Dolgozók Lapja, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

freie e«*ek e-äpii T9&!: oif^Ver I' néniéi intézkedéseit a lakásgazdálkodás fejlesztésére [íutj/iuiui az í-es oLaairol) jövőben a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú el­tartottakra pedig 20 ezer fo­rint vissza nem fizetendő tá­mogatást. — A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezményes kölcsön, A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kap­hatnak. Indokolt esetben a hitel-visszafizetés első öt. évé­re törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A több szintes, vagy csoportos telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamato­zású kölcsön a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költségek legfeljebb 70 százalékáig, a családiház-épí- tés esetében pedig azok 60 százalékáig terjedhet. Azok­nak, akik az átlagosnál na­gyobb, vagy költségesebb, igé­nyesebb lakást építenek, több­letköltségeik egy részének fe­dezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű köl­csön is adható. Az építési hi­telek összegének felső hatá­rát a Minisztertanács évente határozza meg a hitelpolitikai irányelvekben. —s A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támogatásban. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók (vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények) ma-, guk dönthetik el, hogy dol­gozóik közül kiket és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásár­lásra adható — vissza, nem térítendő támogatások és a kölcsönök forrásai a válla­lati gazdálkodás eredményes­ségével összhangban alakul- nak. A tanácsi értékesítésű (szö­vetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az álla­mi támogatás 1985 végéig megszűnik. © A lakóházfenntartás ál­lami támogatásának csökkentése érdekében a lak­bérek 1983. július 1-től átla­gosain 130 százalékkal emel­kednek. Annak érdekében, hogy a bérlők kiadásai ne nö­vekedjen ugrásszerűen, az ál­lami iakások bérlői — 1988­ig fokozatosan csökkenő mér­tékben — állami hozzájáru­lást kapnak. E hozzájárulás összege 1983-ban a lakbér­többlet 70 százaléka lesz. A lak bérnövekedés ellen­súlyozására az arra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támo­gatást kapnak. A lakbérek emelésének mér­téke a lakások használati ér­téke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négyzetméterenként 2,40 Ft-ról 4.50 Ft-ra, a félkomfortos la­kásoké 3,60 Ft-ról 7,50 Ft-ra, a komfortos lakásoké 5,40 Ft- ról 12.00 Ft-ra. az összkomfor­tos lakásoké pedig 6,00 Ft-ról 15 Ft-ra változik. — A tanácsok legfeljebb az úi lakbér 50 százalékáig mér­sékelhetik azoknak a laká­soknak a bérét, amelyeknek bt. épületen belüli elhelyezke­dése, a műszaki állapota, vagy n környezete kedvezőtlen. Az állami tulajdonú szükséglaká­sok lakbére nem emelkedik. — A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakás­nak a településen belüli fek­vésétől (zöldövezet, városköz­pont) függően — az új lak­bér — 25 százalékáig növel­jék. Azokban az egy-két la­kásos épületekben, ahol kizá­rólag a bérlőké a kerthaszná­lat joga. a növelés felső hatá­ra további 10 sífizalék lehet. — A lakbért az ingatlanké­pp; szervezetek állapítják meg. s 1983. március végéig írásban közük a bérlőkkel, a bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos észrevéteteit és az esetleges vitás kérdéseiket a " tanácsok bírálják el 1983. márciusától június végéi*. A lakbérek rendezése kiter­jed az állampolgárok tulajdo­nában levő, de bérbe adott lakásokra is. Az úgynevezett kötött bérű lakások lakbérét a béradó az állami lakásoké­val azonos mértékben állapít­hatja meg. — A három- és többgyer­mekes családok egységesen havi 150 Ft szociális támoga­tást kapnak. Ezt azok is meg­kapják, akik 1983 után válnak nagy család ossá. — A nyugdíjas bérlők kö­zül azoknak jár szociális tá­mogatás, akiknek — eltartot­tal kát figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft- ot. A támogatás az 1983. évi lakbértöbblet mértékéig, de legföljebb havi 150 Ft-ig ter­jedhet. A lakásbéremelés után nyugdíjassá váló bérlőiknek a tanács, vagy a nyugdíjintézet — igénylés alapján — kivéte­les szociális támogatást adhat. — A nagycsaládos bérlők a családi pótlékkal, a nyugdíja­sok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociális támo­gatást. — Azok a bérlők, akik jo­gos lakásigényüket nagymér­tékben (két, vagy több szobá­val) meghaladó nagyságú la­kásban laknak, sem állami hozzájárulást, sem szociális támogatást nem kapnak. 0 1983. júliusától az új és a felújított lakásokban a berendezési tárgyak javításá­nak és kicserélésének költsége a bérlőket terheli. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vállalhatnak lakóházuk fenn­tartásában, s ezzel a céllal béri őltözösséget álaki t hatnak. Ugyanakkor az ingatlanke­zelő szervezetek szolgáltatá­sainak színvonalát emelni kell. E szervezetek elsősorban házkezelői szolgáltatásokat (karbantartást és üzemelte­tést) végeznek ,majd, továbbá műszakilag és gazdaságilag előkészítik, lebonyolítják a lakóház-felújításokat. O A lakásgazdálkodási el­vek alkalmazásában bő­vül a helyi tanácsok önállósá­ga. A. jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a lakásszükgég'letek ki­elégítésének legésszerűbb módját, vagyis azt, hogy meg­lévő forrósaikból mennyit használjanak fel állami lakás­építésre, a magántulajdonú lakások területelőkészítésé­re, illetőleg felújításra, kor­szerűsítésére. az infrastruktú­ra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésére. A lakásigénylések nyilván­tartásának pontosítása céljá­ból a tanácsok 1983-ban el­rendelik az igénylések meg­újítását. A tanácsrendeletek­ben az igénymegújítást, ille­tőleg új igénylés beadását igénylési díj letétbe helyezé­séhez köthetik. A letét első­sorban előjtakarékossógul szolgál, amit beszámítanak a kiutajt. lakás használatba vé­teli díjába, illetőleg értékesí­tési árába. A lakásiigénylés visszavonásakor a tanácsok a letétbe helyezett összeget ka­mataival együtt visszafizetik. Ahol a tanácsok igénylési letét elhelyezését rendelik el. annak mértékét a lakás- génylő csalód jövedelmi, vagvoni és szociális helyze­tétől. továbbá az igényelt la­tás jellegétől és nagyságától függően szabják meg, 9 ta­nácsi bérlakásoknál a. lakás- lasználatba vételi díj mint­egy 10 százaléka lehet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től ''érvényes részletes feltételeit, s a lá­tásra várók előtakarékossá- ’ának formáit és mértékét a :anác.sok — a helyi adottsá­goknak megfelelően — helvi akásrendeletekben szabá­yOZZ'-Pr. 'k A kormány- és miniszteri ■endeletek a Magyar Köz­önyben jelennek meg okió- ser első felében, a helyi ta­nácsrendeleteket novem­jerbesn hirdetik M. Közös közlemény Lázár György ausztriai látogatásáról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke dir. _______Bruno Kreiskynek, az Osztrák K öztársaság szövetségi kancellár jóinak meghívására 1982. szeptember 28. és 30. között hivatalos látogatást tett Auszt­riában. Lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szö­vetségi kancellár szívélyes és nyílt légkörben beható véle­mény cserét folytatott a magyar—osztrák kapcsolatokról, va­lamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken a kormányfők aláhúzták annak a tevékenységnek a jelentőségét, amelyet Magyarország és Ausztria kétoldalú kapcsolatai továbbfejlesztése és az eny­hülési folyamat továbbvitele érdekében kifejt Mindkét fél aggodé Imáit fejezte ki a nemzetközi feszfflft- ség növekedése, a kelet—nyugati kapcsolatok romlása mi­att. Ilyen körülmények között különösen, fontosnak tartják a helyzet további rosszabbodásának megállítását, a határo­zott visszatérést az enyhülés és az államok közötti konstruk­tív együttműködés politikájához. Aláhúzták, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság, a barátság és a jóseomszódság politikáját folytatva, a jelenlegi helyzetbe» te minden tőle telhetőt megtesz az enyhülés megőrzéséért. A kormányfők egyetértettek abban, hogy a fennálló vál­sággócok megszüntetése és új válsággócok létrejöttének megakadályozása elsőrendű fontosságú feladat. E cél eléré­sének feltétele a nemzetközi jog általánosan, elfogadott nor­máinak. különösen az erőszak, vagy az azzal való fenyege­tés tilalmának szigorú betartása a raemaetköi kapcsolatokban. A kormányfők kifejezték reményüket, hogy a közép- európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkenté­sével és az azzal összefüggő intézkedésekkel foglalkozó bé­csi tárgyalásokon mielőbb konkrét, előrehaladást érnek el. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy számos nemzetközi kérdésben álláspontjuk azonos, vagy közelálló. A kétoldalú kapcsolatok megvitatása során a kormány­főik egybehangzóan megállapították, hogy a két ország kap­csolatainak az utóbbi években bekövetkezett dinamikus fej­lődése jó alapot nyújt az együttműködés folytatásához és elmélyítéséhez. Megelégedéssel állapították meg, hogy a ma­gyar—osztrák kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének meggyőző példáját adják. A kormányfők megkülonbÖEtetett figyelmet szenteltek a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatoknak. Kifejezték elé­gedettségüket, hogy legutóbbi találkozójuk óta is folytatódott a 'gazdasági együttműködés széleseds-áse, bővült a kereskedel­mi forgalom. A magyar—osztrák árucsere-forgalmi és koope­rációs vegyes bizottság legutóbbi ülése eredményeinek je­gyében egyidejűleg hangsúlyozták, hogy szükségesnek tart­ják folytatni erőfeszítéseiket a gazdasági és ipari együttmű- 1 ködös állandó erősítése és bővítése, az árucsere-forgalom ki­egyensúlyozott és dinamikus növelése érdekében. Kiemelték az energetikai és a harmadik piaci együttműködés fejleszté­sének fontosságát. A kormányfők aláhúzták a vízumkényszer megszünteté­séről 1979. január 1-én életbe lépett megállapodás jelentő­ségét, üdvözölték, hogy még szorosabbá vált országaik együttműködése a kultúra, a tudomány, az oktatás, a kör­nyezetvédelem és az idegenforgalom területén. Megelégedés­sel nyilatkoztak az ifjúsági és sportkapcsolatokról. A kormányfők ez alkalommal is síkra szálltak a ma­gyar—osztrák együttműködés további elmélyítése mellett, amely nemcsak a két ország lakosságának áll érdekében, ha­nem a nemzetközi biztonságot és enyhülést is szolgálja. Lázár György miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. il!íi!iü!i!!!iii!i!!íi!!i!Ui!!!l Kíné nemzeti ünnepén I) Harminchárom esztendővel ezelőtt, 1949. október j$j 1-én Peking ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, jg Világtörténelmi jelentőségű esemény volt ez: Földünk ■ jg legnépesebb országában leszámoltak a kolonializmus- j>j sál, a kommunista párt vezette forradalmi, harc győ- gj zött az imperializmus és hazai kiszolgálói fölött. A gj hatalmas állam hozzálátott az évszázados elmaradott- sj ság felszámolásához. A KNK megalakulását követő években a testvéri jg szocialista államok — elsősorban a Szovjetunió — hat- jg hatás segítségét is felhasználva, valóban nagy lendü- gg letű építőmunka kezdődött. Helyreállították a gazda- jg ságot, véget vetettek az éhínségeknek, megindult a jg szocialista fejlődés alapjainak lerakása. Az ígéretes gj folyamat azonban az :50-es évek végére megtört: a jjjjj pekingi vezetésben' teret nyert ultrarádikális és na- Sj cionalista eszmék, mélyreható bel- és külpolitikai tor- gj ✓ zulásokhoz vezettek. Kína fejlődése a „nagy ugrás”, jg majd a „kulturális forradalom” éveiben megtorpant, jg szembefordultak a marxizmus—leninizmus, s az inter- jg nacionalizmus elveivel. Mindez súlyos és napjainkig j-j ható következményekkel járt az ország külpolitikai ; ; kapcsolataiban is, káros szembenállást hozva léire a Szovjetunióval, a szocialista táborral, a világ haladó j.j erőivel. Peking szovjetellenes éllel alakította ki kan- : ; csolatait az USA-val, s a NATO számos tagállamé- I j vak Bj A Mao Ce-tung halála után bekövetkezett változó- jj sok egyelőre inkább csak a belső gazda^ági-társadal- j;: mi helvzet.re gyakorolnak hatást. Kína külkapcsolat- j : bán még nem következett be érdemi, tényleges módo- j; sulás. annak dacára, hogy a szocialista közösség kor- j.j mányai változatlanul a viszony normalizálására törek- -j| szenek. Hazánk is azt vallja, hogy a fejlődés vargabe- j j tűi ellenére Kína megőrizte alapvetően szocialista j.j társadalmi berendezkedését, és valódi nemzeti érdekei jg azt diktálnák, hogy a szocialista országokkal fenntar- jfj tott kapcsolatok javításával térjen vissza a baráti jjjj együttműködés útjára, a világpolitika powmdián pedig j| a békéért és a társadalmi haladásért tépje» f<?l. Finommechanikai Vállalat 4. sz. Gyára, Esztergára -K ért város felvételre keres — kiemelt munkaterületre, külön bérezéssel: — 1 ANYAGGAZDALKODASI CSOPORTVEZETŐT (anyaggazdálkodási gyakorlattal, felsőfokú anyag- ellátási tanfolyam végzettséggel), — FORGÁCSOLÓ, — LAKATOS, — HEGESZTŐ, — KÁBELGYÁRTÓ munkakörökre. Jelentkezni lehet: Esztergom-Kertváros, Felszabadulás út 5—7. sz., munkaügyi csoportnál. 8398 A Magyar Ha nglemezgyá rtó Vállalat Hanglemezgyárába Dorogra keres vezetői munkakörökbe FHUSÖFOKÜ GÉPÉSZ VÉGZETTSÉGGEL ÉS LEHETŐLEG MŰANYAGFELDOLGOZŐI ^^J?ORLATTAL RENDELKEZŐ SZAKEMBERT, GÉPÉSZTECHNIKUS! VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ SZAKEMBERT ÉS FELSŐFOKÚ PAPÍRIPARI VÉGZETTSÉGGEL. NYOMDAI, VAGY PAPÍRFELDOLGOZÓ1 GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ SZAKEMBERT. Kézzel teste önéletrajzokat kérünk. és hangszalag” jeligére. ■' 8309 gyelem! H A KULTURÁLT N MUNKAHELY? ess G L ÉRDEKES MUNKAKÖR? = E Jő KERESETI M LEHETŐSÉG? E Z VÁSÁRLÁSI G KEDVEZMÉNY? “ Y Útiköltség-térítés?­Á R AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK: — ANYAGELLATOKAT, — Női BETANÍTOTT MUNKASOKAT. Címünk: Dorogi Hanglemezgyár, munkaügy, Dorog, Beloiannisz u. 131. 7979 iiiuniiÜiiim a komaromi Állami gazdaság ÜJPUSZTAI IPARI ÜZEMÉBE sürgősen f elveszünk: — LAKATOS, — HEGESZTŐ. — ESZTERGÁLYOS, — MARÓS. — VILLANYSZERELŐ -SZAKMUNKASOKAT. Jelentkezés az ipari üzem vezetőjénél. Fizetés a kollektív sze>- szerint. 8311 HŰTŐTECHNIKA IPARI SZÖVETKEZET FELVÉTELT HIRDET termcléselőkészítés gépesítésében jártas műszaki ügyintéző munkakörben A felvételhez legalább gépipari technikumi végzettség szükséges. JELENTKEZNI LEHET: Hűtőtechnika Ipari Szövetkezet Tata II., Szomődi u, t 8256

Next

/
Oldalképek
Tartalom