Dolgozók Lapja, 1980. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

% 1980. január 12., szombat Átköltözött az iskola Péliföiöröl Anaavölgyre Amikor 1973—74-ben a szakmunkásképző intézetek is' a megyei tanács művelődés- ügyi . osztályának irányítása alá kerültek, a péliföldi vá­járképző iskolát — ugyanígy a lábatlani papírgyár szak­munkásképzőjét is — az esz­tergomi szakmunkásképző in­tézethez csatolták. Régebben 260—280 tanulója is voi| a vájárképzőnek, az 1973—74-es tanévben azonban 8(>-ra csök­kent a létszám. A pajóttól nehány kilométerre, az erdó- ■ ben lévő öreg műemléképület az évek folyamán teljesen al­kalmatlanná vált a korszerű 'V képzésre. Csupán a szép kör­nyezet, a friss levegő jelen­tett felüdülést, nyugalmat. — Az épület nagyméretű hálószobái télen hidegek vol­tak, nem volt központi fűtés, a konyha korszerűtlen voit, nem mutatkozott semmi lehe­tőség az épület átalakítására, átépítésére (már műemléki jellege miatt sem.) Mivel távol esett a lakott településektől, így nagyon nehezen lehetett a tanulókkal pótoltatni a hiányzó általános iskolai vég­zettségüket (a vájártanulók köpül sokan a szakmunkás- képzéssel párhuzamosan vég­zik az általános iskola_ utolsó osztályait is), a .kulturális,, sportolási lehetőségek, az .. egészségügyi ellátás, stb. seni voltak adottak" a péliföldi kastélyban — sorolja a régi tájárképző hátrányait Balázs Tibor, az esztergomi szak­munkásképző intézet igazga­tója. — A Dorogi Szénbá­nyák vezetősége azon fárado­zott, hogy ..emberközelibb" helyre, korszerűbb feltételek közé telepítse a péliföldi -is­kolát. Ezt az eocénprogram célkitűzései is sürgették, hi­szen most újra több bányász­ra, vájárra lesz szükség ... Szilárdabb alapokra kell he­lyezni a vájárképzést; lét­számfejlesztést- irányoztak elő, stb. A múlt év októberében megoldódott a helyzet: a pé­liföldi vájárképző iskolát az időközben elnéptelenedett an- navölgyi bányászszállóba köl­töztették. Az iskolának jelen­leg az 1—3. osztályokban ösz- szesen 64 tanulója van, de mint Balázs Tibor igazgató említette, a következő évek­ben létszámnövekedés, felfu­tás várható. Igaz, elég nagy gondot jelent a beiskolázás, hiszen a megyéből nagyon kevesen jelentkeznek (még a bányászcsaládokból is) vájár­tanulónak, a legtöbb fiatalt az alföldi megyékből . verbu­válják. De remélik, hogy a szemlélet megváltozik a kö­vetkező években, hiszen kor­mányunk mind több gondot fordít a bányászság munka­ás életfeltételeinek javításá­ra... > — A megyei tanács műve- * lődésügyi osztálya ás a Doro­gi Szénbányák közösen végez­te a Kossuth-szálló átalakí­tását) négyágyas szobákat lé­tesítettek), de a teljes re­konstrukciót még nem fejez­ték be. Nyáron vezetik be a központi fűtést, felújítják a villanyhálózatot stb. Itt már van külön betegszoba, nevelői terem, klubszoba, tanuló­szoba minden szükséges fel­szereléssel, szórakozási lehető­seggel. Egyszóval modern, korszerű körülmények közt helyeztük el a vájártanulókat; ezeket a feltételeket össze sem lehet hasonlítani a péliíöldi- vel. A szálló a domboldalban van. lent. a főút mellett a. régi irodahelyiségekből alakí­tottuk'ki a tantermekét. Négy oktató, három nevelő és két tanár foglakozik a vájárképző növendékeivel — mondja az igazgató. I Annavölgy befogadta a Vá­jártanulókat, akik jól érzik magukat az új helyen. Hiány­zó általános iskolai végzettsé­güket az itteni általános is­kolában pótolják (ez is közel esik a szállóhoz). Az áttelepí­tés is könnyen ment: a mo­gyorósbányai tanbánya teher­kocsijai szállították át a fel­szerelést, berendezést. Az át­telepítésnél, az új iskola lét­rehozásánál nagyojn nagy se­gítséget . biztosított a szak­munkásképző intézetnek a dorogi vállalat. Mint Balázs Tibor igazgató említet­te, Annavölgyön a tanulói létszám növekedése sem okoz gondot az elkövetkező évek­be:.. hiszen a szálló, a tanter­mek létrehozásánál már a nagyobb létszámra is gondol­tak. Oktatási gyakorlatra to­vábbra is a mogyorósbányái tarbányába járnak a vájár­képzősök. — Köztudott, hogy ezt a tanbányát óriási befektetéssel létesítették. ’ alakították át. tehát semmi ok nincs a meg­szüntetésére. Annavölgyről még könnyebb is megközelí- ■ teni, a távolság is lényege­sen kisebb, mint Péliföldről. Tehát a vájárképző áttelepí­tésével e téren minden gon­dunk megszűnt, most már a tanulói létszám fejlesztésére fordítjuk minden erőnkét- energiánkat. — foglalja össze a szakmunkásképző igazgató­ja. Csupán a dorogi vállalat ál­dozatvállalásának érzékeltető, sere említjük meg: hogy ha teljesen befejezik az an na völ­gyi szálló- és iskolarekonst- tukéíót, (a nyár folyamán erre sor kerül), a befektetés, összege megközelíti a négy- mi.lió forintot. Természetesen említést kell törni a megyei tarries támogatásáról is. A vájártanuló-képzés tehát megr.yugfatóan rendeződött, a tanulók modern, korszerű fel­tételek közt „sajátíthatják el szakmájukat. A tervek szerint a megyei tánács a volt vá­járképzőben (megfelelő rend- behozatal, átalakítás után) szociális otthont rendez majd be Tallózás a programfüzetben Rádiö-és tv-müsor KOSSUTH RADIO 8.39: Lányok, asszonyok. 8.55: Op-er-ettrészletek. lU.Oö: Balzac és a muzsika. 19.56: Radiószínház. * s 11.40: Loland zenekar. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva... 12.45: Kórusművek. 1.1.00.' Húszas stúdió. 14.00: Riport. 14.10; Operai el vételek. 14.30: Közgazdasági szabályozás vállalati érdekeltség. 15.(>5: Uj Zenei Üjság. 16.00: 168 óra. 19.07: Rádiószínház. 39.53: Zongoraművészek. 21.00: Hídfők a végtelenben. 17.30: Állami Népi Együttes. 18.15: Hol volt. hol nem volt.. 18.45: Könnyűzene. 22.15: Hallgassuk együtt! 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kan tata. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Könhyűzene. 9.05: Népzene. 9.45: Válaszolunk. 10.0*0—12.00: Szombat délelőtt. 12.00: Most érkezett. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Harminc perc rock. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Fúvószene. 15,05: Operettekből. • 15.37: Nemo kapitány. I. rész, 36.33: Pophullám. 17.45: Riport. 18.00—20.00: Szivárvány. 20.00: Muzeális' felvételeinkből. 20.38: Versek. 20.46: Dalszínház. 22.00: Szombat esti diszkó. *23.10: Slágermúzeum. 3. MŰSOR 7.30: Szlovák nyelvű műsor. 8.10: Oratórium. 30.25: Slágerlista. 13.05: Szólisták. 12.25 : 2000 felé. 13.08: Operafelvételek. 14.00: Hangiemezgyűjtők. 15.00: Huszonöt perc beat. 35.25: Délutáni, hangverseny. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.35: Brahms: Ifi. szimfónia. 17.34: Bellini-ciklus. 20.11:. Beszélgetés Sőtér Istvánnal. 20.41: Slágerek. 22.32: Napjaink zenéje. BUDAPESTI TV 9.45: Tv-toma. (Sz) 9.50: A Cseh Filharmonikusok. 10,25: Gyermekkarnevál. (Sz) 11.20: Derrick. (Sz) 12.20: Alpesi Sí Világ Kupa. (Sz) 15.10: "Horgász a pádon. Film víg­játék. 18.30: Táncegyüttes. (Sz) 17.00: Hírek. 17.05: Tűkön ülők. 17.45: Miért hajt? (Sz) 11.19: „Játszani is engedd ... * 18.55: 19.10: 19.15: 19.30: 20.00: 20.05 21.40 22.20: 19.30: 20.0'(f: 20.00 : 21.50: 22.10: 16.25: 18.50: 19.00: 1 «.30: 20.00: 20.40: 22.10: 23.30: 16.45: 17.50: 20.40: 21.35: 22.10: 23.00: 12.25: 15.30: 17.00: 17.55: ÍR.00: 19.00: 19."0: 19.50: 20.15 : 21.50; 22.10: 23.10: 17.00: 18.00: 18.25: 19.00: 19.30: 20.15: 22.06: Egymillió fontos hangjegy. Tv-toma. (Sz) Esti mese. (Sz) Tv-híradó. ‘(Sz) Ady Endre: Harc a Nagy- úrral. (Sz). Elmondja: Re­viczky Gábor. Tetthely. (Sz) Bűvész cirkusz. (Sz) Sepity ko-sorozat. Szárnyak. Szovjet film. Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR Győré Imre: Dózsa kopor­sói. Drámai költemény. (Sz) Maróti Lajos: A vénasszo­nyok nyara. Tévéjáték. (Sz) Tv-híradó. (Sz) Alterego (Sz) Hatos számú kórterem. Jugoszláv film. (Sz) Tv-híradó 2. (Sz) Oda1 ént New Orleansban. Zenés film. (Sz) POZSONYI TV Dukla Trencin—Slovan 3ra- vtislava jégkorong. (Sz) Idő járásjelentés. . Tv-híradó. Kis lakótelep. 1. rész. (Sr) A csehszlovák televízió és rádió bálja. (Sz) Fuss utánam, hogy elkan- ialak. Francia film víg játék. (Sz) Sporthíradó. (Sz) A gvilkossági osztály. Ausztrál bűnügyi film. : Hírek. (Sz) 2. MŰSOR Hírek. (S2) Az ómega-hadművelet. 2- rész. : Rettenetes bosszú. Tv-jele- net. (Sz) Vendégünk . . . (Sz) Bolgár népi kézimunkák. (Sz) Parasztok. 8. rész. (Sz) Tv-híradó. (Sz) BÉCSI TV Síversenyek. Já.nps-éj. Film. Sbort-ABC. Jó éjszakát gyerekek! Hét nap műsora. Osztrák képek. Tv-híradó. Soorthírek. Show-műsör. Sporthírek. Teletreff. Hírek. II. PROGRAM Charles Darwin utazása. (1.) Hét nap műsora. Síversenyek. Filmbarátok műsora. Tv-híradó. Artur Schnitzler: Mizzi komtessz. A gyanúsítottak. Bűnügyi film. Igaz. -megyénkben nem sok helyen, de néhány városban — nagyközségben megőrizte bá­zishelyeit a Népszínház. Orosz­lányban, Tatán és Tatabá­nyán rendszeresen szerepel­nek vidéket járó társulatai — 1 másutt azonban sajnos, ritka vendég már a színház. Pedig a frissen elkészült 1980. évi programfüzetet, amely az első félévi bemufatók ter­vét tartalmazza azzal a beve­zető ajánlással és reménnyel juttatta el a művelődési köz­pontok, házak vezetőihez a Népszínház Igazgatósága, hogy „eredményesen és színvonala­san járulhatunk hozzá intéz­ményeik .színházi előadások­kal való ellátásához. Mit kínál a 'Népszínház? A programfüzetből kiderül: csu­pa olyan színházi értéket, ér­dekességét. aminek csak örül­hetünk. A bemutatásra váró, készülő produkciók között tal­lózva emeljük ki Bródy Sándor Tanítónő című színművét. A Tanítónő — Tóth Flóra — ka- tartikus erejű történetét idő­ről időre felfedezi a színház — s minden kor, korszak fellel­heti a maga számára , aktuali­zálható üzenetét.., A felújítás rendezője, Petrik József is bi­zonyára a maga értelmezésé­ben, Bródy szándékához, a korhoz hűen, de mának szó­lóan állítja színpadra a mű­vet. - Szándékáról így vall: „Mi természetesen a művet és nem a műről szóló tanulmá­Előadások, kiállítások, emléktábla-avatok Tata Barátainak Köre I960, évi programjából A héten évindító tanácsko­zást tartott a Tata Barátainak Köre elnöksége. Értékelték a múlt évben végzett munkát, és kialakították az idei terve­ket. elképzeléseitek A baVátii kör ebben az esz­tendőben is sokféle program­mal népszerűsíti Tata értéke­it. mozgósítja a város baráta­it a település szépítésére, gaz­dagítására. Kezdeményezik például, hogy a, „Tisztaságot, rendet, környezetünkben" ak­ció jegvében az iskolák vállal- ianak védnökséget egy-egy te­lepülés. ipt.ézménv, tér. utca rendjéért, tisztaságáért. Szor­galmazzák és segítik az érté­kes épületek műemléki helyre- állítását. További emléktáblák elhe- 1 rezesét tervezik: például a Kocsi utcában, a negyven éve megnyílt tatai ■ állami nép­főiskolára emlékeztetve — a Csapó utcában pedig az egy­kori csapók (posztókészítők) emlékét megőrizve, úgy ahogy például már a fazeka ».mester­ségek népszerűsítésére em­lékoszlopot állítottak. Gazdag tartalommal jelen­tetik meg a Baráti Kör 1980. évi tájékoztatóját. Közreadják például az 1979. évi közgyű­lésen elhangzott értékes elő­adásokat. vi ss.z.aemiékezésekeí dr. Szaniszló József, dr. Ben­da Kálmán és Bárdos Kornél referátumait. Tanulmányt kö­zölnek többek között Tata képzőművészeti életéről, a ví­zimalmok történetéről és ré­gész számol be Tata őskori ré­gészeti lelőhelyéiről. * A baráti kör tasiainák ha­gyományos találkozóját május­ra tervezik, s az év .folyamán négy alkalommal találkoznak a kör budapesti vezetőségének tagjai is. Több olvan előadást is terveznek — részben Buda­pesten, részben Tatán — ame­lyek a város múltjáról, jele­néről adnak képet. nyokat szeretnénk színpadra vinni. Szigorúan a maga korá­ban tartva. Bízunk abban, hogy — mint már annyiszor most . is ü,zen valamit a kö­zönségnek". A főszereplők: Zubor Ágnes, Beregi Péter, Szigeti Géze, Lestyán Katalin, Siménfalvy Lajos, Nyerges Fe­renc. „ A gyerekeknek szól — de a felnőtt közönség szívéhez is eljuthat az, új vállalkozás a Bűvös erdő című zenés mese­játék. A .színpadi mű Szamuil Marsok Tizenkét hónap című, ismert meséje nyomán ké­szült és sok megszívlelendő tanulságot, élményt kínál a nézőknek. A mesét Békés Ist­ván alkalmazta kamaraszín- padrá, á rendező Csongrádi Mária, díszlettervező Wege- nast Róbert, jelmez: Rimanó- czy Yvonne. Néhány név a sze­replők közül: j Illyés Mari, Somfai Éva, Téren Gizi, Kö­ti Kati, Moll János, Botár End­re, Valkay ■ Pál, Koldus Nagy László, Torma István, Hajdú Endre formál meg többek kö­zött egy-egy alakot a sok sze­replőt felvonultató mesejáték­ban. Készülő mű a Kalandok a világűrben című tudományos­fantasztikus mesejáték is, amely Stanislav Lem elbeszé­lései alapján készült. Minden­képpen úttörő jellegű a vállal­kozás, hiszen a színpadon aligha került közönség elé ilyen jellegű — tudományps fantasztikus — mesejáték. Az illúziótkeltő látványvilágot ro- bottóbokkal, tárgyakkal, lu- mineszkáló fényhatásokkal te­szik elevenné. Az ezekhez ha­sonló „bábos kellékeket” már a korábban bemutatott A ró­zsa és gyűrű című mesejáték színpadra állításánál siker­rel 'kipróbálták. A zenés produkciók között is akad újdonság, a Népszín­ház opera társulatának reper­toárdarabja az Egy éj a kopár hegyen címen feldolgozott Muszorg.s?jkíj-mű; két zene­dráma: Rossini, „Ez történt Velencében’’ és Leoncavallo Bajazzók című egyfelvonásosa. Üjabb két érdekességgel, ze­nei különlegességgel bővül a repertoár. Újra - felfedezték Schubert összeesküvők c.n- mel írt egyfelvonásos zenés játékát es Asszonyhaboru cí­men kerül színre. Sütő And­rás „Vidám sirató egy bo­lyongó porszemért' című gaz­dag humorú játékához Szönyi Erzsébet írt zenét, s Weöres Sándor pedig az énekszövege- ket alkotta meg. Az így szüle­tett zenés művet Kertész Lász­ló állítja színpadra. A Népszínház táncegyüttese is új produkcióval készül. Az Egy mondat című táncos mű­sor után Györgyfalvay Katalin, Orsovszky István és Szigeti Károly készít új ..néptáncos’’ koreográfiát. A néphagyomány „szavaiból", táncmotívumaiból merítve újat és mait kíván­nak adni a mai közönségnek. Van tehát válogatni való — de lehet-e válogatni? A Nép­színház az őszi évadban Oroszlányban három alkalom­mal szerepelt, Tatabányán, a Népházban a két egyfelvoná­sos operát és a Csehov-mű- vekből összeállított Leány­kérést mutatta be. Más megyei településre nem jutottak el társulatai. Reméljük, a tavasz, 1980 változást hoz e tekintetben is. Nem volna jó, ha vidéki mű­velődési házaink teljesen színházi produkció nélkül mgr, radnának. „Hol tavaszt estén egymást öleltük, Most mindent hó borít” (34.) Szerdai nap volt, heti- vásáros nap; Kati napja, de Kati sehol. Így aztán szegény feje — abban a hiszemben, hogy sose látja többé — már annak is. megörvendett, hogy olyasvalakivel válthat szót, aki közelről ismeri Katit. — Csak nem? — kérdezte tehát Laci. — De bizony! — fogadko- zott Takó — Egy akkora har­csa harapása, hogy ... hogy ágyúval se lehetne elpusztíta­ni a büdös dögjét. — Nö' mégis, — adta a tu­datlant Laci — Hány kilós le­het ? —Hány? — tűnődött Takó — Szerintem fél mázsa. A térdem szerint azonban fél mázsánál is több. Nincs az a háló. amit egyetlen farkcsapással szerte ne szaggatna. A horgot, a nagy, kampós horgot meg eszi. Mit, eszi? Zabálja! — El is hiszem, — melege­dett bele a témába Laci — Pláne, ha pancserek próbálták horoggal kifogni. Finesz, tu­domány kell oda, és felszere­lés se akármilyen. — Maga kifogná? — Esetleg. Illetve... ki. de ki ám, ha alaposan hozzáké­szülöd néfc. — Mondja a kartárs. Én meg Urbán Ernő: DCati fér jet ((Uj azt mondom — kapta le kifé­nyesedett bőrsipkáját Takó — azt mondom, hogy ezt a sipkát tokánvnak eszem meg, marha- tokánynak, -ha bárki emberfia azt az átkozott dögöt kifog­ja ... Eh, utálom a fecsegést. Ne is beszéljünk róla. Első nekifutásra itt maradt abba a harcsáról való eszme­csere. és Takó taktikázása foly­tán csak bérieken érkeztek el odáig, hogy a gyanútlan Laci ilyen formában jutott hozzá a hivatalos, elnöki meghíváshoz. — Hát... nem bánom, fe­lőlem megmutathatja, hogy mit tud. Vasárnap estefelé le­gyen szerencsénk, kartárs. Soha még olyan lassú, olyan kínkeserves időmúlást, mint amilyenben kalauzunknak a meghívás pillanatától fogva része volt! Gondoljuk csak el: Kati végképp elmaradt, szombaton se szállt fel az autóbuszra. A nyár is megbolondult. Egész vasárnap délig egy­folytában szitált a ködös, szú­rósan hideg eső. A horgászfelszereléssel, is baj volt. Bár Laci hamarjában vagy féltucat sporttársát is végigki- lincselte, egyiküktől se tudott olyan zsinórt kölcsönkérni — nyolcvanas original damylt szaknyelven szólva —, ame­lyik, a szükséges egyetemi szintű horgászni tudást is fel­tételezve, alkalmasnak tűnt volna arra. hogy egy kitanult, bikaerős harcsakirály szakí­tás! kísérleteit eredménnyel meghiúsítsa. Végül — a fantáziája is be- zápult Lacinak, pedig ha soha máskor, most igazán szüksé­ge lett volna rá. Mert szó se róla; a horgász­kaland is izgatta, de mi volt ez annak a végiggondolásához képest, hogy . .. Katival is ösz- szetalálkozhat a tóparton? Sőt mi több — ha idejében leráz­za Takót — még négyszemköz­ti viszonyba is kerülhet alka­lomadtán vele. Mit mond majd neki? Miféle elégtétel felkínálásá­val teheti jóvá csak a leg­utóbbi sértést is, amelyet ép­pen az öreg Bársony fülehal- latára követett el? Azzal talán, hogy ... itt a képem, egy or- rost már kaptam, most a pár­ját se sajnálja tőlefn? Képtelenség! Egv ilyen súlyos. ennyire becsületbe vágó sértést még férfi és férfi, között se lehat pusztán pofozkodással lekvi* telni. Hát akkor . .. ? Még jó is, hogy gyászba bo­rult az ég, és vasárnap virra­dóra is igazi csattogó-suhogó vízözönnel kedveskedett. Le­galább Laci azzal vigasztalta magát, hogy nem a gyávaság — a pocsék idő kényszeríti majd, otthon-maradásra. És szinte megneheztelt, ami­dőn déltájhan mégis csak csen­desedett az esőcsattogás. (Folytatjuk) I A Népszínház 1980-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom