Dolgozók Lapja, 1980. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

DOLGOZOK LAPJA =1980. augusztus 31., vasárnap Háta mögött 157 évad A Miskolci Nemzeti Színház — az ország első állandó kőszínháza Június derekán három estén át a budapesti Nemzeti Szín­házban adott ízelítőt most zá­rult évadának munkájából a Miskolci Nemzeti Színház: a Tartuffe, a Ház a város mel­lett és A szecsuáni jólélek be­mutatásával öregbítette az or­szágos közvélemény előtt jó- hírét az immár 157 évadot a háta mögött tudó teátrum, az ország első állandó kőszínháza. A színház az elmúlt évadban életének úi felívelő szakaszá­hoz érkezett: új vezetéssel, sok úi taggal kezdte meg 1979— 1980-ban a munkáját, s mint a budapesti vendégszereplés is bizonyítja, bíztató a kezdet. (A színház utoljára 1932-ben szerepelt a fővárosban több­napos programmal. 1973-ban pedig egyetlen előadással.) Érdemes néhány gondolattá visszatérni a színház gazdag múltjára Források már a XVIII. szá­zad elejéről hírt adnak mis­kolci színielőadásokról. ezek azonban nem hivatásos teet- risták. hanem a minorita kol­légium diákjainak előadásai voltak. Ettől kezdve fel-fel- bukkan a krónikában a mis­kolci színjátszás, sőt mar a század végén Philipp Berndt német társulata is vendégsze­repelt Miskolcon, de a magyar anyanyelvű lakosság nem ta­núsított különösebb érdeklő­dést iránta. Nem sokkal ezt követően megkezdődtek Mis­kolc városának színházalapító törekvései, s mintegy negyed évszázad telt el az első szín­ház megnyitásáig. De a mis­kolci színészet kezdetei ko­rábbról származnak: 1815-től, amikor a pesti Rondella le- • bontás? után a második ma­gyar s 'tszó társaság ván­dorútra .cényszerült és hosz- szabb időre Miskolcon talált otthont. Ekkor jött ide Déry­né is, aki örökre eljegyezte magát a várossal, itt is nyug­szik az egyik régi temetőben. Az első igazi színház, az ál­landó kőszínház 1823. augusz­tus 24-én nyílt meg Kisfaludy Károly A tatárok Magyaror­szágon című darabjával. Eder György igazgatása alatt. Két évvel később Pergő Celesztin vette át az igazgatást. majd Kilényi Dániel. Ujfalussy Sán­átmeneti megoldásokkal, míg 1857. szeptember 3-án meg­nyithatták a ma is használt színházi épületet, L atabár Endre igazgatásával, Vörös­marty Mihály Marót bán cí­mű szomorújátékának bemu­tatásával. Laborfalvi Róza, Egressy Gábor, ifj. Lendvay Márton és a kor más színész-, nagyságai jöttek el Miskolcra, hogy az új színház munkájá­ban részt vegyenek. Igen hosszú lenne nyomon követni a színház évtizedeit. Fellépett e színpadon többek váth Sándor, Koncz Gábor, Kovács Mária, Latinovics 'Zol­tán, Darvas Iván, Görbe Já­nos. Tímár József, Mádi Szabó Gábor, Margiltay Ági, Molnár Tibor, Némethy Ferenc, öze Lajos, Pagonyi János és Nán­dor, Pákozdy János, Pethes Ferenc, Rózsa Sándor. Soós Edit, Spányik Éva, Szabó Ró­zsa. Szabó Sándor, Szirtes Ádám, Sztankay István. E he­venyészett névsorban nincse­nek benne a társulat mai tag­jai. akik között egyre több az országosan ismert és elismert, Harmincéves a Zeneműkiadó Vállalat A magyar zene tényező Európában Az elmúlt évad nagy sikerű tyi előadását az gyermekdarabja, a Tudás Ma­évad utolsó napjaiban rögzítette a Ma­gyar Televízió között Blaháné, Jászai Marlés filmekben és sok más társuk. Az első vi­lágháború alatt Palágyi Lajos igazgatásával mindvégig ját­szott a színház, a forradalmak alatt pedig olyan műsorpoliti­kát valósított meg. hogy a fe­hérterror uralomra Jutása után Palágyi ellen hajszát in­dítottak. menesztették igazga­tói állásából. A színház új élete a Sebestyén-család igaz­gatása alatt következett be, s a tizennyolc esztendő, amely alatt Sebestyén Géza, majd Mihály igazgatta a teátrumot, mai napig vállalhatóan törté­nelmének egyik legszebb kor­szakát jelenti. tévéd rámákban is gyakran látható művész, A Kovács Mária, Latinovics Zol- most zárult évad néhány pro­dukciója megérdemelten kel­tett országos visszhangot. A színház jellegzetes, árkádos homlokzata és tűztornya dór. Bállá Károly, Komlóssy Ferenc és Pály Elek következ­tek az igazgatásban, A szín­házépület 1843. július 19-én tűzvész áldozata lett és csak­nem negyedszázad telt el Miskolc színházi életében is­mét szükség-játszóhelyekkel, Miskolc 1944. december 3-án szabadult fel. s az országban először itt nyitotta meg kapu­it a színház. December 10-én már kézzel írott plakátok hív­ták színházba a közönséget és 18-án már bemutatták a Já­nos vitézt. Az államosítást kö­vetően, 1949 őszétől számítha­tó a színház legújabb történeti korszaka. Szendrő Ferenc lett a színház első művészeti igaz­gatója, és a mai napig" kilenc vezető állt az intézmény élén. Napjainkban a színház igaz­gatója Gyarmati Béla, művé­szeti vezetője Csiszár Imre. A Miskolci Nemzeti Színház már a felszabadulást megelőző években is színésznevelö in­tézménynek számított: színhá­zi életünknek csaknem min­den kiemelkedő személyisége hosszabb-rövidebb időt töltött ezen a színpadon. Nehéz lenne felsorolni és a felszabadulás, illetve az államosítás utáni időkből is csak néhány, ma országos hírnevű művészt em­lítünk meg. Itt játszott a fel- szabadulás után Komlós Juci, Pécsi Sándor, BessenyeFT'e- renc. Homm Pál, Inke László és sokan mások, majd az ál­lamosítást követő időkben Agárdi Gábor, Bozóky István, Dobos Ildikó, Ditrói Ilona, Ga­lambos Erzsi, Gyöngyössy Ka­talin, Györffy György, Hor­A színház történetéhez tar­tozik még. hogy 1857-ben át­adott épületet 1956 és 1959 között átépítették, ez idő alatt a diósgyőri—vasgyári művelődési házban és a Dé­ryné utcai kamaraszínházban voltak előadások és tájoltak is. 1957-ben átmenetileg meg­szüntették az operatársulatot. Sajnos, ez az átmenetiség mindmáig tart. 1965-ben egy elhibázott intézkedés Eger és Heves megye ellátását a mis­kolci színház feladatává- tette, azóta évi 190 előadást tart a színház a szomszéd megye székvárosában. Ugyanakkor megszüntették a kamaraszín­házát. most folyik az új ka­maraszínház kialakítása. Nehéz időszak után új. ígé­retes korszak kezdetén áll a nagy múltú miskolci teátrum, az ország első kőszínháza. Kö­vetkező, 158. évada hihetőleg újabb előrelépést jelent maid eseményekben gazdag króni­kájában. Benedek Miklós sága szerint. Ismét divat a. pengetős hangszer, a közévko­ri és a barokk zene. minden, ami archaikus, vagy archai­zál. Közkedvelt a tóik, az eredeti névzene, s nem vesz­tett névszerüségéből az opera- és klasszikus szimfonikus ze­ne sem. A beat és sokasodó válfajainak világhódításáról nem is szólva, ismét hódít a dzsessz, valamint a dixie, és a többi. Ügy tetszik, sokré­tűbb lett a mai közönség ze­nei igénye. Nehéz-e a szink- ronitás? — Bonyolult feladat, de azt hiszem, nem maradtunk le —. sőt alighanem kölcsönösen fej­lődik az igény, és az igényt kiszolgáló-növelő kiadó tevé­kenysége. Húsznál tocb köte­tet adóink ki a Kezdők Mu­zsikája sorozatban; az idén újabb kamarazene-gyűjte­mény. gitár- és klarinét-duók gyarapítják e sorozatunkat. A tizedik kötetnél iart a hatva­nas években indult Liszt Fe­renc összkiadás. Kétféle vál­tozatban adtuk közre a XVI. század legnagyobb magyar lantművészének. Bakfark Bá­lintnak összes műveit. Opera Omnia címmel; az első kötet­ben lant-, a másodikban gitár­feldolgozásban. Figyelemmel a kórusművészet renészánszá- ra. folytatjuk a Régi Mesterek Vegyes karai című sorozatot; kiadunk harminc új szerze­ményt, köztük Balázs Árpád, Bárdos Lajos. Farkas Ferenc, Lendvay Kamilló, Szokolay Sándor műveit. Üj gyűjtések első közléseként adunk ki két kötetet Eger vidékének nép­dalkincséből. ebben jellegzetes palóc daltípusokat sorakozta­tunk fel. Szeretnénk kielégíte­ni az országszerte szaporodó Páva-körök igényeit is, és ha kell. soron kívül készítünk utánnyomást. — Ismét terjed a kamara­zene iránti igény, nemcsak vasszív zenehallgatók, hanem a társas zenélés, a házimuzsi­ka kedvelői körében is. — Tíznél több kötetben ad­tuk ki Régi Kamarazene című sorozatunkat. Ennek füzetei könnyű technikájú, de magas színvonalú darabokat tartal­maznak. Gitáriskola, az ABC- től kezdve: Szendrey Karper László, Mosóczi Miklós, és Nagy Erzsébet munkái. Köz­kedvelt Musica Rinata soroza­tunk későbarokk és klasszikus szerzők műveinek első kiadá­sa; az Urtex-sorozat pedig a régi zenét teszi hozzáférhető­vé. például Scarlatti kétszáz­szonátáját. A zongoratanulók­nak készült a Zongoraetüdöic kezdőknek című, jegyzetekkel. instrukciókkal ellátott gyűjt»; meny. kiadás hosszú ideig magánkéz­ben volt. E viszonylag kis ka­pacitású. különböző elvek alapján működő vállalatokat 1950. júliusában egyesítették: s a Zeneműkiadó Vállalatot a világ egyre több táján Isme­rik, Eiditió Musica néven. — Első kiadványunk Bar­tók Gyermekdalok című mű­vé volt — mondja dr. Eősze László művészeti vezető —, azóta ez a szerzemény húsz­szor látott napvilágot kiadá­sunkban. Kezdettől napjaink­ig pedig tízezer kiadványt bo­csátottunk útjára — évente csaknem ezer kottát. — Némi szemléltető statisz­tikát szeretnék hallani a ki­adott művek mennyiségéről, műfajáról. — Tavaly pontosan 935 ki­adványunk került a boltháló­zatba; 887 kotta, 48 könyv. Példányszámról szólva: egy­millió hétszázezret meghaladó kotta, és csaknem hatszázöt- venezer kötet könyv. A 725 komolyzenei és 47 könnyűze­nei kiadvány közül a legtöbb, 547 klasszikus és modem szimfonikus és kamarazenei mű; ebből 192 újdonság. — Közismerte^ elindult egy folyamat, amely a kortárs magyar zeneművészetet — ze­neszerzést és interpretálást igyekszik propagálni a világ mind több táján. Hogyan ve­szi ki részét ebből a Zenemű­kiadó? — Néhány évvel ezelőtt, 1976-ban 18 zeneszerzőnk 58 művét adták elő külföldön, az idén 30 kortárs magyar szer­ző művéből 132 külföldi elő­adást szerveztünk. Abszolút számok mutatják a mai ma­gyar szerzemények kiadását, s felkészültünk a külföldi meg­rendelők kiszolgálására is. Je­lenleg -négyezer cím azonnali külföldre szállítására vagyunk felkészülve. — Értesülésünk szerint 1979- ben minden eddiginél_ több magyar művet játszottak szer­te a világon. S ennek az ör­vendetes szellemi terjeszkedés­nek különféle pozitív hatásai vannak, például a kölcsönös látókörszélesedés. A hazai ze­nei műveltség, a zenei érdek­lődés ugrásszerűen meg­növekedett és sokrétűbbé vált az utóbbi időben. A ze­nei műfajok, történelmi ko­rok. hangszerek iránti érdek­lődés változatos. Munkájuk­hoz elsőrendűen fontos az ez irányú jólértesültség. Űj élet­re keltek a kollektív muzsiká- lási szokások, a kórusművé­szet —, a Páva-körök bizony­— Mivel készülnek a Bar­tók- centenáriuni', a? — Öt Bartók-kottát adunk ki. szokványos és hasonmás •— facsimile — változatban Szá­mos ta t lmány. emlékezés képeskönyv, breviárium for­rásjegyzék és más műfajú kö­tet emlékezik Bartókra, emel­lett Bartók-írásokat, és kotta-, utánnyomásokat is készítünk. — Munkájukhoz tartozik a menedzselés is. És szóljunk néhány szót a magyar köny- nyűzenéről is, amely újabban szintén a világhírt ostromolja, s amely azért is fontos terü­let. mert a fiatalságot bevon­ja a zenehallgatásba, aktív ze­nélésbe, hiszen a mai. világ­méretű konkurrenciával ver­sengő könnyűzene már inven­ciót és felkészültséget feltéte­lez. — A könnyűzenei impresz­szálást 1977 elejétől vontuk be tevékenységünkbe. Kitűnő kapcsolatok rendszerét építet­tük ki külföldi zeneműki-' adókkal, lemezgyárakkal, pro­ducerekkel, előadókkal, szö­vegírókkal. E három év alatt csaknem 50 magyar könnyű­zenei mű lemeze szerepeit ai külföldi lemezpiacon. És — de ez minden zenei műiajra ér-1 vényes — könnyű műfajban csekély a jelentősége a kotta kiadásának. A döntő a lemez,1 a lemez közkézre adása. Eh­hez tévéadók, rádiók, fesztivá­lok — élő kapcsolat, és élő szereplési lehetőség kell. S mi nem csak azért tartjuk fon­tos célnak a magyar zene pro­pagálását menedzselését, mert ez hírt és devizát jelent Hogy Connie Francis amerikai pop­sztár magyar dalokat énekei idegen nyelven nagylemezre; hogy olaszul hallhatják a nagyvilágban Ei.semann Mi­hály egykorú nótáját — azf hogy Gyűlölöm magát, vagy, hogy a torontói Boot Record és a japán Toshiba angolul adja ki a magyar Neoton-fa- mília lemezét —. ez tegnapi és mai könnyűzenei nyelvünkkel ismerteti meg a világot. Az; hogy a magyar zeneszerzők és előadóművészek minden mű­fajban elismertek ma marj hogy nincs a koncert-évad bar* . olyan hét, amikor valahai a világban ne hangzana el ma-; gyár zenemű, s. nogy Európa zenei életében tényezővé vált hazánk zenéje — ez az. amiérti dolgozunk. S ez a néhány mozzanat talán szemlélteti némileg, hogy harmincéves fennállásunk eredménye nem- csak ez a kerek szám. í| Péreli Gabriella Modern A grafika a képzőművészet­nek viszonylag fiatal ága Mongóliában, de máris elfog­lalta méltó helyét. Sok tehet­séges művész lett valódi mes­tere a fametszeteik, a kőnyo­matok, rézkarcok és linóle­ummetszetek készítésének, az utóbbi időben. Ami a művek tartalmát il­leti a fiatal grafikusok művei & ma emberének az életét és azt a gyors fejlődést tükrö- Bik, ami hazájukra annyira jj&jéXIXZC). Közülük Sz. Nacagdorzs raj­zaiban mesterien ábrázolja a dolgozó embert Példa erre „A béke hídja — erőműépí­tés” című alkotása, amely Ulánbátorról és építőiről ad élményszerű képet G. Szoszoj a jelenkori rajz­művészetet hozza összhangba az ősi mongol művészettel. „Anya” című művét hasonló témájú barlangrajz ihlette. A Lengyelországban megrende­zett nemzetközi kiállításon dí­jat nyert Az elgörbült szög becsülete Nincs feltétlenül igaza ah- lak, aki szerint valóban ta- :arékoskodva még a görbe zöget is érdemes kiegyenesí- sni. Noha, kétségtelen: rozs- lás és görbe szög valóban ;záz mázsaszám akad az épít­kezéseken, gyárudvarokon izerteszét, deszkákkal, lécek­kel, ládákkal együtt, s végső- >oron tényleg nem ártana ösz- 3'zeszedni azokat. Sőt; az is gaz, volt idő, amikor a fiatal nasnak, ipari tanulónak fa­pari üzemekben, raktárakban, építkezéseken azt adták napi, heti feladatul, hogy a halóim­ba gyűjtött hulladékot szét­válogassa és -kihúzza, ki egyen­gesse a bennük rejtőző szöge­ket. Elvileg tehát nem vitás, hogy itt is van mit megtaka­rítani, Csakhogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szegen kívül egyáltalában nem árt takarékoskodni a munka­erővel sem. * A szegek kikalapálása ugyanis időt rabló munka, s jó, ha egy-egy óra alatt 20—30 forint termelési értéket ered­ményez. Tehát ott gondolkod­nak helyesen, ahol igyekez­nek ennél hasznosabb felada­tokkal megbízni a segéd­munkaerőt is, a fiatal kezdő­ket vagy a nyári gyakorlaton lévőket. Arra különben sem gondolhat senki komolyan, hogy a termelés fő sodrában részt vevő szakmunkásokat ül­tesse le használt .szeget men­teni. Az elgörbült szegnek tehát — konkrétan — a mai gazda­sági életben, objektíve nincs, nem is lehet nagy becsülete. A termelőmunka mai méretei — és órabérei, vállalati költ­ségei — mellett az efféle anyagvisszamentés már drá­ga takarékosság lenne. Ma In­kább arra kell törekedni, hogy a nagyipari folyamatokban —• a szállításban, csomagolásban, az asztalosiparban, az ács­munkában stb, — egyre keve­sebbet kelljen szegeink A szegelést, mint technológiai elemet érdemes kiküszöbölni, az lenne az igazi takarékos­ság, s ezáltal lehetne jó ha­tásfokkal sok szegeit is meg­takarítani, tudniillik, hogy eleve fel sem használják, mert szegelés helyett ragasztanak, ''■ötnek, préselnek, förccsönte- -■■’■k stb. A korszerű sazlátkodásban a hulladékokkal való törő­dés hiszen itt (erről van szó — a hulladékokból a még felhasználható anyagok vissza­nyerése ma már más léptékű feladat, mint amikor munka­erő bőség lévén, a kisinast még odaültették szeget kala­pálni. Az „elgörbült szög be­csülete" tehát ma már csak képletesen, hasonlatként le­het fontos. így viszont teljes mértékben. Tehát az „elgör­bült szegben” még rejtőző ér­tékért való egykori aggódás lényegét, az ebben megtestesü­lő takarékoskodó szemléletet érdemes (lenne) ma is, min­denütt hasznos példaként kö­vetni. ★ Jelenleg a magyar iparban átlagosan a bruttó termelési érték minden 100 forintjából megközelítően 70 forint az adott termékhez felhasznált anyag és energia értéke. Rá­adásul az anyag és az energia a népgazdaság importjának legjelentősebb tételei. S éppen ezek ára emelkedett, (s emel­kedik még most is) gyors ütemben a világpiacon. Egyál­talában nem mindegy tehát, hogy a termeléshez szükséges nyersanyag-import mekkora része takarítható meg például a keletkező Ipari — és ház} tartási — hulladékból kibá-f nyászott, visszamentett, s új} ra felhasználhatóvá tett anya} gok révén. Egy-két százalékos megta} karítás az anyagimportban 4 népgazdaság számára 12—14 milliárd forint értéket ered} ményez. S az import a jobb) hatásfokú hulladékgazdálko­dással is jelentősen csökkent} hető. 12—14 milliárd pedig nagy összeg. Ebből, ha egy új lakás árát félmillióba szá} móljuk, 26—28 ezer lakás épít} hető fel. A hulladékok eddiginél jobü hasznosításában rejlő lehető} ségek kifogyhatatlanok. Jelen} leg az úgynevezett másodlat gos nyersanyagként (tehát bizonyos kezelés, munka utáni újra felhasználható anyag} ként) számításba vehető fém,' papír- és textilhulladéknak csak alig több mint a felét menti vissza a hazai gazdaság a termelés számára. A fém­hulladéknak még aránylag a nagyobb része (55—60 százaié} ka) jut vissza a kohókhoz.' (Főleg a vas, de a színesfém már kevésbé.) A textilhulla­dékoknak viszont már csak m töredéke hasznosul újra, a hulladék 10—12 százaléka, a! kiselejtezett gumi és a fá­radtolaj pedig eddig szint® teljesen megsemmisült, mind­össze 4. illetve 2 százaSáSssi

Next

/
Oldalképek
Tartalom