Dolgozók Lapja, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

Í983 fánulr 3., ftetf<5 ÜÓLGÖZŐg ZAP 3 A 3 fl fold védelmében Csökken, egyre csökken hazánkban a mezőgazdasá­gilag művelt földterület. Olyan káros folyamat ez, amelynek megállítása el­odázhatatlan. Törvény tiltja a mező­gazdaságilag hasznosítható terület indokolatlan föl- használását más célra, vagy a parlagon heverte- tést. A törvény ellenére a termőföld tovább szűkül, csökken. Négy évvel ez­előtt a nem mezőgazdasági célt szolgáló létesítmények beruházóit anyagilag is ér­dekeltté tették abban, hogy minél kisebb termőföldet vegyenek birtokba. Az igénybe vett földért fizet­niük kell. Ezt a pénzt ed­dig bölcsődék, óvodák épí­tésére fordították. Űjabb szigorítást jelen­tett 1982-ben az a jogsza­bály, amely előírja, hogy az átlagos minőségű földe­kért kétszeres, a legjobb minőségűekért pedig há­rom és félszeres térítést kell fizetni. Az így szer­zett jövedelemből központi földvédelmi alapot képez­nek. Ebből finanszírozzák a rekultivációt, a kihaszná­latlan földterületek újra­hasznosítását, a gyenge minőségű talajok följaví­tását stb. Magyarország viszonylag kis területű, s mégsincse- nek megbízható adataink arról, mekkora a terméket­len vagy ráfordítással sokkal termelékenyebbé te­hető földterület. Pedig ezekről mielőbb alapos is­meretekre van szükség ah­hoz, hogy termelésbe von­hassuk, hasznot hozóvá tegyük. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy er­ről lemondhatnánk. Ezért is örülünk annak, hogy január 4-én az MTESZ Budapesten a ter­mőterület védelmével a ta­lajok életerejének megőr­zésével. a gondokról, lehe­tőségekről tart eszmecserét. Beke Józsefné a hetedik évet kezdte január 2-án ' a szőnyeggyárban. (Fotó: Krajcsi) (Folytatás az 1. oldalról) HAJNALTÓL ESTELIG Ünneplőbe öltözött asszo­nyok igyekeznek Bajnán a reg­geli misére és bár a mai hiva­talosan munkanap, itt úgy tart­ják, vasárnap illik a templo­mot felkeresni. Nem így az állattenyésztés­ben dolgozók. Számukra egy­beolvad az ünnepnap és a hétköznap. Balogh Károly te­henészt, élettársát és annak fiát is serény munkában ta­láljuk. — Nekünk teljesen termé­szetes, .hogy vasárnap, kará­csonykor, vagy újév napján dolgozunk. Tavaly egész esz­tendőben csak 5 szabadnapot kértünk, abból kettőt disznó­vágás miatt ..— mondja magá­tól értetődően Balogh Károly. Meglepődésünket látva élet­társa nyomban hozzáfűzi: — Ezeknek az állatoknak » többségét évek óta mi gondoz­zuk. És mindent elkövetünk azért, hogy sok tejet adjanak. Van közöttük olyan tehén, amelyiktől napi 46 litert fe­jünk és még az első fejősök közül is sok megadja a napi 30 litert. Ilyen állományt egy-két napra sem szívesen ad ki a kezéből az ember. — Elég egyetlen olyan nap, amikor a tehén nem érzi a szo­kásos törődést, a gondos ete­tést, vagy fejést, máris keve­sebb tejet ad. És legalább egy hét szükséges ahhoz, hogy új­ra visszaálljon a korábbi szintre. Ezért csak nagy ritkán és muszájból engedjük át másnak ezeket az állatokat — vette vissza a szót asszonyától Balogh Károly. Aztán ki mond­jam, ne mondjam ? — gondol­kodás után még hozzáfűzi: — Előfordult, hogy 39 fokos lázzal jöttem ki dolgozni. Nem lett volna kötelező, de velünk olyan rendesek, s úgy törőd­nek a tsz vezetői. hogy nem akartam nekik váratlan gon­dokat okozni. Mert hirtelen­jében olyan „beugró” tehe­nészt, aki egymaga 36 állat fe­jesét vállalja — nem könnyű találni. — A másik istállókban né­gyen látnak el csaknem száz tehenet. A Balogh család vi­szont maga kérte, hogy az egész állományt hármukra bízzuk. Nagy megnyugvásunk­ra, szorgalommal, ügyes be­osztással győzik is— kapcsoló­dik a beszélgetésbe egy fiatal­ember: Józsa József telepve­zető. Az istálló hagyományos. Igaz, géppel fejnek, de az ete­tés, s az állatok tisztán tartása is a gondozókra vár. És mert nagy a „stand”, hajnala fél négykor kezdik a munkát. Fél kilenc-kilencre végeznek a reggeli etetéssel, fejessel, s délután kettőkor kezdik el ismét. Este fél nyolc van már, amikorra a jól végzett munka örömével hazaindulhatnak. Faggatjuk őket, nem fárasz­tó-e, túlságosan,. hogy, hétköz­nap-ünnepnap hajnaltól késő­ig minden programba beleszól a kötelesség? Mosolyognak. Aki szereti az állatot, az még az ilyen nagy lekötöttséget sem érzi tehernek. Aki vi­szont nem szereti, annak ugyan minek bizonygat­nák? ... Kapcsolat a világgal A z év végi ünnepek táján a legkeresettebb hiva­tal — a posta. Levelek, táviratok ezrei indul­nak az ország, a világ minden tája felé, hogy a szét­hullott családok legalább né­hány