Dolgozók Lapja, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1984. március 1., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XXXIX. évf., 51. sz. CSÜTÖRTÖK I ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 1,40 forint MAI SZÁMUNKBAN Közúti ellenőr voltam . . . Szombat este Hantán Szerkesszünk együtt 3. oldal 4. oldal 5. oldal Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának el­nökletével szerdán ülést tartott a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A ta­nácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, megjelent és felszólalt Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője és Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke is. A KISZ Központi Bizottsá­ga Kovács Jenőnek, a KB titkárának szóbeli kiegészí­tése után előterjesztést vita. tott meg és fogadott el a KISZ ideológiai munkájának javításával összefüggő fel­adatokról. A dokumentum megállapítja, hogy ifjúságunk túlnyomó többsége magáénak vallja a szocialista eszmé­nyeket, megbecsüli eredmé­nyeinket, büszke hazánk nem­zetközi tekintélyére. Az. if­júsági szövetségnek elő kell segíteni, hogy mai helyzetünk, előrehaladásunk nehezebb kö­rülményei a fiatalokból ne csüggedést vagy félreállást váltsanak ki. hanem a ki­hívás elfogadását, a gondok leküzdéséhez szükséges erő­feszítések vállalását. A KISZ egyik legidőszerűbb teendő­je, hogy ifjúságunkat meg­nyerje annak a programnak, melyet pártunk a gazdasági és társadalmi életben szük­séges változások megvalósí­tására alakított ki. Az ifjúsági szövetség mű­ködjek közre a szocializmus megvalósulásának folyamatá­ról alkotott hitelesebb kép kialakításában. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága Szóntdi Sándor titkár elő­terjesztése alapján megvitat­ta és elfogadta az ifjúsági szövetség környezetvédelmi feladatairól szóló határozatot. Ennek alapján a KISZ jövő­ben aktívabb szerepet kíván vállalni a természet megóvá­sában. a környezet tudatos alakításában amiben helyze­ténél, életkoránál fogva az ifjúság különösen érdekelt. Ezért ösztönzi a környezet­és természetvédő csoportok létrejöttét, s a környezeti ár. talmak jelzésével, intézkedé­sek kezdeményezésével is hozzájárul a természet védel­méhez, az egészséges, kultu­rált lakóhelyi környezet lét­rehozásához. A KISZ Köz­ponti Bizottsága döntött ar­ról, hogy az ifjúsági kör­nyezet- és természetvédelmi tevékenység hatékonyságának, szakszerűségének javításáért létrehozza az ifjúsági környe­zetvédelmi tanácsot. A testület megvitatta és el­fogadta a KISZ-szervek és -intézmények, valamint az út­törőelnökségek 1984. évi költségvetését, amelyet Nyit- rai István KB-titkár terjesz­tett elő. Végezetül a Központi Bi­zottság személyi kérdésekben döntött. Kovács Jenőt érde­mei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt fel­mentette titkári tisztségéből, központi bizottsági, intéző bi­zottsági és titkársági tagsá­ga alól; Ernőd Pétert koop­tálta a Központi Bizottság tagjai sorába és megválasz­totta a Központi Bizottság titkárává, az Intéző Bizottság és a titkárság tagjává. A Központi Bizottság Barabás Miklóst — akit az Országos Béketanács főtitkárává vá­lasztott —. érdemei elismeré­se mellett felmentette titkár­sági tagsága alól: Cservény Vilmost, a Központi Bizottság tagját megválasztotta a tit­kárságtagjává, és megbízta a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség főtitkári teendőinek ellátásával. Számvetés az IKR-nél Költségtakarékos gazdálkodás — kedvező hozamok A közgyűlés résztvevői Kapolyi Lászlót hallgatják Fotó: — tin 400 ezer nö a téeszekbsn Olésr tartotl1 a TOT elnöksége A Bábolnai IKR a múlt évben hazánk 241 me­zőgazdasági nagyüzemében mintegy félmillió hekUr»n szolgálta, segítette a korszerűbb növénytermesztés fel­tételének biztosításán keresztül a magas terméshoza­mok eléréséti Mivel a bábolnai rendszer eredményei a mezőgazdasági ágazat egészének jövedelmezőséget je­lentősen befolyásolják, az esztendei munkát értékelő számvetést évről évre nagy érdeklődés kíséri. A szer­dán délelőtt Bábolnán tartott évzáró közgyűlésen részt vett Antalóczy Albert, a megyei pártbizottság első titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Póden Gyula, a Központi Bizottság osztály vezető-helyet lese, Magyar Gábor, MÉM-miniszterhelyettes és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke. A mezőgazdasági szövet-' kezetek egymilliós tagságának 40 százaléka nő; helyzetüket, élet- és munkakörülményeik alakulását vitatta meg a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége szerdai ülésén. Amint a testület elé terjesztett írásos beszámoló, bői kitűnt; az elmúlt öt év­ben a mezőgazdasági szövet­kezetek többsége a nehezebbé vált gazdasági feltételek kö­zött is további erőfeszítéseket tett a nők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek ja­vítására. Szélesedett a nők foglalkoztatási lehetősége, en­nek nyomán 1980 óta 18 szá­zalékról 23 százalékra emel­kedett a 30, éven aluli nők aránya. Emelkedett a nők jövedelme is, ám átlagkere­setük alacsonyabb a férfia­kénál. A szövetkezetek választott testületéiben növekedett a nők aránya. Az elmúlt években tovább javult a tsz-dolgozók, közöt­tük a nők élet- és munkakö­rülménye. A gépesítés, az ál­talános technikai fejlődés eredményeként a gyengébb nem képviselőinek fizikai megterhelése tovább csökkent. Az elnökség a tanácskozás tapasztalatait összegezve megállapította: a szövetkezeti mozgalom számára továbbra is fontos feladat a nők rend­szeres, és állandó jellegű fog­lalkoztatása. Az országos és a területi érdekképviseleti sze^/eknek fokozottabb se­gítséget kell nyújtaniok a le­hetséges munkahelyek, illet­ve munkaalkalmak feltárásá­ban, elsősorban azokban a szövetkezetekben, ahol a ki­egészítő tevékenység aránya alacsony, illetve foglalkoztatá­si gondok jelentkeznek. Az üzemi igényekkel összhang­ban továbbra is indokolt szorgalmazni a nők szakmai képzését, továbbképzését, eb­ben a nőbizottságok vállalja­nak az eddiginél nagyobb szerepet. A közgyűlést Burgert Ró­bert, az IKK igazgató taká­csának eiuöke köszöntötte. A taggazdaságokban a rendszer közreműködése révén elért eredményekről és a közös vál­lalat tavalyi gazdálkodásáról Tóth János ügyvezető igazga­tó adott átfogó tájékoztatást, előrebocsátva, hogy az időjá­rás okozta rendkívüli nehéz­ségek ellenére eredményes évet zártak, és csaknem 107 milliós nyereséget értek el. Elmondotta, hogy a nyereség- terv teljesítésében és túltel­jesítésében a szolgáltatási színvonal megtartása mellett a költségtakarékos gazdálko­dás volt a meghatározó. És bár az integrációba vont nö­vények terméseredményei — a napraforgó kivételével — nem tükrözik a befektetett szellemi, fizikai, anyagi és erkölcsi ráfordítást, mégis en­nek köszönhető, hogy a leg­súlyosabb károkat szenve­dett területek kivételével az aszály károsító hatása kevésbé érvényesült. A ku­korica a tervben megha­tározott 6 ezer 879 kg-os át­lagterméstől csupán 561 kg- mal, a búza pedig a tervezett 5 ezer 007 kg-tól csak 234 kg. mai maradt el. Azokon a területeken, ahol az időjárás nem gátolta a növényállomány fejlődését, kiemelkedő eredmények is születtek. Harminc taggazda­ság ért el 8 tonna feletti, ezen belül két gazdaság tíz tonna feletti és hét gazdaság 9-10 tonna közötti átlagter­mést. Az 1982. évi rekord­terméshez viszonyítva 29 tag- gazdaság ért el kukoricából magasabb hozamot. Az őszi búza átlagtermése annak ellenére, hogy a terv­től elmaradt, az 1982. évi hektáronkénti átlagtermést 103 kilóval meghaladt«. A gabona mellett az aszály leg­jobban a cukorrepa-terulete- ket sújtotta, legttevesbé a napraforgót, amelynek hektá­ronkénti átlaga a tervezettnél 28 kilogrammal volt több. Javult a szolgáltatás szín­vonala mind agronómiái, mind műszaki vonatkozásban. A vetőmag-, a tápanyag-, a növényvédószer-ellátás za­vartalanságát jó előkészítő munkával biztosította a rend­szer. A tavalyi gépbeszerzé­seket 140 millió forint saját fejlesztési alap átengedésével segítették a taggazdaságok. Az idei évre további 182 mil­lió forint saját erőt ajánlot­tak fel. Az alkatrészhiány enyhítésé­re 1983-ban 462 alkatrészfé­leségből 70 millió forint ér­tékűt gyártottak a taggazda­ságok és más hazai üzemek. Az IKR saját javítóműhelyé­ben 7 millió forint értékű al­katrészt és 87 millió forint ér­tékű főegységet újított fel. Ezután az IKR ügyvezető igazgatója a részközgyűlése­ken tapasztaltakat összegezte, majd a felügyelő bizottság beszámolóját hallgatta meg a közgyűlés. A korábbi évekhez hason­lóan ezúttal is sok taggazda­ság képviselője kért szót. Felhívták a figyelmet a me­liorációval és a műtrágya­ellátással kapcsolatos gon­dokra, és arra a sájnálatos ta­pasztalatra, hogy a mezőgaz­daságban dolgozók termel­ni már megtanultak, de a költségekkel gazdálkodni még nem tudnak. Kifogá­solták. hogy bár a hazai gyártmányú gépek „világ- színvonalú” árakon kerülnek forgalomba, megbízhatóság tekintetében ‘ — különösen a silómarók és bálázók — el­maradnak az importgépek­től. Javasolták, hogy a gé­pek tervezői kérjék ki ide« jeben az ev tizedes tapaszta­latokkal rendelkező szakem­berek véleményét. Szóltak a folyékony műtrágyázás elő­nyeiről, s arról a hátrányról is, hogy az igények növeke­désével a kiszolgálás színvo­nala romlott. Kapolyi László, ipari mi­niszter hozzászólásában ki­emelte: az ipar nagy érdek­lődéssel figyeli azt a nemzet­közi viszonylatban is nagy­hatékonyságú termelési fo­lyamatot, amely a magyar mezőgazdaságot az élvonal­ba emelte. Eredményeire az ipar, a mezőgazdasági gép­ipar és a vegyipar társként is tekint, hiszen a fejlődés­hez az ipari háttér biztosí­tásával maga is hozzájárult. — Az itt elhangzott sok értékes gondolattal tovább bővíthető az a kapcsolat- rendszer, amely a mezőgaz-’ daság, ,az élelmiszergaz­daság és az ipar között már kialakult — mondotta töb­bek között, majd arról szólt,' hogy a két ágazat egymáson nagyon sokat tud segíteni. A jövőben úgy fogják keresni a kapcsolatokat, hogy egy­más tudásából, tapasztalatai­ból merítve fokozódjon a népgazdaság teljesítőképes­sége, növekedjen nemzetközi tekintélye. Burgert Róbert az ipari miniszter szavaira utalva hangsúlyozta: ami most a mezőgazdaság és az ipar ösz- szefüggéseiről elhangzott ..nyitásnak” tekinthető. és ez örvendetes, mert az IKR- rendszer terveiben magasabb szintű iparosítást célzott' meg. Magyar Gábor miniszter- helyettes hozzászólásában kiemelte: Az IKR termeié-­sí színvonalát bizonyítja, hogy taggazdaságai együtte­sen gabonafélékből az or­szágosnál lényegesen maga­sabb termésátlagot takarí­tottak be. Ezt követően a gépvásárlási lehetőségekről, az állattenyésztési ágazatok tavalyi eredményeiről és a mezőgazdasági ágazat fej­lesztési elképzeléseiről tájé­koztatta a résztvevőket. A közgyűlés a termelési versenyben helyezéseket el­ért taggazdaságok jutalma­zásával ért véget. (. sz. A. , Fegyverbarátság A béke és barátsági hó­nap rendezvénysorozatának egyik kedves vendégé láto­gatott el megyénk maga­sabb egységéhez. Eberhard Hauer alezredest, az NDK nemzeti néphadseregének tisztjét Szekeres József al­ezredes, egységparancsnok baráti beszélgetésen táié- kuz latta a*, állomány min­dennapi életéről és legfőbb feladataikról. Ezt követő­en a vendég megtekintette a csapatmúzeumot — itt néhány sort jegyzett be a vendégkönyvbe — a könyv­tárat, majd technikai be- mutatóan vett részt. Ezután az állomány egy része előtt, a színházterem­ben, beszédet mondott Eber, hard Hauer. Elöljáróban szólt a két testvéri nép régi jó barátságáról, majd részletesen beszélt a jelén-, légi feszült nemzetközi helyzetről. Hangsúlyozta, a jövőben nem robbanhat ki háború a német földön annak ellenére, hogy kü­lönösen az USA mindent megtesz annak érdekében, hogy szembeállítsa, a külön­böző ideológiájú nemzete­ket. A rakéták telepítésére is éppen ezért került sor — mondotta —, ugyanis az NSZK területén -elentős haderő koncentrálódik. Az NDK hadserege — ma ün­nepli megalakulásának 28. évfordulóját! — maga mö­gött érzi a Szovjetunió és a többi szocialista ország ere­jét és támogatását Mind­ezt bizonyítják a közös, sikerrel végrehajtott had­gyakorlatok is. ..A jövőben is együtt őrizzük a békét, fegyverbarátságban” — mondotta az alezredes. A német vendég a dél­utáni órákban Esztergomba látogatott, ahol szintén gaz­dag programon vett részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom