Dolgozók Lapja, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MAI SZAMUNKBAN Impressziók lapátközeiben 3. oldsl Falukeringő 4. jldal 1984. Tebruár L, AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XXXIX. évf., 26. sz. Fiatalok egymás között SZERDA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 1,40 forint 5. oldal Gazdaságunk a világban Á Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Timer Mátyás, Bank elnöke kedden sajtó- tájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a csere­arányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly je­lentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság, s en­nek köszönhető, hogy nem­zetközi fizetési pozícióink ja­vultak. A konvertibilis elszá­molású áruforgalomban az előző évinél lényegesen na­gyobb kiviteli többletet sike­rült elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adósság mér­séklődött. Az ország nemzet­közi hitelkapcsolatait is a ja­vulás jellemezte. Gazdaságpo­litikai erőfeszítéseink sikerei alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF-től) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbanktól) hite­leket kérjünk és kapjunk. Az 1982 decemberi hitelmegálla­podás alapján 1903-l?an a Nemzetközi Valutaalapból le­hívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel egy bank- konzorciumtól. Világbanki tagságunk révén a második félévben — úgynevezett társ­finanszírozó s íc-aftásjdfcan* 270 millió dollár bosszú lejá­ratú hitelt tudtunk felvenni két nemzetközi bankkorzorci- umtól. Különös jelentősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett. Így 1933-ban r- fizetési kötelezettségeink mellett — likviditási helyzetünket is javítani tudtuk, hitelképessé­günk nemzetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet javí­tása, nemzetközi fizetőké­pességünk további szilárdítá­sa érdekében csökkenteni kí­vánjuk az adósságállományt. Ez konvertibilis elszámolású viszonylatban 700—800 millió dollár áruforgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Mégpedig olj'an körülmények között, amikor a múlt évi aszály, áthúzódó hatása még érezhető, s értékesítési lehe­tőségeink érdemleges javulá­sára sem számíthatunk. Ru­belelszámolású viszonylatban az alapvető cél a kiegyenlí­tett fizetési mérleg létreho­zása. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világ­banktól, ezúttal ez a kölcsön a konvertibilis export-áru­alapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-programhoz kapcsolódna. Szintén a Világ­bankban való részvételünkhöz kapcsolódik, hogy BANKIN- FŰRM néven a Magyar Nem­zeti Bank új számítógépes szolgáltatást vezet be. amely­nek keretében a vállalatok — szerény térítés mellett — megkapják a Világbank által finanszírozott létesítmények­ről beérkező mindazokat az információkat, amelyek a kölcsönnyújtás egyes fázisai­hoz kapcsolódnak, és haszno­sak lehetnek a rendszerben részt vevő magyar vállalatok számára a versenytárgyalá­sokra való sikeres felkészü­léshez. Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek a hitelezést változat­lanul szigorú feltételekhez kell kötni. A beruházási hi­telek elsősorban az export nö­velését, az import gazdaságos helyettesítését, valamint a népgazdaság anyag- és ener­giafelhasználásának • csökken­tését segítik elő. A bank ar­ra törekszik, hogy elsősorban azok a kisebb, kiegészítő jel­legű fejlesztések részesülje­nek hitelben, ahol a várha­tó jövedelmezőség magas, to­vábbá a saját erő kellő ma­gas aránya lehetővé teszi, hogy a hitelt a lehető legrö­videbb időn b^lül visszafizes­sék. A vállalati beruházások céljára rendelkezésre álló hi­telkeret a múlt évihez ha­sonlóan — 22 milliárd forint. Az igény ennél jóval maga­sabb. A keret bővítése érde­kében a bank az eddigi gya­korlatot követve az év ele­jén felülvizsgálja a már meg­lévő beruházási hitelszerződé­seket. A hitel szabályozó szerepé­nek növelése érdekében a bank az év folyamán kidol­gozza a kereskedelmihitel- nyújtás rendszerét, és javas­latot tesz annak bevezetésére. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítás intézmény- rendszerének átalakításával összefüggésben felvetődött a pénzügyi intézményrendszer továbbfejlesztése is. Az el­gondolások a központi beavat­kozás csökkentését, a vállala­ti önállóságot, a piac. illetve a verseny szerepének növelé­sét célozzák. At MNB elnöke kifért- ■ ' —— az innovációs alap és a vállalkozási alap működésének tapasztalataira is. Az innovációs alap, 600 millió forintos alaptőkéjéből 1983 végéig mintegy 370 mil­lió forintot helyezett ki, eb­ből körülbelül 100 millió fo­rint már meg is térült. I lék és r ockázat EGY ZÁR - NEM ZÁR A közvéleményt mind a mai napig foglalkoztatja a tavalyi műkincslopás. Az Állami Biztosító kedden tartóit sajtótájékoztatóján is szóba került többek kö­zött ez a téma. Sokakat érdekelt, hogy a Szépmű vé­szeli Múzeumból ■ ellopott, és azóta megtalált — fel­becsülhetetlen értékű — kincsekre, kötöttek-e biztosí­tást? Mint kiderült, a nemzetközi gyakorlat szerint az állami múzeumok nem biztosítanak. Csak abban az esetben kötnek ilyen szerződést, ha az értékes tár­gyakkal, festményekkel külföldi kiállításon vesznek részt, illetve, ha inás országokból származó műkin­cseket mutatnak be a hazai közönségnek. Az Állami Biztosító kiter­jedt hálózata hétezer munka­társsal és negyvenezer meg­bízottal látja el évről évre szaporodó feladatait. Minden esztendőben többen kötnek valamiféle szerződést a biz­tosítóval. ezzel együtt ter­mészetesen a kártérítés is több lett. Tavaly 2 500 000 ügyfél kárát térítettük meg, mig l&63-ban 740 ezren for­dultak meg ez ügyben a biz­tosítónál. Ma már százötven­féle szerződést kínálnak . a kollektív és egyéni partne­reknek. Van új a nap alatt —- ál­lapították meg a sajtótájé­koztatón. amikor szóba került a kockázat és kárarányos díj­számítás lehetősége. A január elsejétől életbe lépő biztosí­tási forma arra ad lehetősé­get. hogy kár esetén ne csak a nyilvántartási értéket, ha­nem a tényleges helyreállítás­hoz' szükséges összeget kapja meg az ügyfél. Hasonló lehe­tőségekkel élhetnek az idén az állattartással is foglalkozó nagyüzemek. Arányosan emelt díjak fejében magasabb összegű kártérítést nyújt a biztosító. A külkereskedelem egyen­súlyának megteremtéséhez hozzájárul az exporthitel-biz­tosítás. Évről évre több vál­lalat, gazdálkodó egység ve­szi igénybe ezt a védelmet. A politikai kockázatú hitel- biztosítások kerültek előtérbe. Tavaly a fejlődő országok fi­zetési nehézségei miatt több száz milliós kártérítést, nyúj­tottak a szerződő, partnerek­nek. A lakosság sokrétű igényét a személyi biztosítások sffles skálájával elégítik' j'si. ‘ Ha­zánkban ma több. rmpt 4 millió személybiztosítást tar­tanak • nyilván. Ha s-kö^lft'-S ző lakás-," 'gépiármű-,-, ", úta$rt biztosítást is számba vész- szűk, kiderül, hogy szinte minden családdal kapcsolat­ban áll ez az országos in­tézmény. Az új, egyséSgs bal­esetbiztosítás az egyösszegű szolgáltatás mellett (kereset- veszteség pótlására), járadé­kot is tartalmaz.' A külföldre utazók több, mint 60 száza­léka veszi igénybe a turista- biztosítási formát. Ha arra gondolunk, hogy Nyugaton milyen magas áron kezelik a betegeket, indokolt az egyre növekvő érdeklődés. A lakások 77 százalékát biztosították a lakók. A díj 1976 óta változatlan. Egy otthonra átlagosan 303 forint jut. Tavaly 615 ezer lakáskárt térített a biztosító. A kár­okozásban ""listavezető a" tűz. 23 ezer bejelentésre 110 mil­lió forintot fizettek ki. A betörések száma is növekvő tendenciát mutat. A lakások védelméről gondoskodni ter­mészetesen a tulajdonos dol­ga. A tanács így .hangzik: ké' hengerzárral szereljük fel a? aj‘ót. Egv zár — nem zár — szólt az intelem. Különösen a víkendház-tulajdonosokat fe­nyegeti a veszély. Minden ki­lencvenediket feltörik a bű­nözők. A gépjármű-biztosítások­ról- sok szó esett már koráb­ban is. Különösen a műszaki vizsgára készülők rágódtak rajta. A tájékoztatón ugvan esaV szó ess’.t a díjig*)told láóról. a cascoról. de még r s*:opos igazolvány tulajdono­sainak esetleges káráról i‘s. — magyar — A gondoskodást meghálálta a töld Zárszámadás a nagyigmándi Új Élet Tsz-ben A szövetkezet elnöke beszámol az elmúlt évi munkáról Fotó: Fodor A tartós aszály következtében a tagság érthető aggodalma kísérte végig a nagyigmándi Új Élet Tsz- ben a múlt esztendő csaknem kétharmadát. A több, mint háromezer hektáros termelőszövetkezet földjeit 1983-ban elkerülte az áldást adó eső. Júniusban há­rom, júliusban két milliméter csapadék hullott —, ám augusztusban még ennyi se. ‘...ián, ahogy a betakarítások elkezdődtek, -biza­kodó bbá vált a hangulat. A gondos talajmunkát, az elegendő műtrágyát még az aszály ellenére is meg tu'dla hálálni a föld. Búzából 5200 kg, kukoricából 7860 kg térniett hektáronként. Három héttel ezelőtt már minden tag tudta, hogy a ta­valyi gazdálkodás alapján sem fogja csalódás érni a közösséget. A termelőszövet­kezet együttes termelése jó­val felülmúlta az előző évit, ennek megfelelően ismét gya­rapodtak, erősödtek. A ked­den délelőtt Csépen megtar­tott zárszámadást mégis min­denki érdeklődéssel hallgatta végig, hiszen az esztendei munka végső összegezésére ez a közgyűlés tette fel a ko­ronát. Hagyomány máru hogy ilyen alkalmakkor a vezető­ség egy kicsit mindig vissza­tekint a múltba. — Hol van már az az idő, amikor szán­táskor napi 12-14 kilométert kellltt legyalogolni a lovak után a barázdákban? Ma már a munkahelyekre autó­busz szállítja a dolgozókat, és a nehéz fizikai munkát el­végzi a gép. Olyan változáso­kat értünk meg, amit egykor álmunkban sem reméltünk —■ emlékeztetett a vezetőség be­számolójában Bertalan László elnök. A 35. zárszámadását tartó kollektíva hosszú idő óta ké­pes újból és újból fokozni az eredményeit. Ennek legfőbb jellemzője, hogy a termelési érték az előző évihez képest 17 százalékkal, az árbevétel 11 százalékkal nőtt. A közis­merten nehezebb gazdálkodá­si feltételek mellett a terve­zett 22 millióval szemben 29,2 milüós nyereséget értek el. .Minden hektár szántóterület után 1860 kg húst értékesí­tettek. A tervek teljesítésé­ben minden ágazat helytállt —, bár a baromfiágazattal a közismert értékesítési gon­dok miatt termérdek problé­ma volt. A ráfizetés elkerülé­se érdekében év közben meg­szüntették a szülőpártartást és részben árutojás-termelés- re, részben bröilerhízlalásra tértek át. Módosítottak, vál­toztattak mindenütt, ahol ez ésszerűnek látszott. A közgyűlésen szót kért Sima Károly, a szakosított, sertéshizlalda vezetője, és mondanivalóját tömörre fog­va arról számolt be, hogy ágazatuk exportra alkalmas hízók előállításával elérte, hogy az értékesítési átlagár a tervezett 37,50 forint helyett 38,80 legyen, ami több ezres tételnél számottevő különb­ség. A tervezett takarmány- köitséget csaknem harminc százalékkal sikerült leszorí­tani. Hartmann Imre, a háztáji ágazat vezetője nyíltan fel­tárta a kistermelőkkel kiala­kított sokféle partneri kap­csolat mindegyikét —, így azt is, hogy a broilerhizíalást az alacsony felvásárlási árak miatt többen abbahagyták. Végső összegzésként bejelen­tette,. hogy a háztáji forgal­mazás együttes értéke 69,5 millió forint volt. Hozzászólt Amon Ferenc, m megyei tanács elnökhelyette­se is. Hangsúlyozta, hogy az Uj Élet Termelőszövetkezet ésszerű gazdálkodásával je­lentős mértékben hozzájárult a megyei célkitűzések meg­valósításához és a népgázda- sági igények kielégítéséhez. Körmendi László, a sok-sok gonddal küszködő baromfi- ágazat vezetője nem kért szót a közgyűlésen. Pedig a ba­romfigondozók a kedvezőtlen körülmények ellenére, ugyan­csak jó munkát végeztek. — Drágább lett a takar­mány, az olaj, de a felvásár­lási ár nem változott. Év. ele­jén elhatároztuk, hogy ennek ellenére, el fogjuk érni a ko­rábbi ‘évek eredményét. A baromfiak felnevelésében a csirkék korának megfelelően szűkítettük a légteret, így' tekintélyes mennyiségű fűtő­olajat takarítottunk meg. Gondozóink az etetők megfe­lelő állításával elérték, hogy a takarmányt ne pazarolják az állatok. Ezzel 7 milliós eredményre tett szert az ága­zat— mondta el egy korábbi beszélgetés alkalmával. Czunyi János traktoros így vélekedett: .A tavalyi ered­ményért már 1982-ben na­gyon sokat tettek a növény- termesztésben dolgozó gépke­zelők. Ennek volt köszönhe­tő, hogy jól kijavított gépek­kel, szervezetten ment a munka. Ha a betakarítási szezonban valamelyik kom­bájn elromlott, mi, többiek, helyette is dolgoztunk, ne­hogy a szárítóüzem leálljon, mert ennek az újbóli indítása tetemes többletköltséget je­lentene. Kérdezhetnék tovább — akár száz embert is. Mindegyik ismerte a -maga feladatát, és igyekezett is ennek eleget tenni. Nem véletlen, hogy az ünnepi be­számoló egyetlen elmarasztaló mondattal sem illetett senkit, hanem így fogalmazódott: a vezetőség és a magam nevében megköszönöm mindannyiuknak az 1933-ban végzett nagyon fáradságos, fegyelmezett és eredményes munkát. Szandi Anna Tata 30 éve város A tatai tanácsülés ünnepélyes pillanatokkal kezdődött. Papp Sándor tanácselnök megem­lékezett a várossá nyilvánítás 30. évforduló­járól. Ezt követően a napirend szerint jelen­tés hangzott el a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról, a két tanácsülés között a végrehajtó bizottság által hozott fontosabb döntésekről, tárgyalásokról. Bokor Domokos elnökhelyettes terjesztette .elő az 1984. évi működési költségvetés és fejlesztési alap tervét, amit a tanácsülés elfo­gadott. A tervek kidolgozásánál arra töreked­tek. hogy jól szolgálják a népgazdasági terv fő célját, a gazdasági egyensúly megőrzését. A súlypont az alapellátáson van. ezen belül az alsó fokú oktatás és az egészségügy kapott fo­kozott figyelmet A terv feszességét jelzi, hogy a bevételek és kiadások főösszege ugyanaz, 216 237 000 forint a működési költségvetés. Ez 10,3 százalékkal haladja meg az 1983. évi tervet. Az alapellá­tásban 2 százalékos, a nem alapellátásban 0.5 százalékos, a béreknél egységesen 4 százalé­kos a fejlesztés. A kiadások 39,3 százalékát a béralap teszi ki. A terv számol a társadalmi munkával is, nem alaptalanul, hiszen eddig is sokat tettek Tata lakói váróinkért. Az idén a társadalmi niui’i.s értéke várhatóan 25 millió forintot tesz kí. Ez, persze már egy fejezettel tovább van; a tanácsi fejlesztési alapnál, amelynek teljés összege 103 050 000 forint" bevétel éa 98 408 000 forint kiadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom