Dolgozók Lapja, 1980. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

pii • ■ . S.V. *• ■ • •• pAa ......... f j gfa? *¥e¥ fr ■■■■ •1980, augusztus 81., vasSma® Anasztászija Kurina, a kétszeres aranyérmes csipkeverő gyiscsében — napjainkban második virágkorát éli e híres népművészeti ág. A művé­szek keze alatt szebbnél szebb minták és a legkülönbözőbb formák születnek' apró térí­tők, kis gallérok, kendők, stólák és nagyméretű asz­talterítők. Mindegyiknek ere­deti rajzolata van. valameny- nyin érződik a művész egyé­szek termelési egyesülésének körülbelül száz tagja van. A legidősebb közöttük Anasztá- szija Kurina, akinek csipke­munkái országszerte népsze­rűek. Számos' kiállításon sze­repelt nagy sikerrel, a moszk­vai Népgazdasági kiállításon kétszer jutalmazták arany­éremmel. (APN—KS) Állami díjat érő munka Aratnak a meddőhányón ,Trágyázás” bányászati melléktermékekkel A Leningrad környéki falvak cstpkeveröinek mintái Jellegzetes Kiábráudítóan term*cf!'' ... len föld­mintákat hoz a posta — az el­múlt esztend/jen egyre gyak­rabban — Gyöngyösvisontára, amióta híre ment, hogy a Thorez lignitbánya laborató­riumában termőre fordították a külszíni fejtés után maradó meddőt. Milliárdos kiadások megtakarításának reményében a világ minden tájáról küldik ■ a bányák az élet szemernyi jele nélküli földcsomagokat; hátha rajtuk is segíthet a vi- sontai módszer, talán náluk is termőre fordítható a növény­világot eladdig befogadni kép­telen föld. S nem csak a kül­színi fejtéssel dolgozó bányák érdeklődésevezet el Gyöngyös­visontára; millió hektárnyi te­rületek termőre fordítását áhítva sorjáznak a jelentkezők műanyagcserepei az üvegház­ban. A bal oldali asztalokon kénvirágok borítják a kezelet­len meddőt a Szovjetunióból küldött mintán, de szemközt már gabona sarjad, nyírfák zöldelínek a lignittel frissített talajban. Egy másik rekeszben igencsak makacs palaföld szürkéUik, amíg párjában már tavaszi rügyeket fakaszt a cserje. De a módszer, amellyel ter­mékennyé teszik a meddőt, nem csupán laboratóriumi kö­rülmények között vizsgázott a várakozásokat is felülmúlóan. Öt éve bizonyítottan nem meddőek a visontai bánya meddőhányói; a kísérleti par­cellákon a zab, a tavaszi árpa, a rozs, a triticálé és az őszi búza terméseredményei job­bak a megyei 'átlagnál. A kör­nyék hagyományaihoz illően megpróbálkoztak a borszőlő termesztésével is. Kicsit ke­sernyés ugyan a Rekultivációs Oltványfehér, de nem jobban, mint a mátraaljai borok szin­te mindegyike; ez n vidék bo­rainak jellegzetessége — a termesztők szerint. Szerintem pedig kellemes zamatú, ízle­tes bor a Rekultivációs Olt­ványfehér; soha ne igyunk rosszabbat. S micsoda perspektíva rej­lik benne. Olyan földben fo­gant meg az oltvány, amely­ről a szakértők korábban még úgy vélték: harminc éven be­lül aligha indulhat meg ott a talajélet. Hitetlenül is fogad­ták eleinte a bányaüzem me­zőgazdasági kísérleti telepé­nek eredményeit. Ma már 15 aranykorona értékű a több száz hektárnyi rekultivált te­rület, s a helyreállítás költsé­gei a klasszikus eljárások ki­adásainak töredékét sem érik el. A bányának mindenképpen helyre kellett, állítania a kül­színi fejtéssel felbolygatott ta­la jéletet: erre kötelezi a vál­lalatot a környezetvédelmi törvény. De a környék gazdái­nak tiltakozására is számít­hatnak a több ezer hektár használhatatlan maradék- parlag miatt. A felháborodás­hoz époen elegendő indíték lett volna ugyanis, hogy a makro föld-seb veszélyezteti a tájék mikrovilágát, s ha eavéb kárt nem is okoz. csak példá­ul a borok ízén érződik a bá­nyászok keze munkáin, az már elég is a pereskedéshez. ♦ Hagyományosan pedig egyetlen média van a rekulti- válásnak; valahonnan — le­hetőleg a közelből — termé­keny humuszt hordanak a bá­nya után maradó. kifosztott terepre, s fáradságos munká­val kikís.érletezik. hogy az új borítás miként viselkedik az áttelepítés után. De túl minden költségen. .-1-7-.". ■ — hiszen a hányó termőfölddel borítása nagyon drága eljárás, hektáronként kétmillió forint. — ennek a módszernek van egy kifejezet­ten gyenge pontja. Azt a hu­muszt. amit a meddőn szét­terítenek. valahonnan el kell hozni: Jó minőségű termő­földdel pedig egyáltalán nem állunk bőviben. A beavatko­zás pedig veszélyeztetheti a több évszázad alatt kialakult, levékonyított humuszréteg életrendjét is! Kényszeredetten ugyan, de mégis ezt az utat kellett vol­na, hogy bejárja a bánya, hi­szen a földtörvény kötelezővé tette: korlátozott időn belül a „holdbéli fáját” a bánya kö­& nyolcvanas évek rockzenéje Kell-e gyászolnunk? Tíz évvel ezelőtt, 1970-ben Richard Neville az OZ című' „földalatti” újság főszerkesztő­je látnoki képességgel „Egy korszak vége" című írásában siratta el a hatvanas éveket, a virággyerekeket, az «llenkultú- rát, az egyre inkább üzleti be­folyás alá kerülő rockzenét, a diákmozgalmakat. írását Jimi Hendrix és Janis Joplin halá­la. a Beatles szétválása, a hip­pi kommunák feloszlása, a Manson-család pere, majd a kenti egyetemen eldördülő, négy diák életét kioltó véres sortűz „igazolta”. Egy korszak fényes napjai voltak leáldozó­ban. Most, tíz év elteltével, az elmúlt évtizedet értékelve, a következő, nyolcvanas évekre előrepillantva ismét nincs hi­ány hasonló jóslatokban. A megállapítások ma sein derű­látóbbak. „Meghalt a rock”, „Rock-válság”, „Ütött az utol­só órád, rock” — ilyen és ha­sonló címekkel jelentek meg tekintélyes lapok az elmúlt hó­napokban, s a különbség csak annyi Richard Neville jóslatá- he ' :e-i, hogy a mai szer­ző! nvj;' a jelenlegi helyzet gondos elemzése, a tények bir­tokéban siratják el a rockzenét. Igazuk van-e’ Ez év elején 8 két legnagyobb és legtekin­télyesebb angol pop-szaklap, a New Musical Express és a Me­lody maker hosszú hetekig nem, vagy csak minimális ter­jedelemben került az újság­árusokhoz. Az ok: anyagi ne­hézségek. A legnagyobb nyu­gat-európai tinédzser magazi­nok ugyancsak pénzügyi prob­lémákkal küzdenek. Előbb a Popfotó, majd a Pop, végül a Rocky dobta be a törölközőt, s most együtt, a Melody Maker- rel megerősítve próbálják megtartani pozícióikat. Rosz- szul áll a hanglemezgyárak szé­nája is. A hatvanas évek rep­rezentáns nagyvállalatai, a Beatles-t szerződtető EMI és a Rolling Stones-t pártfogoló Decca tönikre ment. Bezárták a legendás hamburgi Star- klubot, ahonnan számos együt­tes indult a világhírnév felé. Ugyancsak bezárt, gazdasági okokból egy időre a rock egyik londoni fellegvára, a Rairfbow Theatre is. Az USA-ban, a nagyobb pi­acnak köszönhetően, valamivel jobban megy az üzlet, de ott sem rózsásak a kilátások. Ta­valy nyáron például 47 monst­re szabadtéri fesztivált tervez­tek a koncertügynökségek, de 22-őt le kellett mondani, mi­vel a jegyek nem keltek el. Okuk van a panaszra a sztár­zenekaroknak is. A sikeres ti­ni-zenekarok — Sweet, Smokie, Bay, City Rollers. — elvesztet­ték közönségüket es az utób­bi félévben már olyan nagy ne­vekre sem teltek meg a sta­dionok, koncerttermek, mint Peter Frampton, Ted Nugent, Bee Cees, Kiss, Yes. A „ka­tasztrofális helyzetet” látva a lemeztársaságok már nem is hosszabbítják meg a szerződé­seket a másod- és harmadvo­nalbeli előadókkal, — takaré­kosságra, a gazdasági válságra hivatkoznak. A rockzene fölött e letagad- hatatlan tényeket összegezve kongatták meg a lélekharan­got, mondván: nincs tovább, a közönség elpártolt az ifjúság zenéjétől, a hihetetlenül meg­dráguló „előállítási” és turné­költségek pedig lehetetlenné teszik a rock továbbélését. Valójában erről egyelőre szó sincs. Az viszont vitathatatlan, hogy elsősorban az állandóan emelkedő olajáraknak köszön­hetően — a hanglemez olaj­származékból készül — a pop­ipar aranyévei véget értek. Ez alatt az időszak alatt a foko­zatos és tartós konjunktúrának köszönhetően a popipar min­den más szórakoztató iparágat megelőzve. 4,5 milliárd dolláros üzletággá vált, s a tőkebefek­tetés egyik leggyorsabban meg­térülő, legjö’'fcdelmezőbb ága­zata lett Most eanek a kon­junktúrának vége szakadt. A : egyre gyorsabban guruló dol­lár utáni hajszában a rock- ipar cápái túl messzire mentek, túlságosan mohók lettek. Egy dupla nagylemez például ma már 16—19 dollárba kerül es érthető, ha az elsősorban átalokból álló vásárlóközön­ségnek ilyen drága lemezekre már nincs elég pénze. Ugyan­csak megfizethetetlenek a 15— 20 dolláros koncertjegyek, s így, legalábbis látszatra, az a helyzet, hogy a közönség elpár­tol a rockzenétől és inkább az egymást követő divatokba veti magát. Az utóbbi években kibonta­kozó New Wawe (új hullám) példája azonban bizonyítja, hogy nem a rock, hanem a zenét megfojtó üzlet került válságba. Tavaly a New York-i Central Parkban a nagy zene­karok méregdrága koncertje teljes bukással végződött, míg néhány nappal később egy „új hullámos” fesztivál — négy- és fél dolláros jegyekkel — ne­gyedmillió fiatalt vonzott. Jól megy a sora a punk-huMámmal tért hódító, független kis hang­lemeztársaságoknak is. akik rugalmas piackutatással, és üz­leti politikával évről évre nö­velik üzleti bevételeiket, úgy, hogy ez nem megy a zene mi­nőségének, az előadók önálló­ságának rovására sem. Nem kell tehát gyászolnunk a rock a következő évtizedben :s élni és Virulni fog. S, J. teles növényzettel borítani. A körlátozott időn belüli megkö­téskor azonban nem is számít­hattak arra. hogy alig öt év elteltével fatnak. szüretelnek a ..holdbéli tájon”. S a meddő fejlesztéséhez hagyományos szervestrágyát sem használ­nak. Sőt a bányászat mellék- termékeként helyben szinte önként felkínálkozó fossilis, bioaktív szerves anyaggal, a lignittel és biológiai módsze­rekkel pótolva a meddő táp­anyaghiányát, műtrágyából is kevesebbet alkalmaznak a re- kultiváláshoz. mint amennyi műtrágya az elöregedett föl­dek talaiiavításáhof és táp- anvagfeltöltéséhez általában kell. A meddő termőrefordítátó­-----nak költsége így h ektáronként hetvenezer fo­rint, Vagyis éppen egymillió- kilencszázharminc ezer forint­tal kevesebb, mint a hagyo­mányos eljárás kiadásai. De ez a különbség nem tükrözi azt a több millió, több száz millió forintnyi nyereséget, ami a rekultiválás idejének töredéknyire való lerövidítésé­ből kamatozik — a népgazda­ságnak. Vagy, ahogy a Parlamentben elhangzott: a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa ha­zánk felszabadulásának 35. év­fordulója alkalmából Állami- díjat adományozott a meddő­hányók gyors mezőgazdasági hasznosítását szolgáló eljárás kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért — megoszt­va: Oláh János agrármérnök­nek. a Mátraaljai Szénbányák részlegvezetőjének és Dr. Sze­gi Józsefnek, a mezőgazdasági tudományok doktorának, az MTA Talajtani- és Agrokémiai Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjének. Vicsek Ferenc Kl'Máii elles - fahéj Japán kutatók már éveS óta foglalkoznak annak vizs­gálatával, hogy a különféle fűszereknek van-e baktérium­ellenes hatásuk és így esetleg felhasználhatók-e élelmiszerek tartósítására. A legérdekesebb eredményekhez Satoski Moro- zumi jutott a tokiói Metropo­litan Public Health Laborato­ry mikrobiológiai részlegében a fahéjból kloroformos extrak- cióval nyert olaj vizsgálata­kor. Az olajból prepára tív kromotográfiával tíz vegyüle- tet sikerült elkülönítenie, me­lyek egyike igen hatásosnak bizonyult többféle gomba és baktérium ellen. A vegyület szerkezetét gázkromotográfiás- tömegspektroszkópiás analí­zissel megállapítva kiderült,’ hogy ez egy régóta ismert, ké­miailag egyszerű anyag, az orto-metoxi-fahéjalkaloid. A kísérletek szerint az orto-me- toxi-fahéj alkaloid már köb- centiméterenként 100 mikro- grammos koncentrációban meggátolta egy sor, az élelmi­szerek romlását okozó gombár faj. köztük az Aspergillus pa­rasiticus és Aspergillus flavus szaporodását és a fenti kon»’ centráció negyedrésze is ele­gendő volt ahhoz, hogy 90 szá-' zalékkal csökkentse e gombái« mérgének keletkezését (e gom­bák toxinja a Jiírhedt aflaJ toxin, amely az, egyik legerőJ sebb mérgező természetes anyag.) Az orto-metoxi-fahéial’kalo­id hasonló koncentrációban gátolja a húsmérgezésekel okozó baktérium, a Clostridi­um botullinum, továbbá a Staphylococcus aureus szapo­rodását is. Ezek alap«' n kétségtelen^ hogy a fahéjnál? van élelmi­szertartósító hatáti. A japán kutató javasolta a vegyüleí farmakológiái kipróbálását is. Légicsendőrség és az erdőtűzvédelem Nemrégiben kiállításon mu­tatták be a párizsi Hotel des Invalides termében a francia légicsendőrség szerepét, szer­vezeti felépítését és felszerelé­sét. A légicsendőrség min­den évben felkészül a nagy országúti forgalomra, a be- és kiáramló gépkocsiáradatok levegőből történő szemmeltar- tására, és az országúti közle­kedés biztosítására. erdőtüzek oltásiért. A francia légi tűzoltás gerincét pillanat­nyilag 12 db Canadair CL—215, illetve 3 db DC—6-os vízbom­bázógép alkotja. A légi tűz­oltók szállítását és a veszélyez­tetett területeken az esetleges mentéseket 26 db helikopter biztosítja, de ezekben benne van azoknak a helikon'erek­nek a száma is, am?' k ló­gatott víztartályaikból borít­Részlet a kiállításból A légicsendőrség 35 könv- nyebb helikopterrel és 6 köny nyű repülőgéppel rendelkezik A légicsendőrök az országú1 közlekedés megfigyelése me! lett tengeri megfigyelést, he- g/;á mentést is végeznek heli­kopterrel. Ezenkívül szorosan együttműködnek a „Sécurité Civile”, a ^polgári védelem szervezeteivel. A „Sécurité Civile” felelős részben az er­dei tüzek felderítéséért, és az iák ki a vizet az égő erdőterC let felett. A vízbombázó rf pülőgépek az égő terület föl repülnek, és ott PO -150 méta iss magasságból engedik 1 vízrakományukat az éaő ei lökre. A légi erdőtűz ídelm? kiegészíti még 10 műszaki és felderítő repülőgép. A szí mélyi állomány 384 special; kiképzésben részesült légi er dőtűzoltó, 100 pilóta és 93 szfl relő. Orosz csipke Az orosz csipkevei-és - ha- nisége. Ugyanakkor meg- gyományai a 18. századra őrzik a stílusegységet, a jel­nyúlnak vissza. A leningrá- legzetes ovális rajzolatot, di terület falvaiban — Moto- amelyet „medvetalp”-formá- hovóban, Vitkában, Dovikovó- nak is, neveznek. A leningrá- ban, Ivanovóban és Goro- di területen a népi iparművé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom