Dolgozók Lapja, 1980. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

4 DOLGOZOK LAPJA 1980. július >5., szombat Ä jó kezdeményezés próbaköve Tájékoztató Egy Kezdeményezés igazi próbaköve mindig a jó foly­ta iái, hiszen ez igazolja, hogy nern csupán muianló ut'eiet „szalma! áng" '-lelkesedést je­lentett egy-egy új dolog útra- inuítása. Tata (és a környező községek) Barátainak Kőre a múlt évi kötet után az idén is megjelentette Tájékozta­tóját, folytatva egy jó kez- demányezért. A kiadvány céljáról, fel­adatáról, „küldetéséről' a be­vezetőben Haris Gyula, a vá­rosi pártbizottság első titkára étit írja: „Szeretnénk, ha a tájékoztató segítene eredmé­nyeink reális megítélésében, területünk fejlődésének elő­mozdításában, ezzel is hozzá­járulva az emberekről való gondoskodáshoz, a boldogabb elet megteremtéséhez.” Tata megismeréséhez, az ere Iményak reális megítélésé­hez egy sor írás járul hoz­zá a kiadványban. Egy rö­vidke, de annál beszédesebb írásban Valentyina Gorgye- jevna Medvegy Tata felszaba­dulására emlékezik vissza —s feleleveníti azoknak az em­lékét, akik harcoltak a vá­rosért, s hősi háláit haltak a felszabadít) hadműveletek során. Felidézi a kis írás German Marinbach egykori szovjet városparancsnok -ne­vét, akit 1972-ben Proo Tata díjjal tüntettek ki. Tatáról — nern csak a Vámosi László a KISZ megalakításának történetét foglalja össze, dr. Greiner Ti­bor pedig visszatekintést ad a Baráti Kor múlt évi köz­gyűlésének gazdag eseményei­ről, a rendezvények, a pályá­zatok. a gyűjtőmunka sikeré­ről, mindarról, amivel a kör a város életének gazdagítását igyekezett szolgálni. Közread­ják a kiadványban a köz­gyűlésen elhangzott előadások szövegét is. Dr: Szaniszló Jó­zsef „A tatai járás szerepe a közigazgalás-tudomán.v tör­ténetében” című tanulmányá­ban részben a tatai népfőis­kolával foglalkozik, m ís- részt Magya.y Zoltán egyete­mi tanár munkásságát mél­tatja, aki a 30-as években r, tatai járásban kívánt oiya a közigazgatási modellterület^t megteremteni, amely az egesz ország számára például szol­gálhatott volna Dr. Bér,da Kálmán a négy évtizede mű­ködött népfőiskola jelentősé­gét. méltatja — míg dr. Bar­dos Kornél a tatai Esterhá­zyak karnagyát és zeneszer­zőjét, Menner Bernátot és munkásságát mutatja be. A „Tatai szőttes” című ro­vat a városban es a környező településeken működő válla­latok, szövetkezetek, üzemek, intézmények, iskolák mai életének kiemelkedőbb ese­ményeiről ad tájékoztatást. Az Évfordulók rovat ezúttal is gazdag. Nagyon sokan van­tataiaknak nak azok a „neves emberek”, akik Tatáról elszármaztak, vagy életük, munkájuk a vá­roshoz kapcsolta őket, és le­xikonszerű címszavakban ugyan, de az olvasó Képet kap tevékenységükről, meg­ismeri nevüket. Jól szolgálja ez a rovat az egészséges lo­kálpatriotizmus erősödését, a város múltjának megismeré­sét. A kötet egész sor tanul­mánya kapcsolja össze a múltat a jelennel. Dr. Nagy Sándor a hatvanesztendős Tatai Atlétikai Klub történe­tét foglalja össze, Wehner Tibor Tata képzőművészete "öl ad közre történeti áttekintést Dr. Körmendi Géza a tatai vízi malmok történetét írja meg, dr. Ferenczy Miklós Du- naalmás históriájához tar­tozó főbb adatokat sorakoz­tatta fel. Régészeti kérések­kel foglalkozik V. Vad'i-z Sva ..Tata és környéke az ö korban” és Bíró Endre „Űjabb régészeti adatok Ta­ta középkori • történetéhez’’ című tanulmánya. A puszta felsorolás is jel­zi, hogy a Kör ..tájékoztató­ja'’ túlnő az információs ki-, advány szerepkörén, 'jó né­hány olyan tanulmányt köz­read, amely tudományos igénye és forrásértéke nyo­mán gazdagítja helytörténeti irodalmunkat is. — g — Tallózás a Dunakanyar új számában írások Esztergomról, Dömösről, Visegrádról Július első hetében kikerült g Pest megyei Nyomda Válla­lat váci üzeméből a Dunaka­nyar (a Dunakanyar Intéző Bizottság Tájékoztatója) idei második száma. Bár ebben a füzetben több helyet kapott hazánk népsze­rű tájegységének és kiránduló­helyének Pest megye területé­re eső része, azért most is több írás, tanulmány ad köz­re Komárom megyei vonatko­zású adatokat. Pcrczd Károly írása a nagymarosi vízlépcső hatását vizsgálja a Duna-kanyar köz­ponti településcsoportjára. A vízlépcső az üdülőterület leg­szebb táján létesül, amelyet ma már hétvégeken 100 ezer turista látogat. Ezért fontos egybehangolni a vízlépcső ki­alakításával az utak, kommu­nális létesítmények és a ven­déglátó üzemek, határátkelő­helyek és hidak építését. Hu­nyadi István Dömösi ceruza- vazlat című verse kedves, hangulatos. Csorba Csaba: rrTTnmiiiiriiin-rTiiir-iii-ir ..... nun..... „ Autóval a Duna-kanvarban” című „útirajzát” a Flórián té­ri indulással kezdi és Szent­endre, Visegrád után Eszter­gomig jut el élményei, tapasz­talatai közreadásával. Beszá­mol arról, mit sikerült megte­kintenie és mit nem. Bírálja a mar megjelent turistatérképe­ket, sürgeti a hiányzók meg­jelenését. Horváth István az Eszter­gom 1595. évi ostromát ábrá­zoló metszetrészletet mutatja be írásában. A képet a hely­színen rajzolta, majd rézbe metszette Dominicus Gustos. A 850 éves visegrádi királyi pa­lotát, műemlékvédelmünk egyik büszkeségét Cseke László mutatja be; Szőke Má­tyás pedig a visegrádi váris- pansági központ történetét dolgozza fel. Figyelemre mél­tó Kenessey Albert múlt szá­zadvégi ciikkének ismertetése, mert arról ad képet, milyen volt a Duna-kanyar a kiegye­zés korában. Nyomon követ­hetjük benne az esztergomi bazilika tervezését, építését, avatását. Ehhez kapcsolódik Lukács István megemlékezése a 100 évvel ezelőtt született Leopold Antalról, az eszter­gomi ásatások lelkes kezde­ményezőjéről. Cséfalvay Pál képben. Írás­ban bemutatja az esztergomi sztaurotékát. a régi letűnt bi­zánci birodalom magas szíptű művészetének, ritka tanúját Ismertetőt olvashatunk a t°n- ban a dorogi szénhányák Ku­tatási- és Bánvaépítészeti Üze­méről. bemntatia a lapszám Lehotka Gábor orgonamű- vészt, a rangos Vox Humana kórust, beszámolót találunk a margitszigeti Nagyszállóban rendezett Pilisi Namkról. ta­nulmányfélét a szőlő és a vö­rösbor szentendrei kultúrájá­ról. Gazdag lapszemle, hírro­vat, változatos kép és rajz- anyag egészíti ki a Szelényi László szerkesztésében meg­jelent új folyóiratszámot. P. R. Bárány Tamás: I Jüanéi iz&ha I ÚS Szkom fűi't (71.) De éreztem: a bú jócs­ka ideje elmúlt. Ha csak­ugyan nem akarom- elveszíte­ni, legfőbb ideje, hogy tiszta vizet öntsek a pohárba. Egy augusztus végi napon —• a jó öreg Pottornyai Andrisék nyaralójában, mert. közeledett az iskola, és a család már hazaköltözött — azt mond­tam hát Jutkának: „Olyan biztos, hogy elron­tanád?” „Mit?” — nézett rám meg­lepetten. Még az ágyon feküdtünk, könnyű lepedő fedte kihevült testünk. „Az életedet, egy új há­zassággal. Egyszer az.t mond­tad, nincs annyi életed; hogy többször is tönkretedd. • Em­lékszel?” Igent biccentett. „De biztos, hogy tönkreten- néd?” „Mit akarsz most ezzel?” — nézett rám megütközve. „Semmit. De megkérdezhe­tem. nem?” „Az ember , ilyesmit nem kérdez csak úgy... ok nél­kül!” Megcsókoltam a vállát. „De gondolkodhat, töpreng­het a jövőn, nem?” rtKién?” — nézett fürké- Kzőn a szemembe. „A magáén... Megint be­lecsókoltam a nyakába. — Másokén... ” Kis idegesség vibrál a hang­jában, éreztem, s . ezt jó jel­nek vettem. „És? Mire jut, ha tűnődik? Nem jós az ember!” „Nem. — S a haját simo­gattam. — De ha csak a jó­sok törődhetnének a jövővel, nem volna holnap! Márpedig mindenki tervez, töri a fejét, hogy és mint lesz, mihez kezdjen, hogy fogjon hoz­zá. .. Hisz a legtöbb embert a jövő élteti: a tervezgetés, a remény... ” „Költői hangulatban vagy!” — mondta egyhe gúnnyal. „Csodálod? — hajoltam fö­lébe. — Egy ágyban fekszem veled, vagyis egy gyönyörű, független fiatal nővel, aki mostanában szabadon tervez­gethet, mert a sors néhány hét múlva kezébe adja a jö­vőjét, egy lapos kis lakás­kulcs alakjában és aki attól kezdve úgy rendezheti be az életét, ahogy akarja... Olyan sok ember mondhatja el ezt magáról, mit gondolsz?” Sokáig hallgatott. „Nem értelek, Miklós — mondta végül, r— Isteni idő van, talán a nyár legszebb hete. végre megint itt va­gyunk Nógrádverőcén, sze­rettük egymást, érezhetted, hogy .mennyire imádlak — és te most filozofálsz?” Olvasótábor, 1930 » Közelebb kerülnek a művészethez, az irodalomhoz A héten nyilt meg Eszter­gomban, a szakmunkásképző intézet kollégiumában a he7 tedik megyei olvasótábor. Csaknem hatvan szakmun-' kásianuló e.s vájárképzős kezdte meg négy kiscsoport­ban a foglalkozásokat: az is­merkedést az irodalommal, a mai írók műveivel, a képző­művészetlel, más művészeti ágakkal. A kiscsoportok munkáját szobrászművész, könyvtárosok, népművelők irányítják. Míg a múlt évi olvasótábort a Móriez-évfor- dulo jegyeben rendezték, az idén — az évforduló kap­csán — József Attila élete és költészete a fő téma, a nagy proletárkölíő versei minden táborozonak „aján­lott” olvasmány. A kiscsoportos foglalkozá­sok programja hasonló az eddigi évekéhez: beszélgeté­sek, viták az irodalomról, a művészetekről, a társadalmi életről és a gyerkeket fog­lalkoztató aktuális kérdések­ről. Több ismert írót-művészt is meghívnak a tíz nap alatt a táborba, így például né­hány napig a táborozok közt tartózkodik, előadásokat tart Baráth Lajos SZOT-díjas író. Szó lesz az idén a csillagá­szatról is. Természetesen az „elméleti” foglalkozásokat sok-sok játékos elem, kirán­dulás színesíti, oldja, teszi még hangulatosabbá, érdeke­sebbé. A gyerekek elsősor­ban Esztergommal és a Du- na-kanyarral ismerkednek, múzeumokat, kiállításokat látogatnak, filmvetítéseken vesznek részt stb. Az olvasótábor résztvevőit az intézmények tanárai, a könyvtárosok úgy válogatták ki, hogy azok mind aktív olvasók, közel állnak az iro­dalmi művekhez, érdeklődési körük sokirányú. Ez derül ki rövid vallomásaikból is: Farkas Gabor: „A tatabá­nyai Kereskedelmi Szak­munkásképző Iskola ősztől harmadikos tanulója vagyok. Szeretek olvasni,. elsősorban kalandregenyeket, útleírást, sci-fi-t. Saját kis könyvtá­ram van, gyűjtöm a könyve­ket A múlt évi táborban a sok érdekes beszélgetés, az írókkal való találkozás je­lentett élményt.” Krüger Csilla szintén a ke­reskedelmi szakmunkáskép­ző harmadikos növendéke: „Vaderna József csoportjában voltam tavaly, s különösen az Árvácskáról folytatott vita, beszélgetés élménye ragadt meg bennem. Sok-sok Iro­dalmi művet elemeztünk, a kiscsoportvezető igen érdekes oldalról, figyelmet felkeltve magyarázta meg a műveket, részleteket. Tagja vagyok a községi könyvtárnak, sokat olvasok. prózát, verseket, már arra is gondoltam, hogy megpróbálkozom a versírás­sal is. A tábor idején jutot­tam el először a megyei le­véltárba, a bazilikába. Addig inkább a klasszikusokat ol­vastam, a tábor óta a mai Kurtán bólintottam. „Tűnődöm”. „De min?” A szemét kerestem. „Hogy hogyan lesz később?” „Micsoda?” „A kettőnk élete” — mond­tam halkan. A szeme megrebbent. „Nem értelek. . . ” — szólt vontatottan. „Értesz, te engem! — só­hajtottam. — Pontosan olyan jól tudod, mint én, hogy mi­ről beszélek!” Cigarettáért nyúlt az éjje­liszekrényre, rágyújtott. „Most mit vársz? — fújta ki a füstöt. — Mit mondjak?” „Ami a szívedből jön!” Rántott a vállán. „ígéreteket tegyek? Sírig tartó hűséget fogadjak? Ezt már egyszer megtettem az anyakönyvvezető előtt, de látod: azt sem sikerült meg­tartanom! — Fakón mosoly­gott. — Engedd meg, hogy most én filozofáljak: ki tud­ja, mit hoz a holnap? Én arra neveltem magam, hogy annak örüljek, amit a mai nap ad! — Átölelt, szenvedéllyel megcsókolt. — És a mai nap adott eleget! Neked nem?” Visszccsókoltam, de aztán elhúzódtam. (Folytatjuk) írók művei érdekelnek. Ked­venc költőm Ady és József Attila.” Daróczi Imre nagykanizsai, s az oroszlányi szakmunkás­képző intézet másodéves vá­jártanulója: „Tavaly Mózsi Ferenc író csoportjában vol­tam, s elsősorban az jelen­teit nagy élményt, hogy élő, fiatal írókkal találkoztam, oaszélgethettem. Olvasója vagyok az iskolai könyvtár­nak. általában bűnügyi regé­nyeket, krimit szoktam ol­vasni, de a táborban felkel­tették érdeklődésemet a fia­tal írók alkotásai. Munkás- szállón lakom, s ott ■ kevés a kulturális rendezvény. Igaz, szoktunk járni a városi iro­dalmi színpad előadásaira, színházba Tatára, Tatabányá­ra. Az idei táborban még jobban szeretném elmélyíteni tudásomat, ismereteimet a művészetekről, irodalomról.” Magyar Miklós a komáro­mi szakmunkásképző laka­tostanulója: „Az olvasótá­borban a közvetlen beszé'ge- tések tetszenek, közösen ja­vasolhatunk bármely témát, s akkor arról vitatkozunk. Nagyon érdekes volt például a meglátásról, a hasonlítás­ról. a fantáziáról rögtönzött eszmecsere. Élménv volt a múzeumok látogatása Szent­endrén és Esztergomban, a planetáriumi látogatás.” Mladinoff István egy év múlva gépszerelő lesz, a ko­máromi iskola növendéke: „A közvetlenség, a kötetlen­ség tetszik az olvasótáborban, ahol a- csoportvezető író vagy KOSSUTH RADIO 8.27: Lányok, asszonyok. 8.S2: 4X4. 10.05: Gyermekkórusok. 10.2S: Oláh Gusztáv harmincöt éve az Operaházban. 11.00: örömök kertjében. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: Világhírű előadóművészek. 13.58: A szülőhaza üzenete. Ri­port. 14.09: Új kórusfelvételeink. 14.30: A szakszövetkezetek jelene- jövője. 15.05: ÜJ Zenei Újság. 15.40: Ferenc Éva és a Kaláka­együttes felvételeiből. 16.00: 168 óra. 17.30: Ü,t lemezeinkből. 18.45: Rádiószínház. 10.36: A zene nem ismer határo­kat. 20.21: Orosz Júlia énekel. 20.49: A zeneirodalom remekmű­veiből. 23.26: Dózsa György. Részletek Erkel operájából. 0.10: Melódiákoktól. « PETŐFI RADIO 8.05: Szovjet fúvószene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Magnóról — magnóra. 9.18: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.30: Hétvége . . . 11.34: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Harminc perc rock. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Sorsdöntő éjszaka. Elbeszé­lés. 15.00: Színészek operett- és dal­játék-felvételeiből. 15.39: Két lány apát keres. Rá­diójáték. 16.33: Pophuüám.. 17.30: Közkívánatra! 19.20: Svéd Sándor énekel. 19.40: Népzenei fesztivál. KI). 20.33: A győri körzeti stúdió mik­rofonja előtt Zámbó István, Liszt-díjas. Veszprém város vegyesikarának vezetője. Kb. 20.45: A Népzenei Fesztivál köz­vetítésének folytatása. Kb. 21.30: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Kb. 22.27: Könnyűzene vonószenekar­ra. 23.10: Slágermúzeum. 3. MCSOR 7.30: A miskolci stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.08: Századunk zenéjéből. 9.12: Onczay Csaba és Szűcs Ló­ránt hangversenye. 10.25: Slágerlista. 11.05: Emel Anserine vezényel. 11.45: A főszerepben: Beverly Sills. 13.08: Dsida Jenő versei. 13.13: Az operaközvetítés folyta­tása. 15.00: Huszonöt perc beat. 15.25: Délutáni hangverseny. 17.00: Kodály-művek. 17.29: Irodalom a gyorsuló idő­ben. 18.23: Legszebb stúdiófelvételeink­ből. 19.06: Zenekari muzsika. 20.21: Beethoven: F-dúr szonáta. 20.45: ..Fél földre süt a nap fölöt­tem”. ­21.13: Szombat esti diszkó. 22.13: Orosz operákból, 22.57: Napjaink zenéje. BUDAPESTI TV 9.00: Tévétoma. (Ism.). (Sz) 9.05: Életet az éteknek. (Ism.). 9.35: Csak gyerekeknek! 10.30: Hat év történelem. XX/16. 11.15: Játék a belükkel. (Ism.). 11.40: A lovascsendőr. Olasz film- vigjáték. (ism.). művész szinte barátja lesz a tanulónak, szóval nem isko­lai falak közt érezzük ma­gunkat. A kincstárban, a ba­zilikában a levéltár igazgató­ja vezette a látogatást, s rá­jöttem. mennyivel masabb, ha szakavatott kísérő nélkül nézem meg teszem azt a mi­sepalástot, mintha szakember beszél róla roppant érdekes dolgokat. Azért jöttem a tá­borba, mert szeretem a ver­set, a novellákat, a termé­szettudományos irodalmat. Csuha Ibolya a tatai iskola szövőtanulója: „Először va­gyok táborban, szeretem a képzőművészetet, az irodal­mat, művelődni, ismereteket szerezni jöttem ide. Remé­lem, jobban megismerem a mai magyar irodalmat. Nedvest Zoltán harmadik alkalommal táborozik, min- ■ dig Árvay Ferenc szobrász- művész csoportjában vblt: „Az a jó, hogy mi egy-egy foglalkozás közben játékokat is „bedobunk”, igen sokat beszélgetünk irodalomról, művészetekről, most is arról szeretnék beszélgetni, amiről az előző két táborban szó volt, de más megvilágítás­ban, más változatban. Egy­szóval fokozni, tágítani az ismeretkört. Mi olyan témák­kal is foglalkoztunk, mint a hangművészet, festészet, tánc, stb. Azóta bizony sok olyan könyvet keresek a könyvtár­ban, amelyekben, ezekről ^ a dolgokról van szó, egyszóval művészéti könyveket is olva­17.35: Reklám. 17.45: Hírek. 17.50: Kedvünkre. 18.30: Hétköznapok anatómiája. XITI'9. \ 18.50: Reklám. (Sz) 18.56: Egymillió fontos hangjegy.’ (Sz) 19.10: Tévétorna. OSz) 19.L5: Esti mese. (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers — mindenkinek. Ka­rinthy Frigyes: Előszó. (Sz) 20.06: Furogang. NSZK bűnügyi filmsorozat. (Sz) 21.00: Nemzetközi teniszverseny.' (Sz) 22.00: Tv-híradó 3. (Sz) Z2.10: Elia Kazan-sorozat. Bume­ráng. Amerikai film. 2. MŰSOR 17.55: G-ólyaváiri esték. XTII/Í3. (Sz) 18.40: Gondolatok a szovjet drá­máról. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers — mindenkinek. (Sz) 20.05: Jaroslaw iwas-zkiewjcz.: Chopin. A Thália Színhál előadása, felvételről. Kb. 20.50: Közben: Tv-híradó 2. (Sz) 22.10 : Nyári . vakáció. Angol ze­nés film. (Sz) POZSONYI TV 9.00: Hírek, \ 9.05: Barátom Piki Jakab. Ju­goszláv gyermekfilmsoro­zat. 4. rész. 9.20: Riadó a Teltában. 10.25: Maria Curie. NSZK—angol film. 1. rész. (Ism.). 14.00: Hírek. 14.15: Nemzetközi kerékpárver­seny. (FF) 15.15: Férfináros teniszmérkőzés döntője. 19.00: válaszolunk nézőink leve­leire. 19.10: F«tí mw. 19..?0: Tv-híradó. ► 20.00: Farkasvér. Olasz kaland- filmsorozat. 1. rész. 21A0; Sporthírek. 21.55: A Csehszlovák Televízió ba­lett zenekarának műsora. 22.55: A maffia tm'ténete. A film- . sorozat 4. ré^ze. 23.45; Ä komikus és világa, 0.15: Hírek. 2. MŰSOR 18.10: Más mint a többiek. "Len­gyel ifiúsági film. 19.30: A múlt nyomában. Kelták hazánk területén. 19.55: A-» ütőn nem vagy egyedül. (FF) 20.no: Szórakoztató műsor. Világjáró kamera. 22.00: Sz^a-»v3?és tűz. Grúz film- vígiáték. 23.05: Tv-híradó. BECSI TV 14.; Ma.róáorv.a Film. (Ism.). 17 00: Sfxírt ABC. 17.00: F.cryszer volt ... az orr be 1*.' 17.55: .tó éjszakát pverekek. 18.00: Kétszer jvét. tta* nap műso­ra ké+ rca+omán. 19.00: CKz+rak képek. 19.30: Tv-híradó. to.RO: Soorthí^k. •>oi5; Nerr^+köri revű műsor. ?t ?i0; Sporthírek. 27 1 o: c^bn-iroztató, zenés műsor.’ 23.10: Hírek. TT. PRO^waM 14'.OO: Közvetítés nemzetközi úszó- versenyekről. utána: köz­vetítés Wimbledonból: Te­niszversenyek. 19.30: Tv-hínadó. 20.15: Hétköznapi legenda. Film. 21.25: Ivamiitoa és Simoni ka. Tévéé film. 22.20: Halálbrigád. Western-film. Gy. Z. Rádió- és tv-műsor 15.00: Nemzetközi teniszverseny,’ (Sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom