Dolgozók Lapja, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

m'ÄG PROTETÄRjÄT, EGYESÜLJETEK! mmOK&flja \ < '— - — ■ ■■ — - ■ - — ■ ■ -..................................................... - ◄ 1983 január 28., , „ , XXXYin. évf., 23. s*. 2 pr.NTEK AZ MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA A^; l t0 tmint 2 MAI SZÁMUNKBAN Családiház-építőknek 3. oldal Az Apostol 4. oldal |övő heti rádió- és tv-műsor 4—5. oldal Németh Károly a XVIII. kerületbe látogatott Csütörtökön a főváros XVIII. kerületébe ■— ----------- látogatott Németh Károly, az M SZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Programja során Pe- ják Emil. a pártbizottság első titkára és Tan- csik Rudolf, a kerületi tanács elnöke volt a házigazda. Ebben a városrészben jelenleg 104 ezer a lakosok száma. Életükről, a megújuló arcula­tú kerület építkezéseiről. a gazdasági eredmé­nyekről tájékoztatták a Központi Bizottság’tit­kárát a kerületi párt-végrehajtóbiaottság tag­jaival folytatott eszmecsere során. Ezt köve­tően Németh Károly megtekintett több új, il­letve épülő lakótelepet, iskolát, kereskedelmi es szolgáltató egységet, közművelődési intéz­ményt: s a városrész legnagyobb. Havanna ut­cai lakótelepén járva betért az egyik lakossági klubba, amelyet társadalmi összefogással lé­tesítettek. Délután a Pamutfónóípari Vállalat köz­pontjában Molnár Béláné, a partszervezet ve­zetőségének titkára és Krauth Pálné vezér- igazgató tájékoztatta Németh Károlyt a gaz­dasági eredményekről és politikai munkáról. Ezután a nagyvállalat egyik gyárában, a Lő­rinci Fonóban Szlovák Györgyné, a pártbi­zottság titkára és Peer András igazgató kalau­zolta a Központi Bizottság titkárát, bemutat­va a sokféle fonal és cérna termelését. El­mondták: a létszámgondok ellenére a vállalat erejéből arra is. futja, hogy Kubából érkezett fiatalokat szakmailag felkészít a különféle textilipari munkakörök ellátására. A kerületlátopatás - a Lőrinci Fonóban -----------------------——.......— — aktivaülessel zá­rult: Németh Károly tájékoztatta a városrész párt-, gazdasági és társadalmi vezetőit idő­szerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A vegyipar idei iervei Az ipar átlagát meghaladó­an növekedik az idén a vegy­ipar termelése, s ezen belül — a központi fejlesztési progra­mok keretében — még gyor­sabban fejlődik a műanyagfel­dolgozás, a gyógyszer- és nö- vényvédőszer-gyártás, és az értékes adalékanyagok, köz­benső termékek előállítása. A kőolajfeldplgozó ipar is az át­lagosnál jobban bővíti terme­lését, elsősorban a kőolajból nyerhető úgynevezett fehéráru — a benzin és az egyéb ha­sonló termékek — kihozatali arányának növelésével. A vegyipar idei tervei kö- Kött kiemelt helyet kapnak az anyag- és energiatakarékos technológiák és termékek. To­vábbá a gyártási hulladék fo­kozottabb hasznosítása. A mű- anyagfeldolgozásban előtér­be helyezik a hazai pvc-, a polietilén- és a polipropilén- alapanyagok alkalmazását. Az építőiparban és más iparágak­ban is jelentős megtakarításo­kat eredményező műanyag csövek és idomok gyártását bővítik. Megteremtik a felté­teleit a celofánszerű, korszerű biafol-fólia és más műanyag csomagolócikkek széles körű elterjesztésének. Lehetősége­ket keresnek az élelmiszeripa­ri termékek polipropilén cso­magolásúnak kiterjesztésére, és megvizsgálják a másutt is, például az egészségügyi ellá­tásban alkalmazható műanya­gok gyártásának esélyeit is. A másodlagos nyersanyagok fokozottabb hasznosításában vették számításba például a mezőgazdasági fóliák és a kü­lönböző gumitermékek gyártá­sánál keletkező hulladék újra­felhasználását. Ezt a célt szol­gaija az újrafutózott gépkocsi­abroncsok arányának növelése is. A hazai ellátást és az ex­port gazdaságosságát javítják az idén egyes, külföldről ne­hezen beszerezhető adalék­anyagok, intermedierek előál­lításával, gyártásnövéléséveiL Hazánk külpolitikája Garai Róbert előadása a tanácsi vezetők akadémiáján Tatabányán tartott előadást Garai Ró- _____ l-------bért külügyminiszter-helyet­tes. A tanácsi vezetők akadémiája vezetőto­vábbképző tanfolyamon hazánk külpolitiká­jának alakulásáról, napi gondjainkról esett szó. A közvetlen hangvételű előadásában a külügyminiszter-helyettes cáfolta azt a széles körben elterjedt nézetet, ami szerint „túl so­kat foglalkozunk” a külpolitikával. Nem te­reljük el saját problémáinkról a figyelmet, sőt! Tudatosítani kell, hogy a nehézségek jó részét csak a minél szélesebb nemzetközi kapcsolatok révén szüntethetjük meg. Garai Róbert hangsúlyozta: a magyar gaz­daságot elszakíthatatlan szálak kötik össze a nemzetközi gazdasággal: hogy nemzeti jöve­delmünket megfelelően fel tudjuk használni, ki kell cserélnünk egy részét, és ehhez külföldi piacokra van szükség. Elmondta: a XII. kongresszus majdnem teljes mértékben jól prognosztizálta a napja­inkban zajló nemzetközi folyamatokat, a ne­héz gazdasági-politikai világhelyzetet, lehető­séget teremtve az időbeni cselekvésre. Szólt arról: külkapcsolataink a szocialista és a nyugati országokkal egyaránt jók, s ugyanígy a fejlődő világgal is. Ez utóbbiakkal mind szélesebb körű együttműködés kifejlesz­tésén kell munkálkodni. Jó kapcsolataink Ma­gyarország nagy nemzetközi tekintélyének kö­szönhetők. A miniszterhelyettes tatabányai eiő­. ..... .............adasan sok egyeb t émakört is érintett, beszélt a fegyverkezési hajsza elleni küzdelemről, az enyhülés szük­ségességéről, és válaszolt a hallgatóság által felvetett kérdésekre is. A*, előadó és a hallgatóság Feladategyeztetés a MÉM képviselőivel A vendégek és a megye vezetői a feladategyeztető tanácskozáson Összefogással megvalósíthatók a fejlesztések is Megyénkben nincs veszteséges mezőgazdasági ü£ém F eladategyeztető megbeszélést tartottak csütörtö­kön délelőtt a megyei tanács székházában a MÉM-tárca képviselői és megyénk vezetői. Az érdemi tárgyalást megelőzően Vései Árpád. a megyei tanács osztályvezetője az 1982. évi gazdálko­dás tapasztalatairól, főbb eredményeiről adott írásban, majd azt kiegészítve szóban is tájékoztaíót a Papócsi László miniszterhelyettes vezette minisztériumi cso­port tagjainak. A megbeszélésen részt vett Antalóczy Albert, a megyei pártbizottság első titkára is. Megyénk élei miszer gazda­ság, a 1982-bem tovább fejlő­dött és a két szocialista szek­tor üzemi termelési értéke előzetes számítások szerinit 5,5 százalékkal haladta meg az előző évit. Az állami gazda­ságok mintegy 2.2 százalékkal, a tsz-ek 8,3 százalékkal nö­velték termelésüket. Figyel­met érdemei, hogy az alap- tevékenység termelésének nö­vekedése- jóval nagyobb mér­tékű volt az alaptevékenysé­gen kívüli termelés növekedé­sénél, amihez hozzájárult, hogy több növénynél kima­gasló. tei-mést takarítottunk be, kukoricáinál pedig minden idők legnagyobb hozamát ér­tük el. Évtizedek óta előszói' történt, hogy a növényter­mesztés termelési értéké az állattenyésztését • meghaladó mértékben nőtt. Aggasztó vi­szont a jövőre nézve, hogy a műtrágyaellátás nehézségei miatt üzemeink az ősz folya­mán mintegy 6 ezer tonna ha­tóanyaggal kevesebbet tudtak kijuttatni a növények alá, mint amennyi a talajvizsgála­tok alapián szükséges lett volna. Az állattenyésztési ágazatok közül a szarvasmarha-áilo- mány az előző évihez hasonló, nagyságú annak ellenére, hogy a tehenlétszám csökkent. Az egy tehénre jutó évi tejterme­lés 33 literrel lett magasabb az 1931. évire!, s elérte a 4170 litert. A korábbi hat he­lyett. tavaly már c:ak 1 nagy­üzemnél volt 3000 liter alatti a fajlagos tejhozam. A «értés- tartási kedv továbbra is jó­nak mondható. A termelőszö­vetkezetekben kedvezően fej­lődött a juhágazat. Nőtt az ál­lomány* javult a báránysza- porulat, több a gyapjúhozam és jobb a gyapjú minősége. Továbbra is jelentős me­gyénkben a baromfitartás. A tavalyi 23 százalékos növeke­dés következtében az értéke­sített baromfihús meghaladta a 21 000 tonnát, a tojásteirme- lés pedig megközselí tette a félmiUiárdot. Megnyugtató, hogy az állatállomány takar­mányszükséglete az új ter­mésig biztosított. Megyénkben a háztáji és ki­segítő gazdaságok a mezőgaz­dasági termelés 20 százalékút adják. A kistermelők tartják a tehén- 8,5-, a koca 35.7-, a törzsbaromfi-állomány 18 szá­zalékát. Tájékoztatást kaptak a tár­ca képviselői arról is, hegy megyénkben veszteséges, illet­ve alaphiányos mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemünk ezúttal sincs. (A Győri Szesz­ipari Vállalat megyénkben lé­vő Ászári Keményítőgyára azonban — fejlesztési forrá­sok hiányában — évek óta ko­moly gondokkal küzd, tavalyi gazdálkodása is veszteséges.) Az új szabályozók az idén az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek számára je­lentős tehertételt jelentenek. Hatásuk ellensúlyozására már megkezdődött a lehetőségek számbavétele. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya is kidolgozta, milyen intézke­dések szorgalmazásával kí­vánja az idei feladatok sike­res teljesítésé* eäöeegöed. így többek kffeött, tekfcrtettei a szűkös anyagiak™, a. her. melés, fejlesztésire rekonst­rukciós bővítéseket javasol­nak. Az energiatakarékos 1er- mény tárol ás érdekében a ta­karmányozási technológia megváltoztatásét, az olailüze- lésű kazánok szén-, 'illetve mellék termék-t ü ze 1 és üre tör­ténő felcserélését tartják in­dokoltnak. Szorgalmazni kí­vánják az anyagnormák szigo­rítását, az importból szárma­zó anyaígok kiváltását, a mun­kabér-kiáramlás csökkentését, az adottságokhoz és lehetősé­gekhez még jobban igazodó ipari tevékenységek kibonta­kozását és minden olyan esz­köz és módszer megragadását, amely az élelmiszertei-melés költségtakarékos növekedésé­hez vezethet. Papócsi, László hangsúlyoz­ta a tárca szakembereinek véleményét; Koanárom me­gyében a mezőgazdaság, irá­nyítása az egyik legjobban megoldott az országban. Ép­pen ezért minden remény megvan an-a, hogy közös aka­rattal. a ma még meglévő gondokon is sikerül felülkere­kedni. Ezek kózé tartozik gz édesipari üzemek kapacitás­kihasználásának biztosítása. Az Ászári Keményítőgyárral kapcsolatban megvizsgálja a MÉM, hogyan lehetne ezt az üzemet valamelyik rövidesen megvalósuló beruházáshoz kapcsolva megfelelően fejlesz­teni. A bőrfeldolgozás — juh, nutria, nyúl — gondjai is köz­ismertek. Ennek megoldását, valamint a megyei sörgyár megépítését a vállalkozói kedv felélesztésével — iparvállala­tokat is beleértve — több üzem összefogásával lehetne és kellene megvalósítani, an­nál is inkább, mert mindkét beruházás a MÉM egyetérté­sével találkozik. A feladategyeztető tanács­kozás Mokri Pálnak, a me­gyei tanács elnökének össze- togbaSSQforsR ég» végeit Sswaffl AsE»t .<T»YTTTT»TT»YYYTYrY.IY_Y.TMT-Y YY_IY.YX.Yy V

Next

/
Oldalképek
Tartalom