Dolgozók Lapja, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

DOIGÖZ5K LAPJA ■n 9 T* Megyei labdarúgó-bajnokság Már csak három csapat nem vesztett pontot Ökölvívás Ma fél ötkor d ü t ^ A finiséhez érkezett a második nemzetközi bá­nyász ökölvívóbajnokság. A tatabányai sportcsarnok­ban harmadik napja tartó küzdelmekben a selejtezők és az elődöntők után ma dől el az első helyek sorsa. A TBSC vezetősége és a szervező bizottság határoza­ta értelmében a bevétel húsz százalékát a bányászati alapítványra fizetik be. A rendezőség nagy érdeklődésre számít, hiszen több kiváló öklözőt láthat a közönség. Többek között szorítóba lép Somodi Ferenc, aki tavaly itt győzte le Kadent, az NDK-sok óriását, most Sztojka Jan, Ces- ke Budejovicéből lesz az ellenfele. De az oroszlányi EB-ezüstérmes Molnár Tibor és Dubski Karel mérkő­zése is igazi csemegét ígér. A mai döntők főpróbái, a hónap végén itt lezajló felnőtt országos bajnokságnak. Bolgár sportvezetők látogatása megyénkben BÁBOLNAI SE —KOMÁROMI AC 5:2 (3:2) Bábolna, 300 néző, v.: Schlick János. A nyílt szán­dékkal játszó csapatok jóvol­tából változatos és küzdelmes mérkőzést láthattak a nézők. Felváltva estek a gólok, ami csak fokozta a hangulatot és az izgalmat. A 16. percben Takács a Bábolnának szer­zett vezetést, erre Kővári a 22. percben válaszolt öt perc múlva Péntek révén ismét a hazaiaknál volt az előny, de csak két percig, mert Búzás szépített. A 33. percben is­mét Péntek talált a hálóba. A második játékrészt a 46. percben gyors hazai gól vezet­te be. szerzője Takács volt. Ez döntőnek bizonyult, szem­mel láthatóan a komáromiak kedvét szegte, akik már nem tudtak újitani. Az 55. percben Péntek harmadik góljával alakult ki a végeredmény, amely ugyan teljesen megér­demelt, de a vártnál nehezeb­ben alakult ki­Horváth sárga lapos fi­gyelmeztetést kapott, Vargát kiállította a játékvezető (mindkettő KAC). KÖRNYEI MEDOSZ —KOMAROMI OLAJMUNKÁS 2:0 (l.-O) Kömye, 250 néző, v.: Ma­rosi József. Az eredmény csak azok számára meglepetés, akik item látták a mérkőzést, mert a mutatott játék alapján az újonc hazaiak erre teljesen rászolgáltak. A Kömye kapott előbb lábra, lendületesen tá­madott és a 18. percben Kar­dos szabadrúgásból vezetést szerzett. A gól felrózta a ven­dégeket, néhány formás tá­madást vezettek, de csak ka­pufát találták el. A második játékrészben erőnlétileg fe­lülkerekedtek a hazaiak és nyomasztó fölénybe kerültek. Az 52. percben Kiss növelte az előnyt, beállítva a vég­eredményt. ÁCSI KINIZSI —LÁBATLANI EGYETÉRTÉS 1:0 (0:0) LShaftan, 306 néző, v.: Ko­máromi Lajos. A hazai vere­séget követően alaposan meg­változott csapattal érkeztek a vendégek. Ügy tűnt, hogy az átszervezett csapat bizonyítás­ra készül, mert nagy lendü­lettel kezdett. A hazaiak tel­jesen beszorultak, a védeke­zés mellett a támadásokra alig gondolhattak. Kapusuk viszont elemében volt, még a gólnak tűnő lövéseket is biztos kézzel hárította. Szü­net után a cukorgyáriak fo­kozták a tempót, fölényük egyre nyomasztóbbá vált. A lábatlannak elszántan véde­keztek. A 78. percben megtört a jég és Jentyák 20 méterről kapásból a hálóba talált. A jól játszó Ács helyzetei alapján akár nagyobb kü­lönbséggel is győzhetett vol­na. Bocskait sárga lappal fi­gyelmeztette a játékvezető. PILISMARÓTI KSK —sArisápi bányász 1:1 (0:1) ' * Pilismarót, 300 néző, v.: Bp. játékvezetői hármas. Még körbe sem ért a játékvezető órájának másodpercmutató­ja, már a hazaiak kapujába került a labda. 0:1. A gyorsan bekapott gól után a pilisma- rótiak rendezték soraikat és ettől kezdve a mezőnyben is egyenlő ellenfélként küzdöt­tek, hárítva a meg-megújuló támadásokat. Szünet után ők voltak a kezdeményezőbbek és az 57. percben egyenlítet­tek. Mindent egybevetve a lüktető, küzdelmes mérkőzé­sen egyik csapat sem érde­melt volna győzelmet. KOMAROMI ÁG MEDOSZ —TOKODI ÜVEGGYÁR 0:0 Csém, 250 néző. v.: Szi­leczky György*. Az esélyek la­tolgatásánál a vendég To­kodnak adtak több esélyt, az elmúlt forduló eredményei alapján. A házáig gárda ezért otthonában bizonyításra ké­szült. hogy feledtesse szur­kolóival a múlt heti „kisik­lást”. Nagt' lendülettel kez- dett, majd alábbhagyott igyekezete és a vendégek uralták a játékteret. Több ízben is veszélyeztették, de a góllövés nem sikerült. Fordulás után ismét a ha­zaiak kezdeményeztek többet, de ezúttal már tartósan. Az üveggyáriak védekezésre kényszerültek és meg is őriz­ték kapujukat a heves csémi támadásoktól. Szedert (K. MEDOSZ és Zahoreczet (To­kod) sárga lappal figyelmez­tette a játékvezető. A mérkő­zés végén úgy tűnt, mindkét csapat elégedett a pontosztoz­kodással, ami egyébként igaz­ságos is volt. TATABÁNYAI VASAS —ALMÁSFÜZITŐI TIMFÖLD 3:2 (2:1) Tatabánya, 150 néző, v.: Marosvölgyi János. Mindkét csapat dicséretére válik, hogy a meleg ellenére nagy iramú mérkőzést vívtak, amit élvez­tek a nézők. A hazaiak némi fölényüket kihasználva veze­tést szereztek. Nem sokkal rá a vendégek kiegyenlítettek, majd újból a Vasas jutott előnyhöz. A félidő hajrájában az almásfüzitőiek még el- ügyetlenkedtek néhány hely­zetet. A második félidő ismét a vasasok némi fölényével kez­dődött és gólt is hozott, ezzel 3:l-re módosult az állás. A vendégek nem adták fel. he­ves támadásokba kezdtek, de azokból már csak a szépítésre futotta.. A jobb helyzetkihasználás döntött a Vasas javára. Gót- lövők: Lakatos 2. Mucsi, il­letve Szakái, Pelyka. MOCSAI K.SK—DŐMÖSI KSK 1:1 (1:1) Mocsa. 300 néző. v.: Mirá­ki Lajos. Meglehetősen ala­csony színvonalú mérkőzést vívtak a csapatok. amelyen inkább a küzdelem dominált. A hazaiak visszafogottabban játszottak, átengedték a kez- deménvezést. Ezért a vendé­gek támadtak többét, ők ju­tottak vezetéshez. Szedlanek gáliával, amire Holcze- sza- badrúgássólja volt a válasz. A második játékrészben ki­egyenlítettebbé vált a játék, de egyik csapat sem tudott fölénybe kerülni, mert a vé­delmek jól működtek. A küzdelem hevében egy- egy sarga lap is gazdára ta­lált. Kapták: Gille (Dömös), Naikai (Mocsa). A látottakat egybevetve az újonc Dömös idegenbeli pontszerzése telje­sen megérdemelt. VÉRTESSZŐLŐSI SPARTACUS—TÁRKÁNYI KSK 5:0 (1:0) Vértesszőlős, 500 néző, v.: Bp. játékvezetői hármas. Nagy lendülettel kezdtek a csapatok, majd fokozatosan a hazaiak vették át a játék irányítását, és némi fölénybe kerültek. A vendégek jól tö­mörülő védelme a kapu elő­terében szívósan rombolt, ez­zel megúszta egygólos ‘hát­ránnyal a félidőt. Szünet után már az első percben iktűnt. hogy a ven­dégek elfáradtak, képtelenek ellenállni a folyamatos tá­madásoknak. .Ez az eredmény alakulásában is megmutatko­zott. Helyzetei alapján a Vértes­szőlős akár nagyobb gólkü­lönbséggel is győzhetett volna. Góllövők: Marosi Z. 2, Ka­tóiba 2, Gertsmer. A bajnokság állása; 1. Bábolna 2 2­­9:4 4 2. Kömye 2 2­­4:0 4 3. Tokod 2 1 1­7:2 3 4. Dömös 2 1 1­5:2 3 5. Sári sáp 2 1 1­4:1 3 6. Vértesszőlős 2 1­1 5:3 2 7. TAC 1 1­­2:1 2 8. Tb. Vasas 2 1­1 4:4 2 9. Mocsa 2­2­2:2 2 10. Acs 2 1­1 3:4 2 11. KAC 2­1 1 3:6 1 12. K. Olajmunkás 2­1 1 2:4 1 13. Lábatlan 2­1 1 2:3 1 14. Komáromi AG 2­1 1 1:4 1 15. Pilismarót 2­1 1 3:8 1 16. Almásfüzitő 2­­2 2:5 r 17. Tárkány 1­-01 0:5­I fjúsági eredmények: Tb Bányász II.—TAC 9:0 (4:0), Vértesszőlős—Tárkány 4:4 (0:3). Lábatlan—Ács 1:0 (0:0). Kömye—K. Olajmunkás 3:1 (0:1). Tb. Vasas—Almásfüzitő 3:1 (2:0). Bábolna—KAC 4:0 (1:0). Dömös—Mocsa 2:1 (0:1). Komáromi ÁG—Tokod 6:1 (3:1), Nikolaj Andonovnak, a Bol­gár Testnevelési és Sportszö­vetség elnökhelyettesének ve­zetésével hazánkban tárgyal az a sportküldöttség, amely a két ország jövő évi sportkap­csolatainak programját egyez­teti. Szerdán — megyei látoga­Kikapott az „fl” válogatott Az 5. percben az Austria Prohaska góljával megszerez­te a vezetést. A 16. percben Polster, a 41. percben Nyilasi, majd a 42. percben Drabic folytatta a gólszerzést, s ezzel az Austria már 4:0-ra vezetett. A második félidőben a ma­gyar csapatban Dohány he­lyét Nyilasi vette át. A második játékrészben az 55. percben Burcsának sike- • rült a szépítés (4:1), ezt kö­vetően viszont az Austriában a Nyilasit váltó Ogris a 61. percben 5:l-re módosított. Nyilasi „magyar színekben” sem maradt eredménytelen, a 87. percben az Austria háló­jába is betalált, ezzel ala­kult ki az 5:2-es végered­mény. tásuk során — Tatabányán, a sporthivatalban tájékoztatót hallgattak meg a terület sport­életéről. Ezután Tatával is­merkedtek. Az edzőtábor és más városi sportlétesítmé­nyek megtekintése után a Latex tatai szőnyeggyárában tettek látogatást. Tetótippek 1. Brage—örgryte x 3 2. Elfsborg—Gefle X 3. Hammarby—Göteborg 2xl 4. Hacken—AIK Stockholm 2 5. Malmö—Halms tad 1 6. öster—-Mjállby 1 7. Hamburg—Bielefeld 1 8. Nürnberg—Offenbach 1x2 9. B. München—Bremen l x 10. FC Köln—Braunschweig x 1 11. Frankfurt—Düsseldorf 1 2 12. VfB Stuttgart—Bochum 1 x 13. Dortmund—Uerdingen x 2 Pótmérkőzések: 14. Karlsruhe—Fortuna Köln 1 z 15. Hannover—Stuttgarter l x 16. Hertha—Lüttringhausen l x Hogy mikor ismerkedhetett meg a labdával Marton László, a tatai edzőtábor gazdasági vezetője (Váradi Mihály ha­lála óta pedig a tábor meg­bízott vezetője), azt nehezen lehet kibogozni. Annyi bizo­nyos, hogy már az első talál­kozás meghatározta sorsának ívét, mi több, családja életét is. ' A labdába már az elemi is­kolában beleszerettem, igazán azonban csak a kereskedelmi második osztálvától kezdtem űzni emlékszik vissza. Ak­kor már az iskolaválogatott volt. Kosárlabda ide, kosárlabda oda, Marton László annak­idején Komárom megye kor­osztály bajnoka volt hátúszás­ban, futballban pedig megye­válogatott. Mert az igazi nagy szerelem mégis a futball volt. Az egész a mezítlábas bajnok­sággal kezdődött, ami amolyan tehetségkutató szándékkal szerveződött 1948-49-ben. A nyertesek nyomban bekerültek valamelyik csapatba. Marton László a KAC-ban találta ma­gát. („Jó klub volt, jó után­pótlással. Ott rúgtam a labdát a balösszekötő posztján. Ak­koriban Czibor Zoli volt a balszélső.”) Nyolc év a stoplis cipőben. Hagyigmandon egyszer a szél­ső beadott de nem túl szeren­csésen. Én nyújtott lábbal mentem a labda felé. a kapus kivetődött a lábamra. Porcsé­rülés. Azt a lábamat attól fogva csak támaszkodónak használhatom. Ez úgy 1957. táján történt. Egyetlen gyógy­szert ajánlottak: abbahagyni. A szakítás persze nem volt gyökeres. Akkor már a zsebé­ben volt a kosárlabdaedzői- és játékvezetői igazolvány. És mindössze egyetlen évet kel­lett várnia, hogy újból a zöld gyepre léphessen: megszerez­te a labdarúgó játékvezetői jo­gosítványt. Innen pedig már meredeken rugaszkodott fel­felé új pályájának íve. — Az első mérkőzést itt ve­zettem a szomszédban, Szomó- don. Többet fütyültem a kelle­ténél, mert hozzá voltam szokva a kosárlabdához. Hamar megszokta a futballt is, mert 1964-től már NB I/B-s mérkőzéseket vezetett, két év múlva pedig a legfelső osz­tályban, a Honvéd—Pécs talál- kozón debütált. („Ügy éreztem magam, mint Szomódon: be voltam gyulladva .. ”) A következő évben ismét lé­pett egyet fölfelé és a nemzet­közi színtéren is bemutatko­zott. Bircsák és Radó mellett a Levszki Szpartak —OSZK A Szófia mérkőzés egyik vonal­bírója volt. A lelátókon 70 ezer néző szurkolt. Aztán Lon­don következett, az Arsenal— FC Köln BEK-mérkőzésen a Zsolt—Vízhányó—Marton hár­mas bíráskodott. (..Hát az a meccs egy mise volt, egy szertartás. Időnként megcsip- kedtem magam, hogy valóban ott vagyok-e?”) Ment a játékvezetés, egé­szen a csúcsig. Az 1972/73-as idényben Petri és Zsolt előtt Marton Lászlót választották az „év játékvezetőjé”-nek. Még abban az évben FIFA-biró lett. öt év alatt befutott. 1980-ban 50 évesen búcsúztat­ta őt a testület. („Petri fel­ajánlotta az FTC—Rába ETO kupadöntőt. Nem fogadtam el. Csendesen akartam távozni egy vajaskenyér-meccsel.”) Ez a Tatabánya— Zwikau találkozó volt. Ezen vehette át a csaknem negyedszázados játékvezetői munkával meg­szolgált aranysípot, mely ma is ott fénylik a lakás egyik falát beborító megannyi ked­ves sportemlék között, a dísz­helyen. Időközben Marton László életébe betoppant egy másik „sportszerelem” is. — Gazdasági vezetőt keres­tek a tatai edzőtáborba. Én — Itt, a díszhelyen van az aranysíp — matatja Marton László. (Fotó: Sz. Lovász Ilona) akkor a Volán-előd AKÖV-nél voltam üzemgazdasági osz­tályvezető. Olyan ember kel­lett a táborba, aki nemcsak szakmai szempontból megfele­lő, hanem sportberkekben is jártas. 1967. augusztú* 16-án kerültem a tatai edzőtáborba. Azóta egy percig sem bántam meg. Bajnoki' küzdelmeket már nem indít sípszavával. bár nem lett hűtlen a fekete mez­hez. A hagyományos Hirlap­Kupa versenybíróságának ve-’ zetője, immár ötödik éve, és ilyenkor mérkőzéseket is ve­zet A legközelebbi Hírlap Kupa szeptember elején lesz Balatonföldváron. A meghívót már megkapta. / Élete a sporthoz kötődik

Next

/
Oldalképek
Tartalom