kedves sorban találkoz­hassanak. Nem is beszélve ,a telefonokról. Ma már nem luxus, ha Amerikában, Nor­végiában, Svédországban _ vagy éppen Irakban dolgozó, élő családtagok hívják egymást néhány percre, hogy élőszóval kívánjanak boldog karácsonyt, új évet feleségnek, anyának, gyermeknek. Idős anyókák ha­talmas csomagok alatt nyögnek, „hátha éhezik az a szegény gyerek ...” jelszóval emelik a mérlegre a disznótorossal, ka­láccsal, sültekkel teli ládákat Olyanok ezek a kosarak és lá­dák, amelyeket általában jól ismernek már a falusi posta- hivatalokban: ha kifogyott, üresen látják viszont Buda­pestről, Hajdúságból, Békés­ből, de érkezett már vjssza üres láda Ausztriából, Berlin­ből is. hogy az anyai kéz újra töltse finomságokkal. Két kis postát kerestünk fel az elmúlt napokban. Bakony- szombathelyen a nagyon szép, modern hivatalt. Tárkány- ban ... ott bizony elkelne egy új! Csikar Imréné és Borhi Gvörgyné, a szombathelyi két postamester hatalmas forgal­Bzabó Zoltánné, a tarkanyi postahivatalt irányítja most nagy gyakorlattal. Viha /fnes pedig mindent igyekszik el­sajátítani, ami a jó hivatali dolgozó munkájához kell. Csikár Imréné a telefonnál. Borhi Györgyné az ablaknál teljesít szolgálatot Bakonyszombalhelycn. kén végezte el a szakközépis­mat bonyolított az ünnepek alatt. A "telefonközpont mellöl szinte el sem tudott mozdul­ni Csikárné, az ablak mellett pedig tízesével vette át a le­veleket, táviratokat a türel­mesen várakozó emberektől Borhiné. Sokszor estébe nyúlt a műszak, hiszen a sok ..pa­pírmunkát” is el keilelt végez­ni, mert a postán mindig mindennek napra készen kell állnia. Tárkányban különösen a csomagforgalom volt" jelentős. Csak egy adat: míg Komárom­ban a nagy postán egy ünnep előtti napon 70 csomag kelt útra, addig ezen a pici pos­tán 27! Szabó Zoltánné már rí^gy éve van ezen a helyen, Viha Ágnes néhány hónapja. Mindketten szakképzettek, egyikük Pesten, másikuk Bics­kolát. Ebben a kis községben 380 darab napilapot hordanak szét a kézbesítőik, nem is be­szélve a sokféle képes- és szaklapról. Szeretik a munkát? — érdeklődöm a két fiataltól. — Nagyon. Ezért készültünk rá. A pontos, rendszerbe sze­dett munka, ez a posta eleme, s ez nagyon jó, jó csinálni is. M em is áll meg kezük egy percre sem, mégis valami egyenletes tem­pót, nyugodtságot ér­zek abban, ahogyan a különböző cetlikre írnak ezt- azt, mert nyomtatvány, az az­tán van bőven! Különösen ka­rácsony és újév táján erős a munka, s ebben nincs kivétel kis és nagy hivatal között! — ádátn — Jusztin — ÚJ jogszabályok január 1-től Előtérben álló társadalompolitikai és népgazdasági tö­----- rekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok m egoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Ta­nács és a kormány, s hatályba lépésük időpontjaként 1983. január 1-ét jelölték meg. A legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafu­sokból adunk közre összeállítást. A társadalombiztosítást újabb rétegekre terjesz­~~ . tették ki, illetve jogsza­bállyal ösztönözték a nyugdíjasok szélesebb körű foglalkoz­tatását. Ami az érdekeltek körének bővülését illeti: rende­ződött az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdál­kodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra, nyugel­látásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszony­ban nem álló előadóművészek is jogosulttá váltak táppénz­re, terhességi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra. A nyugdíjasoknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időkeretét felemelték 1260 órára Emelkedett az e-gy év alatt kereshető összeg is: 30 ezer forint helyett ezután 60 ezer forint; s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a kereset együttes összegéből koráb­ban számított havi 10 ezer forintos korlát. A változások a fizikai és.a nem fizikai munkaköröket egyaránt érintik. A Szövetkezetekkel kapcsolatos új szabályokkal elsö- . =-~----- —- sorban a szövetkezeti demokrá­c ia alsó fórumrendszerét erősítik, növelve különöisen a mun­kahelyi, s a területi tanácskozások szerelőét, hatókörét. A küldöttgyűlésnek például nagyobb hatásköre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zárszámadás jóváhagyása te­kintetébe**; s érdemibb lehetőségeket biztosítanak a fel­ügyelő bizottságok működéséhez. Lehetőség nyílt — egysé­ges intézményként — úgynevezett célrészjegy bevezetésére; ebben nemcsak a szövetkezethez tartozás, erősödő kötődés, a tulajdonosi érzés fejeződhet ki, hanem az ilyen önkéntes vagyoni hozzájárulás is növelheti az anyagi alapot a szövet­kezetek által tervbe vett fejlesztésekhez, termelési célok­hoz, közösségi érdekű vállalkozásokhoz. Törvényerejű rendelet született — a Minisztertanács a-------- -,r előterjesztése alapján — a kötvényki­bocsátásról, amely lehetővé teszi a népgazdaságban megta­karított pénzeszközök rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlását, kiegészítését. A kötvény olyan — átru­házható, bemutatóra, vagy névre .szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hite­lezőnek járó törlesztést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a takarékszövetke­zetek, valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érin­tő fejlesztések, vagy lakásépítés céljára történhet. A pénz­intézetek fejlesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosztására bocsáthatnak kj kötvényt, a gazdálkodó szer­kezetek pedig fejlesztési céljaik, pénzügyi, hátterének meg­teremtésére. Az állampolgárok — személyes döntésük alapi­ján — azokat a kötvényeket vásárolhatják meg, amelyeket lakossági célokat szolgáló beruházások — például óvoda-, bölcsőde- és lakásépítés, telekalakítás — pénzügyi fedeze­tére bocsátanak ki. A magánszemélyek által megvett köt­vények összege után járó kamat adómentes. Az alkoholizmus eh-eni fokozottabb küzdelem társa* ■ ­........dalmi érdekből fakad, ugyanakkor, a mértéktelenül italozók egyéni védelmét is szolgálja, egész­ségpusztításuk megakadályozásával: e törekvésekből fogan­tak azok a rendelkezések amelyeket az alkoholisták köte­lező intézeti gyógykezeléséről szóló új törvényerejű rende­let tartalmaz. Az intézeti kezelés elrendelése iránit az el­járást az alkoholista lakóhelye, vagy munkahelye szerint illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szeménél bár­mely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illető­leg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményez­heti. Törvényességi garancia, hogy az intézeti kezelést —, amely legfeljebb két évig tarthat — a bíróság rendelheti el, s a döntés előtt kötelező igazságügyi orvosszakértő meg­hallgatása. Alapvetően állampolgári, közelebbről személyiségi jo-' ' gokat is érint, s érvényesítésüket gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az a törvényerejű rendelet, amely az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névvise­lésről szól. Újdonság az anyakönyveknél, hogy ezután nem jegyzik bele a foglalkozást, a személyi számot viszont igen. A legfontosabb változás, hogy ezentúl a házasság megköté­sére a házasulandók egyikének lakóhelye szerinti anya- könyvvezető helyett az lesz illetékes, akinél a házasuló két személy —. vagy bármelyikük — a házastági szándékot be­jelenti. A menyasszonynak legkésőbb a házasságkötés idő­pontjáig nyilatkoznia kell arról, hogy feleségként milyen nevet kíván viselni (egyébként ennek négyféle lehetőségét szabályozza a családjogi törvény). A névváltoztatás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt köny- nyítést jelentő két szabály született: ez egyik az, hogy a. volt feleség a házasság megszűnése utón egy ízben bármi­kor bejelentheti névváltoztatási igényét az anyakönyvveze­tőnek. A másik könnyítő szabály szerint a 14 éven aluli kiskorúak utóneve egy alkalommal — belügyminisztériumi névváltoztatási eljárás nélkül — megváltoztatható; így a szülők, esetleg a gyermek véleményét megismerve, módo­síthatják a születéskori névadást. A lakáselosztás valamint a lakásépítés állami támoga­— ....— tásának rendszere a kormány rendele­t é alapján módosul január 1 -tői. összegszerű előírások pél­dául' lakáscseréknél az átírási illeték 12-ről 7 százalékra mérséklődött: ezután a családi házat építők is kapnak gyer­mekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. Több más ren­delkezés — így a lakbérek emelése — július 1-től lén é'et- be. Va1 amennyi változtatás — köztük a kormányhatározat­hoz kapcsolódó egyéb jogszabályok. rendelkezések egész sora — azt szolgálja, hogy a társadalom különböző rétegei­nek. elsősorban a fiataloknak, javuljanak az esélyei a la­káshoz jutáshoz, arányosabb legyen a lakosság teherviselése az önálló otthon megteremtésében, fenntartásában, az érintet­tek érdekeltebbé váljanak abban, hogy saját erejükből épít­senek lakást, s ezzel összefüggésben mérséklődjenek az állam ez irányú kiadásai. (A lakáshoz jutás részletes feltételeit s a lakásra várók előtakarékosságának tormáit és r*értékót a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyt lakásrendeletekben szabályozták.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom