Dolgozók Lapja, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

WtAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ŰOUsOZÖKém J981. január 5., HÉTFŐ AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV. évf., 3. sz. Ára: 1,40 forint WWWSCV«?«' { Mai számunkban: Lakásgazdálkodás és -építés megyénkben « 3. oldal i Közművelődési kollégium a komáromi járásban 4. oldal Munkásgyűlések az év első munkanapján Vasárnap reggel, az új év első munkanapján az ország több vállalatánál muntkásgyű- lések vezették be az évindító, hajnali-reggeli műszakokat. Á vállalati vezetők beszámoltak az elmúlt év és a béfejeződött ötéves tervidőszak eredmé­nyeiről és ismertették az új esztendő, továbbá a most in­duló VI. ötéves terv legfonto­sabb helyi feladatait. Vázol­ták azokat a módszereket, amelyekkel eleget tehetnek a magasabb követelményeknek. Az Ikarus-autóbuszok minő­ségének további javítását és a még takarékosabb gazdálko­dást jelölte meg a gyári kol­lektíva idei legfontosabb fel­adatának Toldi József vezér- igazgató, a mátyásföldi gyár­egység munkásgyűlésén. Egy­ben azt is hangsúlyozta, hogy a nagyvállalat vezetőinek még intenzívebb piaci munkával !kell hozzájárulniuk az elkö­vetkező öt esztendőt jobban megalapozó stabil rendelés- állományhoz. Emlékeztetett arra, hogy a gyár 1976—1980 között 64 ezer autóbuszt állí­tott elő, az export évről évre ugrásszerűen növekedett. Százszázalékosan kielégítet­ték valamennyi autóbusz-szer­viz- és pótalkatrészigényét. A jelenlegi nemzetközi gazdasági versengésben azonban sok esetben még a kiváló árut is nehéz eladni, a. korábba^ megszerzett jó hírnevet j£ieg- tartani, ezért az eddiginél jobb munkára van szükség minden szinten. A, magyar kőolajipar egyik jelentős háttérüzemében, a nagykanizsai Dunántúli Kő­olajipari Gépgyárban új, DKG-mapegáz elnevezésű gömbcsapcsalád gyártásával indítják az új évet. Ezt jelen­tették be az év első munka­napján a reggeli munkásgyű­lésen. Tornyos Ferenc gyár­igazgató kiemelte, hogy eze­ket a fontos alkatrészeket ed­dig csak importból tudták be­szerezni a kőolaj-, a vegyipar és néhány más ágazat részére. Az elmúlt években sikeres technológiai rekonstrukciót valósítottak meg, új üzemet építettek, amelybe nagy ter­melékenységű, nagy értékű gépeket telepítettek. A licenc alapján készülő új típusú gömbcsapok iránt máris nagy az érdeklődés. Munkásgyűléssel indították az új év első munkanapját a Kőbányai Textilművek fonó­gyáregységében is, miközben 32 ezer végfonó-orsón kezdték meg az 1981-es termelési fel­adatok teljesítését. Az idén 24,3 millió négyzetméter textí­liát gyártó országos nagyválla­lat teljes fonalszükségletét — 3540 tonna pamut, szintetikus­kevert fonalat — állít elő a fonógyáregységben a 300. fő­ként nődolgozó. Géczy András, a gyáregység vezetője a mun­kásgyűlésen mindenekelőtt ar­ról szólt, hogy az idei évben a tavalyihoz hasonló mennyisé­gű fonalat várhatóan továbbra is csökkenő létszámmal kell előállítani. Ezért már megkez­dődött a gyűrűsfonó-gépek egy részének vidékre telepítése, ahol még van szabad munka­erő. A zalaegerszegi gyűrűsfo­nodában a termelés megkez­dése lehetővé teszi, hogy na­gyobb hatékonysággal dolgoz­hassanak a fővárosi fonodában is, mely várhatóan a dolgozók jövedelmében is kedvezően érezteti hatását — Az 1980-as jó-közepes eredmények után az új évben Ünnepélyes bevonulás Zsúfolásig megtelt Tatabá­nyán a Turul Filmszínház va­sárnap délután. Szülők, test­vérek, hozzátartozók kísérték el ezen a napon a bevonuló fiatalokat. A Himnusz elhangzása után Rátvai Miklós, a népfront me­gyei bizottságának politikai az ifjú ember életének érté­kes időszaka, eddigi ismeretei elmélyítésének, az állampol­gári fegyelem megszilárdítá­sának, a hazaszeretetnek, a hazafiságnak, a helytállásnak az iskolája. A szülök nevében Hajóst Ti- borné búcsúzott el a katona­Az édesanyák nevében Hajós Tiborné búcsúztatja a bevo­nulókat tovább növelik a Lenin Kohá­szati Művekben a keresett, versenyképes termékek körét, ami egyben nagyobb nyeresé­get is jelent — mondotta az évnyitó műszaki-gazdasági konferencián Szeppelfeld Sán­dor, a vállalat vezérigazgatója. A korszerű gyártás fontos fel­tételét teremtették meg azzal, hogy az elmúlt év végén elké­szült és megkezdte próba­üzemét a kombinát acélmű konverter üzeme, amely a próbagyártás során több mint ötezer tonna kifogástalan mi­nőségű acélt gyártott. Az új üzem január 4-től, tehát va­sárnaptól már teljes kapaci­tással dolgozik. Jó ütemben épül a folyamatos acélöntőmű és egy ívfényes kemence is, amelyek elkészültük után szintén kiváló minőségű acé­lok gyártására lesznek alkal­masak. A fejlesztések segítsé­gével az idén az igényeknek megfelelően rekordmennyisé­gű, 1 millió 100 ezer tonna acélt gyártanak. Üj év, új gazdasági feladatok Folyamatosság a termelésben is Zökkenők nélkül kezdték a munkát Az év elején sem volt egyetlen munkaszünetes nap az Oroszlányi Hőerőmű Vál­lalatnál. Az áramtermelő be­rendezések folyamatosan mű­ködtek az ünnepek alatt is, jelenleg szintén üzemel mind a négy blokk. A már ismert okok — gyakori meghibáso­dások — miatt néhány tized százalékkal kevesebb áramot termeltek a tervezettnél 1980- ban, de a fajlagos szénfel­használást mérsékelték. Az elmúlt napokban nem üzemelt viszont az erőmű és a bánya közötti szállitópálya, ezért az ellátást gondosan meg kellett szervezni. Elsősorban a szocialista brigádok együtt­működésével tették zavarta­lanná a szénellátást. A kö­zösségek pótműszakokat is vál­laltak, hogy a tárolótérről a felhasználás helyére juttassák a szenet. Az idei terv a hónap má­sodik felében válik végleges­sé, de az már most biztosnak látszik, hogy az oroszlányi erő­mű igénybevétele fokozódik. Az olajárak emelkedése mi­att hárul nagyobb feladat az ottani kollektívára. Jelenleg a hazai szükségleten kívül az évek óta érvényben levő oszt­rák—magyar áramcsere kere­tében szomszédunknak is ter­melnek áramot. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat munkahe­lyein szintén zökkenők nél­kül kezdték az évet. A téli te­vékenységet eleve úgy szer­vezték, meg, hogy a kivitele­zéseket a megyeszékhelyre és környékére összpontosították. Ezzel eleve csökkentik az anyag- és személyszállitások miatti kieséseket. A korszerű technológiák alkalmazása egyébként is lehetővé teszi nagy hidegben is a munkát. A 180797 tonna szén terven felül Oroszlányban munkatársa üdvözölte a meg­jelenteket, a megye és a város párt- és tömegszervezeteinek képviseletében. Többek között elmondta: — A katonák cse­lekvésén, hozzáértésén nagy­mértékben múlik békés, alkotó munkánk biztonsága. És most önök katonák lesznek, átve­szik a szolgálatot, s az ezzel Járó felelősséget is. — A katonai szolgálat. a fegyveres érőknél eltaltött ide fiúktól, majd Pintér Károly őrnagy „vette át” az újonco­dat. bizakodásának adva kife- ' vést. hogy a fiatalok ezután tudásuk legjavát nyújtva sljesítik feladatukat. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor az if­júsági szervezetek virággal köszöntötték a bevonuló fia­talokat. Az ünnepség az Inter­qadoDálé hangjaival zárult, Százezer tonna többletszén kitermelésére vállalkozott a kongresszusi verseny 1980. évi szakaszában az Oroszlányi Szénbányák kollektívája. Az év során kiegyensúlyozottan dolgoztak, s az év utolsó ne­gyedében sem csökkent a len­dületük. Az eredmény nem maradt el, 180 797 tonnával túlteljesítették évi tervüket. Nagy jelentőségű az orosz­lányi bányászok eredménye. A többlettermelés hasznaként ré­szük van az import mérséklé­sében, a vártnál több energia- hordozót szállíthattak a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt­nek, a MÁV-nak, s nem kisebb jelentőségű a háztartások fű­tőanyaggal való ellátása sem. Az oroszlányi szén, illetve pala átlagos fűtőértéke elérte a tervezettet. A minőség ja­vítása érdekében összefogott a vállalat egész kollektívája. Nőtt a termelékenység, az egy fejtésből eredő napi átlagos termelés az előző évi 936 ton­náról 1000-re emelkedett. Az összüzemi teljesítmény is meg­haladta az 1979. évit. Az eredményesebb mun­kára anyagi és erkölcsi elis­meréssel ösztönöztek a válla­latnál. a teljesítménybérben foglalkoztattak aránya 52 szá­zalékos. Növekedett a válla­latnál dolgozók jövedelme szükség esetén célprémiumot tűztek ki, legutóbb a márkus- hegyi bánya feltáró brigádjai kaptak célfeladatot. Vince István, az „Eocén” brigád ve­zetője elmondta, hogy igen­csak megnövelte kedvüket a kilátásba helyezett 120 ezer forint prémium. A brigád no­vemberben és decemberben több. mint 210 méternyi vága­tot hajtott ki, s ezzel megsze­rezte a jogot a prémiumra. A mérleg ugyan még nem készült el, de az bizonyosnak látszik, hogy a tervezett nyereséget jócskán megtetézi a vállalat. Az előzetes számítá­sok szerint mintegy 25 millió forint többletnyereség elérésé­re számíthatnak. Márkushe- gyen egymilliárd forintnyi teljesítés történt, s kellő ütem­ben halad az első front elő­készítése. Idén sem vár kisebb feladat az Oroszlányi Szénbányákra, mint tavaly: 2615 millió tonna termék kitermelése a cél. Előreláthatólag gondot okoz majd a tervezett 750 ezer ton­na minőségi szén felszínre ho­zása. Kedvezőtlenek ehhez a bányabeli viszonyok. Gondos anyag- és energiagazdálkodás­sal jobbítani szándékoznak a hatékonyságon. Változatlanul nyereségcentrikus gazdálko­dást folytatnak. A nyereség teremti meg továbbfejlődé­sükhöz az anyagi alapot, s az eddigi eredmények megőrzé­sét a munkásellátásban. házgyári épületszerelés fo­lyik, a megépült lakásokban pedig a belső munkákat vég­zik a szakiparosok. Legtöbben Tatabányán, a Madách-kert- ben, valamint Kertvárosban, a jól téliesített munkahelyeken dolgoznak. A középületek — kórházi pavilon, művelődési ház, vágóhíd — építése sem szünetel. Oroszlányban az ál­talános iskola belső befejezé­sén munkálkodnak a komépe­sek. A Salgótarjáni ötvözetgyár tatabányai üzemében az ünne­pek alatt is lobogott a tűz a kemencében, megállás nélkül termeltek. Január 1-től a gyengébb minőségű, 15 száza­lékos ferroszilíciumot készítik és ez lehetőséget ad arra, hogy a kemencében felgyülemlett szennyezőanyagokat eltávolít­sák, utána emeljék a termék minőségét. Ebben az évben nehéz fel­adatok várnak a gyári közös­ségre, hiszen úgy kell 3100 tonna ferroszilíciumot előállí­tani, hogy közben a berende­zések felújítására is módot ta­láljanak. 4-én délelőtt, vezetői értekezleten értékelték a múlt évi tapasztalatokat és személy­re szólóan is meghatározták a tennivalókat. Ünnepek alatt is folyt a kukorica mentése Az utóbbi évtizedben egy­szer sem talált az új esztendő annyi betakarítatlan terményt a határban, mint az idén. Hiába volt a gondos felké­szülés, a természet a példás munkaszervezést is keresztül­húzta. Erejüket, ügyességüket latba vetve dolgoztak a kom- bájnosok, a szállítógépek ve­zetőd, hogy mielőbb magtárban legyen a termés. Mégis, ezelőtt egy héttel még mintegy 350 hektáron lábon állt a kukori­ca. Ezért az ünnepek alatt az idén nem sokat pihentek a betakarításban részt vevő dol­gozók. Több termelőszövetke­zetben nemcsak a két ünnep Közös akarattal A tennivalókat vették sorra a Magyar Viscosagyárban a legutóbbi műszaki konferen­cián. és ennek kapcsán szóba- került a vállalati munkaver- seny-mozgalom is. Mégpedig úgy, hogy ez olyan erő, amely­re föltétlenül lehet építeni. Minden évben születnek olyan felajánlások, melyek teljesíté­se által jobban tudják haszno­sítani a kapacitásokat, javít­ható a termékek minősége, fo­kozható a termelés. Ebben az évben még inkább szükség lesz a brigádok és a munkahelyi közösségek össze­fogására. A hazai és a külföl­di felhasználók több és jobb vegyiszálat várnak, és a nye­reség alakulása alapvetően et­től függ. A termelés mennyi­ségének és minőségi színvona­lának emelése mellett a gaz­daságosságra kívánnak még nagyobb figyelmet fordítani Ebben nem csupán a közvet­len termelőkre hárul feladat; a cél elérése érdekében az előkészítő, a kisegítő és a ki­szolgáló vállalati részlegek te­vékenységét is fejleszteni kell. Nem lehet tehát egymástól elválasztani a munkaversenyt és a gazdasági irányítók fel­adatait sem. A fejlesztésekkel is arra kell törekedni, hogy kedvezően ki­használhassák a termelő kapa­citásokat és valóban a piaci igényeknek megfelelően ala­kuljon a termelés. Az értékesí­tés gondjai mérsékelhetők az első osztályú termékek rész­arányának növelésével, ezt pe­dig szükséges összekapcsolni a termékszerkezetet formáló te­vékenységgel. Fejlesztők, tér vezők, beruházók, karbantar­tók, technológusok és gépkeze­lők együttes jó munkájára van szükség és mindannyiunk igyekezetét, akarását hangol­ják örs7° a mur',-a'"'rseny- mozgo'.w.ban. így valósíthat«, meg a polipropilén alapú Net­lon-háló, valamint a poliamid granulátum gyártása, és tehető gazdaságosabbá a Crumeron- szálak színezése, növelhető a CMC termelése. Az üzem- és munkaszervezés sem csak néhány embernek ad feladatot: ki-ki a maga munkakörében hozzájárulhat, ahhoz, hogy kevesebb legyen a veszteségidő, a jó munkamód­szerek elterjedjenek, javuljon a munkafegyelem. Természete­sen megfelelő szerep jut ebben az ösztönzési rendszer fejlesz­tésének is. A viszkozagyárban természetes, hogy a gazdasági munka minden területét átszö­vi a munkaverseny és válla­lásokhoz kidolgozott ajánláso­kat eszerint építik feladataik­ba a szocialista brigádok, a munkabrigádok. A közös aka­rat, az egységes megítélés az -gvik biztosíték arra, hogy a élkitűzések jra válnak eb­ben az évben is. között, hanem karácsony másnapján és szilveszterkor is serény munka folyt. A kom- bájnosok, traktorosok és gép­kocsivezetők hol a faggyal, hol a sárral küszködve igyekeztek menteni az értékes takar­mányt. Ennek köszönhető, hogy az új év mór csak mint­egy 200 hektár aiatatlan ku­koricát talált Komárom me­gyében. Ennek ellenére nem re­ménykedhetünk abban, hogy ezzel a hátralévő 200 hektár­ral már könnyedén megbir­kóznak az érdekelt termelőszö­vetkezetek, mavei a napokban, lehullott közel 50 mrn-es csa­padék ismét megállásra kény­szerítette több termelőszövet­kezetben a kombájnokat. Á fagytól felengedett, eső áztatta táblák nem bírják el ezeket a nehéz gépeket. Emiatt Kisbé­ren még 120, Bakonyszom- bathelyen 40, Kocson 17 hektár kukorica betakarí­tatlan. És amikór dolgozhat­nak a gépek, akkor sem olyan kedvező a tempó, mint volt az aratás kezdetén. A rossz terepviszonyok nemcsak az embereket, a gépeket is meg­viselték, jóval több az alkat­résztörés. a gépjavítás miatti kényszerpihenő. A korábbi, nagy hótömeg alatt sok kukoricaszár ledőlt. A napokban pedig viharkár érte a még betakarítatlan táb­lákat. tovább növelve a dőlt kukoricák amúgy is jelentős — néhol a termés 25 százalékát is meghaladó — arányát. Min­dezek következtében a kint le­vő termést már cs*k tetemes veszteséggel lehet betakaríta­ni, hiszen a kombájn a földön fekvő csévék felszedésére nem képes. Ezek mentésére több termelőszövetkezetben meg­szervezték a böngészést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom