Dolgozók Lapja, 1980. február (33. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! öoibOzóK&m 1980. február 1.» ,’<» •* * XXXIII. cvf., 26, sz. p AZ MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Ara. 120 Ft Mai számunkban Miért1 váltották le a művezetőt? 3. oldal Élesztik a tüzet 1. oldal Jövő heti rádió- és tv- műsor l 5—6. oldal 1 t t t t t t t t t t t í * * t i Gyorsjelentés öt üzemből Sikeres évkezdet 7öbb ssénukelendőbb gépek, jobb minőségű vegyiáru a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben Már az esztendő első hónap­jában figyelemre méltó sike­reket értek el azok a válla­latok, ahol kellőképpen felké­szültek a szigorúbb követel­mények teljesítésére. A Mátraaljai Szénbányák 1'horez bányaüzemében kima­gasló rekorderedménnyel zár­ták az év első hónapját: januárban kereken 700 ezer tonna szenet hoztak felszín­re. 60 ezer tonnával többet az előirt programnál, s így kieié- githet:|,3k a Gagarin Hőerőmű megnövekedett igényét. erőműnek különösen a januári csúcsidőszakban ,volt nagy szüksége több szénre, s mivel ezt megkapta, minden koráb­bi havi. teljesítményét túlszár­nyalva tűn millió kilowa, lóra villa,-nos energiát szolgáltatott az országos hálózatnak. Megnövekedett kapacitással kezdte az új évet hazán!c leg­nagyobb timföldgyára Ajkán: az üzem bővítés újaob szaka­szával készültek el, amelynek segítségével az idén 16 «er tonnával növelhetik a terme­lést. A szabad telepítésű gyár­ban a rendkívül hideg idő el­lenére januárban a tervezett­nél 7 százalékkal több tim­földet állítottak elő. A nö­vekvő termeléssel párhuza­mosan nagyszabású üzemi kí­sérleteket kezdtek a költségek csökkentését szolgáló új mód­szerek alkalmazására. Egyebek között eljárást dolgoztak ki, a marónátronlúg felhasználá­sának csökkentésére, mert en­nek a világpiaci ára rövid idő alatt csaknem megkétsze­reződött. Az Egyesült Izsó pécsi Sopi- ana gépgyárában, azt tartják a legfontosabb eredménynek, hogy januárban az éves fe'a- elatok időarányos részét telje­sítették, vagyis hosszú idő óla először az év egyenletes mun­kával indult. Ez elsősorban úgy volt lehetséges, hogy az egész évre tervezett 300 millió forint értékű vákuumtechni­kai berendezéseiket. íestékeso- magoló gépeiket, tubusgyártó gépsoraikat már teljes egé­szében lekötötték a hazai és külföldi vevők, így a munkát szinte ideális körülmények kö­zött szervezhették meg. A munkaerő átcsoportosításával körülbelül félszáz ember ke­rült most közvetlenül a ter­melőhelyekre. januárban csz- szesen. 25 millió forint érté­kű készárut bocsátott .ki az üzem, ötször annyit, mint ta­valy ilyenkor. A Tiszai Vegyikonllvnát csökkenő létszámmal Leije- sitette januári feladatait, be­leértve kooperációs kötelezett­ségeit is, amelyek alapján je­lentős mennyiségű etilént szál­lítottak a Borsodi Vegyi Kom­binátba és a szovjetunióbeli Kalusba. Bevált az új ösztönzési reni- s/.cr. A minőségi és mennyisé-' gi teljesítmények alapjan ugyanis a prémiumok elérhe­tik a fizetés 30 százalékai A Győri Közúti Építő lat­iadat csütörtöki munkásgyű­lésén arról tájékoztatták a dolgozókat a vállalat vezetői, hogy 100 millió forint értékű gépparkjukat sikeresen felké­szítették a kora tavasszal kez­dődő útépítési munkákra. Vállalkozásaik közé tartozik az M 1-es út Mosonmagyaró­vár és az országhatár közötti szakasza burkolatának ‘meg­erősítése, a Gabcsikovó— Nagymaross-i vízlépcsőrend­szer felvonulási útjainak meg­építése, Tatabánya térségében az M 1-es autópálya alatti aluljáró, a Pápa-Sárvár útvo­nalon pedig a Marcal folyón átvezető híd építése. Befejeződött az iskolákban az első télév Csütörtökön befejeződött az első félév az általános és a középfokú iskolákban, s a következő napokban viszi ha­za az 1 millió 127 ezer kisis­kolás és a 200 ezer középisko­lás diák félévi értesítőjét. — A diákok első félévi munkáját az idén, a koráb­biakhoz viszonyítva csaknem egy hónappal később érté­kelték a tanári karok mon­dotta Szabó László, az Okta­tási Minisztérium általános iskolai főosztályának vezetője. — A tanítási idő 192 nap tanévenként,«azaz megközelí­tőleg (íz hónap, amelyből ed­dig négy hónap jutott az első és hat hónap a második íél- .évre. Az aránytalanság mar (hosszú évek óta gond volt, s mind több pedagógus tette szóvá. Ezért is javasolták, kér­ték, hogy a minisztérium vál­toztasson a helyzetén. — Ami a félévi értesítői il­leti : változatlan, hogy a ne­lelök nem minden diákot, osz­tályoztak. Az iskola immár harmadik éve fejlesztési sza­kasznak tekinti az első és a második osztályt; s az erről szóló rendelkezés értelmé­ben nem osztályozzák érdem­jeggyel a kisdiákok teljesít­ményét. Az elsősök szüleit az elkövetkező napokban szóbe­li. illetve írásDeii szöveges ér­tékelésben tájékoztatják gyer­mekük eredményeiről, a má­sodik osztályosok félévi érté­kelésé pedig ...jól megfelel”, ..megfelelt" és esetleg mu­lasztásai miatt nem minősít­hető" bejegyzésből áll. A sok­íves gyakorlat szerint nem kaplak osztályzatot az általá­nos iskola V. osztályosai, és nem osztályoztak a pedagó­gusok azokból a tárgyakból sem, amelyekkel az idei évben ismerkedtek először a diákok. A végzős diákok szüleivel ugyancsak találkoznak még az osztályfőnökök az elkövet­kezendő hetekben: a szemé­lyes megbeszélések témája a pályaválasztás lesz. ' Mit mutat az esztendei mérleg ? — Zárszámadás Szendén és Mocsán , Csütörtökön délelőtt újabb zárszámadásokra került sor a komáromi járásban. Ezúttal a megye legjobb, legértékesebb földjein gazdálkodó két szö­vetkezet — a szendi Béke és a moesai Búzakalász Tsz ve­zetősége tárta fel a tavalyi munka eredményeit, fogyaté­kosságait, Vajon hogyan ér­tékeli, milyennek tartja a tavalyi gazdálkodást Rév Zol­tán, a szendi tsz főkönyvelő­je? — Meggyőződésem, hogy jó évet zártunk. Erről tanúsko­dik a mérleg végeredménye is. 5,7 millió forint lett a nyereségünk, annak ellenére, hogy év közben, a másutt is károsító aszály miatt nálunk 4,1 millió forinttal csökkent a növénytermelés árbevétele. A tervezettnél jóval alacsonyabb terméssel fizetett a búza és a cukorrépa. Ezt tetézte a sertéságazat bevételeiből hi­ányzó 900 ezer forint. Nagy gond nehezedett volna a ve­zetők vállára — természete­sen az enyémre is t—, ha a tervlemaradást év végéig más bevételekből nem sikerül pó­tolni. A kukorica azonban jó­val a tervezett felett adott: 6000 kg-ot irányoztunk elő és 6769 kg-ot takarítottunk be hektáronkénti átlagban, ami jórészt pótolta az egyéb le­rne rudasokat. Kétségtelen, hogy eredmé­nyeink másként alakulnak,'ha a búza és a cukorrépa is a várt terméssel fizet. Így vi­szont termelőszövetkezet ünk- ben a nyereség tömege mint­egy 10 százalékkal csökkent. Fejlesztési lehetőségeinket azonban kihasználtuk. 11.5 millió forintot fordítottunk sertéstelepünk rekonstrukció­jára és olyan gépi beruházá­sokra, amely a következő évek eredményes gazdálkodását se­gíti elő — mondotta a fő­könyvelő. A moesai Búzakalász Ter­melőszövetkezet pártalapszer- vezetének titkára. Nagy. József az' 1979-es év örömét-gondját így foglalta össze: — Amikor a kenyérgabonát betakarítottuk és a tervezett 4800 kiló helyett csak 2800 lett a hektáronkénti átlag. kissé megkeseredett a tagság han­gulata. Ügy vélték, hogy ezt az 5 millió forintot kitelő hi­ányt-néni sikerülhet sehonnan pótolni. Igyekeztünk minden­kit meggyőzni arról, hogy ha a többi ágazatban, más terü­leteken csak egy kevéssel tel­jesítsenek túl. az esztendei végeredményt tekintve nem lesz súlyos következménye az aszálykárnak. * Szerencsére a tagok több­sége ezt rövid idő alatt meg is értette, és ahol csak lehe­tett, ..megfogta” a forintokat. A szárazság miatt nagy vesz­teséggel takarította be a gép a cukorrépát. Emiatt további kár érhette volna a közössé­get. A szocialista brigádok azonban vállalták, hogy ösz- szegyüjtik a gép által elha­gyott termést. A cukorrépa minősége jó lett, kedvező árat kaptunk érte. S amikor már a kukoricfetermésből származó bevételt is számításba Vehet­tük, kiderült, hogy mindössze 164 ezer forinttal maradt le a növénytermelési ágazat a 29.6 milliós tervétől. És mivel ■iá tagság minden olyan lehe­tőséget megragadott, amiből többlet-jövedelem származ­hat — elvállalták például az E 5-ös út parkolójának az épí­tését —, nemcsak a tervezett nyereséget sikerült előterem­teni, hanem még túlteljesítés is lett. Ehhez azonban az ál­lattenyésztési ágazat 5 milliós terven felüli bevétele nagy­ban hozzájárult — summázta a párttitkár. A sikeres gazdálkodás jog­gal váltotta ki a közgyűlésen résztvevő párt- és társadalmi szervek képviselőinek elisme­rését. Nevükben Mokri Pál, a megyei pártbizottság első titkára gratulált a moesai tsz kollektívájának. majd a kongresszusra való készülődés jegyében szólt a gazdálkodás fokozódó követelményeiről, a felelősségteljesebb, takaréko­sabb. munka jelentőségéről, szükségességéről. Mérlegen a komáromi MSZBT- tagcsoportok munkája Bővítik a két nép kapcsolatát Az utóbbi három évben pezsgőbbé, szervezettebbé vált a "Magyar—Szovjet Baráti Társaság komáromi tagcso­portjainak tevékenysége. Rö­viden így lehetne sűríteni az MSZMP városi végrehajtó bi­zottságának közelmúltban megtartott ülésén elhangzot­takat, amikor a testület a he­lyi tagcsoportok 1977-től vég­zett munkáját értékelle Csatorna- és parképítés megyeszerte A Komárom megyéi Park­építő Vállalat parképítési osz­tálya a megyéi különböző pontjain végez parkfelújílási- es építési munkálatokat. E- mellett több nagy vállalat és intézmény részére térburkolati és kerítésépítési feladatokat oldanak meg. Nagyigmándor. az IKR megrendelésére a folyékony műtrágya tárolóház beruházásából mintegy 10 millió forint értékben része­sülnek azzal, hogy csatoma- és szennyvíztároló építést vé­geznék és ugyanitt nagy te­rületen folyik a betonozás és kerítésépítés. Bábolnán ugyan­csak IKR megrendelésre, 250 méter hosszú szenny víz] eveze­tő csatornát építenek, az IKR- közponítól a község szenny­vízcsatornájáig. Január Kj­én kezdték a munkát, feb­ruár közepén adják át a mintegy 1,2 millió forint ér­tékű csatornái/ A Meggyes Béla vezeííc 15 tagú Dózsa György nevét viselő szocialista brigád a csatornacsövek elhelyezésen dolgozik. Bzabó Lajos az MTZ-traktorra szerelt árokásó gép kezelő­je, a bábolnai csatornaépítési munkák egyik irányítója. Komáromban, a megyei ta­nács keretéből már tavaly megkezdődött a határváros parképítése. A Mártírok útján 1.2 millió forint értékű park felújítását már elvégezték, je­lenleg az Igmándi út, mintegy 2 kilométer hosszú .szakaszán, azokon a területeken építenek parkokat, amelyek eddig ren­dezetlenek voltak. Almusíú- zitőn, a timföldgyár megren­delésére a Klement Gott ft áld körúton 2,5 millió forint ér­tékű parkfelújítás végezlek. Nem maradt ki a megyeszék­hely sem az ilyen és ehhez hasonló munkákból. A Tata­bányai Szénbányák beruházá­sában a XV a bányaüzem ta­roló területén tél burkolati be­tonozáson dolgoznak. A Nép- házat övező park egy részét már korábban felújították, je­lenleg a második ütemben mintegy 1 millió forint összeg­ben csinosítják a kedvelt pi- h srióhelj et. Az MSZBT 1976. októberé­ben tartott VI. országos ér­tekezlete után több új csoport alakúit Duna menti váró-, sunkban. A közigazgatási egyesítéssel a városhoz került a Komáromi Kőolajipari Vál­lalatnál működő kollektíva. E változásokkal megteremtődtek a feltételei a két nép barát­ságának, kapcsolatának to­vábbi elmélyítésére. . A tagcsoportok éltek a megnövekedett lehetőségek­kel. Gyakran szerveztek elő­adásokat, kiállításokat, él­ménybeszámolókat a Szovjet­unió gazdasági építőmunká­jának, eredményeinek megis­mertetésére. Az MSZBT Or­szágos Elnökségétől, valamint a budapesti Szovjet Kultúra és Technika Házától kapott anyagok mutatják be a szov­jet emberek életkörülménye­it, a társadalmi vívmányokat. Személyes kapcsolatok is erő­sítették a tagcsoportok tevé­kenységét. Az. elmúlt ■ évek­ben sokan jártak a Szovjet­unióban. Több üzemi és isko­lai küldöttség látogatott a • baráti C.secsen-Ingus ASZSZK- ba. Közvetlen. bensőséges kapcsolat alakult ki a foga­dók és a vendégek között. Rendszeressé vált. hogy a tagcsoportok szovjet katoná­kat, pedagógusokat és tanuló­kat hívnak meg üzemi és is­kolai rendezvényeikre. Az internacionalizmus szelleme­ben alakult meg a lenárugyár- ban a Druzsba-klub. A gyár dolgozói mellett szovjet ven­dégek és Csehszlovákiából át­járó dolgozók vesznek részt rendezvényein. Az iskolai tagcsoportok tevékenysége szintén sokrétű. Hagyomá­nyos a diáklevelezés. Sikere­sek az orosz nyelvű vers- és prózamondó versenyek. Az orosz nyelvet taiytó pedagó­gusok munkaközösséget ala­kítottak. Foglalkozásaikon szovjet pedagógusok is részt vesznek. Javítják a kiejtést, a nyelvtani hibákat. A gimnázi­um tanulói évről évre szép eredményeket érnek el a Ki tud többet a Szovjetunióról? elnevezésű vetélkedőn. Ala­pos felkészültségüket, széles körű ismereteiket többi orszá­gos első helyezés is bizonyít­ja. A vitában elhangzott, hogy a tagcsoportok munkáját mind hatékonyabban segítik a helyi közművelődési intézmények. A Kell a jó könyv elnevezésű pályázat felkeltette az érdek­lődést a szovjet irodalom iránt, és hozzájárult a baráti népek életének megismeré­séhez. Jó kezdeményezésnek bizonyult, hogy a KISZ vá­rosi bizottsága Komszomol- fiátalokat és a Szlovák Ifjú­sági Szövetség több tagját meghívták kulturális és.sport- rendezvényeikre. A tagcso­portok munkájába egyre több Szovjetunióban végzett fifetal szakember kapcsolódik be. A csoportok gyakran keresik fel a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házát. A továbbfejlődés érdekében javasolta a végrehajtó bizott­ság, hogy a pártalapszerveze- tek a jövőben is kísérjék fi­gyelemmel. segítsék a csopor­tok munkáját. Valamennyi kollektívában törekedjenek a folyamatos szervezeti életre, ne csak a nagyobb ünnepek, évfordulók táján szervezzenek programot. A rendezvényekre célszerű meghívni' más tag­csoportokat, sőt olyan üze­meket. intézmények dolgozóit is. ahol nincs tagcsoport. Erek megvalósításával, a megbe­csülés alapján tovább fejlőd­het a komáromi MSZBT-lag- Csoportok tevékenysége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom