Dolgozók Lapja, 1980. február (33. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

tSM. ftjftwiBf Bt!; vnVhimr'- DOLGOZOK LAPJA A házasság iskolája Testi-lelki harmónia A jó házasság: titok. Re­ceptjét a legönzetlenebb em­ber sem árulhatja el, mert rendszerint maga sem ismeri az összetevőket, ám ha mégis, másnál úgysem válik be. Be­nedek István • írja valahol, hogy a házassággal kapcsolat­ban minden szokásos feltétele­zés épp oly helytálló, akár az ellenkezője. Jó, ha a házasok hasonló korúak, de láttunk már nagyon boldog párt nem- zedéknyi különbséggel, még olyat is, ahol a feleség volt negyed századdal idősebb a férjénél; kívánatos, hogy mű­veltségük, érdeklődési körük, életstílusuk egyezzék, de — Goethe a klasszikus példa rá, s rajta kívül még mennyien! — nagy szellemek olykor igen megelégedetten tudnak élni roppant egyszerű lelkekkel. Helyeselhető, ha a tempera­mentum egyformán heves, vagy nyugodt, de hányszor vonzzák egymást éppen az el­lentétek, kiegészítést keresve a másikban. Ha folytatnánk a sort, végtére is ahhoz a fel- tételezéshez jutnánk el, hogy a házasság teljes sötétbe ug- rijs. Pedig ha recepttel nem is szolgálhatunk, valószínűsé­get mégis mutat az élet. Jólle­het, vannak nagyon különböző és mégis boldog párok — ők a kivételek. És ők sem külön­böznek mindenben. Ha egy- egy szembetűnő vonás el is tér. mennyi más lehet még a látszat mögött, ami egyező! Az a nagy kérdés, ki mit yár a másiktól? Lehetséges, hogy nagy különbségek elle­nére is ki tudják elégíteni a felek egymás kívánságait. (Goethe bizonyára nem kere­sett irodalmi kritikust a fe­leségében. a Curie házaspárt viszont éppen a közös munka hozta össze. Van. aki kikap­csolódást keres társában, más szilárd támaszt ingatag egyé­nisége mellé,, és van eset, amikor két egyforma szabású jellem tudja lépteit tökéletesen összehangolni.) A válási statisztikák — ne­gatív módon — mindenesetre amellett szólnak, hogy a ha­sonló neveltetés nagy kötőerő, mert az elváltak között a „he­terogén” házasságok aránya háromszorosa a „homogéneké­nek”. (A heterogén házasság azt jelenti, hogy a felek más­más tájegységből, társadalmi rétegből, családi helyzetből érkeznek, eltérő igényekkel, életmóddal, szokásokkal, mű­veltséggel.) A sok tekintetben különböző, ellentétes gyer­mekkori emlékeket hordozó emberek összehangolódása igen sok türelmet, megértést igényel, annak belátását, hogy ami más, az azért még nem rossz; és persze időt is. ami­ből manapság mindenkinek kevés van. Kezdetben a szerelem sok­mindent eltakar, és aki fiatal, el sem tudja képzelni, hogy a múló idő miként változtat ér­zést, embert, összetartozást. A legnagyobb titok: miként le­het megőrizni a szerelem lángját, hogy az ne fúljon az unalom hamujába? Az egyet­Finom falatok Spagetti Carbonári módra r Hozzávalók: 1/2 kg spagetti, só, bors, szerecsendió, 10 dkg füstöltsonka, fél csomag pet­rezselyem, 6 tojás, 2 evőkanál tej szán, 10 díkg reszelt sajt. A spagettit 10-20 percig főzzük sós vízben. A sonkát 2 cm széles csíkokra vágjuk és egy serpenyőben 2 percig át­sütjük. A tojásokat. tejszínt, sót, Borsot, szerecsendiót és a pet­rezselymet egy tálban össze­keverjük. Majd ezt a tojásos masszát a sonkához öntjük és kicsit besűrítjük. A spaget­tit leszűrjük, hideg vízzel le­öblítjük. A tojásos' ma&z- szát. a spagettival össze­keverjük. Tálaláskor reszelt- sajtot adunk hozzá, illetve te­tejét megszórjuk a sajtresze- lékkel. Francia babtál Hozzávalók: 4 személy ré­szére: 1 kg fehér bab. 1 ba­bérlevél, petrezselyem, ka­kukkfű, 3 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma. 2 db sár­garépa, 2 pár-sütnivaló