Dolgozók Lapja, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

W.AG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 1981., január 1., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP K0MÁR0M MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV. évf., 1. sz. Ára: 1,80 forint N em kötelező optimiz- musból vagyunk biza­kodóak az új esztendő küszöbén. Életünk rendje és belső törvénye is a megújulás szükségességére figyelmeztet. Üj évet kezdünk, sőt, új évti­zedet, új tervekkel, elképzelé­sekkel, feladatokkal és meg­újuló kedvvel, hittel vágunk neki az ismeretlen ismerős új­nak, amely a régi folytatása — a folytonosság és a megújulás ígérete. S az új év a számvetés ide­je is. Ilyenkor tekintjük át, mit végeztünk el az elmúlt időszakban, mivel gazdagod­tunk, gyarapodtunk országos és megyei méretekben, és a ki­sebb közösség, a munkahely, a család — a közösséggel együtt formálódó egyéni éle­tünk — színterén. Csak nemrég zajlott le az országos számvetés a Parla­mentben, az országgyűlés fó­rumán, — s bár a jövőt meg­alapozó terveket emelték tör­vényerőre, a VI. ötéves terv programját, az 1981. évi költ­ségvetést fogadták el a képvi­selők, áttételesen mérleg ké­szült a most lezárult időszak politikai, gazdasági, kulturális fényeiről is. Annál is inkább, hiszen népgazdaságunk tervei csakis a tegnap és a ma ered­ményeire, folyamataira épül­hetnek, — azzal az igénnyel persze, hogy meg kell halad­nunk azokat, meg kell újíta­nunk a tervezés, áz irányítás, a gazdálkodás módszereit, kö­vetelményeit. A megújulás igénye .fogalmazódott meg a törvényerőre emelt tervdoku­mentumok .szövegében és szel­lemében, s ez hatja majd át társadalmi, gazdasági életünk gyakorlatát, hétköznapjainkat is. M int az országgyűlés vitá­ja, és a tervkészítést kísérő országos figye­lem egyaránt jelezte: megnö­vekedett „gazdasági érzékeny­ségünk”, és minden szinten tanulunk jól gazdálkodni. A most lezárult tervidőszak esz­tendei is igazi „tanulóéveket” jelentettek mindenki számára, és egyes esetekben meg is kel­lett fizetni a „tanulópénzt”. Nem csupán a szakemberek, de az ország érdeklődő, gondolko­dó. a közügyek iránt mind fo­gékonyabbá váló lakói ist meg­ismertek olyan fogalmakat, mint; gazdasági recesszió, aranyláz, olajháború, keres­kedelmi embargó, gazdasági protekcionizmus, bojkott, fegy­verkezési verseny, hogy csak a legfontosabb, legjellemzőbb közgazdasági tényezőket em­lítsük, és a világgazdasági fo­lyamatok, események valósá­gos hatásaként a gyakorlatban tapasztalhattuk, érezhettük, hogy nehezebb körülmények között kell dolgoznunk, élnünk és nálunk is lassúbb a gazda­sági növekedés üteme. És szükségszerűen megismerked­tünk olyan gazdasági fogal­makkal is, mint; hatékonyság, mjnőség, versenyképesség, jö­vedelmezőség, rugalmas alkal- ‘mazkodás, vállalati önállóság, felelősség, kezdeményezőkész­ség, egyensúly, a belső tarta­lékok feltárása,, intenzív fej­lesztés, ésszerű takarékosság. Olyan „varázsszavak” ezek, olyan közgazdásági fogalmak, amelyek ma meghatározzák gazdaságpolitikai munkánkat, életünket — és minden bizony­nyal majd akkor is. amikór már nem lesznek olyan szo- rongatóak a külső gazdasági körülmények. Mert jól — ész- SZo -"-n, hatékonyan, előrelá tőan tervszerűen — "'ezlá' kddn' -i szocializmus körülmé­nyei között is alapvető köve­telmény .., A megyei pártbizottság is a megújulás igényével tekintet­te át december 19-i ülésén az 1980. évi gazdasági munka ta­pasztalatait, és határozta meg az 1981. évi feladatokat, tennivalókat. Jó volt hallani; tapasztalni, olvasni, hogy a megye gazdasága — a koráb­binál ugyan mérsékeltebb ütemben, — de az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött. A tervezettnél több szenet adott a szénbányászat, és ez nem kis hozzájárulás energiagondjaink enyhítéséhez. A gép- és műszeripariban le­zajlott termékszerkezet-váltás nyomán pedig nőtt az expor­tálható termékek aránya. Nö­vekedett az építőipar teljesít­ménye — és a szélsőséges időjárás ellenére kiemelkedő eredményt ért el megyénk mezőgazdasága. Mindez azt is jelzi, hogy a gazdaságpolitikai irányítás előrelátóan, tervsze­rűen, tudatosan, az új köve­telményekhez. realitásokhoz alkalmazkodva végezte mun­káját, és a gazdálkodó egysé­gek gyakorlata igazolta a dön­tések helyességét. A z eredmények honorál­ták a rugalmasságot, a kezdeményezőkészsé­get, a tudatos, szakszerű irányítást, — a dol­gozó emberek döntő többsége pedig a termelés minden színi­jén és területén fegyelmezet­ten, bizakodással, a megújulás hitével munkálkodott, gyakran nehéz körülmények között vé­gezte el feladatát. Mert a mostanában számon tartott „emberi tényezők”, a bizalom, a munkakedv, a szakértelem, a kötelességtudat, a termelési kultúra, a »fegyelem, az áldo­zatvállalás nélkül ma már nem lehet igazán jó eredmé­nyeket elérni. S ahol mindez együtt volt a jó munkához, — ott nem hiányzott az ered­ményekkel együtt járó anya­gi elismerés sem. Miközben persze „gazdál­kodni tanultunk”, nem feled­keztünk meg a „politizálásról” sem. 1980 a társadalmi élet­ben is nagy pezsgést jelentett. Az év kiemelkedő jelentőségű eseménye volt az MSZMP XII. kongresszusa, amelynek határozatai hosszú időre célt és feladatot adnak számunkra. Űjjáválasztottuk a tanácsi tes­tületeket, az o'rszággyűlési képviselőket, a szakszervezeti tisztségviselőket, a népfront­bizottságokat, — s bízhatunk atban, hogy a társadalmi élet idei lendületéből jut a jövő esztendő feladatainak elvégzé­séhez is erő, energia. Annál is inkább, mert ha elsősorban „gazdálkodunk is” — ha a gazdaság»erősítése fej­lődésünk alapja, az emberi élet teljességéhez elengedhf- tetlenüi fontos előrehaladá­sunk a társadalmi élet min­den szférájában: a kultúrában, az ideológiában, a tudomány­ban, az egészségügyben, »a szo­ciálpolitikában, egyaránt. Mert az " életünk , „minőségének” szüntelen és szakadatlan for­málásáról, gazdagításáról nem szabad lemondanunk, — e nél­kül a gazáaság sem haladhat arfósan élőre . . . Nem kötelező optimizmusból •agyunk bizakodóak az új esz- ndő küszöbén.-jri létünk rendje és belső jQj törvénye a szüntelen megújulás szükségessé­gére figyelmeztet. Megújuló kedvvel vágunk neki az új év­nek — feladat, tennivaló lesz ‘'őven, — s van értelmes, em- arhoz málló ’ " 'sági r' *nk: gy szüntelenül megújulásra képes szocialista társadalmat építeni... Gombkötő Gábor Kitüntetések, eskütétel A Magyar Népköztársaság Elnöki. Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett erédmé- nyes munkássága elismerése­ként, nyugállományba vonulá­sa alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta Keserű Já- nosné, könnyűipari miniszter­nek. Eredményes gazdasági mun­kásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk al­kalmából a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszter­helyettesnek, a Munka Érdem­rend arany fokozatát Bakos . Zsigmond könnyűipari minisz- i tériumi államtitkárnak, Csé- pányi Sándor kohó- és . gép­ipari, valamint Sárosi Sándor- né könnyűipari miniszterhe­lyetteseknek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács- elnöke szerdán az Or­szágház nándorfehérvári ter­mében adta át. ■Úgyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari mi­niszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Ha­vasi Ferenc, az MáZMP KB titkára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára. A kormány Bonifert Ádá- mot' igazságügyminiszter-he- lyettessé, Burján Sándort a Magyar Távirati Iroda vezér- igazgatójának első helyettesé­vé nevezte ki. A Minisztertanács Valias Pált az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyette­sévé, Spilák Ferencet a hiva­tal elnökheljietiesévé nevezte ki. A Minisztertanács, érdemei elismerése mellett, felmentet­te tisztségéből Tompa Sándort, az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét. Az Elnöki Tanács Bán Ákos­nak, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt volt vezér- igazgatójának több évtizeden keresztül végzett eredményes ve:/.tői tevékenysége elismeré­séül a Munka Érdemrend arany, fokozata kitüntetést adományozta. A nehéziparban hosszú időn keresztül végzett érdemes és eredményes munkásságuk elis­meréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából. a Munka Érdemrend arany­fokozata kitüntetésben része­sültek.: Balkányi Bertalan, » a Magyar Szénbányászati Tröszt veZérigazgató-'helyettese, Bo­da Ferenc, a vegyiműveket tervező vállalat főosztályveze­tője, Hevesi János, a Nehéz­ipari Minisztérium osztályve­zetője, Jenei Imre, a Gyógy­növénykutató Intézet igazgató- helyettese, Mészáros József, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat irodavezetője, Rózsa István, a Dorogi Szénbányák osztályvezetője és Vörös Já­nos, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár igazgatója. SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÜJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK! 9 népgazdaság 1981. évi terve n Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az össz­hangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervé­vel, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak, és figyelembe veszik a gaz­dasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Teljesült a terv fő célja Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubelelszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedve­zőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növeke­désnek a tervezettnél alacso­nyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozó­rendszer í980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárul­tak ahhoz, hogy a belföldi lei­használás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a ter­vezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emel­kedett. A termelőágazatokban foglalkoztatottak száma a szá­mítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelé­kenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordí­tás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználósa a terve­zettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakos­ság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszköz-felhalmozás mér­séklődött; kisebb a számított­nál a készletfelhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom noennviségében nem haladta meg az 1979. évi szín­vonalat. Az áruk és szolgálta­tások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés he­lyett csökkent. Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évi­nél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt bel­földi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazda­ságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve meg­szüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hoz­zájárult az is, hogy a vállala­tok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvo­nal folytán alacsonyabb ter­melés mellett is jelentős nye­reséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gazdaságos ki­vitelre,. vagy importhelyette­sítésre történő hasznosítására. Korszerűbb ipari termékek Az ipari termékek értékesí­tése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás meg­egyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú , értékesítés kismértékben csökkent, á be­ruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évi­nél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari ter­melés szerkezetének korszerű­sítése. A termelés hatékony­ságának növekedése, szerkeze­tének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítá­sa azonban az indokoltnál las­sabban halad. Érezhető ered­ményekkel járnak az 1979— 80-ban bevezetett' energiataka­rékossági intézkedések, törek­vés tapasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigé­nyének csökkentésére. Az or­szág energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit Az iparban foglalkoztatottai: száma a termelést meghaladó­an csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett. Az építő­ipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szak­mánként és körzetenként dif­ferenciáltan alakult, a csökke­nés az átlagosnál nagyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói maga­tartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalma­san alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatot­tak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes idő­járás, az ár- és belvizek elle­né re — a tervezetthez közel - ailóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés va­lamivel kevesebb a tervezett­nél. A burgonya, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyi­sége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál ki­sebb. Az állattenyésztés a ter­vezettet valamelyest megha­ladóan fejlődött. A mezőgazda­ság anyagi-műszaki ellátott­sága kielégítő. Az energia­felhasználásban a takarékos­ság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás, jó, kivitelük emelkedett. Az áru'- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozásá­ra tett intézkedések eredmé­nyeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mérték-, ben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben első-. sorban áz újonnan kezdődő beruházások számának mér­séklődését eredményezte. A tervezett ütemben, vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésre előirányzott ki­lenc nagyberuházás közül hét, (a deáki bauxitbánya, a bél- apátfalvai cementgyár, a Ma­gyar Viscosa PAN II,, a Tiszai Kőolajfinomító I. ütem, a Hajdúsági Cukorgyár, az adri­ai kőolajvezeték, Vörösmarty téri kulturális központ), tel­jesen elkészült, két nagyberu­házásnál, (a recski bányászati kutatás létesítményei, a gör­dülőcsapágy gyár rekonstruk­ciója) maradnak későbbre ki­sebb munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A tervezettnél nagyobb a tel­jesítés a lakásépítéshez kap­csolódó létesítmények, a köz­forgalmú úthálózat és a víz- gazdálkodás fejlesztésénél. A vállalatok és szövetkezetek be­ruházásaikra az előző évinél kevesebbet, a számítotthoz kö­zelálló összeget fordítottak. Kiegyensúlyozott élelmiszerellátás A munkaképes korú népes­ség és a szocialista szektorban (Folytatás a 2. old&loa) A MEGÚJULÁS HITÉVEL Tatabánya tjváros — téli napsütésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom