Dolgozók Lapja, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

1982. június 1., KEDD AZ MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évf., 126. Sí. Ára: 1,40 forint Uj munkavállalási formák Az új mezőgazdasági munkavállalói jogszabályok fölkeltették a téesz-tagok, alkalmazottak érdeklődését. A gyakorlatban ugyan még nem használják ki teljesen a jogszabályok adta lehetőségeket, ám egész sor példa tanúskodik arról, hogy az 1981-ben a részes munkavállalásról, illetve ugyanebben az évben a téesz-tagok munka­körön és munkaidőn túli foglalkoztatásáról hozott jogszabály kedvező fogadtatásra ta­lált. A közös gazdaságok mind több helyen élnek ezekkel, illetve már a korábbi jogsza­bályokban biztosított lehetőségekkel — erről tanúskodik az MTI megyei szerkesztőségei­nek összeállítása. Vas megyében számos gazdaság kötött munkaszerződést a téesz-tagok közö6 munká­ban részt vevő családtagjaival. A gencsapáti Savaria Tsz-ben a fairtásnál és a csemeteül­tetésnél, -gondozásnál, a söptei szövetkezet­ben a növényápolásban foglalkoztatják a családtagokat. A nagyobb gyümölcsössel ren­delkező közös gazdaságokban csaknem min­denütt dolgoznak a tagok munkaidőn-, -s munkakörön kívül. Ostffyasszonyfán, János- házán. Mögérden például bogyós gyümölcsöt, szamócát, fekete ribiszkét a tagokkal szede­tik le. Nemescsón dísznövényt termesztenek részesművelési szerződéssel a tagok. Bedol­gozásra is van már példa; Répcelakon a családtagok otthon sajtosdobozokat készítenek « tejiparnak, Hegyfaluin fehérneműt, fiám­ban cipőfelsőrészt, Jákfán kötelet és szaty­rokat fonnak a termelőszövetkezet „fővállal­kozásában”. A megyében több helyen a gazdaság tulajdonában lévő teheneket és hízómarhákat úgy adják át a háztáji portá­kon lévő istállókba, hogy az állatok a téesz tulajdonában maradnak, ám a vállalkozó- kedvű gazdák a tartás, a takarmányozás és a gondozás fejében pénzt kapnak a tej, yagy a „ráhizlajási’-súly utám. Pest megyében a részes művelés inkább a ‘hagyományos■ gyümölcstermő 'vidékekre jel­lemző. A téeszek biztosítják a gépi művelést, az alapanyagot, a szállítást, a vegyszereket sitb., á tagok és az arra jelentkezők vállalják a kézi munkát, a növényápolást, a szedést. A termés nagyobbik része a gazdaságot il­leti, de a fáradozásért természetesen kellő részesedés jut a szerződőknek is. Fejér megyében a munkavállalási szerző­déseket egyre-másra kötik a gazdaságok. Az új módszer alkalmazására nagyobb mérték­ben először az aratás idején kerül sor. Több gazdaságban eddig gyakran külső munka­erőt ültettek a gépekre, az idén a termelő- szövetkezetek más beosztásban dolgozó, és erre a többletmunkára jelentkező tagjai és alkalmazottai vezetik majd a kombájnokat, traktorokat. A sárbogárdi téeszben a_ javító­műhely szerelői helyettesítik a külső mun­kaerőt. A házon belüli munkavállalóknak a tafoajdi közös gazdaságban a hibridkukorica címerezése ad majd munkát. A zámolyi ter­melőszövetkezetben az építőbrigád vállalko­zott fakitermelésre a téli időszakban, itt a módszer teljes sikert hozott. Baranyában a részesművelési munkává!la­ás keretében a bogádi termelőszövetkezetben l tagság egy része a szőlőtelepítési prog- am megvalósítását segítve nagyüzemileg növelhető telepítésre társult. A téesz a föld- nunkákat és az oltványok beszerzését vállal- a, a társulás tagjai pedig a telepítést es ké- őbb a művelést oldják meg. Ehhez a tagok 0—25 ezer forintos támogatást kaptak a éesztől, beruházási kölcsönt is fölvehettek, a 'íllány-mecsekaljai borgazdasági kombinát ledig a termés átvételére köt velük szerző- lést. A nagyüzemi területhez csatlakozó 0—15 hektáros szőlőtelepítés a borvidék negújítását is szolgálja; a legkeresettebb ajtákat ültetik. az elmúlt év ősze óta két új _________________________ szakcsoport ala­ult. Egyházaskozáron a tagok egy részé a úhállomany gondozására kötelezte el ma­sát, Szederkényben pedig szőlőtermesztési es értékesítési szakcsoportot hoztak létre. Pécs- áradon borfelvásárló, Sásdon pedig méhész zakcsoport alakítását, tervezik. A tagság kü­tnocrirAhAn azok­Baranyában bán a téeszekben tartantik igényt, ahol gyen­ge a termőhelyi adottság és hiányzik a mun­kaerő. A tehenészek szabad idejükben egy­re gy tik rabban szénát is gyűjtenek, a gépko­csivezetők pedig aratógépre ülnek és a nyúj­tott aratási műszak idején a gépek karban­tartására vállalkozhatnak. A vasárnap a gyermekeké volt 3. oldal Emberi szó Vöröskeresztes küldöttértekezletek 4. oldal Barátaink életéből 5. oldal Lázár György fogadta Rudolf Robliceket Rudolf Rohlüceket, a cseh­szlovák kormány elnökihelyet- Itesét hétfőn fogadta Lázár 'Gyöngy, a Minisztertanács el­nöke. Jelen volt Marjai, Jó­zsef miniszterei nők-helyettes, valamint Kovács Béla, hazánk prágai és Andrej Barcák, Csehszlovákia budapesti nagy­követe. A magyar—csehszlo­vák gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság megtartotta az ülés­szak első plenáris ülését. „Sebek” és „gy 200 millió környezetvédelemre szükségesnek ítélték a fel­lépést az ellen, hogy egyes vállalatok gépkocsijaival a felújított területre hordják a szemetet. Ámen Ferenc ki­emelte, hogy a környezet vé­delme érdekében nagyobb A környezetvédelmi bizott­ság tagjai és Ámon Ferenc, a bizottság elnöke, elisme­réssel szóltak a Tatabányai Szénbányák eredményes re­kultivációs, természetvédelmi tevékenységéről. Ugyanakkor Mit tett a Tata­bányai Szénbá­nyák azért, hogy megszüntes­se azokat a károkat, amelye­ket nyolcvanéves működése alatt okozott? — erre a kér­désre kért választ legutóbbi ülésén a Komárom megyei környezet- és természetvédel­mi bizottság. Bérces József osztályvezető, széles körű áttekintést adott a vállalat környezetvédelmi tevékenységéről Abból indult ki. hogy a bányaművelés kö­vetkeztében az aláfejtett te­rületek megsüllyedtek, emiatt az élővízfolyások elfajultak, állóvizek keletkeztek. Az iszap tömedékeléshez kiter­melt homok helyén gödrök maradtak. A technológia so­rán felhasznált és a bánya­térségekből kiemelt vizek az élővízfolyásokat szennyezték, medrüket károsították. Húsz évvel ezelőtt kezdő­dött az a dinamikus rekulti­vációs tevékenység, amely je­lenleg is tart. A területek új­rahasznosítását a Tatabányai Szénbányák egyedül képtelen volt megoldani. Bevonta a helyreállításiba és hasznosí­tásba többek között a Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daságot. A két évtized során mint­egy 200 millió forintot köl­töttek rekultivációra. Erdőket telepítettek. A homokgödrök­ből tavakat alakítottak M, és a korábban tönkrement tava­kat is rendbe hozták (rendbe hozzák). Megkezdődött a pa­takmedrek felújítása. Jelen­tős területeket bocsátottak — tereprendezés után — a vá­rosi tanács rendelkezésére. Ezeken a területeken hobbi­kertek, iparnegyedek létesül­nek, saját dolgozóik számára csodálatos pihenőhelyeket, horgászparadicsomot alakítot­tak ki. Tudományos kutatással bi­zonyították, hogy a szénmo­sáskor keletkező meddő fel­használható a megsüllyedt te­rületek feltöltésére, mivel al­kalmas erdőnevelésre. A komplex városfejlesztési terv részeként Tatabánya belterü­letén (a Sport- és a Zsemle­sarok között), sportliget ké­szül. A terep és tájrendezés itt is megkezdődött. A vízrendezést sem hanya­golta el a Tatabányai Szén­bányák. A nagyarányú víz­kiemelés mintegy 12—15 km sugarú körben érezteti hatá­sait. A tavak, folyók, az ívó­víz védelmében ülepítő táro­zókat mélyítettek. Tíz év óta nem bocsátanak lébegőanyag- gál szennyezett vizet az élő­vízfolyásokba. Súlyos tízmil­liókat költöttek a vizek vé­delmére. Köztudott, hogy a Tatabá­nyai Szénbányák öreg bányái 1986. után már nem termel­nek. Minden élővízfolyást rendbe tehetnek. Ennek be­csült költsége 80 millió fo­rint. é’vüttműködésre van szük­A bizottság megtekintette az agostyánl arborétumot ség. — madarász — Gyermeknap '82 (Tudósítás a 3. oldalon) ELISMERÉS a békemozgalomban végzett munkáéit A Hazafias Népfront tatabányai városi és Kornál rom megyei Bizottsága javaslatát elfogadva, az Or­szágos Béketanács elnöksége a Tatabányai Bányász Művészegyüttest, működése negyedszázados évforduló­ja alkalmából békemozgaimi kitüntetésben részesítet­te. A bensőséges ünnepséget hétfőn délután rendezték meg a Népházban. A megyei és városi párt-, állami szervek, a népfront és a Szénbányák képviselői mel­lett ott ültek a sorokban a művészegyüttes, az intéz­mény társadalmi vezetőségének tagjai Az emlékplakett átadásának ünnepélyes pillanata a Nép­házban (Fotó: Krajcsi) Herczeg László, a városi népfrontbizottság elnöke be­szédében emlékeztetett arra, hogy május — hagyományo­san a béke, a békéért küzdő erők hónapja. Nem mintha e téren nem lenne folyamatosa tennivaló, de a győzelem nap­ját követően megye- és or­szágszerte, sőt a világ számos pontján megemlékeznek a fa­sizmus erői felett aratott dia­dalról. Most — a korábbi esztendőkhöz képest — ismét feszültebbé vált a nemzetközi légkör, ezért is szükséges va­lamennyi haladó erő mozgó­sítása és összefogása, hogy a világbéke fennmaradjon. Hel­sinki szellemében kell mind­annyiunknak dolgozni, cse­lekedni. Ezt tette a majd’ há­romszáz tagú Bányász Mű­vészegyüttes. amelynek cso­portjai és az egész társulat a közelmúltban emlékezett az elmúlt - huszonöt évre, mérle­get vont, és elismerést ara­tott. A nemzeti egység és a nemzetiségi összefogás szolgá­latában, a megyében, ország­szerte, s külföldön tett szol­gálataik elismeréseként tar­totta érdemesnek az Orszá­gos Béketanács elnöksége az együttest arra, hogy eddig végzett munkája elismerése­ként „A békemozgalomban végzett kiváló munkáért” el­nevezésű emilékplakettet ado­mányozza az együttesnek. A kitüntetést a zeneterem­ben rendezett ünnepség kere­tében dr. Schlosszer István, az Országos Béketanács tagja, az Országos Mentőszolgálat Ko­márom megyei szervezetének vezetője adta át Gengeliczky Lászlónak, a Népház igazga­tójának, aki egyben a szak­csoportok tevékenységét is koordinálja, folyamatosan fi­gyelemmel kíséri. A komárom-szőnyi mezőgazdasági termelőszövetke­zetben az elmúlt hét végén békegyűlést tartottak. En­nek keretében elsőként az úttörők köszöntötték a gyűlés résztvevőit. Ezután Orosz Tiborné, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának nőpolitikái taná­csosa mondott ünnepi beszédet. Mindehhez az adott apro­pót, hogy a termelőszövetke­zet és annak nőbizottsága el­ismerésre méltó tevékenysé­get fejtett ki a béke megőr­zése érdekében. Nem véletlen tehát, hogy az ünnepség ke­retében Orosz Tiborné a téesz Mathiász János nevét viselő ezüstkoszorús női szo­cialista brigádja vezetőjének átnyújthatta az Országos Bé­ketanács emléklapját. Az ünnepi eseményen a termelőszövetkezet nőbizott­sága elnökének javaslatára a téesz dolgozói elhatározták, hogy írásban tiltakoznak a nukleáris fegyverek Európá­ba telepítése ellen, s ezt az üzenetüket az Országos Bé­ketanácshoz juttatják ei. A szőnyiek ezzel is kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy dolgozni, építeni, létezni ma­napság" csakis békés feltételek mellett lehetséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom