Dolgozók Lapja, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

2 BOI««ZOK LAPJA 1983. tantiár S., h&fít Ä múlt héten történt Hétfő: Moszkvában bejelentették, hogy Gromiko külügyminiszter január második leiében az NSZK-ba uta­zik — Párizsban Sheysson kül­ügyminiszter közölte, hogy febru­árban Moszkvába látogat — Jász- szer Arafat Palma de Mallorcán megbeszélést tob látott Kreisky osztrák kancellárral Kedd: Bejrut mellett. Khaldéban ameri­kai—izraeli—libanoni tárgyalások kezdődtek — Csao Ce-jang kínai miniszterelnök Marokkóban a ki­rállyal találkozott — Az amerikai külügyi szóvivő szerint az USA bizonyos felvilágosításokat kért az Andropov-javaslatokról. Szerda: Moszkvában bejelentették. hogy Gromiko az NDK-ba is ellátogat január második felében — A len­gyel parlament, a szejm, határo­zatot hozott a hároméves tervről Csütörtök: Andropov nyilatkozatot adott Kingsbury Smith amerikai publi­cistának — Reagan elnök vala­mivel enyhébb fogalmazásban nyilatkozott a szovjet fegyverzet- korlátozási javaslatokról — Csao Ce-jang Guineában tárgyal — Finnországban kisebbfajta kor mány válság volt. Kalevi Sorsa megmaradt kormányfői posztján, három kommunista miniszter tá­vozott. Péntek: A szovjet vezető testületek újévi üdvözletükben a fegyverkezési hajsza megfékezését sürgették — Reagan újabb nyilatkozatában azt mondta: haladást remél Geufben — Mitterrand elnök a francia hadsereg atomfegyverzetének kor­szerűsítését helyezte kilátásba. Szombat: Arafat újévi üzenetében a zsidó­sághoz fordult és megbékélésre szólított fel — Em»|ík a japán költse? vetés katonai kiadásait — A pápa az egyenlőségen alapuló leszerelés fontosságáról szólt. Vasárnap: Harcok Észak-I.ibanonban moha­medán csoportok között — El­mélyült a portugál kormányválság ' növekszik az idő előtti választá­sok valószínűsége — F.gy hetes nyu­gat-európai körútra indult a ja­pán külügyminiszter. Az elmúlt hét 3 kérdése 1 HOGYAN ALAKUL A KELET—NYUGATI VI SZUNY AZ ÚJÉVI NYILAT­KOZATOK TÜKRÉBEN? Az új esztendő alkalmából sorra-rend re megnyilatkoz­tak a vezető államfér­fiak a világ minden országá­ban. Szavaikból, vagy abból, hogy mire helyezik a hang­súlyt, következtetést lehet le­vonni szándékaikra, az új év­ben alkalmazandó taktikájuk­ra. s az egybevetés lehetővé teszi bizonyos merleg elkészí­tését is. Nos, a szovjet vezető testü­letek (a párt, a kormány, a Legfelsőbb Tanács) együttes újévi üdvözlete nyomatokkal hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió a fegyverkezési hajsza megfékezését kívánja. Ugyan­akkor nem hagyott kétséget afelől, hogy a Szovjetunió kö­vetkezetesen fogja ezután is védelmezni a saját érdekeit csakúgy, mint szövetségeseiét, barátaiét, (E téren rövidesen történelmi fontosságú közös állásfoglalás várható. hiszen január elején összeül a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé.) Jurij Andropov interjút adott Kingsbury Smilh-nek. ennek a tekintélyes, idős amerikai publicistának, aki három év­tized leforgása alatt több al­kalommal is kért nyilatkoza­tot a Szovjetunió vezetőitől. Az Andropov-interjú újra tar­talmazza a jelentős szovjet fegyverzetkorláto7á.si javasla­tokat és utalás történt benne egv szovjet—amerikai csúcs­találkozóra is. ■Reagan elnök ez,t követően bizonyos fokig enyhúWebb hangnemben nyilatkozott a genfi fegyverzetkorlát ozási tárgyalásokon várható előre­haladásról, de egyelőre még nem szólt maga is a csúcsta­lálkozóról. Az amerikai sajtó találgatásokat közölt arról, hogy Eugene Rostow, az USA fegyverzet-ellenőrzési és -le­szerelést hivatalának igazga­tója. a „kemény vonal” képvi­selője előbb-utóbb távozik he­lyéről. Ugyanakkor híre járta, hogy Paul Nitze viszont. a genfi amerikai tárgyalókül­döttség vezetője figyelmezte­tésben részesült, mert egy nyilatkozatában megegyezé­si lehetőségekről szólt.. Az amerikai magatartás leg­alábbis kétarcú. De egyesek már ezt is haladásnak mond­ják. emlékeztetve a korábbi elutasító washingtoni megnvi- latkozásokra. Még a pápa is foglalkozott ú 'évi üzenetében a leszerelés­sel. a világot fenyegető fegy­verkezési hajszával. s az egyenlőségen alapuló leszere­lés fontosságát hangsúlyozta. Akadtak persze államférfiak, •kik a katonai erőfeszítések fokozását helyezték kilátás- 4«: Mitterrand elnök a fran­kja atamfitőerőt kivárja nö­velni. Nakaszona japán kor­mányfő pedig Japannak (ed­digi minimális, még a költség- vetés egy százalékát sem el nem érő) katonai kiadásait akarja megemelni. 2. MIK A KILÁTÁSAI A HARM AS, AMERIKAI­IZRAELI—LIBANONI TÁR­GYALÁSOKNAK? önmagában véve az ameri­kai diplomácia sikerének mondhatják Washingtonban, hogy sikerült tárgyalóasztal mellé ültetniök Libanon kép­viselőit az izraeli delegáció­val együtt, s, hogy megindult a tárgyalássorozat az izraeli— libanoni kapcsolatok jövőjé­ről. Felváltva egyszer a liba­noni Khaldéban, másszor pe­dig az észak-izraeli Kiriat Smonában találkoznak a kül­döttségek. Egyelőre azonban még a napirendben sem tud­tak megállapodni. Az ellenté­tek lényege az. hogy Libanon szeretné először a területén lévő külföldi csapatok, közöt­tük az izraeliek távozását el­érni, erről akar mindenek­előtt tárgyalni, viszont Tel Aviv képviselői előbb a két ország viszonyának rendezései kívánják elérni, beleértve az Izrael biztonsága szempontjá­ból fontosnak ítélt garanciák libanoni megadását. (Ütköző­övezet felállítását követeli, ahonnan senki se fenyeget­hetné Izraelt — ez azonban nyilvánvalóan sérti Libanon szuverenitását, s általában az arab világ önérzetét.) Hármas tárgyalásokról tu­lajdoniképen nem nagyon le­het beszélni, mert a világ számára nyilvánvaló, hogy az USA itt nem közvetítő, nem döntőbíró, hanem nagyon is elkötelezetten áll Izrael olda­lán. Legfeljebb csak a látsza­tot szeretné megmenteni adott esetben, s úgy tűnne fel. mint az izraeli érdekek figyelembe­vétele mellett egyes arab ér­dekek védelmezője is. Ez azonban fából vaskarika — mutatnak rá haladó arab kö­rökben. Sajnos, az arab ál­láspont most sem egységes, az arab erőket napjainkban is sikerült megosztaniok az im­perialista ügynököknek. Mi sem jellemzőbb. hogy amikor az amerikai—izraeli— libanoni tárgyalásokon Liba­non álláspontját az egységes hátország erősíteni tudná. Észák-Libanonban még a kü­lönböző mohamedán csapatok is testvérharcba kezdtek: Tri­poli kikötővárosban a Szíria- barát és a Szíriával szemben álló csoportok fordították egymás ellen fegyvereiket. 3. MIK A CÉLJAI KÍNÁ­NAK AFRIKÁBAN? Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök Afrikát járja. Egy hónap alatt tíz országba lá­togat et Kerek«« húez es» kendővel ezelőtt Csou En-laj. az akkori kínai kormányfő hasonló körutat tett, ő akkor még a ma ói gondolatot kíván­ta népszerűsíteni, azt állítva, hogy ..Afrikában forradalmi helyzet alakult ki”. Az akko­ri pekingi nezetek megriasz­tották nemcsak az afrikai fő­városok úgynevezett „mérsé­kelt politikusait”, és üzletem­bereit, hanem nem egy eset­ben még a kisembereket is. Arról nem is beszélve, hogy az imperialista hatalmak és a neokolonial ista politika he­lyi szekértolói siettek mindent megtenni a kínai befolyás meggátlására. A Közép-afri­kai Köztársaságban (amely később Békássá idején „otsá- szánsag" lett) azerl robbant, ki államcsíny, hogy az új veze­tők hazatoloncoitathassák a helyi kínai nagykövetség 400 (!) alkalmazottját. .. Most mások Kína céljai a miniszterelnök afrikai kőrút­jával. Peking nem ösztönöz semmilyen „forradalmi válto­zásra". sőt, például Rabatban. Csao Ce-jang kínai támoga­tást helyezett kilátásba ama marokkói törekvések számá­ra, amelyek a n.vugat-szaharai „lázadás" leverésére irányul­nak. Kína ki »karja terjeszte­ni kapcsolatait és például az afrikai országokban piacot keres a kínai portékáknak. Az együttműködés más formáit is keresi: Algériában például vasutat fognak építeni a kí­naiak. (Senki sem feledheti, hogy éppen egy vasút, a Tan­zánia és Zambia között húzó­dó. több mint ezer kilométe­res vasútvonal megépítése volt az Afrikának nyújtott kí­nai segítség leglátványosabb ered menye.) A kínai kormányfő tárgya - lásai során igyekszik elfo­gadtatni vendéglátóival azt a gondolatot, hogy Kína is a harmadik világhoz tartozik, sőt. hogy annak vezető szere­pére hivatott. Párhuzamot ál­lít fel a kínai diplomácia akö­zött. hogy egykor az afrikai gyarmatok népéit a kolonia- listák zsákmányolták ki. most pedig a neokolonial izmus avatkozik be az újonhan füg­getlenné vált országok életé­be, meg aközött, hogy kínai nézetek szerint a „szuperha­talmak” a maguk ..hegemo- nizmusával” a világra rá akarják kényszeríteni akara­tukat, Csao Ce-jang aligha­nem azt akarja bizonygatni kőrútján, hogy Kína és Afrika közös feladatokat keli. hogy vállaljanak. Érdekes azonban megfigyelni, hogy már ko­rántsem olyan „automatikus” szovjetéi lenesség diktálja Kína afrikai „nyitását”, mint korábban. A pekingi hangvál­tást alighanem az is indokol­ja. hogy észrevették: a pri­mitív szovjetellenesség Afri­kában sehol sem találhat iga­zi követőikre. *. A Képes krónika TRAGIKUS ÚJESZTENDÖ. londonban a Trafalgar téren, az új évet köszönló harminc-ezre* tömeg, hajnalta.it agyon­taposott kél fiatal nőt Képünkön: egy harmadikat, rendőr- gyűrűben ápolnak. TOVÁBBI FESZÜLTSÉG. Az USA-beli Miamiban, ahol az óesztendö utolsó napjain faji zavargás robbant ki. tovább tart a feszültség Képünkön: sisakos-gázálarcos nemzeti gár­disták készültségben. Á sztrájk egyelőre kizárt Ké: és tél ezer munkahelyi szakszervezet rthi K étségbeeshet, min­den reményét elvesztheti, kilá­tástalannak láthatja jö­vőjét. aki hinni akar és hinni tud az 1983-as világgazdasági előre­jelzésekben. A munka- nélküliség • mindenütt növekszik a tőkéáorszá- gokban. a beruházások csökkennek, így aztán a termelés is visszaesik .., No de a sszrin-; élet olyan bonyolult, annyi ellentmondásos tényezőből tevődik ösz- sze, hogy tulajdonkép­pen minden igaz és — mindennek az ellenke­zője is! A munkanél­küliség elleni küzde­lemhez az is kell. hogy „olcsóbb'” legyen a pénz. vagyis alacso­nyabb kamatra kaphas­sák a vállalkozók, akik aztán munkaalkalmakat teremtenek. De... ha több pénz kerül forga­lomba. akkor meg az infláció válik ismét nyomasztó gonddá. Az amerikai kamatláb lassan csökken, aminek a hatására valamelyest élénkül is a forgalom az autópiacon éppúgy, mint az építkezések te­rén. De ez még nem az igazi. Az olajár körül folyik a huzavona.. Mert a gazdasági' visszaesés idején a termelőüze­meknek kevesebb ener­giára volt szükségük, s mert a drága benzin miatt kevesebbet gu­rultak a gépkocsik. Csökkent az olaj irán­ti kereslet, kevesebb lett az ára is — igaz, a még mindig nagyon drága dollárban szá­mítva! Vagyis az olaj értéke tulajdonképpen nem csökkent! Ám az olajtermelők nagy ré­sze így is kevesebb be­vételhez jutott, mert nem tudott’ annyit el­adni, mint a korábbi években. Egyszeriben a fizetésképtelenség szé­lére jutott Mexikó és Venezuela és még jó néhány más olajtermelő ország. Csődjük lehe­tősége megrémítette a nagy bankokat, ame­lyeknek a pénze hite­lek formájában odake­rült. Most futnak a pénzük után . . . Ebben a nagy-nagv világgazdasági és pénz­ügyi kavargásban egye­sek azt mondják: olyan rosszul megy már min­denkinek, hogy rosz- szabbul már nem me­het,. ezért is kell nem­sokára már jobban is menniük a dolgoknak! Tudományosan megala­pozott biztos jóslatnak ez nagyon kevés. Vi- gasznak azonban még­is valami. (P.) Terror Korzikán megkezdi tevékenységét Az újév egyik jelentős bel­politikai fejleményeként Len­gyelországban január 3-án, az első munkanapon megkezdik tevékenységüket az eddig -be­jegyzett munkahelyi szakszer­vizetek. Jelenleg mintegy két és fél ezer vállalatnál alakultak meg. de számuk nyilván növe­kedni fog, hiszen a vajdasági bíróságokhoz a szakszervezeti törvény elfogadása, vagyis ok­tóber eleje óta összesen már mintegy négyezer bejegyzési kérelem érkezett. Ezenkívül: a szakszervizét alakításra jogo­sult munkahelyek több mint felében léteznek már az úgy­nevezett kezdeményező csopor­tok. A dolgozók jelentős része eg'ilőre továbbra is tartózkodó magatartást tanúsít az új szak- szervezetekkel szemben. Konfliktusok esetén a be­jegyzett szakszervezet meg­beszéléseket kezd a vállalat­vezetéssel, ezt békéltető eljárás követi, végül, ha szükséges, a vitatott ügy társadalmi döntő- bíróság elé kerül. Ha minden közvetítő eljárás eredményte­len marad, akkor elvileg sor kerülhet sztrájkra is, de kizá­rólag a szal^szervezeti törvény előírásainak megfelelően. Ä munkabeszüntetés lehetősége egyelőre kizárt, a törvény sze­rint ugyanis a sztrájkhoz a szakszervezetek felettes szer­veinek is hozzá kell járulniuk, márpedig ezek csak ezután jönnek létre. A minisztertanács rendelete értelmében a bejegyzett, és a törvényeknek megfelelően mű­ködő munkahelyi szakszerve­zeteknek joguk lesz arra, hogy átvegyék az adott üzemben, vállalatnál korábban működött szakszervezetek telje* ttagyo- nát. Korzika szigetén terrorista akciókkaJ kezdődött az új év. A vasárnapra virradó éjszaka négy robbantásos merényletet követtek el különböző épüle­tek és egy gyógyszertár ellen; az utóbbi tulajdonosa nem volt hajlandó megfizetni azt a „forradalmi adót”, amelyet az FLNC nevű szeparatista szer-* vezet követelt tőle. Mitterrand elnök vasárnap délben a francia televízió szá­mára adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a múltban folytatott túlzottan centralizáló politika kétségtelenül keserűsé­get váltott ki Korzikán. A bal-, oldali kormány ezért biztosí­tott nagyobb önállóságot a korzikai lakosságnak, hogy az megőrizhesse hagyományait, kultúráját és maga intézhesse ügyeit. A terrorista akciókat csak egy maroknyi kisebbség köwefl ei, s a kormány biztosí­taná tt^ n Wtvésmm fwadett —* lwBgonfesátA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom