Dolgozók Lapja, 1979. november (32. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

DOLGOZOK LAPJA 19Í9. november 1., esfltSrtCfc Két malomkő között Luns, a NATO főtitkára az „eurorakéták”, megszavazásá­ra bíztat. Hágában a kormány­zó Holland Kereszténydemok­rata tömörülés, a CDA 49 kép­viselője óvakodik a Pershing— 2 és a szárnyasrakéták Euró­pába telepítésétől, s a fegyver­korlátozásról tárgyalásokat ja­vasol • a Szovjetunióval. Az USA-ban tüntetnek a fegyver­kezési hajsza fokozódása ellen, Rómában a parlament arról vitatkozik, milyen feltételek — értsd: gazdasági támogatás — fejében tárják szélesre Itália kapuit a középhatótávolságú nukleáris eszközök előtt. Otta­wában a NATO l-i tagállamának parlamenti képviselői 71:38 arányban olyan határozatot hoztak, amely felszólítja az amerikai szenátust: hagyják jóvá a SALT-szerződést. Kétségek és remények — a világpolitika legfrissebb ese­ményeire, különösen az Euró­pai térség fejleményeire, nem jellemző az egyhangúság. Mar­ni úr naiv, mpsolyognivaló az ellentmondás, ami egy-egy po­litikus megnyilatkozásaiból ki­cseng. Békésen megfér egy­mással az enyhülés támogatá­sa — legalábbis szavakban — és a fegyverkezés helyeslése. A legszembetűnőbb talán Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök példája. A „vas- lady” nagy vonalakban egyet­ért a SALT ratifikálásával, ám ami az európai rakétatelepítési terveket illeti, érveit, a rossz­emlékű hidegháborús évekből kölcsönözni. Hasonlóképpen járnak el azok a NATO-stra­tégiák is, akik most egyszerre szovjet fölényről,, a Nyugat- Európát fenyegető állítólagos veszélyről próbálják meggyőz­ni közvéleményüket. Gyakran idézték korábban a londoni stratégiai intézetet, Többé-kevésbé tárgyilagos ada­tai csakugyan megközelítő pontossággal orientálnak, bár kétségtelenül a nyugati hatal­mak szolgálatában. Üjabban azonban a fegyverkezési haj­sza híveinek hivatkozásából hiányoznak a londoni intéz­mény statisztikái. Egy nemrég közreadott jelentésükben ugyanis arról adtak számot, hogy a két katonai szarvezet, a Varsói Szerződés és a NATO nagyjából egyensúlyi helyzetet foglal el Európában. Ez pedig a manipulált érvelés számára ugyebár nem elfogadható kiin­dulási pont.... Szovjet részről ésszerű, el­fogadható álláspont tükröző­dött azokban a kezdeményezé­sekben, amelyeket Leonyid Brezsnyev berlini beszédében jelentett be. Ügy tűnik, a NATO lépéselőnyt szeretne szerezni,, s az „eurorakéták” tervének decemberi jóváha­gyása után netán még a Szov­jetunióval folytatandó tárgya­lások elől sem tér ki. Lehetet­len azonban e törekvés mögött nem érzékelni az igazi moz­gatórugókat: az Egyesült Álla­mok belső helyzetét. a jövő évi elnökválasztás előcsatáro- zásainak szelét. Carternak és közvetlen tanácsadóinak a ..hé­ják” voksaira kacsingatását. Gyapay Dénes Budapesten tárgyal Gaston Thorn Magyar—luxemburgi külügyminiszteri tárgyalások folynak Budapesten. A képen bal szélen Púja Frigyes, vele szemben pedig vendége, Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter A portugáliai Estorilban tanácskozik a Szocialista Internatio­nale Irodája. Az ülésen megfigyelőként részt vesz több fel­szabadító mozgalom képviselője is. A képen: a namíbiai SWAPO és a nicaraguai Sandinista Front küldöttei Szerdán a Külügyminiszté­rium épületében Púja Frigyes külügyminiszter, s a meghívá­sára hivatalos látogatáson ha­zánkban /tartózkodó Gaslon Thorn luxemburgi külügymi­niszter .tárgyalásokat folyta­tott. A nyílt, őszihte, légkörű megbeszélésen a két külügyi- miniszter nagy figyelmet szen­telt a nemzetközi kérdések­nek. Részletesen foglalkoztak az enyhülés, az európai biz­tonság,' együttműködés és a leszerelés kérdésével. A tárgyaláson áttekintették Magyarország és Luxemburg kapcsolatait is, aláhúzva: elé-, gedettek azok alakulásával. Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a megbeszélt * .. két követően az Országházban fogadta Gsston Thorn-t. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter délután hivata­lában találkozott Gaston Tbórnnal. Az eszmecsere so­rán áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak ala­kulását. Az angol lapok csalódottak Hua londoni lálopiása A brit tv ós sajtó egyönte­tű értékelése szerint Hua Kuo-íeng kínai miniszterel­nök első nagyobb angliai be­szédét használta fel arra, hogy nyugat-európai kőrútján a leggátlastalanabbul tárriadja a Szovjetuniót.. „Londonban érezhetően nem mérsékelték annyira mondanivalóját a vendéglátó ország külpolitikai megfontolásai, mint Párizsban és Bonnban. Sőt, Hua még azzal is bókolt a brit minisz­terelnöknőnek, hogy — akár Kína „churchilii határozott­sággal” nevezi meg a „hege- monizmus és világméretű ter­jeszkedés” ugyanazon forrását, és hatékony ellenlépéseket sürget. Thatcher asszony válasza már szinte mérsékeltnek tűnt, amikor „a NATO és a Varsói Szerződés közti béke és stabi­litás szükségszerű feltételei­nek” nevezte a katonai egyen­súly fenntartását, más szó­val, a fegyverkezési hajsza fokozását. A Morning Star rámutatott, hogy Hua beszéde Churchill­nek a hidegháborút elindító hírhedt fultoni beszédére em­lékeztet. Beszéde csak , szítani fogja a NATO héjáinak uszí­tását a Szovjetunió és egye­bek között a SALT—II. szer­ződés ellen. A messzemenő |viiágpolit;i- kai egyetértés, a ^zovjetelle­nes kiindulópont értékelése mellett az angol lapok csaló­dottan voltak kénytelenek megállapítani, hogy Hua láto­gatása nem ígér busás üzle­teket a brit iparnak. Pakisztán Választások-sohanapján? A „stabilitás” és á „nemzeti érdekek” nevében Pakisztán a politikai bizonytalanság új szakaszába lépett. A katonai rezsim feje. Zául Hak tábor­nok rádióbeszédében jelentette be a rendkívüli állapot visz- szaállítását s azt,, hogy min­den politikai tevékenység sta- táriális eljárás, alá esik. Egy­úttal közölte: bizonytalan idő­re elhalasztják a november 17-re kitűzött parlamenti vá­lasztásokat. Ezt követően ki­terjesztették p katonai bírósá­gok hatáskörét a polgári tör­vénykezés gyakorlatilag min­den területére, több száz po­litikai személyiséget őrizetbe vertek, s bevezették a szigorú saj tócenzúrót. FAIR PLAY HADMŰVELET Ezzel a lépéssel a katonai rezsim teljes kört tett .meg. s kiinduló pozíciójára jutott visz- sza. Ez pedig nem más, mint jelöltek itt formálisan nem a pártok színeiben indultak, de feltűnt, hogy 80 százalékban azok „futottak be”, akik a Pa­kisztáni Néppárt támogatását élvezték. S a párt térnyerését a jelek szerint nem akadályoz­ta meg. hogy a katonai kor­mányzat ismét háziőrizetbe helyezte Benazir Biiuttót és édesanyját. Feltehetőleg ez volt az oka, hogy Ziaul Hak tábornok vis­szariadt a parlamenti erőpró­bától, amely semmi biztatót nem ígért számára. Az ost­romállapot bevezetésével pró­bál pontot tenni a tábornokok és a nolitikusok ideghábo"ú- jára. Mostani lépése látszólag megszilárdította személyi hatalmát, hiszen azon. kívül, hogy köztársasági elnök, ő a •katonai kormányzat fősöm'- nisztrátora (kormányfői funk­ció) és a hadsereg főparancs­noka is. Ám ezen a csúcson — elszigeteltebb, mint valaha. Ma-’ővc-ezési terét telje' egé­szében a tisztikar támogatása Hua Kuo-feng szerdán Sir Keit Joseph ipari és Norman Fowler közlekedési miniszter társaságában Közép-Angliába repült, hogy megtekintse a brit államvasutak gyártmány­fejlesztés! telepét, majd a Rolls-Royce repülögépmotor- iizemet. Kína , már évek óta gyártja licenc alapján a Rolls-Royce Spey típusú mo­torját. Hua kínai látogatásra hívta meg James Callaghant, az el­lenzéki munkáspárt vezérét. A tábornok elnök és fő ellenfele, a 26 éves Benazir Bhuttő Ml ni íi&oti fői 2ii*o$uiikI»ól ax XSZK IgaKsasíiffymiiiisaEtere Aczél György miniszterelnök-helyettes _ fogadta dr. Hans- Jochen Vogel nyugatnémet igazságügyminisztert. Szerdán elutazott hazánkból dr. Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szövetségi Köztársaság szövetségi igazságügyminiszte­re, aki dr. Markója Imre igaz- •ágügyi miniszter meghívására — igazságügyi küldöttség élén — háromnapos hivatalos láto­gatást tett Magyarországon. A miniszterek kölcsönösen tájékoztatták egymást országa­ik jogalkotásának é6 igazság­szolgáltatásának időszerű kér­déseiről, véleményt cseréltek, néhány, előkészületben levő vagy már megkötött nemzet­közi szerződéssel kapcsolatos álláspontjukról. Dr. Markója Imre és dr. Hans-Jochen Vogel áttekintette a két ország közöt­ti jogi, igazságügyi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit is. Megállapodtak abban, hogy újabb tárgyalásokon vizsgálják meg miként élhetnek a lehető­ségekkel. Dr. Hans-Jochen Vogel a Német Szövetségi Köztársaság­ban teendő látogatásra hívta meg dr. Markója Imrét. Magyarországi tartózkodása során a Német Szövetségi Köz­társaság igazságügyminisztere látogatást tett dr. Szakács Ödönnél, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél, és megbeszélést fo'ytatott a magyar jogi élet más képviselőivel. Látogatásának tapasztalatai­ról. a hivatalos tárgyalások főbb témáiról, eredményeiről dr. Hans-Jochen Vogel szer­dán a Duna Intérkontinental- szállóban sajtókonferencián tájékoztatta az újságírókat. Kiemelte, hbgy a jogi együtt működésnek is fel kell zárkóz­nia a Német Szövetségi Köz­társaság és a Magyar Népköz- társaság politikai, gazdasági, kulturális kapcsolataihoz. En nek — véleménye szerint — jelentős állomása volt a jelen­legi megbeszélés. Szó esett a tájékoztatóban a gazdasági együttműködést szol­gáló jogi eszközök kölcsönös vizsgálatának szükségességéről is. Elismeréssel említette a mi­niszter a magyar jogi élet élénkségét, hatékonyságát, ki­emelve az új Büntető Törvény- könyv és a nemzetközi magán­jogi kódex korszerű, új meg­oldásait, amelyeket szélesebb nemzetközi érdeklődésre is ér­demesnek minősített. A Bünte­tő Törvénykönvv tekintetében azért, mert szélsőségektől men­tesen alkalmazza mind a hu­mánus nevelés, mind az indo­kolt ecetben szükséges szigor elerpeit. A nemzetközi magán- jogszabályozást pedig azért, mert nemcsak az állampolgá­rok és a gazdái kodó szerveze­tek külföldi érdekeltségeket tartalmazó jogviszonyait sza­bályozza az érdekeki kiegyen­lítésé jegyében, hanem előmoz­dítója lehet az idegenforga­lom, a gazdasági kapcsolatok széles körű továbbfejlesztésé­nek is. az az állapot, amely az 1977. július 5-én végrehajtott kato­nai államcsínyt követően ala­kult ki az országban. Hak tá­bornok, a hadsereg akkori vezérkari főnöke és Zulfikar Ali Bhutlo miniszterelnök addigi pártfogó ltja, rövid úton magához ragadta a hatalmat. Morbid humorral az ezt biz­tosító akciót „Fair play had­műveletnek” keresztelték el. Ez utóbbit bizonyítandó azon­nal bejelentette, hogy nem­sokára feloldják a rendkívüli állapotot, s 90 napon belül megrendezik a választásokat. Rövidesen azonban elrendelte halasztásukat, s ezt a játékot eddig hétszer ismételte meg. Közben a mély politikai, er­kölcsi és gazdasági válsággal küszködő országban minden meglévő probléma tovább sú­lyosbodott, s újabbak is ke­letkeztek. Zulfikar Ali Bhut- tót, a 32 éves független múlt­ra visszatekintő Pakisztán leg­népszerűbb politikusát letar­tóztatták, 8 bíróság elé ál­lították azzal a váddal, hogy egy politikai ellenfele meg­gyilkolását rendelte el. A bí­róság — több szakértő sze­rint jogilag megalapozatlanul — bűnösnek találta, s halálra ítélte. Jókora huzavona után Bhuttót végül is ez év április elején felakasztották. BENAZIR A NÉPTRIBUN Akár bűnös, akár ártatlan volt Bhuttő: kivégzése min­denképpen súlyos politikai hi­bának bizonyult. Bhuttóból mártír lett, az addig általa vezetett Pakisztáni Néppárt pedig ebből politikai tökét ko­vácsolt. A párt élére Bhuttő özvegye, Nuszrat asszony ke­rült, aki azonban az ap/ja néptribuni tehetségét felidéző leányára, a 26 éves Benazirra támaszkodik. A rendszer el­nyomó intézkedései ellenére is a csaknem széthullott Nép­párt ismét Pakisztán vezető pártja. Tömegbefblyásának növekedését bizonyították a szeptemberben megrendezett helyhatósági választások. A határozza meg. Nem tudni azonbau, hogy ez milyen mér­tékű é.s mennyire tartós, .mert hírek keltek szárnyra a tá­bornokok és ezredesek köré­ben tapasztalható elégedetlen­ségről. IDÉZETEK A KORÁNBÓL . Várható, hogy az elnök az „iszlamizálás” lapjára tesz majd abban a reményben, hogy elnyerheti ezzel a jobb­oldali pártok támogatását. (A fokozott „iszlamizálás” szán­dékára vall, hogy az ostrom­állapotra vonatkozó bejelentés előtt a rádióban hosszan idéztek a Koránból . ..) Ami a jobboldalt illeti. aligha áll szándékában felsorakozni a katonai rezsim mögé. Legje­lentősebb pártja, a Pakisztáni Nemzeti Szövetség ugyanúgy szembe helyezkedett Hak tá­bornok önkényesen „megre­formált” választási törvényé­vel, mint a Néppárt. Az Indiával fennálló im­már hagyományos viszály mellett, Pakisztán újabban Afganisztánnal keveredett éles vitába. A nemzetiségi problémákon kívül ennek el­sősorban az az oka, hogy Pa­kisztán támaszpontokat és se­gítséget nyújt az afganisztáni ellenforradalma roknak. Számolnia kell Pakisztánnak nyugati barátai (és hitelezői) —r közlük első helyen az Egyesült Államok — növekvő elégedetlenségével amiatt, hogv atombomba robbantásra készül. Az állítólag szaúd- arábiai és líbiai pénzügyi tá­mogatással készülő „iszlám atombomba” nemcsak Indiát, hanem Izraelt — s ezen ke­resztül az amerikai cionista lobbyt — is nyugtalansággal tölti el. A Nyugatnál eladó­sodott Pakisztán zilált gazda­ságát 40 százalékos infláció sújtja, nem mindegy hát, hogy csordogálnak-e, vagv elapadnak a további hitelek. A katonai rezsin jövőjét az ezekre a kérdésekre adan­dó válaszok határozzák maid meg. Pálfi Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom