Dolgozók Lapja, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

fllAG PROIFTÄRJA1 EGYESUllETEKI 1 illllliliillllill l':lilllil!.li:llllilli:liillililll.l:itl!t:lllll!illilill::l:illl: l ■ ■ in lull I ■ ■ ■■• ■ 1982. május 1. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évf., 101. sz. Ara: 1,80 forint iiiillsnfinill;fili!iiillüUi!iliilliaiiiiliiilggllSniSiiIiiiiiiHSiiiiiSiiiBIHIBHBlBÍSBi3BHiiKHIiaiigKiiiíll8^1BliMi3fflfllH3aBBailllll|iffiSii lüiiilimiiitS^ Májusi fények Ä emberiség történelmében van­nak olyan ünnepek, amelyek fontos határkövet jelképeznek a társadalmi haladás útján. Május elseje 1889 óta ünnepe és har­ci seregszemléje öt kontinens minden né­pének. Egyként ünnepük a világ minden metropolisában, a hagyrfcnányos európai, észak-amerikai iparvidékeken, kis óceá­niai halászfalvakban, afrikai ültetvénye­ken, mindenütt, ahol a dolgozó emberek felelősséget éreznek magukért, sorstársa­ik jobb életéért. A májusok története vérrel kezdődött. Kilencvenhat esztendővel ezelőtt az el­nyomott, kizsákmányolt, jogaitól meg­fosztott és semmibe vett munkásosztály kibontotta az ébredés, a felemelkedés zászlaját. A múlt század munkásmozgal­mának egyik fő célja a 14-18 órás mun­kaidő helyett a híres három 8-as beveze­tése volt, vagyis 8 órai munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés. Az I. Inter- nacionálé már 1866-ban határozatot ho­zott a 8 órás munkaidő kivívásáért, 1884- ben az amerikai szakszervezetek kong­resszusa is követelte, hogy 1886. május 1-ig csökkentsék a munkaidőt, ellenke­ző esetben országos sztrájkot kezdenek. Mivel a követelést nem teljesítették, a sztrájk valóban kirobbant, s 1886. május 1-én a Michigan-tó partján — először a munkásmozgalom történetében —, a tün­tetők közé lőttek. Két nappal később Chicagóban rendőrök sortüze dörrent: hat halott és félszáz sebesült vére folyt. A munkásság sztrájkja ekkor ugyan még sikertelen maradt, de megmutatta, hogy a munkásosztály egyre inkább megelége­li az emberi méltóság megalázását, az emberi jogok lábbal tiprását. Éppen ezái't döntött úgy a II. Internacionálé el­ső kongresszusa —, amely 1889-ben Pá­rizsban, a Bastille lerombolásának 100. évfordulóján ült össze —, hogy nagy nemzetközi tüntetésen keli követelni a közhatalomtól a nyolcórás munkaidőt, mégpedig valamennyi országban és vá­rosban azonos napon, 1890. május else­jén. így lett 1890. május 1. a világ pro­letariátusának első nagy harci sereg­szemléje amely — Engels szerint — „az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatta, hogy manapság a világ pro­letárjai valóban egyesültek”. A magyar munkásság is megértette a nemzetközi demonstráció jelentőségét. Első alkalommal hatvanezer munkás vett részt a budapesti nagygyűlésen, miközben a forradalomtól rémüldöző burzsoázia ei- torlaszolta lakásai ajtaját, lehúzta abla- ' kai redőnyét. Pedig Szapáry belügymi­niszter mindent meglett a védelmükre. Katonaságot, csendőrséget vonultatott fel. sőt még két vidéki ezredet is Budapestre rendelt, hogy verhető jtsák a nép esetle­ges felkelését. A szocialista világmozgalomnak, az első marxista munkáspártnak, a proleta­riátus internacionalista öntudatának a gyümölcse a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió lét­rejötte volt. Az 1917-es októberi forra­dalommal megkezdődött a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet kor­szaka. Mi, magyarok, elsők között lép­tünk erre az útra. 1918. május 1-én a magyar munkásság már forradalmi kül­sőséggel ünnepelhetett a proletár inter­nacionalizmus nagy ünnepén és 1919-ben a proletárdiktatúra dicsfényénél vonult fel a munkásság májusi ünnepére. Saj­nos azonban az örömet és boldogságot — amely ekkor a magyar népet betöltötte —, hamar felváltotta az ellenforradalom sötét korszaka. 1920-tól 1945-ig nem egy­szer hangzott fel a jelszó, a kiáltás: ez a május — véres május, jövő május — vö­rös május! így fogalmazott ezekben az években a munkásság, mert élt benne a Tanácsköztársaság reménye, s bízott ben­ne, hogy eljön az idő, amikor a véres május elsejéket felváltja a derűs, szabad májusi ünnep. És amikorra ez bekövet­kezett, nálunk 1945-ben, ez egyben azt is jelentette: egy sor ország kiszakadt a tőkés rendszerből, s elkezdődött a szocia­lista világrendszer kibontakozása. A Nagy Októberi Forradalom győzel­me és a Szovjetunió létrejötte óta a munkások, a dolgozók különböző oszta­gainak május elsejei seregszemléjét egy­re kevésbé lehet elszigetelni. Az impe- rialistaellenes harc bármely frontján fel­lépő erők — május elsején éppúgy, mint az év bármely napján — nemzet­közi támogatást élveznek. Az erős és vi­rágzó Szovjetuniótól és a mellette álló szocialista országoktól kértek és kaptak segítséget a már felszabadult, vagy füg­getlenségükért harcoló gyarmatok és fél­gyarmatok. S számíthatnak erre a tábor­ra, segítségre a kapitalista országok dol­gozói is. akik napról napra tiltakoznak a kizsákmányolás, az elnyomás, a mun­kanélküliség, a rettegés ellen. így tere­bélyesedik ki a munkásság összefogásá­nak májusi eszméje és tölti be rendelte­tését a mai kor követelményeinek szín­vonalán, mint ahogyan Rosa Luxemburg mondta annak idején: „A nyolcórás mun-, kanap elérése után sem szűnik meg a májusi ünnep. Mindig, amíg tart a mun­kásság harca a burzsoázia és kormányai ellen, amíg nem teljesítik minden köve­telését, minden esztendőben a májusi ünnep lesz ennek kifejezője. ..Ha pedig felderülnek a jobb idők, és á munkásosz­tály az egész világon eléri a felszabadu­lást, akkor valószínűleg a megvívott har­cok és az elszenvedett fájdalmak emlé­kének napját- fogja ünnepelni az embe­risig”. Hadd tegyük hozzá Rosa Luxemburg szavaihoz, hogy a felszabadult népek május 1-én összegezik a megtett utat. felmérik, honnan indultak, s hová jutot­tak. Mi, magyarok, büszkén gondolhatunk arra e májusi ünnepen, hegy pártunk ve­zetésével az elmúlt évtizedekben mara­dandót alkottunk, nagy tetteket hajtot­tunk végre. Mindnyájunk keze nyomán gyökeresen megváltozott hazánk. átala­kult társadalmunk rendje, az • emberek élete, gondolkodása, magatartása. Ma­gyarország. az egvkori kisparaszti, agrár­ipari ország most ipari agráror.szág amelyben fejlett a szocialista nagyipar és a nagyüzemi mezőgazdaság. A szocialista gazdaság eredményeire alapozva ember­hez méltó életszínvonalat értünk el. a régi rendszerrel össze sem hasonlítható a kulturális, a szociális, az egészségügyi ellátásuk. A politikai, gazdasági. ide­ológiai átalakulás azt jelenti: lezárult a magyar történelemnek az a korszaka, amely idő alatt Magyarország igazán so­ha nem lehetett független; azt jelenti, hogy a feudalizmussal terhelt, népelnyo­mó ■ államrendszert szétzúzva, a nép „meglelte honját e hazában”. O lyan alkalom tehát ez az idei má­jus 1-e. amikor vidáman, felsza­badultan örülhetünk eddigi ered­ményeinknek, munkasikereink­nek. Ünnepeljük jókedvvel, a jól végzett munka örömével! Fodor László Kiválóak dicsérete 3. oldal 61 nem küldött levél . 4. oldal Hitvallás 5. oldal Barátaink életéből 7. oldal Ki őrzi meq? 9. oldal Család, otthon 11. oldal Nyolcvan ággyal a Föld körül... 12. oldal ?*i;iiiliiliil!riilliililiilirilMil)iAISIIiniifllTIfTI!T • 0 Üzem avató Hyűlvájóhid Bajon Dűli Ferenc, a Külkereskedelmi Minisztérium mezőgazdasági és élelmiszeripari főosztá­lyának vezetője átvágja a szalagot. Megkezdődhet az új vágóhídon az üzemszerű mun­ka, amely évi mintegy 10 millió dollárt biztosit a népgazdaságnak. gazdagabb lett a tar dósba- nyai Gerecse Termelőszövet­kezet, és vele. együtt a ma­gyar élelmiszer-feldolgozó ipar. Bajon, a ré­gi üzem tőszomszédságában elkészült és pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között átadásra került Európa egyik legmodernebl nyúlvágóhídja. A padlóburkolattól a mennyezetig csem­pével borított, korszerűen felszerelt vágóhíd­nak nemcsak az újszerű, technológiája figye­lemre méltó, hanem elkészülésének módji is. Ez a létesítmény ugyanis magyar—olasz kooperáció eredménye. A Menozzi Fratelli cég már évek óta üzleti kapcsolatban áll a Gerecse Termelőszövetkezettel, vásárolja és az olasz piacon eladja a baji nyulakat. Ez a cég gondoskodott. arról, hogy a kisállat­feldolgozáshoz szükséges berendezések — megfelelő térítés ellenében —, időben elké­szüljenek a tsz számára, és vállalta ezek helyszínre szállítását, irányította a technoló­giai szerelést. Ez az együttműködés tette le­Ismét hetővé — amely a TERIMPEX Külkereske­delmi Vállalat közreműködésével jött létre —. hogy a létesítmény másfél éven belül megkezdhette az üzemszerű termelést. A megállapodás értelmében a jövőben a Me­nozzi Fratelli cég fogja átvenni és elszállí­tani Bajról a teljes termelést. Az új vágóhíd épülete a tsz saját tervei alapján, 25 millió forint költséggel épült. Ki­vitelezője is a tsz építőbrigádja volt. Itt al­kalmazták elsőként a lábatlant eternitgyár zínes falburkoló elemeit. figyelembe vették, hogy a vágóhíd meg­feleljen . a legmaga­sabb élelmiszer-higiéniai követelményeknek. Olyan előhűtött nyúl átadására alkalmas —. amely — további hűtőlánc segítségével —. több napig is megőrzi kiváló minőségét. A vágóhídon a korábbinál kevesebb dolgozó foglalkoztatásával, évi mintegy 4 millió nyu- lat képesek konyhakészre feldolgozná. A tervezők

Next

/
Oldalképek
Tartalom