Dolgozók Lapja, 1981. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESULJETEKI V’»''■ mi"«' «:'t'!ri»i!«mni i’!rii[riiirnifii!i«tir:i!t|Hrn>tr[i'i|t>fM|;ifiiri|i!|Tfi'!vni<i|iiart' muom^nk AZ MSZHP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA forint8Z’ MAI SZÄMÜNKBÄM ; Kitüntetett gazdasági egységek, kollektívák I ; 3. oldal I ■ „Sok régi május jár előttünk.. 4. oldal ­Ünnepi melléklet 5—7. oldal I ' i irt ■ ■:■■■ ■ ■ i iillil itl i ■i.ii.il ■■ l.la. * A munka rangja öbb mint három évtizeddel ezelőtt T került a nagyüzem falára a felirat, az akkor fontos — a kor szellemét is tükröző — jelmondat: „A munka nálunk becsület és dicsőség dolga". Szép­ének, igaznak, találónak éreztük, s az új társadalmat építő lelkesedés közepette el­feledkeztünk arról, hogy a munka nem „csak" becsület és dicsőség dolga, — jóval több annál, alkotó és teremtő, társadalmat, életet és világot átalakító erő, amely for­málja magát a munkát végző embert is. Mindezzel együtt: a munka, a termelés folyamata az emberi élettevékenység leg­fontosabb, — de egyben bonyolult — for­mája. Ma ritkábban használunk nagy — és lé­nyegében egyszerűsítő — szavakat mun­kánk jellemzésére, reálisabban, pontosab­ban ítéljük meg bonyolult társadalmi hely­zetünkben a munka, a munkát végző em­ber szerepét. A gyár faláról is lekoptatta az idő a régi feliratot, elhalványultak a szavak, s olykor úgy tűnik, a tartalom is. Olyan értékrend alakult ki, amelytől nem lehet idegen az érték, az ellenérték, a kö­zösségi- és egyéni értékteremtés, az érdek fogalma, — vagyis az a realitás, hogy a munkát végző, alkotó ember nem csupán öntudatból dolgozik, és nemcsak a „becsü­let" és „dicsőség” vezérli alkotó tevékeny­ségét, hanem az a teremtő szándék, hogy jobbá, szebbé, gazdagabbá tegye élétét, környezetét — és ezzel együtt másokét, a közössegét is. A „becsület és dicsőség dol­ga" azért maradjon meg értékmérő erköl­csi kritériumnak — ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket, mindenek­előtt azt, hogy a munka társadalmi mére­tekben hivatássá, belső létszükségletté vál­hasson mindenki számára... A szocialista társadalom ebben az irány­ban halad — még akkor is, ha a hétközna­pok során csak ellentmondásokon keresz­tül erősödhet ez a tendencia. Mert tagad­hatatlan, hogy ellentmondások kisérik a munka világát. A munka még nem szaba­dult meg teljesen az ősi fogantatáséi ,,te­her”, „kín" jelentéstől, s a „kényszer” jel­legétől sem. Mert a szocializmus körűimé­M nyei között gyökeresen megváltoztak ugyan a munka társadalmi feltételei, de viszony­lag keveset változott technikai-gazdasági jellege. Vagyis a társadalmi tulajdon ki­alakulásával megszűnt a megalázás legfőbb forrása: a kizsákmányolás, — de megma­radt a fizikai- és a szellemi munka közötti különbség, — ellentmondás feszülhet az „irányitó" és a „végrehajtó” feladatkörök kozott, s van még szellemet nyomorító, monoton részmunka és testei nyűvő nehéz, veszélyes feladat. A lényeg; még koránt-1 sem harmonikus a munka világa. — meg koránt sincs egyenlő lehetősége mindenki­nek a társadalmi munkamegosztás folya­matában. s a rflunka társadalmi megítélé­sében is fellelhetők torz, a szocialista eti­kától idegen megnyilvánulások . .. A munka ünnepén csak azért szólunk ezekről az ellentmondásokról, hogy még inkább kiemeljük azt az óriási meghatá­rozó szerepet, amit a munka életünkber. betölt. Hogy erősödjön a felismerés; a kö­zösség feladata, hogy biztosítsa az ember­nek a munkához való jogot, — de egyben a munka az ember társadalmi megítélésé­nek alapvető kritériumává, mércéjévé is váljék. Társadalmunk nem csak munka­erőnek tekinti a dolgozó embert, — de mint tulajdonost is arra ösztönzi, hogy töb­bet teremtsen a közösség és a maga javá­ra. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a munka az élet minden területén — és az emberek tudatában és tudatos cselekvé­sében is — megkapja azt a rangot, elisme­rést, ami megilleti. indez persze nem szavakon múlik, s még csak nem is a törvényeken. Mindennapi gyakorlatunkat, cse­lekvésünket kell hozzáigazítani a változó, mindig újat hozó társadalmi, gaz­dasági folyamatokhoz, s a társadalom szá­mára hasznos teljesítmények reális megíté­lésével kell egyre nagyobb rangot bizto­sítani a sokféle minőségű, rninösítésű, — fizikai és szellemi — munkának. ünnepeljük hát a munkát. — s köszönt­sük az embert, aki a munkával teremt új világot, és teremti újjá önmagát! Volt oka ünnepségre a kol­lektívának, a vezetőségnek egyaránt, mert azt. amit külö­nösen az utóbbi tíz esztendő­ben létrehoztak, egyedülálló­nak tekinthetjük országunk­ban. A leglényegesebb, hogy ebben a kombinátban annyi és olyan értékes szellemi tőke arra, hogy újat alkosson, hogy Elismerés Bábolnának Benke Valéria átadja a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést Burgert Róbertnek, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójának Több tervidőszak sikeres befejezése, az álla­tni gazdaságokból kombináttá fejlődött mezőgaz­dasági nagyüzem sok éves eredményes munkás­sága vezetett el oda, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Ta­nács, a Minisztertanács, a SZOT elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága — mérlegelve az eredményeket — méltónak találta a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kollektíváját a legma­gasabb vállalati kitüntetés, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje adományozására. A kitüntetést Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottság tagja adta át az április 30-án délután rende­zett ünnepségen. Mészáros Miklósnak, a pártbi­zottság titkárának ünnepi megnyitóját követő­en Mátrai Zoltán vezérigazgató-helyettes mél­tatta az elért sikereket, s tekintett vissza arra a tízéves időszakra, amely egyenletes és dinami­kus fejlődést hozott, s a kitüntetést eredmé­nyezte a kollektíva számára. Benke Valéria, mielőtt Burgert Róbert ve­zérigazgatónak átadta az érdemrendet, a többi között arról szólt, mit jelent hazánkban, de or­szágunkon kívül is az a tevékenység, amely a bábolnai kezdeményezéseket, rendszereket lét­rehozta, s jó hírünket vitte szerte a világba szel­lemi tőkével, az iparszerű mezőgazdasági ter­melési rendszerek telepítésével egyaránt. Pél­daként említette, hogy Bábolna nemcsak azzal hozott újat, hogy kiterjesztette szerepét ,a vi­lágpiacon, hanem azzal is, hogy a hazai, gyen­gébb mezőgazdasági egységeket, melyekkel kap­csolatba került, igyekezett úgy segíteni, hogy azok gazdálkodását eredményesebbé tegye. Az ünnepségen magas személyi kitüntetéseket adott át Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zési miniszter, majd a BM Duna Művészegyüt­tese adott műsort. szokatlan elképzeléseket való­sítson meg, s, hogy igazi gaz­dája legyen országot, sőt a külföldi telepítéseket is átfogó rendszereknek. A kezdemé­nyezés. a merészség, ezek mel­lett mégis reális felmérés jel­lemzi a kollektívát. Figyelem a világ dolgaira, pontos fel- adatmeghatározás „szemé­lyekre szabva” és szigorú fe­gyelem a végrehajtásban — ez Bábolna sikereinek a „titka”: ilyen alapon jött létre a ba­romfiágazatban. majd a ser­téstenyésztésben és a növény- termesztésben az iparszerű termelés, s eredményezte, hogy , a bábolnai baromfitenyésztő bázis ..világviszonylatban . »4 egyik' legnagyobb méretű vál­lalkozássá lett.­Bábolna a IV. ötéves terv« 'időszak végére a hagyomá­nyos állami gazdasági tévé- kenységből kilépve olyan új tí­pusú vállalattá fejlődött, mely a kedvezőtlenné váló külső 'körülmények közepette is ké­pessé vált dinamizmusának, fenntartására. Olyan eredmé­nyeket ért el, amelyek hozzá­járultak ahhoz, hogy hazánk — e nagyvállalat termékein keresztül is — közismertté vált a világ minden részén. Az elmúlt évben különösen kiug­ró volt a teljesítmény. Bábol­na eddigi legnagyobb dollár- exportját érte el 1980-ban — közel negyvenmilliót, s minden eddiginél nagyobb volt a nö­vekedés üteme is. A kombinát nyeresége az elmúlt évben 454 millió forint lett, s minden ed­digi mértéket meghaladta a termelés volumene. Ezért vált lehetségessé, hogy jelentős vál­tozásokat léptessenek életbe a dolgozók ellátásában. Különös gondossággal kezel­te a kombinát vezetősége a dolgozók lakáshelyzetének ja­vítását és a gazdasághoz tar­tozó települések — különösen Bábolria — fejlesztését, mert arra törekedtek, hogy a fia­talokat, a vállalkozókat meg­felelő körülmények között tud­ják letelepíteni. A hatodik ötéves terv indu­lásához jobb bázissal rendel­kezik a kombinát, mint az előző ötéves tervciklus kezde­tén, annak ellenére, hogy a gazdálkodás minden szférájá­ban szigorúbbak lettek a köve­telmények. A kitüntetést úgy fogadták, hogy az ölöm és megtiszteltetés mellett min- < denki érzi — további ered­ményességet és elkötelezettsé­get jelent annak birtoklása. 1 " ­......................" 1 1 .................... i — " i iit É ljen május elseje! j ■ , ■ I ■ II ,.. I I i i , ■■ , i . ■ i i. I I ^ . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom