Dolgozók Lapja, 1980. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I 1980 augusztusi.. ^ MSZMp KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PÉNTEK XXXIII. évf., 179. sz. Ára: 1.20 forint Helsinki évfordulóján ' Ünnepi pillanat volt. Euró­pa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt évvel eze­lőtt a finn fővárosban aláírták az európai biztonsági és- együttműködési értekezlet dó­ik nmen tumá t. Sokat olvastuk azóta az új­ságokban, gyakran hallottuk beszédekben ezt a kifejezést: a helsinki okmány. Papír, gondolhatná valaki, eltéhető' az iratszekrénybe. Nem így van. Ennek az aláírásnak a {jelentősége messze túlnőtt a szokványon, a dokumentum maga történelmi változások jele és foglalata lett. Az eu­rópai egvhülésé. Az aláíró ma­gas felek elfogadták az adott európai helyzetet. Megnyílt a lehetőség, hogy ezen az alapon szinte tiszta lappal indulhas­son Európa a béke és az együttműködés útján egy új (jövő felé. Programot adott a helsinki Záróokmány, minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás .mellett éléséhez. Mint­ha ez lett volna fölírva a száz oldalas kötet fedőlapjára: „Az ellenséges szembenállás helyett így kell cselekednetek!’' Ben­ne foglaltatik az együttélés politikai tízparancsolata, a határok sérthetetlensége, az egymás bel ügyei be való be­avatkozás malma, á- gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a hát­rányos megkülönböztetések le­építése. de még a hétköznapok nem egy gondja is. például a szabványok egyesítése. Tudo­mányos területeket sorol fel. amelyeken közösén, az erőket összefogva lehetne és kellene kutatni. Mégis már Helsinkiben nyil­vánvalóvá lett, hogy az útnak csak a felét tették meg a ma­gas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők, sajnos megerősítették e gondolatot. Igaz. a helsinki okmány nem maradt pusztába kiáltott szó. ■Ma más az európai helyzet, mint korábban. Jobb az álla­mok kapcsolata. Gyakrabban találkoznak a vezetők. Többet utaznak és látnak az emberek. De az utóbbi hónapokban árny borul erre a fényre. Ha nem Sikerül lefékezni a fegyverke- Eési versenyt, ha a nyugatiak ■— elsősorban az amerikaiak — ■nem mondanak le a furkósbot- 7-sarolásról, nem lehet tovább haladni az enyhülés útján. Öt esztendeje a harmincöt ífrllam küldöttei megállapodtak abban, hogy időnként megvizs­gálják: hogyan ölt testet a bé­ke és biztonság okmánya? Ilyen eszmecsere zajlott le két és fel éve Belgrádban, most pedig Madrid van soron. Az „európai értekezlet" előrelát­hatóan november 11-én nyílik meg a spanyol fővárosban. Közös erővel, , egyetértéssel kellene ott meghatározni az európai enyhülés útján a to­vábbi lépéseket, úgy, ahogy a helsinki záróokmány sugallja és ajánlja. Belgrádban a nyu­gati küldöttségek nem mindig tartották magukat ehhez. Most ezt várná tőlük az európai né­pek nagy családja. Helsinkitől Madridig fél év­tized telt el. A tanulság vilá­gos. Európa meg tudta terem­teni és fenn tudja tartani az enyhülést, ha akarja. A fegy­verkezés szószólóit azonban el kell hallgattatni. Ünnepi ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága „Kezdjük újra a párbeszédet!" A résztvevők nyilatkozatot fogadtak el A helsinki záróokmány alá­írásának ötödik évfordulóján csütörtökön kibővített ünne­pi ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága. A Parlament Vadász-termében megtartott tanácskozás el­nökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, és 3 nemzet­közi Lenin-békedíjas Raymond Goor kanonok, az európai biz­tonság és együttműködés nem­zetközi bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyu­la, a HNF OT és az EBMB el­nöke nyitotta meg. a többi között hangsúlyozva: — A helsinki záróokmány aláírása a békés egymás mel­lett élés híveinek sikeré volt. Megszületésével a világ hala­dó közvéleménye joggal re­mélhette: a dokumentum a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok közötti együttműködés alapja lesz. Az európai biztonság és együttműködés madridi érte­kezlete előtt feladatunk, hogy közösen, reálisan felmérjük rz. utóbbi ’ öt évben megtett utat; az elért eredményeket, s megvitassuk azokat a kérdé­seket, amelyek a békés egy­más mellett élés, az. enyhülés megszilárdítását szolgálják. A jövő szempontjából a legfon­tosabb az lenne, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszerelései kapcsolatos érte­kezlet összehívásáról. Az elnöki megnyitót kö­vetően Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának tagja mondott beszédet. — A feszültségek mai hul­lámverésében is szilárdak azok az eredmények- ame­lyekre a helsinki konferencia előkészítése épült, s tapaszta­latai a mostani helyzetre vo­natkozóan is érvényes út­mutatást nyújtanak — hang­súlyozta. Az egyik legdöntőbb' tanulság: Helsinkibe a tárgya­lások vezettek el. — A Magyar Népköztársa­ság minden állami és társa­dalmi testületé részt vett a helsinki felé vezető út egyene- sítésében. A találkozó után pedig a finn fővárosban elfo­gadott elvek közös érvényesí­tésében. A nemzetközi fe­szültségek növekedésének leg-' első jeleitől kezdve Ma­gyarország mindent elkövetett az együttműködésért azok­kal. akik fékezni szeretnék a feszültségek növekedését és meg kívánják tartani az eny­hülés eredményeit. Most pe­dig, amikor kezdenek bon­takozni az enyhülés úi lehető­ségei. a Magyar Népköztársa­ság valamennyi hazai és nem­zetközi fórumon a kölcsönös bizalom előfeltételeinek a megteremtésén munkálkodik. A helsinki alapokmány alá­írásának évfordulóján meg­tartott ünnepi ülésünknek az MSZMP XIT. kongresszusán is megfogalmazott két szó a jel­szava: „Béke keü”. Nem szubjektív vágyakról, hanem korunk objektív köve- telménvérőt van szó. amelvnsk előttünk világosak a távlatai. Látjuk azokat az utakat és módokat is amelyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta befejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsol­va az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bi­zottságának üdvözletét, jókí­vánságait. — Budapest nékem minde­nekelőtt az a város, ahol a Varsói Szerződés tagállamai közzétették az európai enyhü­lésre szólító felhívásukat — húzta alá bevezetőjében, majd így folytatta: — Most az a feladatunk, hogy a helsinki eredményt — ami mindannyiunk sikere is — megvédjük, továbbvigyük, sőt fejlesszük. — Nem szabad megengedni, hogy a találkozó a vádaskodá­sok sehova sem vezető fóru­ma legyen. Józsin ésszel és politikai realitással kell felül­kerekedni a kisebb csoportok, köztük a katonai körök, a pillanatnyi érdekeket szolgáló ideológiagyártók törekvésein. Bizalom és optimizmus — ez a mi felhívásunk — mondotta végezetül Raymond Goor. Az ünnepi ülésen felszólal tak a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői is. Végezetül az ünnepi . ülés résztvevői nyilatkozatot fogad­tak el. A fűtési idényre készülve — A európai biztonság és együttműködés magyar nem-\ zeti bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsola­tok fejlesztésére a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok és népeik között. Az elmúlt években a szocialista or­szágok jelentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfoga­dott megállapodások megvalósítása érdekében. A katonai fölényre törekvő Egyesült Államok és a nyugat-európai tö­ltés kormányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakor­lati lépésekkel segítette volna a záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki doku­mentum szellemét elferdítve a szocialista országok bel- ügyeibe történő beai'atkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok jószándékú, kez­deményező magatartásának, valamint a békét és a bizton­ságos '.letet követelő nép-tömegeknek' köszönhető, hogy a hidegháborús, reakciós erők aknamunkája ellenére konti­nensünkön az utóbbi években a történelemben egyedülálló békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden né­pével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemé­ben kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit megértő, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők arra szó­lítják fel Európa országainak vezetőit, hogy fontosságának megfelelő felelősséggel készüljenek a madridi európai biz­tonsági és együttműkökési találkozóra, melyen többek kö­zött dönteni kell — valamennyi európai nép érdekét figye- lembevéve — az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet Összehívásáról is. A Béke-világtanács elnökségének ez év májusi buda­pesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa va­lamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága ez­úton is csatlakozik: „Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!” — haúgsúlyozta többek között a magyar nemzeti bizottság állásfoglalása. A KOMTÁVHÖ dolgozói a nyári hónapokban végzik a me­gyeszékhely kőközpontjainak javítását és korszerűsítését. Most a Kulieh Gyula tér 6. sz. épületben végeznek felújiiási munkákat, cserélik a régi bojlereket, új hőcserélőkre. Ké­pünkön: Rácz György és Rózsavölgyi László egy csőkari« má szűkítésen dolgozik A rossz idő miatt Ne váljék kapkodássá a türelmetlenség! A gyakori esőzések'miatt az utóbbi évek legnehezebb ara­tásával küszködnek megyénk mezőgazdasági nagyüzemei. Az elmúlt két hét alatt mind­össze két olyan egymást köve­tő nap volt amikor zavarta­lanul dolgozhattak' a kombáj­nok. A‘z aratásban résztvevő gépeli és emberek Szinte min­denütt a tábla szélében vára­koznak. hogy azonnal indul­hassanak a kombájnok, amint a gabona száradása ezt lehető­vé teszi — állapította meg csütörtök délutáni ülésén a mezőgazdasági munkákat koordináló megyei szervezési bizottság. — Tavaly és tavaly előtt ezen a napon jelentettük be az aratás befejezését. — mondotta Vései Árpád, a me­gyei tanács mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályának ve­zetője. — most eddig az ossz kalászosoknak csupán egyötö­dét sikerült betakarítani. Tar­tós .jó idő kellene ahhoz, hogy augusztus derekára befejeződ­jön a gabona aratása. Igaz. az őszi árpa betakarításával már végeztünk, de az egész búza­termő területnek csupán egy- harmadáról aratták le a ter­mést a kombájnok, a tavaszi árpának is csak a 40 százalé­ka van a raktárban. Itthon Moszkvából Csütörtökön délután újból megérkez-(I egy csoport Moszkvából, az olimpiáról. Köztük voltak a férfi és női kézilabdázók. a súlyén): lök. Képünkön megyénk versenyzői közül llartalos. aki bravúros védéseivel segítette a magyar csapatot a negyedik aelf megszerzéséhez és a világbajnokság A-csoportjába való visszakerüléshei Ezek ellenére óva intette á bizottság tagjait, s rajtuk ke­resztül a nagyüzemek aratás­ban résztvevő dolgozóit, hogv a kedvezőtlen időjárás miatti' idegeskedés. türelmetlenség ne váljék kapkodássá, hiszén azt tapasztalatból mindenki tudja, hogy a kapkodás soha nem vezet eredményre. A gabonatermés mennyisége és be! tart almi értéi;« közötti összefüggésre utalt azzal a bejelentésével,, hogy minőség­javító. búzát, eddig még ’ Petri vett át a GMV. Ehhez kapcso­lódva. a Terménvforgalmi Vállalat képviselője arra kér­te a gazdaságok vezetőit. a szállításokat intéző szakembe­reket. hogy azokat a szállít­mányokat. amelyekről maguk is meg tudják állapítani, hogy fizikai jellemzőik alánján nem ütik meg a kívánt s ;ntet. ne jelöljék .javító minői >gű bú­zafajtának, mert ezzel lassít­ják az átvételt és sor felesle­ges munkát rónak a vállalat dolgozóira. Bejelentette, hogy a terme-' lőszövetkezetek részéről egy­re gyakoribb az éjszakai ga- bonaszállítás. amit a felvásár­ló vállalat szívesen vesz. A bizottság ülésén a megvel pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának képviseleté­ben Mozsár István hozzászó­lásában megemlítette azt a kedvező tapasztalatát, hogy a nagyüzemek kombájnosai messzemenően ügyel nek ar­ra. minél kevesebb legyen az aratásnál a szemveszteség. Ugyanakkor a szállító jármű­vek vezetői nem törődnek az­zal. ha a kocsiról lehullik á búza. Gyakori, hogy nem terí­tik le ponyvával a szemet, s az szállítás közbén mégázik. A termények szárítását sem végzik mindenütt egyforma gondossággal. Előfordul, hogy a kívánatosnál jóval maga­sabb hőfokon szárítják a ter­mést. ami a kenyérgabona minőségét lerontja, béltartal­mát. értékét csökkenti. Na­gyon fontos lenne ■— mondot­ta. — ha arra is mindenütt ügyelnének, hogv a betakarí­tott gabonát további veszteség, károsodás ne érié. Az Agroker Vállalat képvi­selője arra kérte a folyékony műtrágyát használó gazdasá-' gokat, hogy szállítási szánd«-' kukat öt naonal korábban je­lentsék a vállalatnak. A tatai kirendeltség képviselője pedig arra hívta fel a mezőgazdasá­gi üzemek vezetőinek figyel­mét. hogy mielőtt a ritkán kapható alkatrészek beszerzé­se miatt távolabbra utazná­nak — a kirendeltséget ke­ressék fel. mert több kurrens cikkből tudtak volna adni. ha Wöben Jelzik esz- igényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom