Dolgozók Lapja, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

szeptember 13., ke83~ LAPJA Csiszolt kőlapok 1 Á Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat süttői üzemé­ben ebben az évben mintegy 243 millió forint értékű követ hiúnkéinak meg. 95 ezer négyzetméter nyerslapot gyárta- pak, s ezeket az ország majdmindon nagyobb beruházásá­ból felhasználják. Kerül azonban exportra is ebből a kő­ből. Csehszlovákiába, Ausztriába és Lengyelországba is Szállítanak tömb- és csiszolt vörös márványt, és süttői fe- hérkövet. Az itt feldolgozott kő túlnyomó részét géppel ap­rítják, csiszolják, vágják, van azonban egy műhely, ahol kézzel végzik a különböző speciális helyeken felhasználásra kerülő dísztárgyak csiszolását. Kézi csiszolással nyeri el végleges fényét egy-egy munka­darab. Hnsmarhatenyésztési napok r Háromnapos gazdag prog­ram várja Kaposvárott a húsmarhatenyésztéssel fog­lalkozó szakembereket. A rendezvénysorozat kedden, a bemutatott húsmarhák bí­rálatával kezdődik. A máso­dik nap tudományos előa­dások megtartására kerül sor. A húsmarhatenyésztés —■ húsmarhatermelés — sze­repe, helyzete, távlatai té' inával dr. Villányi Miklós, MÉM államtitkár, A magyar húsmarhatenyésztés történe­te és tapasztalatai témával Harsányi Lehel a KSZKV igazgatója, a Keresztezések alkalmazása a húsmarhate- nyésztésben témával dr. Horn Artúr akadémikus foglalkozik. A húsmarhatenyésztéshez kapcsolódik — többek között — Dr. F. Menissier (Francia- ország), és Dr. Donald MeQ Shaver (Kanada) előadása. A délelőtti programot, dél­után konzultáció követi. Sz. A. Gumiabroncsok — újrafuiózva A tatai áfész és a Taurus Gumiipari Vállalat évek óta meglévő jó kapcsolata mind gyűrne lcsözőbbé válik. Az ésszerű munkamegosztás mindkettőjüknek kedvező. A tatai szövetkezet begyűjti a kopott gumiabroncsokat, amiket a Taurus újrafutóz, majd az áfész visszakapja új­raértékesítésre. Ezenkívül ter­mészetesen új abroncsokat is szállít. Mindkét gazdasági egység jól jár, s nem utolsó­sorban a népgazdaság is, hi­szen jelentős import gumi­alapanyag takarítható meg. — Az elmúlt napokban, — mondta Nagy István, a tatai áfész kereskedelmi osztályának vezetője — az új körülmé­nyeknek megfelelően, módo- sitottuí? sze zörgésünket a Ta­urus Gumiipari Vállalattal. Ez a korábbinál is nagyobb lehetőséget nyújt szövetkeze­tünknek n begyűjtés. a futó­zás, valamint az értékesítés növelésére. Az idén — au­gusztus végéig — mintegy 1500 tehergépkocsi-abroncsot vásároltunk fel. Ezekből csak­nem 1100 alkalmas volt az újrafutózásra, éppen azok a méretek, amelyek hiánycikk­nek számítanak. A Taurustól visszakapott abroncsokat a szövetkezet közületeknek ér­tékesítette. A Taurus jelenleg csak nagyméretű acélradiál abron­csokat újít fel, ezért a tatai szövetkezet más üzemekkel is együttműködik. Így például a Szerencs; Állami Gazdaság­gal, hogy valamennyi teher- méretű abroncsot is újra használhatóvá tehessenek. A gumiabroncsok felvásárlá­sának növelésére a szövetke­zet tatai új autószervizénél szervezték meg a begyűjtést, ahol gyakorlatilag valameny- nyi teher-, illetve személy- gépkocsii-gumit átvesznek a vállalatoktól, a begyűjtőktől és magánszemélyektől. (bot —) TÁRSADALMI SEGÍTSÉGGEL Tárkányban felújították a művelődési házat H a a ’60-as évek építési stílusa nem árulná el a tárkányi művelődési ház korát, sokan talán el sem hinnék, hogy nem új épületben járnak ... Szerény ünnepség kereté­ben adták' át (csupán kéthó- napi zárva tartás után) a kulturális létesítményt. A már régen felújításra váró épületbe nem jó szívvel lé­pett be az ember. Kitört ab­lakok, beázott tető. hullámos padló, leszakadófélben lévő terasz fogadta a látogatót. — Erre az évre 540 ezer forintot terveztünk felújítás­ra — mondja az ünnepség után a közös közigazgatási, ta­nács elnöke, Szakács Ferenc. — Ezt az összeget úgy gon­doltuk, nem aprózzuk el, ha­nem a banai művelődési ház­ra fordítjuk. Igen ám, de a tavalyi év végi tanácsülés úgy döntött, hogy a pénzt erre az énületre fordítsuk. A csinosí­tás 650 ezer forintba került, de ebből 180 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vég­zett a lakosság. Az épület hát­só részének bővítésénél két vasárnapon harmincán segí­tettek. A kivitelező az Egyet­értés Tsz szocialista brigádja szombat, vasárnap ingyen dolgozott csak azért, hogy határidőre elkészüljenek. Érdemes körülnézni az épületben! A kívül-belül újra­festett — mázolt művelődé­si házban kicserélték a vilá­gítótesteket, a nagyteremben lakk csillog a -parkettán. A könyvtárat olvasóteremmel bővítették. Az új raktár szomszédságában lévő mellék- helyiséget viszont csak akkor lehet majd használni, ha a községbe már bevezették a vizet. B művelődési ház gaz­dái elmondták, hogy a jövőben jobban figyel­nek arra, hogy a fel­újított ház állapota még sokáig megőrizze értéke­it. Változatlanul vetítenek itt filmeket, rendeznek majd szórakoztató és kulturális ösz- szejöveteleket csakúgy, mint régen. Rába kistraktor Elkészült az első Rába- kistraktor mintapéldánya Győrben. Az univerzális kis- traktort csehszlovák íicenc alapján gyártják, és 15 ló­erős jugoszláv motorral sze­relték fel. Mintegy két tu­catnyi különféle mezőgaz­dasági munkaeszköz von­tatható vele, emellett or­szágúti vontatásra is alkal­mas. „Felfelé” a lejtőn Javulóban a TAN ÉP gazdálkodása Növelték o szervezettséget Jparunk jelene és jövője 2. A fejlesztés három szakasza A 70-es évek elején kezdődő, az jegész világgazdaságban végig vi­jharzó árrobbanás különösen a nyersanyagokban szegény, kicsiny ! belső felvevő piaccal rendelkező íországokat sújtotta, köztük Ma­gyarországot is. A mi külkereske­delmi mérlegünk is romlani kez­dett, ami a 70-es évek végén már mind feszítőbb gondokat okozott. A magyar gazdaság rövid, há­rom év leforgása alatt aligha fordít­hatta volna pozitív irányba ezt a kedvezőtlen folyamatot, megfelelő­en kiépített, korszerű ipari bázis nélkül. Ez még akkor is igaz, ha iparunk az elmúlt esztendőkben a korábbinál szerényebb ütemben és ágazatilag differenciáltan fejlődött Egy ilyen ipari bázis nélkül nem tudott volna manőverezni az or­szág, nem lett volna árucsere­alapja, hogy részt vegyen a nem­zetközi kereskedelemben és munka­megosztásban. Az ipar döntő mér­tékben járul hozzá az ország bevé­teleihez, s biztos megélhetést nyújt mintegy másfél millió családnak. 1950-70 ttözött: kiépliit a nagyipar összehasonlításul álljon Itt né­hány nemzetközi adat: a magyar ipar termelése változatlan áron 1973—1980 között 33 százalékkal nőtt. Ez idő alatt az osztrák iparé 20,5, a belgáé 8,5, a franciáé 3, a hollandé li. az NSZK-é 10, az olaszé 24, a svéd inaré 5, USA és japán iparé 13, illetve 23 százalékkal, Angliáé ezen idő alatt 4 százalék­kal csökkent. A vizsgált hét eszten­dőben a kivitel növekedése ugyan­ebben a sorrendben így alakult: magyar 51, osztrák 45, belga 20. francia 50, holland 19, NSZK 34, olasz 65, svéd 16, USA 32, japán 83. nrg rz angol gazdaság 20 száza­lékkal növelte kivitelét. Az egy főre jutó fogyasztás ebben a bét es7.te"»őben Magyarországon 2! száza1 ékkai nőtt. ezt az ütemet az említett fedett tőkés, vagyis OF^D- o-szá^ok közül Ausztria C251). Franciaország (23.5), az NSZK (25.1) és Janin (21,1) haladta mag. Ezek a számok messzemenően igazolják: a 40-es évek végén el­határozott gazdaságfejlesztési irány helyességét; az agrárgazdaságú or­szág gyors és megalapozott tovább­fejlődésének kulcsa az iparosítás. Egymást követték az iparfejlesztési programok, a 70-es évek elején már a harmadik fejlesztési szakasz­ba értünk. E szakasz legfőbb jel­lemzője az ipar teljes körű inten- ziíikálása, korszerűsítése. Az első szakaszban, az 50-es években kiépültek a magyar ipar alapjai — mindenekelőtt a kiter­melő és az energiatermelő ipar. Ekkor főleg a vas- és acélipar, a kohászat és a termelőeszköz-gyár­tás bővült gyors ütemben. A má­sodik szakaszban, vagyis a 60-as években a tovább-feldolgozó és a végtenmékikibocsátó ágazatok in­dultak lendületes fejlődésnek, első­sorban az alumíniumipar, a vegy­ipar," s a közúti járműipar. Ebben az évtizedben épüit a Borsodi és a Tiszai Vegyi Kombinát, illetve a Tisza-menti Vegyiművek, megtöbb­szöröződött a Péti Nitrogénmű­vek, s a balatonfűzföi Nitrokémiai Ipartelepek teljesítménye. Megr épült egv új nagy kapacitású kő- olajfinomító Százhalombattán. Mun­kába állt az ország első, korszerű nagy könnyűfém (alumínium! hen­germűve. Hatszorosára növelte tel­jesítőképességét pi elsősorban köz­úti jármű-főegységeket, valamint kamionokat és traktorokat gyártó győri Rába Vagon- és Géogvár, va'amint az Ikarus Autóbuszgyár. Prcpress?3V iparágak Az iparfejlesztés harmadik, jelen­leg is tartó szakaszában a gazda­ság intenzifikálása jegyében egyre inkább azok az ágazatok _ kerültek előtérbe, amelyek a hazai adottsá­goknak és hagyományoknak _min- denben megfelelnek: a könnyűgép­ipar, a híradás- és vákuumtech­nikai mar, a műszeripar. a számí­tástechnikai és elektronikai tear: tehát a magas élő- és szellemi munka-tartalmú, s a kevés­bé anyag-energiaigényes ága­zatok. Kiépült két teljesen új ipar­ág a petrolkémiai és földgáz.par. Megkezdődött több régebbi, nagy nemzetközi hírnévvel rendelkező magyar gyár rekonstrukciója: a többi között például a Láng Gép­gyár turbina és kazángyártásának, a Magyar Hajó- és Darugyár kikö­tői portálüzemének, a Ganz-MÁ- VAG, valamint a Ganz Villamossá­gi Művek motorvonat, illetve vil­lamos mozdony gyártásának, a Bu­dapesti Híradástechnikai Gyár te­lefonközpont gyártásának és több szerszámgépgyár termelésének kor­szerűsítése. Ebben az évtizedben gyors ütemben fejlődött a nagy hagyományokkal rendelkező ma­gyar agrárgazdaságon alapuló élel­miszeripar is. Általában elmondható, hogy a progresszív iparágak azok, ame­lyekben a tudományos-technikai haladás szerte a világon az utóbbi húsz évben különösen felgyorsult, s a magyar gazdaságban is a legdi­namikusabb fejlődést mutatják. A gépiparon belül a leggyorsabban fejlődő alágazat az utóbbi két évtizedben az elektro­nikai eszközök gyártása: 1960-tói napjainkig több mint tízszeresére emelkedett a termelése. A magyar műszeripar teljesítménye több mint a hétszeresére, a Villamosgép- iparé ötszörösére, a közlekedési eszközipar termelése pedig négysze­resére nőtt. A felső csoportban A vegyiparon belül a hagyomá­nyosan nagy nemzetközi hírnévvel rendelkező gyógyszeripar fejlődése nemzetközi összehasonlításban is páratlan volt: ennek termelése húsz év alatt csaknem huszonkét­szeresére fokozódott, az exportja ,pedig csaknem harmincszorosára emelkedett. Ezek a számok az ipar súlyának egyértelmű és számottevő növe­kedését jelzik; Magyarország a- 70-es évekre felzárkózott a korsze­rű mezőgazdasággal rendelkező ipar;, államok sorába, a közepesen fejlett országok felső csoportjához. Gerencsér Ferenc (Folytatjuk) f A gazdasági nehézségek okozta pénzhiány és az egyre szigorodó hitelfeltételek elle­nére a beruházók igényei évente 150—200 millió forint­tal haladják meg a megyé­ben rendelkezésre álló épí­tőipari kapacitást. A TANÉP, a megye egyik legnagyobb építőipari válla­lata, alaphiánnyal zárta az 1982-eg évet. Miután a válla­lat gazdálkodásában — a ta­valyi esztendőt leszámítva — eddig komoly problémák nem voltak, nyilvánvaló, hogy a szanálás helyett a gazdálko­dás gyors és hatékony rendbe­tétele a cél. A TANÉP-nél a kedvezőt­len helyzet megváltoztatásá­ra átfogó intézkedési terv készült. A tervet, amely há­rom fő területre: a pénz­ügyekre, a bérgazdálkodásra és a készletgazdálkodásra összpontosítja az erőfeszíté­seket, a megyei tanács és a Nemzeti Bank illetékesei is jónak találták. Garanciát lát­tak benne, arra, hogy meg­felelő végrehajtás esetén a vállalat kilábal kedvezőtlen helyzetéből. Az építőipar számára min­dig kritikusabb első félév zárása után kerestük fed Ko­vács Zoltánt, a TANÉP igazgatóját, akinél a vállalat jelenlegi helyzete felől ér­deklődtünk. Ä tőle kapott adatokból ki­derül, hogy az első félévben a termelés egy százalékkal maradt el a tervtől, de figye­lembe véve az építőipar sajá­tosságait; ez nem tekinthető lemaradásnak. Árbevételük 4,5 százalékkal haladja meg a tervet, nyereségük elérte a 3.3 millió forintot. Ugyanezen időszak alatt a fizikai dolgo­zóik és az alkalmazottak lét­száma — ez utóbbiaké na­gyobb mértékben — csök­kent, így az egy főre jutó termelés értéke is jelentősen emelkedett. A leglátványosabb eredmé­nyeket azonban a szervezett­ség növelése hozta. Hatmil­lió .forinttal esett a készletek értéke, javult a gépek kihasz­náltsága, csökkent a bérbe vett gépek száma. Ha a ten­dencia tartósnak bizonyul, az év végéig csak a gépészeti foüzemben 10 millió forinttal mérsékelhetik az önköltséget. Az első félév mérlege vé­gül is azt mutatja, hogy a szervezéssel és a belső tar­talékok mozgósításával a vál­lalat elindult visszafelé a lejtőn. Az eddig; eredmények tehát jók, de sajnos van szép­séghibájuk: nem egy évvel korábban születtek. — máté — Központi fűtés az óvodába Jelénleg csak 70 gyereket tudnak fogadni a nagyig- mándi óvodában," jelenleg ugyanis Molnár Sándor négy­tagú brigádja (IKR), még szombat-vasárnap is szereli a központi fűtést. A hét fog­lalkoztatóból, hat öltözőből, mosdókból és irodákból álló létesítményben az olajkály­hák lecserélése hozzávető­legesen egymillió forintba kerül. Mindemellett .át kell építeni a tetőt, s lebetonoz­zák a pincét. A közeljövő­ben fognak hozzá az új ké­mény építéséhez; a kocsi tsz által gyártott kazán már megérkezett. A munkálatokhoz az Üj Élet Tsz 35 ezer forinttal járult hozzá. A Komáromi Állami Gazdaságnál dolgozó szülők felvett gyermekeik után évente több ezer fo-" rintot u.tal- át a gazdaság az óvodának. Ebből a pénzből általában játékokat szoktak venni a csémi. a csépi és a na.gyigmándi apróságoknak. Előreláthatóan, a munká­latokat szeptember 19-én be­fejezik, ezután az óvoda 180 gyereknek ad majd ismét otthont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom