Dolgozók Lapja, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

tmXG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1984. január 3., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XXXIX. évf., l.sz. KEDD ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 1,40 forint Diplomaták újévi gi&foáaságai A Budapesten akkreditált ’diplomáciai képvisele­tek vezetői hétfőn, az új év alkalmából jókívánságai­kat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán r9szt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Losonczi Pál újévi köszöntőié A béke boldogulásunk alapfeltétele Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke újév alkalmából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a rádió és a televízió. A köszöntő így hangzott: Az új esztendő küszö­bén, amikor jókívánságok­kal köszöntjük egymást, szokásunkhoz híven meg­állunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk az el­múlt esztendőre. Röviden ffltszefoglalva elmondhat­juk, hogy a kedvezőtle­nebb körülmények köze­pette is sikerült fő célja­inkat elérni. Súlyos, mondhatni vál­ságos nemzetközi helyzet­ben éltük át az óesztendő utolsó hónapjait. Aggód­tunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogulá­sunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Lehető­ségeinkhez mérten a bé­kés egymás mellett élés elveinek gyakorlati meg­valósítására törekedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mértéktartással, a realitásokat figyelembe véve éltünk és dolgoztunk politikai, társadalmi, gaz­dasági céljaink megvalósí­tásáért. Minden fórumon és minden alkalommal szót emeltünk a világot nyug­talanító nézeteltérések bé­kés rendezéséért, az elté­rő társadalmi rendszerű országok kölcsönösen elő­nyös. gyümölcsöző együtt­működéséért. Napjainkban még idő­szerűbb az a fő politikai törekvésünk, hogy belső építőmunkánkhoz bizto­sítsuk a békés nemzetkö­zi feltételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind intenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ez szülte az elhatározást, hogy az ENSZ-közgyűIést is hasz­náljuk fel állhatatos tö­rekvéseink kinyilvánítá­sára. A feszültségekkel terhes világban kapcsolatainkat nem csak megőriztük, ha­nem azokat tovább széle­sítettük. Belső helyzetünk szilárdsága, építőmun­kánk sikerei, következetes, elvi alapokon folytatott külpolitikánk mind na­gyobb elismerést szerzett hazánknak a szocialista közösségen túl a más tár­sadalmi berendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet—nyugati párbeszéd­nek, minden jó szándékú közeledésnek. A békés egymás mellett elésen nem .csupán egy háború nél­küli állapotot ériünk, ha­nem a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműkö­dést is alvilág valamen­nyi országával,, ’<§& népével. Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés országai . töret­len erejére, szilárd, meg­bonthatatlan egységére. Hiszen napjainkban újabb amerikai rakétákat telepí­tenek Nyugal-Európában és az imperializmus az erőfölény megszerzésé­vel szeretné akaratát a világra kényszeríteni. Jö­vőnk és szocialista vív­mányaink védelmében nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást. Bármilyen nehéz megpró­báltatást jelent ez szá­munkra, nem engedhetjük meg, hogy bárki is az erő­fölény birtokában kény­szerítse ránk akaratát. A két világrendszer kö­zött kialakult erőviszo­nyok következtében Euró­pában közel négy évtizede béke van. A katonai erő- egyensúly, a kölcsönös biz­tonság a fegyverzetek ala­csonyabb szintjén is jól szolgálná a béke fenntar­tását, A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama az utóbbi év­tizedekben nemzetközi fó­rumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegyverkezési hajszát. Nekünk semmi­lyen érdekünk nem fűző­dik a fegyverkezés növelé­séhez. Sosem voltunk kez­deményezők az új fegyve­rek gyártásában és elter­jesztésében. Történelmi tény, hogy mindig ellen­feleink kezdeményezték az új tömegpusztító fegy­verek elterjesztését, és ne­künk nem volt más vá­lasztásunk. mint létrehoz­ni a katonai erők egyen­súlyát. Belső helyzetünket a gondok ellenére is a biza­kodás, a szocialista nem­zeti egység kiteljesedése jellemzi. Politikai, gazda­sági és társadalmi ered­ményeinknek is köszönhe­tő, hogy nemzetközi sze­repléseinket széles körű elismerés kíséri. A kedve­zőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai feszültség, az. immár egy évtizede tartó világgazda­sági válság következtében gondjaink nem csökken­tek. .Versenyképességünk nö­velésére tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló fel­tételekkel. Népgazdaságunk ere­jéről, népünk életrevalósá­gáról tanúskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikere­sen megbirkóztunk. Gaz­daságunk jól működik, megőriztük fizetőképes­ségünket. Az alapvető fo­gyasztási cikkekből az áruellátás kiegyensúlyo- i ,;üilvka rok ellenére is. További erőfeszítése­ket tettünk gazdaságunk belső szerkezetének kor­szerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a kül­ső piacokon kialakult kö­vetelményeknek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok vol­tak ezek. Reálisan nézve ■1984 sem lesz könnyebb. Céljaink elérése érdeké­ben a termelőmunka és az irányítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növeke­dés helyett a minőségi kö­vetelmények kerültek elő­térbe már több esztende­je. E nehéz időkben tovább mélyült az a szocialista nemzeti egység, amely az utóbbi évtizedekben ková- csolódott össze. Világné­zetre vaió tekintet nélkül is egységesek vagyunk a béke megvédésének, a szo­cialista társadalom építé­sének kérdésében. Egy em­berként féltjük és minden eszközzel védjük vívmá­nyainkat és mindent el­követünk azért, hogy a nehezebb körülmények kö­zött is megőrizzük azo­kat. Nagy nemzeti célunk szolgálatában folytatjuk a szocializmus építését, po­litikai, társadalmi, gazda­sági rendünk demokrati­kus fejlesztését. Dolgunk nem lesz kevés és nem lesz könnyű 1934-ben sem. A jól bevált politika foly­tatása, szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehetsége, tenni akarása, kemény munkája, küzdel­me — szövetségeseinkkel, a testvéri népek összefo­gott ereiével együtt —, további boldogulásunk biz­tos záloga. Az űj esztendő első napián pártunk Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány nevében ebben a jő reményben kívánok valamennyiüknek, egész magyar népünknek, minden barátunknak békés, boldog, eredmé­nyekben gazdag új esztendőt. Az 1984. évi jobb gazdálkodásért Munkásgyulés a Tatabányai Szénbányáknál Fekete Lajos előadását hallgatják a munkásgyűlés résztvevői Hétfőn, az év első munkanapján a Tatabányai Szénbányák mintegy 12C0 dolgozója — először a vál­lalat történelmében —, munkásgyűlésen vett részt a sportcsarnokban. A rendezvényen olt volt Antalóczy Albert, a megyei pártbizottság első titkára, Kovács László, a BDSZ főtitkára, és Mérten Lajos, a városi pártbizottság első titkára is. Kókai Béla, a bányász- pártbizottság titkára beveze­tőjében jelezte, hogy hagyo­mányteremtő szándékkal ke­rül sor erre a munkásgyűlés­re. Célja: áttekinteni az 1983. év gazdálkodását, és megha­tározni 1984 fő feladatait, mérlegelve a nehézségeket és a munka javításának lehetó'- ségeit. Fekete Lajos vezérigazgató részletes bevezető előadásá­ban 1983 eredményeiről, prob­lémáiról szólt. Rámutatott, hogy az igen nehéz gazdasági évben milyen okok idézték elő a gondokat. Arra is ki­tért, hogy a minimális nye­reséggel zárult óév utolsó hó­napjaiban milyen — idén is követhető — pozitív kezde­ményezések realizálódtak. A fő gondot az jelentette, tavaly — hangsúlyozta a ve- .zérigazgató —, hagy a tatabá­nyai szénmedence gyors ki­merülését az új bányák ter­melésbe állítása nem tudta kompenzálni. A fejlesztések pénzügyi terhei az év végi enyhítésig is nyomasztólag hatottak a vállalatra. A vállalatvezetés ezért a múlt évben néhány —, nem mindig népszerű — intézke­désre kényszerült az érdekelt­ségi rendszer felfüggesztésé­től, a tervmódosításokon át, a különböző átszervezésekig. Mindez fokozta a vállalat operativitását, működőké­pességét. Ennek is köszönhe­tő, hogy 1983 utolsó negyed­évében 6 %-os anyagmegta­karítást és tisztességes nye­reséget értek el. Megőrizték fizetőképességüket. Mindeb­ben a dolgozók rendkívüli erőfeszítéseinek is szerepe volt. Elegendő a széntermelő brigádok 29 szabad szombati műszakjára, vagy a dollár- viszonylatú export meghá­romszorozódására utalni. Az új esztendő feladatai­ról szólva, a vezérigazgató kétmillió tonna szén várható kitermelését jelezte. Igaz, hogy ennek több mint fele már az új nagyegyházi és cSordakúti bányaüzemből származik. Az úgynevezett szénen kívüli tevékenységek a nehezedő- világgazdasági hely­zet ellenére is szép remé­nyekre jogosítanák. A vezérigazgató részletesen szólt a munkavégzés „embe­ri” tényezőiről, a jobb mun­kaerő-politikáról, de a raun- kafegyelern javításában rejlő tartalékokról is. A továbbiakban rámutatott, hogy milyen bérfejlesztési és differenciálási tartalékok vannak, illetve; megfelelő fejlesztési pénzösszegek áll­nak az idén rendelkezésük­re. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek. Többek között Csente Jenő, Tóth Mihály, Schwarz Rudolfné, Schwarz Dezső igent mondtak a válla­latvezetés törekvéseire. An­talóczy Albert 1983. tanulsá­gait elemezve a tízezernyi munkás munkakultúrájá­ban, a bányászhagyományok­ban rejlő tartalékokról szólt. Hangsúlyozta, hogy részletes elemzés szükséges ahhoz, hogy javítsa a vállalat kol­lektívája a költséggazdálko­dást, a munkafegyelmet, az ésszerűbb munkavégzés felté­teleit. Aláírták a magyar—csehszlovák árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Vas János külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és csehszlovák partnere, Ludovit Prie- cel Budapesten aláírta a két ország közötti 1984. évi árucsere-forgalmi és fizetési jegy­zőkönyvet. Az árucsere-forgalom a jövő évben várha­tóan meghaladja az 1,4 milliárd rubeles nagyságrendet. A jegyzőkönyv 4 százalékos forgalomnövekedést irányoz elő. ez nemcsak volumenében jelentős, hanem áruösszetételé­ben is, hozzájárul mindkét fél népgazdasága szükségleteinek kielégítéséhez. A csehszlovák kivitelben jelentős helyet foglalnak el a szerszámgépek, tehergépko­csik, traktorok, az erős- és gyengeáramú elektrotechnikai termékek. A budapesti köz­lekedést több mint száz új, csehszlovák gj'ártmányú villamos fogja javítani. A magyar ioar igényeinek kielégítéséhez a csehszlovák fél elsősorban kokszolható kő­szén, koksz, tűzálló termékek, kohászati ter- alékek,, vegyi anyagok szállításával járul hozzá, a Csehszlovákiába irányuló magyar kivitelben fontos helyet foglal el a timföld, a bauxit. az étolaj, a hús és a gabona. A fogyasztási cikke& piacának gazdagítása érdekében elektromos és elektronikus fo­gyasztási cikkeket, fémtömegcikkeket, sport­szereket, konfekcióipari termékeket, kötött­árut, gyógyszereket, friss és konzervált zöld­séget és gyümölcsét, továbbá 140 ezer hek­toliter bort szállítunk a szomszédos baráti országnak. A magyar lakosság ellátását olyan csehszlovák termékek segítik, mint például a textíliák, sportcipők, játékok, hangszere' , ötvenezer darab lemezjátszó, elektromos ház­tartási gépek, 20 ezer moped, Skoda sze­mélygépkocsik, bútorok, gyógyszerek. A ked­velt sörfajtákból egymillió hektolitert vá­sárolunk jövőre. A jegyzőkönyv aláírásánál jelen voltOnd- rej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykö­vete és Török István, külkereskedelmi ál­lamtitkáig

Next

/
Oldalképek
Tartalom