeri a bányászok harcos múltját és megbecsüli a mai bányá­szok áldozatos munkáját.’” Ezután megemlékezett az 1919. szeptember hatodikai tragikus tatabányai bányász­tüntetésről, amikor a békés fölvonu lókra gyilkos csen- dőrsortűz zúdult. Szólt ar­ról, hogy a háború után a bányászok az elsők között álltak csatasorba a termelés megindítása érdekében. „A bányászat a társadalmi fej­lődés és társadalmi munka- megosztás folyamatában ér­te el mai fejlettségét, mi­közben minden korszak Ipari aktívaiilés Tatabányán Kapolyi László miniszter előadása I a megyei tanács székházában aktí- vaülésre került sor az ipari tárca _________________ vezetője, Kapolyi László és a me­gyei ipari tevékenységet végző gazdálkodó szerveze­tek képviselőinek részvételével. A rendezvényen részt vett Antalóczy Albert, a megyei pártbizottság első tit­kára, és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke is. Bevezető előadásában Kapolyi László ismertette az idei év és a következő tervidőszak teendőit, mind • az ipar belső, mind külpiaci kötelezettségeivel össze­függésben. Mindvégig a rendszerszemlélet, a haté­kony és minőségi munka, valamint a szervezetkor­szerűsítés fontosságát hangsúlyozta. Vázolta az 1985. évi, illetve a VII. ötéves tervvel kapcsolatos straté­giai és taktikai elképzeléseket. Több kulcsfontosságú kérdést említett: például a hazai energetikai programok teljesíthetőségét, az ex­portorientált könnyűipari és gyártórendszer-fejlesz­tést, a KGST-rekonstrukciós, élelmiszergazdasági programjaiban és az úgynevezett szoftverek export­jában való részvételt — a tárca, a népgazdaság és a KGST haszna szempontjából. Rámutatott, hogy az ipari tárcának az úgyneve­zett funkcionális szervekkel, főhatóságokkal együtt úgy kell igyekezni, hogy a gazdaságirányítás átfogó korszerűsítése igazán hatékony iparvállalatokat ^talál­jon” a VII. ötéves terv kezdetére. Fontos a felkészülés a nagyobb önállóságra mind szakmailag, mind politi­kailag. . „ , „ a konzultációs lehetőséggel, Bakucz Mik Elve ós, a Magyar Viscosagyár igazgatója, és _________ Benkovics Alajos, a Mikrölin ISZ elnöke j avaslatot tqtt az ipari fejlesztési koncepció finomí­tására. A miniszter a javaslatokat elégedetten nyug tázta, igényelve a résztvevők további, akár Írásos észrevételeit. Mert — mint jelezte —. a területi kon­zultációk a novemberre kidolgozandó tárcaszintű szintézist szolgálják. — fonda — (Fotó: Fenyvesi Ágnes) Oroszlány. A koszorúzás ünnepi pillanata. anyagi-műszaki alapjának megteremtéséből rendkívüli mértékben kivette a részét. ’ A miniszterhelyettes em­lékeztetett arra is, hogy az oroszlányi szénmedence a szocialista Magyarországgal együtt fejlődött. A szén­bányák hanyatlási eveit a fellendülésnek egy új korszaka követte, a terme­lőképesség fokozása érde­kében több központi in­tézkedés történt. Ezek kö­zül kiemelkedő jelentősé­gű az eocénprogram ke­retében mintegy 5 milliárd forintos állami beruhá­zással megvalósult Már- kushegyi báfgj|fczem 1981. évi üzembe helyezése. Az Oroszlányi Szénbányák teljesítményét pozitívan minősíti az, hogy a közvet­len befejezés előtt álló behuházást sikeresen va­lósítja meg, ennek követ­keztében a termékkibo­csátás, a hatékonyság ja­vult, ami hosszabb távon is termelési biztonságot jelent. A miniszterhelyettes ki­tért a bányászok munka- körülményeire is. „A mai bányászok már nem gör­nyedt hátú rabszolgái a föld gyomrának. A bányá­szok ma kisebb fizikai igénybevételt követelő korszerű gépekkel dolgoz­nak és a technikai szint a jövőben is fejlődik”. Az ünnepi beszédet kö­vetően a minisztérium, a városi és bányász párt­bizottság, az Oroszlányi Szénbányák, a városi ■ és bányász KlSZ-bizott­ság, valamint a városi ta­nács és a Hazafias Nép­front helyi képviselői a munkásgyászinduiló lassú zenéje mellett megkoszo­rúzták a bányász-emlék­művet. Koszorúzás a mártírok emlékművénél

Next

/
Oldalképek
Tartalom