kol­bász, 1 '2 leg sertéssült (lapoc­ka), 2 evőkanál zsiradék (ser­tés-, vagy libazsír), 25-30 dkg paradicsom, zsemlemorzsa. A babot főzés előtti napon beáztatjuk hideg vízbe. Majd babérjevéilel, petrezselyemmel és kakukkfűvel ízesítve meg­főzzük. A hagymát, fokhagy­mát és sárgarépát megtisztít­juk és feldaraboljuk, a kol­bászt karikáikra vágjuk és a sertéshúst 3 cm-es kockákra vágjuk. A zsiradékot felforró- s’tiuk, a kolbászt és a húst 3 nercig átsütjük benne. Maid hozzáadjuk a vöröshagymát, fokhagymát és aranybamára sütjük. Ezután hozzátesszük a sárgarépát és a paradicsomot, s az egészet esvütt körülbelül 1 óra hosszat főzzük. Majd a babot leve páttkül bozzákever- jüv és tűzálló edénvbe tesz- syük. úgv, he?v leafe1 ül 1 bab legyen, amit leszó­lunk »sem1 emor^á v a 1.. eüt~'- - b^n 220 fokon körülbelül 40 percig sütjük. Fehér bort fo­rraszthatunk hozzá! Káposztarolád 1 fej vöröskáposztát meg­főzünk sós vízben, (körülbelül ' IS percig főzzük). Majd leve­leire szétszedjük. 2 fej vörös­hagymát megtisztítunk, koc­kákra vágjuk és 5 dkg füstölt- szalonnán megpirítjuk. A hagymát, 1 csomag petrezsely­met, 1 tojást, 2 púpozott evő­kanál zsemlemorzsát összeke­verünk 40 dkg vegyes darált hússal, majd sózzuk és bor- sozzuk. A húsmasszát dupla káposzitalevelekbe tesszük, összegöngyöljtik és cérnával összekötjük. 2 evőkanálnyi vajban, vagy margarinban mindkét oldalát átsütjük. Le­öntjük 2,5 dl vörös borral, 1 evőkanál borsot (szemes bor­sot), fél kávéskanál . kömény­magot teszünk hozzá. Majd sütőbe tesszük, és 50-60 percig átsütjük. len biztosíték a lelki harmó­nia, amely ha megvan, a sze­relmet is ébren tartja. Vala­hogy olyanformán, amint a kenyerei, kávét, teái, sem un­juk meg, noha napi táplálé­kunk, s minél inkább meg­szoktuk, annál kevésbé tud­juk nélkülözni. Igen, a szere­tetté növekvő szerelem pótol­hatatlanná teszi a másikat. A lelki harmónia sok szá­lon fonódik. Beletartozik, az is, hogy a férj az anya, s a fe­leség az apaeszményt keresi a másikban, és rendszerint csak akkor találja meg, ha az meg­becsüli az őt felnevelő csalá­dot. Minden ember magában hordja az őt elindító család képét, lenyomatát, s így való­jában nem két ember, de két család házasodik egymással a fiatalok személyében, még ak­kor is. ha ők ennek nincsenek tudatában. Lázadozhatnak, bírálhatják felmenőiket, ahogy múlnak az évek. azok mind elevenebben élnek bennük. És beletartozik a lelki har­móniába a másik alkatának, lényének elfogadása és tiszte­letben tartása. .Régen rossz, ha valaki azzal a szándékkal házasodik, hogy majd „megne­veli” a párját. Mindketten fej­lődnek. változnak az évek során, de ahhoz, hogy együtt, egy irányba fejlődhessenek, az is kell, hogy tiszteljék egy­más egyéniségét, s ne akarják azt a maguk képére gyúrni. Idetartozik egymás körének, barátainak, könyveinek, kedv­teléseinek tisztelete, elviselése A mai városi ember idő és tér nyomása alatt él: szabad ideje kevés az összeszokáshoz, a tér, amely párjával össze­zárja viszont szűk: nagyon meg kell gondolnia, kivel fog­ja élethosszig bírni az össze­zártságot? És kibírja-e együtt- létük a gyermekek terhelését? Tudnak-e majd alkalmazkod­ni egymáshoz és ahhoz az új közösséghez, amelyet ők hoz­tak létre, de amelynek mind­ketten részei lesznek? Szeretet, jószándék, alkal- mazkod ókészség esetén a há­zasság sok mindent kibír. Csak egyet nem: az önzést. Aki önmagát szereti a világon a legjobban, az lehetőleg ne házasodjék! Sírhat ni itta Párna- és falvédő szőnyegmintát mutatunk be, amelyet nagy lyukú műszálas kongréra, vastag fonállal és suba­technikával lehet elkészíteni. A bemutatott érdekes minta jól illik modern lakásba, modern bútorok közé. Leghatásosabb kot színből variálva, mutatós például a piros—fekete, fekete—sárga, vajszífl—né­gerbarna színösszeállítás. A kongrét egyforma négyzetekre osztjuk, aztán előbb grafitceruzával felvázoljuk a motívumot, majd ha jól sike­rült, filctollal erősen utánahúzzuk. Pető Sándor: 3 Február Farsangolni! Farsangolni! Medve, róka arcba bújni! Lópatákkal tamtamolni, szárnyas csikót lovagolni! öltözni föl boszorkánynak, harcsabajszú, ősz harcsásznaü kenderkócszakállú csősznek, őrizni a bezárt csöndet. Felöltözni piszkavasnak, sikkongató tűz-kwkasnak, verni dobot, ütni ritmitst. nincsen kiút, nincsen kiút, } Felöltözni faagynak, szélnek, arcunk csavarni szarvaséba,' agancsukon gyertyák égnek szárnyas csikót keresgélnek,< Farsangolni! Farsangolni! Medve, róka arcba bújni! Lópatákkal tamtamolni, , szárnyas lovat lovagolni! Bozóky Éva Az öregek helye a családban Valljuk be, sokszor előfor­dul, hogy türelmetlenek va­gyunk az idősebb családtagok­kal. Nem rossz szándékból, csak azért, mert öreges tem­pójukkal, lassúbb lépteikkel nem tudják átvenni a fiata­labbak lendületét. Az idősebb ember, ha együtt lakik gyer­mekeivel, unokáival, öreges szokásaival kissé ,kilóg” a családból. Ha vannak is a különböző korosztályok életfelfogásaiból adódó viták, ez nem ütközik ki annyira, amíg a munkaké­pes öregnek „érdemei” van­nak, vagyis dolgozik, segít, erejéhez mérten kiveszi részét a család munkájából. Jobban kiéleződik a helyzet akkor, amikor már az idősebb ember beteges, gyenge, nem tud segíteni. Ilyenkor a csa­ládban is — kevés kivétellel helyzete rosszabbodik. A fiata­labbak igen gyakran elviselhe­tetlennek tartják az öreg kor­ral természetszerűen járó je­lenségeket, egyéni szeszélynek vélik a tüneteket. Az öregnek, aki egyedül marad élete telén gondjával, bajával, üres lesz az élete, Ügy érzi, — terhére van min­denkinek. Sivár lesz körülötte minden. Az öregség természetes álla­pot ugyan, de mindenképpen a legnehezebb korszak az ember életében. Ezért a testi ellátott­ságon kívül szeretetre van a legnagyobb szüksége. Ha a szeretet szemüvegén keresztül nézzük az öregeket, mindig találunk mentséget kissé kü­löncnek tűnő viselkedésükre; megszívleljük, hogy jobban kell óvni őket a testi és lelki' megrázkódtatástól. A szeretet hiánya fáj a öregeknek a leg­jobban. Sokszor egy szál virág, egy kis cukorka, gyümölcs ki­mondhatatlanul boldoggá teszi az öregeket, mert ezen a gon­doskodáson keresztül mérik le a szeretetet. Az öreg ember védelemre szorul és tehetet­lenségével helyzete hasonló a kisgyermekéhez, — kiszolgál­tatott. Ne „megtűrt” legyen az öreg a családi fészekben, ha­nem kerüljön az őt megillető méltó helyre.- Vegyük körül szeretettel, gyengédséggel, be­szélgessünk, törődjünk vele. Fogadjuk szívesen egy él éten keresztül összegyűjtött értékes tapasztalatokból fakadó taná­csait. És ha a szülők nagyon el­foglaltak, legyen az mókák kedves kötelessége, hogy szép­pé tegyék az élet alkonyán lé­vő idős ember életét. F. K. leinken a gyerek Ma, amikor az óvodában is rendeznek jelmezbált, arra törekszik a szülők többsége, hogy örömöt szerezzen a gyereknek. Ehhez persze, nem okvetlenül kell rendkívüli kia­dásokba verni magunkat és méregdrága kosz­tümöket varratnunk. Sokkal célszerűbb és ötletesebb dolgokat lehet az otthon már meglévő holmikból némi fantáziával és egy kis kiegészítő kellékkel kitalálni és összeállítani. Rajzokkal próbáljuk érzékeltetni elképzelé­seinket, de szóban is megtoldjuk a tanácso­kat. Enikő bébijelmeze például a következő: fehér harisnyanadrág, fehér hosszú ujjú pa­muting, rövid, fodros szélű, hátulgombolós (virágos, kockás) blúz és ugyanilyen fodros bugyi. A fejtetőn összefogott hajba nagy, libegő masni, kezében csörgő. A nyuszi öltözéke fehér kapucnis kezes­lábas, amelyhez csak két hegyes nyuszifület kell kiszabni és rávarrni vagy horgolni. Még élethűb'b a jelmez, ha a „nyuszi” arcára filc­tollal orrocskát és bajuszt rajzolunk. Kezé­ben jókora sárgarépát szorongat. A kalóz jelmeze: farmernadrág, rávarrt színes foltokkal, garbópulóver, felgyűlj ujjú. középen összekötött ing, féloldalasán kötött feikendő és egy függönykarika az egyik fü­lébe. Az indián kislány ruhája: egyszerű, rövid ujjú ruha, aljára és az ujja szélére rojtokat varrunk. Fekete fonalból készült a copfos frizura, azon egy hímzett szalag és hátul tolldísz: filléres kiadást jelent, inkább csak egy kis időbe kerül. Suga doktor: Tanácsok télutón Bizony, még soká lesz tavasz! Ember a talpán, aki a tél kel- ■ lemetlenségeit köhögés vagy a legjobb esetben nátha nélkül megússza! Mert nincsenek felkészülve a hőmérsékletváltozás ártalma­ira, mert a nyári és őszi na­pokon —, amikor az edzést kezdeni kellene — vonogatják a vállukat, és azt mondják: majd lesz valahogy, ahogy esik, úgy puffan. Pedig a szervezet hozzáállítása, az ed­zés elengedhetetlenül szüksé­ges. Mert nemcsák a testet erősíti, hanem az élet átállí­tását, átszervezését, hogy szokj a meg a változásokat, a megpróbáltatásokat és bírja a váratlan megterheléseket. Az edzés tehát az ellenálló­képesség és a teljesítőerő pár­huzamos építése, folyamatos fokozása. — Hát ez az, amiről már lemaradtunk ... — húzza ösz- sze magán ,a téli gúnyát az el- puhult, és már önmagában sem bízó ember. Pedig nincs iga­za! Aki bízik önmagában, aki tudja, hogy ellenállóké­pességének a tartaléka még mozgósítható. az talpraállít­hatja akaratát és a kettőbe vetett hite át fogja segíteni a tél még hátralevő gorombasá­gain. Át... ! És talán meg­lesz még az a haszna is, hogy a jövő esztendőben nem fog mosolyogni azon. ha a hozzá­értő, a rendszeres, a kiszámí­tott, a szakszerű mozgással, vizkúrával és természetes esz­közökkel kapcsolatos edzés fontosságát emlegeti. Most még a .hideg belemar az ember fülébe, lábába; ha nem öltözik rétegesen, ha el­szorítja a vérkeringést, ha nem keni be az arcát védőkenőcs- cel, sporkrémmel. Mert a szánkózás, a csúszkálás, a kor­csolyázás, a levegőn tartózko­dással egybekötött mozgás fontos, szinte elengedhetetlen. A levegőn tartózkodók, a sza­badban dolgozók — furcsa, de igaz, hogy sokkal könnyeb­ben legyőzik még a felsőlég­úti hurutokat — a tél kelle­metlenkedő cimboráit — is. A téli mozgás szükségessé­géről azt még feltétlenül el' kell mondani, hogy az élettan tudósai kimutatták, hogy a mozgás mellett a szervezet anyagcseréje fokozódik, a szív és a vérkeringés szervei erő­södnek, és a zsír, illetve a szénhidrát felhasználása biz­tosabb, általánosabb lesz. Egyszerűen szólva még az el­fogyasztott táplálék sem hiz­lalja, nem növeli a testsúlyt, nem gyarapítja a z$írt, hanem a szervezet hasznára válik. Az ember téli kalóriaigénye bizonyos fokig megváltozik, mert a hideg feltétlenül megemeli a kalóriaszükség­letet, de ugyanakkor megnö­veli az emésztés ütemét is, és a f elhasználódás lehetőségét is. Főleg akkor, ha valaki nemcsak a tűz mellett üldö­gél, hanem dolgozik, spor­tol... egyszóval mozog. Mit is mondott az egyik régi orvos a mozgásról? „A mozgás or­vosságot helyettesít, de a gyógyszer ríem helyettesíti a mozgást!” Sőt, egyesek azt állítják, hogy a mozgás még a szellemi munkát, a gondol­kodást és gondolattársítás! is meggyorsítja. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom