Dolgozók Lapja, 1980. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-03 / 79. szám

DOLGOZOK LAPJA 1980. április 1, esfitSrtBfc Kossutli-díjasok A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa hazank feiszabadu- .lásának 35. évfordulója alkalmá­ból Kossuih-díjat adományozott: Cxyurkó László, József Attila-ch'jas írónak: Hornicsek László, Ybl Mikló.; Ti j.as belsőépítésznek; Kin­cses Veronikának, a Magyar Ál­lami Operaház Liszt Ferenc-díjas ínagán énekesének; Kolozsvári Grandpierre Emil, József Altila- dijas írónak: Mensáros László, Já­szai Mari-díjas színművésznek; Miller Lajosnak, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas ma­gánénekesének : Perényi Miklós, Liszt Ferenc-dijas gordonkamű­vésznek; Pilinszky János, József Attila-díjas költőnek: Seregi László, Erkel Ferenc-dijas koreo­gráfusnak : Szilágyi Dezsőnek, az Állami Bábszínház igazgatóiénak: Vilt Tibor, Munkácsy Mihály-dí- jas szobrászművésznek. „KIVÁLÓ MŰVÉSZEK” A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a szocialista kultúra .fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója alkalmából a ..Magyar Népköztár­saság Kiváló Művésze” kitüntető címet adományozta Agárdi Gábor­nak, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének: Avar Istvánnak, a Nemzeti Színház K .ssuth-díjas színművészének; Ba­logh István, Munkácsy-díjas gra­fikusművésznek: Bék^s András­nak, a Magyar Állami Ooeraház .Liszt Ferenc-dijas magánénekesé­nek: Fényes Szabolcs. F.rkel Fe- renc-díias zeneszerzőnek. Hor­váth Sándornak, a József Attila .Színház Jászai Mar.i-díias színmű- v z ér °k : Jan cső Miklósnak, a Ma­gvar Filmgyártó Vállalat Kossuth- d’-a-s filmrendezőjének: Kékesi M.ár;án?k, a Magyar Állami Ooe- raház Liszt Ferenc-d’tas rn-^gán- táncosának. Kolon its Ilonának, a Magyar Fi1vngyár+ó Vállalat Ba­lázs Béla-dttas filmrendezőiének: Kovács Andrásnak, a Magyar Fümsvá^tó Vá’’a]at Ko«suth-díiac fi'mrendeap’^nek: Márkus I.ászló­nak. a Madách Színház Jászai Ma- r’-d-nas színművészének: Maros Rudolf, Erk^’ Fe-enc-düas ze­neszerzőnek : Molnár István koreo- g’-áfurir'aír: Marxon Tész’ó Munká­cs Mihálv-df’as szobrászművész­nek: Paicsó Sándornak, a Magyar Á1 lanti Ooeraház Liszt Ferenc-dí- jas magánér^ke-sének: Pongrácz pőter, Liszt Ferenc-dijas oboamű- vésznek: Szabó Vladimír, Munká­csy Mihály-díjas fe^tő- és grafi­kusművésznek^ Tartán! Ferenc, Liszt Ferenc-díias kürtművésznek: Vámos Lászlónak, a Fővárosi Operettszínház Kossuth-díjas fő­rendezőjének. „ÉRDEMES MŰVÉSZEK” A ..Magyar Népköztársaság Ér­demes Művésze” kitüntető címet kapta: Bállá Ferencné, Megyeri Gabriella, a Magyar Televízió ve­zető rendezője; dr. Baross Gábor, az Eötvös Művészeti Együttes Liszt Ferenc-dijas vezetője; Bozóky Ist- vánné, Barta Mária, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze; Be­nedek Árpád, a József Attila Szín­ház Jászai Mari-díjas rendezője; Béres Ferenc, Liszt Ferenc-dijas népdalénekes; Csákány Márta, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla- díjas szinkronrendezője; Demeter Hedvig, a Miskolci Nemzeti Szín­ház Jászai Mari-díjas színművésze; Domahidy László/ a Magyar. Ál­lami Operaház magánénekese; Fe­hér Miklós, a Vígszínház Jászai Mari-díjas díszlettervezője; Gaál . Éva, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-dijas magántáncosa; Gábor Pál, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas film­rendezője; Gémes József, a Pannó- , nia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője; Gergely István, Munkácsy Mihály-díjas belsőépí­tész ; Győri Emil, a Pécsi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színmű­vésze; Hara László, Liszt Ferenc- dijas fagottművész; Haumann Pé­ter, a Madách Színház Jászai Ma­ri-díjas színművésze; Horváth Ti­vadar, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színész-rendezője; Kaesz Gyuláné Lukács Kató, gra­fikusművész ; Kalmár Magda, a Magyar Állami Operaház Liszt Fe-. renc-dijas magánénekese: Kiss- Roóz Ilona, Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész; Kiss Sándor, Munkácsy Mihály-díjas szobrász­művész : Kűri ág György, Kossuth- díjas zeneszerző: Lehoczky Éva, a Magyar Állami Operaház magán­énekese; Lengyel György, a Ma­dách Színház Jászai Mari-díjas rendezője; Luzsicza Lajos, Munká­csy Mihály-díjas festőművész: Ma­gyar József, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas opera­tor rendezője: Németh József, Munkácsy Mihály-díjas festőmű­vész: Németh Sándor, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas színművésze; Pécsi lidikó, a Rad­nóti Miklós Színpad Jászai Mari- díias színművésze: Plesnivy Ká­roly, Munkácsy Mihály-díjas go­belintervező iparművész; Rados Ferenc zongoraművész; Ragályi Elemér, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat Balázs Béla-díjas operatőre; Szécsényi Ferencné. a Magvar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla- díia.s vágója. Tordy Géza, a Víg­színház Jászai Mari-díjas színmű­vésze: Tréfás Györsrv, a Debreceni Csokonai Színház Liszt Ferenc-dí- jas magánénekese. JÓZSEF ATTILA-D1JASOK: Aeh István költő. Csanády János köl­tő. Csurka István író. Domokos Mátyás kritikus. Görgey Gábor író. műfordító. Győré Imre köl­tő. I ázár István író, Szepesi At­tila költő. FRKEL FERENC-DIJASOK: Feuer Mária, a Muzsika c. fo’^ó- irat felelős szerkesztője. Hidas Frigyes zeneszerző. Kocsár Miklós zeneszerző. dr. Körtvélyes Géza, a Magvar Táncművészek Szövet­sége főtitkára.. Simon Zoltán. a Nemzeti Színház ze^ei vezetnie, dr. Vargyas Lajos népzenetudós. LISZT FERENC-DIJASOK: Gei­ger György, trombita művész. Jan- dó Jenő zongoraművész. Matuz István fuvolaművész. Navv János, a Magvar Ahami Operaház ma­gánénekese. Szőnyi Nóra, a Ma­gvar Állami One-aház magánéne­kese: Tokodv Ilona, a Magvar Ál­lami Operaház magánénekese. JÁSZAI MARI-DÍJASOK: Ando- rai Péter, a Népszínház művésze, Balogh Zsuzsa, a Budapesti Gyer­mekszínház színművésze. Bodnár Erika, a Nemzeti Színház színmű­vésze. Bor József, a Győri Kisfa­ludy Színház rendezője. Donnert Károly, a Magyar Cirkusz és Va­rieté artistája: Gálvölgyi János, a Thália Színház színművésze, Hámori Ildikó, a Thália Színház színművésze. Hegedűs D. Géza, a Vígszínház színművésze; Ko­vács Zsuzsa, a Fővárosi Operett­színház színművésze, Paál István, a Szolnoki Szigligeti Színház ren­dezője, Pákozdy János, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze; Pataky Imre, az Állami Bábszín­ház színművésze, Pós Sándor, a Magyar Rádió rendezője. Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház dramaturgja: Sándor János, a Kecskeméti Ka­tona Jó^f Színház rendezője; Timár Béla, a Madách Színház színművésze. BALÁZS BÉLA-DIJASOK: Bed- nai Nándor, Czipauer János film- vágó, Deme Gábor dramaturg, Horling Róbert fotóművész4 Kar­dos Ferenc rendező. Nagy József operatőr, Neményi Ferenc opera­tőr-rendező. Pásztor Erzsi színmű­vész. Vitézy László rendező, Wieber Marianna jelmeztervező. MUNKÁCSY MIHALY-DÍJASOK: Borbás Tibor szobrász- és érem­művész, Dienes Gábor festőmű­vész, Diószegi Balázs festőművész, Fürtös György keramikusművész, Horváth György művészetkritikus, Minya Mária iparművész, kera­mikus, Molnár Árpád ipari for­matervező, Nagy Gábor festőmű­vész, Paizs László szobrászművész, Szabados János festőművész. Ve- rebi Sándorné nyomottanyag-ter­vező. Veszprémi Imre szobrász- művész. 11/ magyar film HARCMODOR Államunk és társadalmunk sokat tesz az öregekért. A segítség egyik intézményesí­tett tonnája, az öregek nap­közije, messze határainkon túl, meg a fejlett tőkés or­szágokban is, nagy elismerést vált ki, sokan jönnek hozzánk a tanulmányozására. Szépen fejlődik a házi szociális gon­dozás is, az ápolásra, ellátás­ra szoruló öregek pártfogása. Ennek ellenére sok még a gond, a tennivaló. Dárdai Ist­ván, és Szalai Györgyi új film­je, a Harcmodor, arra hívja fel a figyelmet: a törődés, gondoskodás ellenére is akad­nak még, főleg falun, nehéz né­ha embertelen körülmények kö­zött élő magányos, elhagya­tott öregek. Egy csupaszív, tettre kész., érzékeny szociális lelkiismeretű főorvosasszony elhatározza, otthont épít a magukra maradt, ellátatlan öregeknek, ha másként nem megy, társadalmi összefogás­sal, üzemek, szövetkezetek se­gítségével. Sikerül is támogatókat ta­lálnia, felépül az otthon, be­költöznek az öregek. Néhá- nyuknak azonban, köztük a főorvosasszonynak is. súlyos erkölcsi és politikai megráz­kódtatásokat kell közben el­szenvedniük. egyikük fizikai­lag is megrokkan. Mert a fel­sőbb szervek előbb magukra hagyják őket, később külön­féle módon akadályozzák ön­zetlen munkájukat, végül ma­guknak sajátítják ki a kezde­ményezés sikerét. Eközben tá­rul fel a „harcmodor”: bizo­nyos vezetők és hivatalok me­revsége, emberi kicsinyessége; bürokratikus tehetetlensége, alaptalan gyanakvása, hata­lomféltése, kiskirálykodása. S ami ezzel együtt jár: a vélt ellenfelek ellenségnek való beállítása az erkölcsi és poli­tikai rágalmazás, lejáratás, fenyegetés, nyomás. A film az otthon ünnepé­lyes fölavatásával ér véget, mégis keserű szájízzel osz­lanak szét a példás társadal­mi összefogás résztvevői és a róla készült film nézői is; meglehet. hogy a szinte cso­dát művelő főorvosnő és egyik-másik segítője még kí­nos következményekkel szá­molhat. Mert a „harcmodor” ugyan lelepleződött, ezúttal csődöt mondott, de változat­lanul tovább él némelyek gyakorlatában. tőrök, alulmaradnak a tehet­séges, vagy vonzó külsejű filmszínészekkel szemben. A sztár, a milliók kedvence — nem lényegtelen, elhagyható eszköze a filmbeli haláskel- tésnek. A hagyományos mon­tázstechnika, a hatásos dra­maturgiai felépítést feloldó dokumentarisla túlrészlete- zettség sem' alkalmas a figye­lem lekötésére és ébren tartá­sára. Hiányoznak a tűmből a lényegi lehetőségeihez tar­tozó technikai trükkök is: a színes filmben csupán az el- színtelenedő nyomorképele ütik szíven a nézőt, alkotó képzeletét, fantáziáját semmi­vel sem gyújtják fel, nem képesztik el, nem tréfálják, nem ijesztik meg, nem ját­szanak vele. ezt a terjedelmet, képes lesz- e milliókat a képernyő elé csalogatni? S ez egyúttal föl­veti a kérdést: jó úton kere­sik-e az ugyancsak „megszál­lott" filmalkotók a filmkészí­tés, a nézőkkel való kapcso­latteremtés új útját. A szerzők tudatosan mon­danak le minderről, új mód­szereikhez és eszközeikhez új közönséget is keresnek. Tud­ják, hogy ehhez új forgalma­zási mód is kellene. Való igaz: pártfőiskolák, tanácsi dolgozók, diákok, pártmunká­sok, KISZ-szervezetek kisebb- nagyobb csoportjainak vetít-- ve és a vetítés utáni vitában eszmét cserélve, valószínűleg nagyobb hatást tehetne a film. Kétséges azonban, hogy nagyobbat és hasznosabbat-e, mint a jó „mozifilm”. , Hasonló témával annak ide­jén nagy sikert aratott a „Megszállottak” a „Nehéz em­berek”, a „Falak". Már a cí­mük fogalommá vált, tükrö­zött magatartás-modelljük kö­vetendő példává. A „meg­szállott” főorvosasszony a „Harcmodor” kockáin való­színűleg nem válik ilyen ele­ven mozgató erővé. Nagy kár, elszalasztott le­hetőség. Igaz, a film a televí­zióval koprodukcióban ké­szült, valószínűleg tehát csakhamar a tévé is vetíti. Nagy kérdés azonban, hogy a televízió is hogyan bírja el Jó nehány hazai rendezőnk és számos külföldi filmművész mai gyakorlata azt bizonyít­ja: a jó „mozifilm'’ nemcsak tömegsrkert képes elemi ma is, de kiválóan alkalmas a ha­ladó politikai mondanivaló, a hatékony társadalmi mozgósí­tás közvetítésére is. Elég, ha csupán Milos Forman két filmjére utalok: Száll a ka­kukk. fészkére és a Hair (Haj), vagy a tévében látott francia filmre, (amely a bur- zsoá politikai „harcmodor” aljasságát leplezte le a por­nófotókkal való manipuláci­ókkal). Talán ideje volna már el­gondolkozni azon is: miért egyre nyilvánvalóbb, hogy a mai magyar film legfőbb mi­zériája az eszmei gyengeség és a dramaturgiai gyatraság —, s ezt évek óta miért kéri hiába számon a kritika? A „Harcmodor” kapcsán is fölvetődik: a társadalmi erők miért nem tanácsi képviselőik útján próbálják érvényesíteni jó elképzeléseiket, miért nem a falusi, járási, megyei " ta­nácstagok meggyőzésével kezdik munkájukat? Miért nem politikai eszközökkel har­colnak, miért partizántevé­kenységet folytatnak? És az itt esetleg feltáruló tapaszta­latok, az itt kialakuló „harc­modor” — demokratikus, ha­tékony, cselekvő politizálás és netán az érvényesülését gátló hatalmaskodás nem lett vol­na-e érdekesebb és nagyobb hatást kiváltó, mint a jó és tettrekész emberek hadako­zása a silányak, tehetetle­nek, hitványak ellen? Homoródi József Jelentős mondartivalójú film, napjaink egyik súlyos torzulását tárja föl. A tatabá-' nyai Turul moziban, a má­sodik vetítési napon, mégis nagyon kevés volt a néző. kö­zülük is többen már vetítés közben vagy a szünetben el­távoztak, alig néhányan tar­tottak ki végig. Nem hiszem, hogy ez a po­litikai közöny jele volna. In­kább a film maga. az alkotók módszerei okozták a sikerte­lenséget. Ügy vélem, elsősorban a terjedelem riasztó: Három óránál is több vetítési időt kevesen tudnak elviselni. Nem vonzó az sem. hogy színészek nélkül, amatőrszereplőkkel ké­szült a Harcmodor. Bármi­lyen jók a kiválogatott ama­Tallózás a színházi programban Táncegyüttes Abháziéból A tatabányai Népház áp­rilisi programja változatos színházi kínálatot jelez — a „nagyszínházi” produkciók mellett több kamaraproduk- ció, előadóest igéi- különle­gességet a színház barátai szá­mára. Április 3-án, csütörtökön este 17 órakor felszabadulá­si ünnepi műsort mutat be a Bányász Művészegyüttes „A nagyvilágon e kivül.. címmel. Április 5-én, szom­baton este 19 órakor a Sa- ratin Abház Állami Tánc- együttes mutatkozik be a Népházban. A Grúz SZSZK- ban található Abház autonóm köztársaság a Kaukázus dél­nyugati részén terül el — s az E. Bebija vezette tánc- együttes e táj folklórkincsét hozza majd hozzánk közel. Emeljük ki, hogy ismét vendégszerepei a Népházban a Nemzeti Színház együttese. Ezúttal ismét Csurka-d&rabot láthatunk majd — a Döglött aknák című vígjáték kerül sÄnre. A kecskeméti Katona József Színház új produkció­ját hozza. Gyurkovits Tibor, Magyar menyasszony cí­mű groteszk komédiáját mu­tatja be. A Várszínház Shakespeare-művel szerepel, s az Amit' akartok, avagy viz- kereszt című vígjátékot két estén is láthatjuk. Monodrá­ma kerül színre a Radnóti Miklós Színpad produkciója­ként, William Luce Amherst szépe című darabjának sze­replője Pécsi Ildikó. A Kamaraszínházban ke­rül színire M. Vucetic Büféik, vacsora című monodrámája, Sütő Irén szereplésével. A Nemzeti Színház Életem cí­mű produkciójának pedig Csemus Mariann lesz a sze­replője — Jászai Mari alakja elevenedik majd meg a nagy színésznő híressé vált naplója tükrében. Külföldi vendégművész is szerepel a programban. A homokóra nyakában címmel Boráros Imre, a komáméi Magyar Területi Színház mű­vésze tart előadói estet Folytatódik az amatőr szín­házi sorozat is. Április 25- én, pénteken este a kaposvá­ri Fonómunkás Kisszínpad és a tatabányai Bányász Szín­pad közös estjén groteszk ko­médiákat láthatnak az érdek­lődők.' Rádió- és tv-mű sor 8.27: 8.4ő: 9.44; 10.05: 10.35: 11.05: 11.24 : 11.39: 12.35: 12.45: 13.59: 14.52: 15.10: 15.29: 15.56: 16.00: 17.07: 17.32: 18.15: 18.25: 18.30: Kb. 19.50: Kb. 20.50: 21.40: 22.20: 23.20: 0.10: 8.05: 8.20: 8.33: 9.30: 10.00: 11.27: 12.33: 12.55: 13.25: 14.00: 16.35: 17.30: 18.33: 19.56: 20.33: 21.30: 21.57: 23.15: KOSSUTH RÁDIÓ Romantikus kórusművek. Szerpentin. Az Ismeretter­jesztő Szerkesztőség órája. Muzsika Zsuzsika meséi. Hobbi-dominó. Cherubini: d-moU vonósné­gyes. Johann Strauss operettjei­ből. A járások jövője. Jókai Mór élete és kora. Könyvszemle. Zenemúzeum. Mindenki könyvtára. A Bart ók-kórus énekel. Amatör együttesek műsorá­ból. Sosztakovics: e-moll trió. Útközben. Sorsfordító napok. n. Körmikrofon. Tito Gobbi operafelvételei­ből. Hol volt. hol nem volt. II Mai könyvajánlatunk. Esti Magazin. A zeneirodalom veiből. remekmű ­Népi muzsika. Adottságok — lehetőségek. Antigone. Operarészletek. Emlékeztető — szimfónia. Melódiakoktél. PETŐFI RADIO Fűvószene. Tíz perc külpolitika. S1 á germ ú zeu m. Népi muzsika. Zenedélelőtt. Hacki Tamás műsora. Mezők, falvak éneke. A pécsi stúdióban. Történelmi lecke . . . Válogatott perceink. Idősebbek hullámhosszán. Segíthetünk? Hétvégi Panoráma. Slágerlista. Mese — felnőtteknek. O perettfe! v éte’ek. Nyelvrokonaink zenéiéből. A dzsessz a 70-es években. 3. MŰSOR 18.10: Telesjort. 18.35: öt perc meteorológia. 18.40: Tv-toma. 18.45: Esti mese. 19.00: Díszünnepség. 19.35; Tv-híradó 1. Kb. 21.00: Tv-film. 21.50; tfV-híradó 3. 22.00: Olivér.-Film musical. 2. MŰSOR 20.00: öt perc meteorológia. 20.06: Móricz Zsigmond: Rokonok. 20.56; Tv-híradó 2. POZSONYI TV 8.55: Hírek. 9.00: IskoLa-tv. 9.30: Tudományos kommunizmus. 10.00: Lövés a szilváskertben. Ju­goszláv film. 11.00: Napjaink hősei. Publiciszti­kai műsor. 11.20: A kassai kormányprogram. 11.45: Hírek. . 16.10: Iskola-tv. 16.30: Hírek. 16.45: Egy századparancsnokról. Portréfilm. 1LOO: Pionírhíradó. 17.20: Pionírmagazin. 18.00: A jezerka Stúdió műsora. 18.40: Esti mese. 18.50: Időj á rásielen tés. ‘9.0í>: Tv-híradó 1. 19.30: Találó«kérdések. Zenés szó­rakoztató műsor. 20.10: Aranv angolnák Tv-játék. 21.35: Tv-híradó 2. 22.05: A rendőrség naplójából. 22.10: a helyes anyagtárolásról. 22.35: Hírek. 2. MŰSOR 17.50: Hírek. 18.05: Olimpiai vetélkedőműsor. 18.55: Felkészülés a Spartakiádra. 19.00: Orosz nyelv+anfolvam 19.30: Budapest. Rövidfilm. ’ 19.50: Két kongresszus között. 20.15: A néma dosszié. Magyar film. 21.50: Új pa*~tok között. Dokumen­tumműsor. 22.90: Budapest szórakozik. 22.50: Tv-híradó 1. 9.00: 10.35: Zen-ekari muzsika. Sanzonok sztereóban. BÉCSI TV 11.05: Vonósnégyes. 9.00; Húsvét. 12.00: Mozart: Lucio Silla., 10.50: Regina. Filmdráma. 14.23: Híres előadóművészek. 17.25: Don és Péter. Rövidfilm. 15.01: Az acélt megedzik. 17.30: öt barát. Filmsorozat. ,.öt 16.00: Zenei Lexikon. barát a vándorcirkuszban”. 16.20: Szabó Lőrinc és a muzsika. 17.56: Jó éiszakát. gverekek. 16.52: Popzene sztereóban. 18 00: Ponciustól Pilátusig. 18.00: A Khyber-hágótól a Hor­18.30: •MI. muz-i szorosig. 39.00: Osztrák képek. 18.30: A munkád al. 19.30: Tv-híradó. 19.05: Handel-művek. 20.15: Apám k?s figurái. Film. 19.54: 20.15: Operaáriák. Versek. 21.50: Sporthírek. 20.30: 21.10: A dzsessz történetéből. Zenekari muzsika. 16.40: II. PROGRAM Egy év. apa néLkül. Film. BUDAPESTI TV 18.30: Hosszabbodnak a nappalok. Film. 16.20: Hírek. 19.00: Riportműsor. 16.26 : Gábor diák. Operettfilm. 19.30: Tv-híradó. 17.50: Suli-buli. Film búr Leszk, 20.15: Jűdás. Film.' 18.»: Reklám. *1.30: Húsvéti nagytakarítás.’ BÉKEIDŐ Vitézy I,ászló színes, doku­mentum-játékfilmje. Mennyire szabadultunk saját nyűgeinktől? Békeidőben is dúlhat harc. Bemutató: Esztergom, Petőfi: IV. 3—6. Tatabánya, Turul: IV. 8—9. BARNABAS, A SÁRKÁNY A kutyaszorítóba került király fele országát és lánya kezét ígéri annak, aki elbánik a sár­kánnyal. Színes, lengyel mesefilm-össze- állítás. Megtekinthető: Tatabánya, Turul: IV. 8. FILMMÜZEUM: LEPKEGYŰJTÖ Rendezte: B. Wyler. Az ingerlő női nyak. Szerelem? — Izgalom — halál. Bemutató; Tatabánya, Turult If. 7. Filmbarátok figyelmébe ajánljuk! MEGKÖZELÍTÉSEK Színes «vájd—francia fűm. Rend értét Michel Soutte®. Főszereplők« Jean Louis Trlntfgnant, Delphine Seyrig, Lea Massart. Bizalmas vallomás, m átfejtett elánok, a ki nem mondott hí­vások . *• Láthatót Komárom, IV. 4. Tatabánya, Petőfi: IV. 5. Esztergom, Petőfi: IV. 6—8. Oroszlány, Ady: IV. 9—10. Tata, Tó: IV. 11—13. Bábolna, József Attila: IV. M. Nyerges újfalu, Viscosa: IV. 16. A LOVAKAT LELÖVIK, UGYE? Maratoni táncverseny arénája Los Angelesben ... Színes amerikai film. Rendezte: Sydney Pollack. Főszereplők: Jane Fonda, Michael Sarrazin, Susannah York. Bemutató: Tatabánya, Turul: IV. Komárom, Jókai: Tatabánya, Petőfi: Esztergom, Petőfi: IV. Oroszlány, Ady: IV. Tata. Tó: IV. Bábolna, József Attila: Nyergesújfalu, yiscosa: 14—16. IV. 18. IV. 19. 20—22. 23—24. 25—27. IV. 28. IV. 30. Mé£ megnézheti! A TAJGA CSÁSZÁRÁNAK VÉGNAPJAI Színes, szinkronizált, szovjet kalandfilm. Rendezte: Vlagyimir Szaruhanov. Főszereplők: Andrej Rosztockij, German Kacsin, Jurij Majnagasev. Az eldugott településeken még Iván Szolovjov, a „tajga csá­szára” uralkodik. Megtekinthető: Esztergom, Petőfi: IV. 3—6. Tatabánya, Turul: IV. 7—J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom