Dolgozók Lapja, 1980. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

8 DOLGOZOK LAPJA 1980, június 39,, vasárnap Legyen a forint világpénz! Nagy bajban van a pénzügyi világ, mert mióta felbomlott a Bi etton Woods-i megállapodás, a dollár nem, képes betölteni a világpénz szerepet, különösen azóta nem, hogy megszüntették aranyra válthatóságát. A köz­gazdászok kísérleteztek a pa- pírarunnyal, de az nem felelt meg. A helyzet az, hogy most nincs világpénz. Én, a Magyar Népköztársaság örökös állam­polgára áztál a javaslattal fordulok a Világbank felé, hogy legyen a magyar forint világpénz. Meg is indokolom, hogy miért lenne jobb, mint ebbéli funkciójában a dollár. 1. Értékállóbb pénz, mint az Egyesült Államok valutája. A dollárnak az 1974-es világpia­ci árrobbanás óta ugyanis az aranyhoz viszonyított értéke több, mint tizedére csökkent. A forinté viszont csak a felére. 2. A magyar forint, csakúgy, mint a magyar nyelv, a világ minden országában elterjedt, hozzák, viszik. Legutóbb egy nyugatnémet üzletember bő­röndjében találtak százezret. Amit nyert a réven, elvesztet­te a vámon. 3. A forint átváltható a vi­lág minden valutájára, legfel­jebb olcsóbban, mint a hivata­los árfolyam. Ezzel is sokan foglalkoznak, belföldön és kül­földön egyaránt, vámosok a megmondhatói. 4. Egyáltalán nem akarom túlzásba vinni a nemzeti büsz­keséget. de a magyar forint esztétikailag is a legszebbek között van a világon. A dol­lárnál sokkal szebb. Legna­gyobb címletünk például egyik legnagyobb költőnk arcmását viseli, ami egyenes utalás a pénz egyik funkciójára, 5. Igaz, jelenleg Magyaror­szág összes pénze sem lenne W'cg a világkereskedelem le­bonyolítására. de ez csak át­meneti problémát okozna. Nyom du i pa r un k vilá gszi n vo­nalon áll. most esett át egy rekonstrukción. Hetek alatt kinyomják a szükségessé váló pen; mennyiséget. Nindezpk alapján megismét­lem javaslatomat: Legyen a forint világpénz! Gőz József Hogy kevesebb fogyatékos gyermek szülessen... Beszélgetés az idei Markusovszky-díjasokkal A Markusovszky-díjakat, amelyeket Markusovszky La­josról, az Orvosi Hetilap ala­pítójáról és első szerkesztőjé­ről neveztek el, évente ítéli oda é laptársunk az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetével közösen. Az idén huszadik alkalommal kiosztott díjakat azok kapják, akik a lapban megjelent, az orvostu­domány előrehaladását szol­gáló cikkek szerzői közül a legjobbaknak minősülnek. Dr. Osztovics Magdolna kandidá­tus. tudományos főmunkatárs, az Országos Közegészségügyi Intézet citogenetikai laborató­riumának vezetője, dr. Mok- sony István, a II. számú Szü­lészeti- és Nőgyógyászati Kli­nika tanársegédje, és dr. Ke­rekes Lajos, a Korvin Ottó Kórház szülész-nőgyógyász fő­orvosa azon együttes team­munkájáért kapta a díjat, ame­lyet a magzati citogenetika te­rén fejtettek ki. Mi is az a citogenetika? És mi a magzati citogenetika? A kérdésre dr. Osztovics Mag­dolna válaszol: ■— Tudjuk azt, hogy ma még sok a csecsemők veleszületett rendellenessége, sajnos, éven­te 1000 élve születésre 4-5 is I esik .. . Ezek jelentős része ér­telmi fogyatékosságot okozhat. És köztudott, hogy mekkora terhet rcya társadalomra az- értelmi, fogyatékosokkal való törődés. Tehát az egyéni tra­gédiákon túlmenően a társa­dalom gondjain is segíthet, ha e rendellenességeket még az anyaméhben, magzati stádi­umban próbáljuk felfedezni és főleg megelőzni! A fogyatékosságok jó részé­ért a kromoszómák rendelle­nességei a felelősek. (A kro­moszómák, mint köztudott, az átörökítés „információit” hor­dozzák, és a magzati fejlődést ezek az információk határoz­zák meg.) A kromoszómák normális száma 46, ha ettől eltér a számuk, vagy valame­lyiknek a normálistól eltérő a szerkezete, az mér kóros fejlő­dést okoz. Ezt idejében felfe­dezni: ez a citogenetika lé­nyege. A magzati citogenetika „plusza” az, hogy a méhben lévő magzat sejtjeiben fedezik már fel az elváltozást. Külföl­dön ennek technikai megoldá­sait a hatvanas évek végén dolgozták ki. Magyarországon öt éve folynak ilyen irányú kísérletek. A szerzőhármas ta­nulmánya a külföldi tapaszta­latokat összegzi és veti egybe a hazai eredményekkel. — Hogyan végzik ezt a fel­derítő-kutató munkát? — A genetikai tanácsadó hálózatból, kerülnek ide azok, akiknél felmerül a gyanú, hogy a magzatnál kromoszó­ma-rendellenesség lehetsé­ges. Ennek a gyanúnak három fő oka lehet. Először: ha a szülőanya életkora 33 év fe­lelt van! Ilyenkor nagyobb a veszély, hogy olyan gyermeket hoz a világra, aki a „mongcl- idióciának” nevezett fogyaté­kosságban szenved. Ennek va­lószínűsége 35 évesnél fiata­labb anyák esetében egy ezre­lék, 38-40 év között már tíz- hússzorosára növekszik a \'e* szély, és a 40 év feletti szülő- anyák gyermeked között saj­nos, 30-120 ezrelék a veszély- faktor számszerűen! Ma Ma­gyarországon évente 1200 negyven év feletti nő szül gyermeket. Ka mindegyikük idejében magzati vizsgálatra kerülne, évente egyharmadá- val kevesebb „mongol-idióta” gyermek születne! Fejlődés­nek tartjuk, hogy mindezt jó- néiiány terhesrendelésen már tudják, és a 38-40 év feletti terheseket.' vizsgálatra küldik. Szeretnénk elérni, hogy min­den terhesgondozóból jelent­sék az ilyen életkorú terhet nőket, és az országban műkö­dő 12 genetikai tanácsadó va­ha a szülőnél van olyan kromoszóma-rendellenes­ség. amely nála semmilyen gondot nem okoz, de az utód­nál károsodást okozhat. Pél­dául. ha teljesen normális szülők házasságából született már értelmi fogyatékos gyer­mek. a második terhességnél ajánlatos ezt megvizsgálni! — Mit lehet tenni, ha a gya­nú fennáll,? Hogy zajlik le egy ilyen vizsgalat, és nem káro sitja-e a magzatot, ha az egyébként egészséges?' — Az anyái felveszik olyan szülészeti-nőgyógyászati osz­tályra — folytatja dr. Mok- sony István, —, ahol a vizs­gálat technikai feltételei adot­tak (ilyen, például a budapesti II. számú Szülészeti- és Nő- gyógyászati Klinika is), de csak akkor, ha a terhesség már elérte a 16—18. hetet. Ilyenkor a szokásos előzetes vizsgálatok után ultrahangos vizsgálattal | a magzat nagyságát, méhbeli elhelyezkedését,. és azt, hogy hogyan vehetnek legkóny- nyebben mintát — no. nem a magzat testéből, hanem a magzatvízből! Ez vékony tűvel történik, érzéstelenítés melleit, és nem károsítja sem az anyát, sem a magzatot, a vett mintát a citogenetikai laboratórium megvizsgálja, és ha rendelle­nességet talál, akkor be kell avatkozni. — Hogyan? — Ilyenkor a terhességet egészségügyi okokból a meg­felelő szülészeti-nőgyógyásza­ti osztályon meg kell szakíta­ni. Ez érdeke a szülőoek. a társadalomnak, és a beteg magzatnak is, „akit” nem kényszerítenek egy fogyaté­kosként leélt tragikus életre! A vizsgálatok előtt, mivel ezek igen költséges eljárások, „Simon -Hűk kisujjában vannak a betegek adatai A gyógyászat területén is mind nagyobb szerephez jut az egyre növekvő adatárarn. A nagy teljesítményű adatgyűj­tő rendszerek nemcsak azt te­szik lehetővé, hogy a betegek adatait állandóan kézben tart­suk. hanem a kellő mennyisé­gű adat kiértékelése és feldol­gozása, új gyógyászati eredmé­az adatok állandó, folyamatos vizsgálatával. A kritikus ál­lapot kialakulását így időben felismeri és jelzi, lehetővé té­ve a megfelelő beavatkozást, és ugyanakkor megfelelő mennyiségű információt bo­csát az orvos és a kezelősze­mélyzet rendelkezésére. A szükséges adatok különböző lám elyikébe küldjék ekei, ahol gyanú esetén már tudják, hogyan, mit kell tenni. — A másik két ok? — Ha például olyan öröklő­dő betegség van a családban, amely csak az egyik utódnál mutatkozik meg. Például a vérzékenység, amely csakis fiúgyermekeknél jelentkezik. Mivel a kromoszóma-vizsgálat a születendő gyermek nemét is meg tudja határozni, így megtudható, hogy a kérdéses magzat a „veszélyeztetett nem­hez” tartozik-e, vagy sem? A harmadik gyanúok pedig az, tisztázzuk a szülőkkel: vállal­ják-e, hogy ha a magzat kó­rosan fejlődött, akkor a ter­hességet megszakítjuk? Ha ebbe nem egyeznek előzetesen bele, a vizsgálatokat feleslege­sen nem végezzük el. ... Keményen hangzanak a feltételek, de szükségesek. An­nak érdekében, hogy kevesebb fogyatékos gyermek szülessen, és éljen nem teljes életet. Az orvosok bíznak benne, hogy a szülőjelöltek a maguk és le­endő gyermekeik • érdekében ezt megértik. Szatmári Jenő István 'Ll pcse Jau&Ii t)árű sa A napokban fejeződött be Lipcsében a VI. nemzetközi Johann Sebastian Bach zenei ■vetélkedő, amelyen az idén is sok neves kül- és belföldi ének-, zongora-, hegedű-, cselló- és orgonaművész vett részt. A hangversenyekre négyévenként kerül sor a Fe­deration des Concours Inter- naíionaux de Musique (Nem­zetközi Hangversenyszövet­ség) védnöksége alatt. Bach, a nagy zeneköltő éle­tének 27 évét töltötté Lipcsé­ben. Életművének kutatásá­ra és ismertetésére a múlt év júniusában az NDK Miniszter- tanácsának rendeletére meg­alapították Lipcsében a Jo­hann Sebastian Bach Nemzeti Kutatóközpontot és Emlékhe­életrajzzal és kortörténeti át-J tekintéssel egybekapcsolt Bach-monográfia, a bibliográ­fiával és tárgymutatóval ellá-' tott műtörténet újabb fontos Johann Sebastian Bach szobra t Lipcsében A Tamás-templom híres kórusa, amelyet még Bach alapított lyet. A kutatóközpont más városokban, így Arnstadt- ban, Mühlhausenben, Káthen- ben, Weimarban is széles körű munkát végez Bach életművé­nek kutatásában. Űj Bach- kiadás is készül, amelyből ed­dig 52 kötet jelent meg. Az állomása lesz a nagyszabású vállalkozásnak. A lipcsei Ru­ta tóközpont feladata a tudoJ mányos munka mellett, hogy minél szélesebb rétegek szá­mára tegye hozzáférhetővé Bach alkotásait. ff. ek és ismeretek eléréséhez Is zethet. Az elmúlt években a imítógépek egyre kisebbek egyre nagyobb teljesítmé- űek lettek,*valamint meg- thalósáiguk is fokozódott. Az ergiael látásukkal és kiírna ti­lsukkal kapcsolatos igények jelentős mértékben csökken­-\ legújabban kifejlesztett inion” a gyógyászati adatfel- Igozó rendszer egy egészen, új iusa_ a kórházak intenzív '.tályán és műtőjében h asz­úit os adatfeldolgozó rend­ieknek. „Simon” ellenőrzi a fontosságú életfunkciókat és veszélyes változásokat azon- 1 Jelenti, még beálltuk előtt, helyekről is származhatnak, lehetnek laboratóriumi vizs­gálatok eredményei, aneszte- ziológiai protokollok, fizioló­giai görbék stb. Veszélyhely­zetekben az idő döntő ténye­ző, tehát fontos, hogy a beteg adatai rendezett formában, át­tekinthetően álljanak rendel­kezésre. Ilyen feladatot csak egy számítógép láthat el. A berendezéssel képernyőn, ki­írószerkezeten és billentyűze­ten keresztül lehet párbeszé­det folytatni. „Simon” — ké­pünkön látható — mindent tud a betegről, felvételétől el­bocsátásáig és információit meg is jegyzi mágnesszalagon. A szép, szőke, kócos, .tizen­nyolc évesen pirospozsgás, An­gelica Ribaudi, zihálva a né­gyesével szedett lépcsők miatt, megállt egy pillanatra a for­dulónál, hogy kifújja magát, majd szép lassan tette a kul­csot a zárba, óvatosan elfor­dította, zajtalanul belökte az ajtót, és mint egy tolvaj sur­rant be a házba. Szeretett volna előbb érkez­ni, mint anyja, akit az utca vé­gén látott leszállni a villa­mosról. Nem mintha zavarta volna, hogy későn ér haza a vacsorára, de ha legalább egy­szer kevésbé későn érkezik a szokásosnál, könnyen elkerül­heti anyja szemrehányásait, keserű szavait, és talán el is hiteti., hogy már jóval koráb­ban érkezett. Még sosem for­dult elő, hogy előbb érkezett volna haza anyjánál. Lábujjhegijen jutott végig a folyosón. Apja ajtaja elölt egy percre megállt, visszatartva lélegzetét; megnyitotta az aj­tót, bekukkantott és fölléleg­zett: a szobában sötét volt. Apja még nem jött hdza. Ami a bátyjait illeti, biztos volt benne, hogy hajnal előtt nem térnek haza. A házvezetőnő meg mindig a konyhába zár­kózva sohasem vette észre, ki jön, ki megy, s hogy mi törté­nik a nagy házban. Aehille Campanile: PÁNTOM IM Angelica bezárkózott a szo­bájába. Nem gyújtott lámpát, gyorsan levetkőzött, felkapta a hálóingét, és sötétben lefeküdt, mert azt akarta, hogy család­tagjai, amikor hazajönnek, így találják, és azt gondolják, már régóta otthon van. Közben fü­lelt. hogy meghallja a kulcs fordulását a zárban, belépő anyja lépteit s hangját, amint a házvezetőnőtől kérdezi: „A kisasszony megjött m,ár?” „Még nem” — felelné a ház­vezetőnő ésr a mama panasz­kodna az ő örökös késései mi­att. aztán ott találná öt a szo­bában, amint alszik. Legalább egyszer: kis visszavágás lett volna. De nem hallatszott sem ­mi nesz. A még fiatalos és szemrevaló Lride Ribaudi asszony kissé kócosán és zihálva, mert futva jött föl a lépcsőn, szép lassan tette a kulcsot a zárba, óvato­san elfordította, zajtalanul be­lökte az ajtót, és mint egy tol­vaj surrant be a házba.. Előbb akart érkezni, mint a férje, akit megpillantott az ut­ca végén. Lábújjhegyen ment végig a folyosón. Mikor elha­ladt a lánya szobája előtt, föl­lélegzett: a szobában sötét volt és csönd. Angelica meg nem jött haza. No1, nem mintha szá­mot kellene adnia. De bizo­nyos esetekben feszélyez a gyermekek tanúskodása: s fő­leg egy ilyen lányé, mint An­gelica! Iride asszony bezárkózott a szobájába, villany gyújtás nél- ■kül gyorsan levetkőzött, fel­kapta a hálóingét, és sötétben lefeküdt, mert azt akarta, hogy családtagjai, mikor hazajön­nek, azt higgyék, hogy már régóta otthon van. Giovanni Ribaudi zihálva, mert futva jött föl a lépcsőn, szép lassan tette a kulcsot a zárba, óvatosan elfordította, zajtalanul belökte az ajtót, és mint egy tolvaj surrant be a házba. Nem akarta, hogy csa­ládtagjai észrevegyék, hogy ilyen későn jött haza ... Láb- ujjhegyen ment végig a folyo­són, egy pillanatra megállt, s a tökéletes csöndet hallva fel- lélegzett: a nők alszanak. Kis idő múlva hallotta a fe­lesége hangját, amint a ház­vezetőnőtől kérdezi: — Az úr megjött? — Nem, asszonyom — mond- la a házvezetőnő. — Ki van itthon? — Senki. Giovanni kinézett a s;obú- jából. — De igen. kedvesem — mondta —, mar egy órája itt. vagyok. Minthogy láttam, hogy alszol, nem akartalak föléb- részteni. — Persze — felelte Iride asszony —, két órája, jöttem, és mivel senki nem volt ■ itthon, hát lepihentem egy kicsit —• Sóhajtva hozzátette — Angeli­ca még nem, jött meg. Hazug, gondolta, Angelica, és sírni, szeretett, volna dühében. De abban a pillanatban az apa kinyitotta Angelica szobá­jának ajtaját. — Itt van — kiáltott fel. — Ó, — mondta Iride asz- szony —, nem tudtam. Angelica úgy tett, mintha ébredne. Egyáltalán nem mentem el itthonról — szólt —, egész dél­után aludtam. Csöndben vacsorázlak. Bongó Beáta forditaM

Next

/
Oldalképek
Tartalom