Dolgozók Lapja, 1984. július (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1984. augusztus 1., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XXXIX. évi., 179. sz. SZERDA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 1,40 forint A munkaverseny indulásának tapasztalatairól A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny in­dításának tapasztalatairól ta­nácskoztak kedden a SZOT székházában az ágazati szak- szervezetek és a szakszer­vezetek megyei (budapesti) tanácsainak képviselői. Meg­állapították, hogy a közel­gő pártkongresszus tisztele­tére kiszélesedett felszabadu­lási munkaverseny a dolgo­zók nagy tömegeit mozgósít­ja olyan kezdeményezésekre, amelyek szőkébb munkahe­lyi feladataik teljesítésén túl hozzájárulnak gazdaságpo­litikai célkitűzéseink megva­lósításához is. Mint arra a tanácskozás résztvevői rá­mutattak, az igazán értékes, formális elemektől mentes vállalások ott születtek ahol a gazdasági vezetők az első félév eredményeit mér­legelve vitatták meg a dol­gozókkal a soron következő teendőket. A szocialista brigádok többségének felajánlásai szo­rosan kapcsolódnak a leg­fontosabb vállalati célkitű­zésekhez, s legfőképpen a gazdálkodás javítását vizs­gálják. Vállalások egész so­rát tették a takarékosabb anyag- és energiafelhaszná­lásra, az eddig külföldről be­szerzett anyagok és alkatré­szek hazaival történő helyet­tesítésére, a vállalati ex­porttervek megvalósításának támogatására. Sok példa bi­zonyítja, hogy a különféle szakterületek munkatársai­nak együttműködésével olyan összetett feladat is megold­ható, mint például a gépek állásidejének csökkentése. Több helyütt erre vállalkoz­tak közösen a gépek kezelői, karbantartói, a munka irá­nyítói, szervezői. A vállalatok gazdálkodását segítő felajánlások mellett azonban kissé háttérbe szo­rult a brigádok szocialista embert formáló szerepe. A vártnál kevesebb olyan fel­ajánlás érkezett, amely a közösségi szellem kibonta­koztatására, erősítésére ösz­tönözné a dolgozókat, hogy az együtt tanulás, kulturá- lódás, szórakozás tartalmat kapjon. Fogadás a Parlamentben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden a Parlamentben fo­gadást adott a Lutheránus Világszövetség VII. nagy­gyűlése résztvevőinek tiszte­letére. A fogadáson megje­lent Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egyházügyi JHivatal elnöke, továbbá az Elnöki Tanács több tagja. Teleszkópos f ú rótornyok A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár 22 esztendeje készí­ti a kőolaj- és geológiai kutatások nélkülözhetetlen eszközeit, a fúrótornyokat. Az új termékük a Kani­zsa fantázianéven ismert fúróárboc teleszkópszerűen összetolható és így szállítható. A 4M tonna teher­bírású, K—400 típusú fúrótorony a korábbiaknál masszívabb, erősebb és 6-7000 méterig lehet lefúrni vele. A prototípust a gyár udvarán állították fel, a torony próbaterhelés után kerül a megrendelőhöz. Tanácsok fórumán Nem könnyű művelődni 48 éve történt A varsói félkelés Augusztus 1-én a varsói felkelés 40-ik évforduló­jára emlékezik Lengyelország és a világ. Arra a 63 napra, amellyel az utókor számára nemcsak a hősi­esség fogalma fonódott össze, hanem a pusztulásé, a fasiszta brutalitásé is. A felkelés résztvevői közül 18 ezren haltak hősi halált az egyenlőtlen küzdelemben, míg a polgári lakosságból 200 ezren estek áldozatul a harci cselekményeknek, a hitleristák tömegkivégzé­seinek és a felkelés leverését követő deportálásoknak. Két rokontémát tárgyalt legutóbbi ülésén a kis­béri tanács végrehajtó bizottsága. Az egyik a Kos­suth Filmszínház üzemvezetőjének tájékoztatója volt a mozi működéséről, a másik beszámoló a nagyköz­ségnek és társközségeinek közművelődési helyzetét elemezte. Azóta már világosan lát­ható: ez az óriási véráldo­zat katonai szempontból, sajnos hiábavaló volt. A felkelést a jobboldali londo­ni emigráns lengyel kor­mány irányítása alatt álló lengyel ellenállási szerve­zet, a „honi hadsereg”, a szövetséges hatalmakkal való kielégítő egyeztetés nélkül, elhamarkodottan, idő előtt robbantotta ki, így a hősi harc túlságosan elszigetelt maradt. Különö­sen a Varsó térségéhez kö­zeledő felszabadító szovjet hadsereggel lett volna ké­zenfekvő az akciók össze­hangolása, a felkelés irá­nyítói ezt azonban politi­kai megfontolásokból szán­dékosan elmulasztották, mivel saját pozícióikat kí­vánták erősíteni a háború utáni időkre a tőkés tár­sadalmi rend átmentése érdekében. A harcok kez­dete után a közös ellenség elleni küzdelemben csatla­koztak hozzájuk a Lengyel Munkáspárt körül tömörülő baloldali erők ellenálló szervezetének, a „népi had­seregnek” a katonái is, szervezeti különállásukat azonban mindvégig meg­tartották. A felkelés hírére Hitler őrjöngött. Kiadta hírhedt parancsát: Varsót a földdel egyenlővé kell tenni”. Jóllehet, a harcok kez­detben valamennyi varsói városrészre kiterjedtek, a felkelők birtokában lévő te­rület már a tizedik napon lényegében a Visztula nyu­gati partja menti sávban elterülő városrészekre zsu­gorodott. Először a Visztula túlpartján lévő Praga vá­rosrész veszett el, amit a németek hídfőnek akartak kiépíteni a közeledő Vörös Hadsereg ellenében. Au­gusztus 5-én a hitleristák erősítést kaptak, megkezd­ték a legnyugatibb város­rész, Wola elleni támadá­sukat. A nácik nagy kegyet­lenséggel jártak el. Nem­csak a foglyul ejtett felke­lőket végezték ki könyör­telenül, de a sebesülteket, sőt a kórházak személyzetét is. Az általuk elfoglalt te­rületeken megkezdődött a varsói lakosság módszeres kiirtása. Nőket, gyermeke­ket, férfiakat gyilkoltak vá­logatás nélkül halomra. Az augusztus 5-ét kö­vető napokban csupán Wola városrészben 40 ezer ember esett a fasiszta barbárság áldozatául. A németek szá­zával terelték tankjaik előtt golyófogó gyanánt a békés polgári lakosokat, más ese­tekben kényszerítették őket, hogy golyózáporban szed­jék szét a barikádokat. A fasiszta aljasság betetőzése­képpen a szó szoros értel­mében, martalócokat, köz- törvényes bűnözőkből ver­buvált alakulatokat vetettek be. Ezek aztán a kíméletlen harcok során maradék em­beri mivoltukból is tökéle­tesen kivetkőztek. Közben Varsó fokozatosan romhal­mazzá vált. A felkelők, mivel tudták, hogy számukra nincs ken­gyelem, halálmegvető bá­torsággal valóban az utol­só töltényig harcoltak. So­káig tartani is tudták pozí­cióikat. Augusztus 31-e n azonban elesett a hősiesen védett óváros, ahol pa­rancsnokságuk kezdetben tartózkodott. A parancs­nokság ekkor átköltözött s belvárosba. — Azokkal a városrészekkel, amelyek­kel a közvetlen kapcsolat megszakadt, a csatornaháló­zaton keresetül tartották fenn összeköttetést. Szeptember 13-án még egyszer felcsillant a re­mény. A szovjet csapatok a Visztula túlsó oldalán tá­madásba lendültek, a velük együtt harcoló első lengyel hadsereggel karöltve fel­számolták a németek hídfő­állását, és bevették a Visztula keleti oldalán lévő Praga városrészt. A se­gítség karnyújtásnyi közel­ségbe került. A németek azonban ekkor visszavonuló csapataikkal is megerősöd­ve, minden eddiginél eltö- kéltebb támadásokat intéz­tek a felkelők ellen, igye­kezve elvágni őket a folyó­tól. Így aztán hiába do­bott át az 1. lengyel és a szovjet hadsereg szeptem­ber 15. és 21. között a né­metek pergőtüzében több zászlóaljat is a felkelők megsegítésére. A fasiszták egymás.után foglalták el az egyes, egymástól egyre in­kább elszigetelődő városré­szeket. A reménytelen hely­zet láttán a felkelés pa­rancsnoka, Bor tábornok (valódi néven Tadeusz Ko- morowski) október 2-án el­rendelte a még harcoló egységeknek a fegyverleté­telt. Amilyen örvendetes, hogy a Kossuth mozi személyi és tárgyi feltételei nagyjá­ból megfelelnek az igé­nyeknek és a múlt évben több mint harmincezer lá­togatója volt — bár, hogy ez sok, vagy kevés, volta­képpen nehéz eldönteni —. annyira lesújtó a helyzet- elemzés egy másik passzu­sa. A mozi környezetéről van szó, amely így fest; „a lakók a mozi épülete elé öntik a szemetüket, a ke­letkezett bűz és rendetlen­ség már elviselhetetlen”, „az udvar hátsó részében Félidejéhez érkezett az építőtábor! idény: július utolsó napjáig több mint harmincezer fiatal töltött emlékezetes heteket mező- gazdasági, építőipari, út- vasútépítési, vendéglátóipa­ri és más jellegű idénymun­kával. Az építőtábori moz-' galom nemzetközivé válását jelzi, hogy több ezer ma. gyár és külföldi fiatal dol­gozik „cseretáborokban”. Kedden például 600 bolgár fiatal utazott haza, befejez-, ve a magyar építőtáborok­ban végzett munkát, s 400 magyar fiatal tért vissza a bolgár építőtáborokból. Nagyistók László, a KISZ KB építőtáborok bizottságá­nak titkára elmondta: a fél­idei mérleg adatai szerint az építőtáborok idén a korábbi évekénél is eredményeseb­bek. Az első két turnusban dolgozó fiatalok napi mun. kabérének átlaga 117,50 fo­rint volt, szemben az 1982- es 81, és a tavalyi 107 fo­rinttal. Ez a teljesítmények Javulását, és a jobb munka- szervezést egyaránt jelzi. A fiatalok túlnyomó több­sége idén is az építőtábor­ban tevékenykedik; munká juk révén jól halad — egye­bek között — az Ottörősta­disznót és egyéb háziálla­tot tartanak ..és „ez lehe, az egyik fő oka egyes láto­gatói rétegek elmaradásá­nak”. Bizony, ez ok lehet — sertésbúzben — kivált nyá­ron — a legjobb filmalko­tás is nehezen élvezhető. A közművelődés többi színtere — a művelődési ház és a klubkönyvtár — tevékenységét a beszámoló­ból idézett szemérmes fél­mondat is minősíti: „(a közművelődéssel) Kisbé­ren évek óta nehézségek vannak”, a „lakosság el­vesztette bizalmát a műve­dion újjáépítése, a bicskei és a tiszadobi nevelőottho­nok felújítása, valamint a szombathelyi KISZ-lakások építése. Táborozok dolgoz­nak az Ajka környéki vas­úti pályán, Makó csatorna- hálózatának bővítésén, Szent­endre szépítésén, csinosítá­sán. s a Békés megyei sza- nazugi úttörőtábor építésén Is. Rendkívül népszerűek az idén először szervezett sátoros környezetvédő tábo­rok; a Balatonnál és a Ve­lencei-tónál nagy lelkesedés­sel gyűjtik a szemetet, tisz­títják a parkokat a diákok, önzetlenül, társadalmi mun­kában végzett tevékenysé­gükről valamennyi helyi ta­nácstól elismerő véleményt hallottak a KISZ KB illeté­kesei. Az idei év érdekes kísér­lete a diákok által leszedett gyümölcs önálló értékesítése. Július elejétől a Balaton északi és déli oldalán tíz állandó és öt mozgó árusí­tóhelyen vásárolhatnak „építőtábori gyümölcsöt” az üdülők; július 15-től a Ve­lencei-tónál, az elmúlt hé­ten pedig a budapesti nagy­üzemekben is megjelentek a diákok gyümölcsös stand­lődési ház tevékenysége iránt”. A beszámoló sorol­ja az okokat is: mostoha tárgyi feltételek, szakkép­zettség és lelkesedés hiánya, személycserék, alacsony dí­jazás —, kevesebb az eze­ket javító elképzelés, s azok is inkább a „kellene” szintjén vannak Sokkal rosszabb a hely­zet a társközségekben, Ászáron és Llt.i svakorm- tilag semmilyen közműve­lődési rendezvénynek nin­csenek meg a feltételei; Jászai Mari szülőfalujában egy év alatt összegen kettő ismeretterjesztő előadás és 4-5 „egyéb rendezvény’’ szolgálta a lakosság ipú- velődését. Hántán a legtöbb a lehetőség: itt van nagyte­rem az évi 2-4 színházi elő­adásnak, s működik az if­júsági klub, meg a Páva­kor. jal. Annyi már az igazi gyü­mölcsszezon beköszönte előtt látszik, hogy a kezdemé­nyezés révén sok helyütt a megszokottnál olcsóbban juthatnak gyümölcshöz a vásárlók. A cseresznye, a meggy, és a sárgabarack át. lagos ára például az elmúlt napokban 26—27 forint volt, miközben az üzletekben 36 —45 forintért kínálták kiló-' ját. Sok helyütt sikerült el­érni a kezdetben sem tit­kolt célt: a környékbeli kis­kereskedők kénytelenek vol­tak csökkenteni borsos áraikat. Ugyancsak jól sikerült az idei év másik próbálkozása: sokan keresik fel az építő­táborozó diákok által üze­meltetett pécsi szállodát. Az egyéni diákturistákat fogadó hotel kihasználtsága eddig mintegy 60—70 százalékos, s a kedvező tapasztalatok alapján a KISZ KB illető, késéi tervezik, hogy ha­sonló nyári szálláshelyekből országos hálózatot építenek ki. A szállodát egyébként diákigazolvánnyal lehet igénybe venni — legfeljebb három éjszakára —, s a 35— 40 forintos napi szállásdíj a reggeli költségeit is tartal­mazza. Az iszonyú véráldozattal járó 63 napos legendás küzdelem •—, amelynek külön tragikumot adnak a résztvevők önfeláldozó hősiessége és a kirobbantásá­ban közrejátszó politikai ellentmondások — elbukott ugyan, de kifejezésre juttatta a lengyel nép eltökélt­ségét • fasiszta elnyomás ellent harcban. Félidőben az építőipari idény Szakszervezeti tanácskozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom