Dolgozók Lapja, 1979. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

1919. *Etu« 3., «riftSrtWf DOLGŐZÖK LAPJA 3 A 30 éves Biztosító tevékenysége megyénkben Legfőbb szempont az üzletkötések tisztasága, az ügyfélszolgálat továbbfejlesztése Beszélgetés dr. Szilágyi Imre megyei igazgatóval Az Állami Biztosiló Komá­rom megyei Igazgatósága Ta­tabányán, a pénzintézeti szék­házban található, dehát ezt szinte- mindenki tudja, aki valamilyen kapcsolatban áll a Biztosítóval. Márpedig me­gyénkben jelenleg 73 653 _ la­kás-, házbiztosítást, 115 000 CSÉB-et, 13 782 CASCO-biz- tosítást tartanak nyilván, s, hogy egy régebbi adatot idéz­zünk: 1966-ban CASCO-ból 96 darab volt, összesen pedig 33 000 biztosítást kötöttek. A kártérítés- összege 1978-ban 330 millió 885 ezer torint volt, ebből a mezőgazdasági nagyüzemek, vállalatok 256 millió forintot kaptak, a fennmaradó összegből az autósoknak közel 20 milliót fizettek ki a kötelező felelős­ségbiztosítás terhére. A megyei hálózat munkáját fémjelzi az is; hogy 1978-ban összesen 27 panasz érkezett a 34 124 kárrendezés kapcsán, jogosnak pedig hármat ítéltek a szakemberek. A káresetek emelkedése egyébként évente 2-3 ezer között mozog. Ha már említettük a kártérítést, azt is leírjuk, hogy a díjbe­vétel 1978-ban 260 millió 625 ezer forint volt. Az igazgató­ság területén 4 fiók, 4 ki- rendeltség. valamint a gép­jármű kárrendezés működik. A dolgozói létszám 1966-ban 118, 1979-ben 189 fő. A szá­mokkal is bizonyítható meg­növekedett feladatokat _ tehát nem arányosan növekvő állo­mánnyal érték el. Ha azt is megnézzük, hogy e Komárom megyei Igazgató­ság az országos hálózatban milyen helyet foglal el, azt mondhat juk, az első harmad­ban vannak. A legjobb he­lyezésük: kétszer első. Dr. Szilágyi Imre megyei igazga­tóval arról kezdtük a beszél­getést, milyen emberi telje­sítmények vannak az adatok mögött. Ehhez először az igaz­gató „életrajza” kellett. — Hogyan került a Biztosí­tóhoz? — Valamikor a katonai pá­lyát választottam, hivatásos tisztként kezdtem a munkát. Az élet azonban közbeszólt. 1956-ban megsebesültem, pol­gári foglalkozást kellett vá­lasztanom. Amikor a jogi végzettség megszerzését ha­tároztam el. A Biztosítóhoz a tatai kórház’ élelmezésvezetői beosztásából kerültem. 1967- ben. Elméletileg rövid idő alatt megismertem a munkát, a feladatokat, igaz, ehhez óriá­si intenzitással dolgoztam. A gyakorlat azonban más. Ak­koriban bizony még volt olyan szemlélet, amivel ma nem érthetünk egyet. mert, nem egyértelműen képviselte az ügyfél érdekeit. Mi törekszünk arra, hogy megkeressük azt a jogszabályt, amelynek értel­mében az ügyfelet kifizethet­jük. Ugyanezt más megfogal­mazásban úgy mondhatjuk tö­mören; adjuk meg, ami jár. A korábbi szemlélet pedig az volt, „ha jár és kéri.. — Az eddigiekben is utalt arra hogy fejlődött a Biztosí­tó. Van-e ebben a fejlődésben megyei specialitás? — Talán ügy fogalmazhat­nánk, hogy Komárom megyé­ben a Biztositó Tatabányával együtt fejlődött. Hiszen a me­gyeszékhely meghatározó az egész megyére, s a felszabadu­lás előtt itt ugye még falvak voltak. Elérkeztünk oda, hogy a közgazdasági szemlélet ér­vényesítését szorgalmazhat­juk, legfőbb szempontjaink közé tartozik az üzletkötések tisztasága, az ügyfélszolgálat továbbfejlesztése. — Ae 1949-ben életre hí­vott. Állami Bizosiló ma mar mintegy 150-féle biztosítási módozatot kínál. Ezek a mó­dozatok folyamatos korszerű­sítés következtében egyre ked­vezőbbek. Rendszeres a sajtó- tájékoztató. a reklám. A fej­lesztési elképzelésekről azon­ban kevesebb szó esik. A me­gyében milyen terveik van­nak? — A hálózat fejlesztésével kapcsolatos, hogy szeretnénk új . irodahelyiséget Dorogon, Esztergomban és a tatabányai városi fióknak. Ezek a „költ­séges” tervek. „Házon belül” a munkahelyi légkör további' javítását szeretnénk, valamint a nemrég alakult szocialista bqgádmozgalmat j fejleszte­ni, a sajátos pénzintézeti kö­vetelményeknek megfelelően. Soha nem vagyok elégedett a szakmai színvonallal, mindig alaposabb tudásra van szük­ség: ennek előfeltétele a jó továbbképzési rendszer — ezt is szeretnénk megteremteni. Az ügyfélszolgálat korszerűsí­tésében a fő törekvés az el­mondottakon kívül az, hogy az emelkedő üzletkötések és a káresetek számának növeke­désével ne húzódjon el a ren­dezési idő, szaknyelven, a kár- forduló. Arra törekszünk, hogy egy-egy esetet minél rövidebb idő alatt rendezni tudjunk. Ehhez pei-sze, az is szükséges, hogy az ügyfél jó partner le­gyen. Pontosan adjon meg adatokat, körülményeket. — Tevékenységét kimeríti a megyei, hálózat irányítása? — Társadalmi megbízatása­im között a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke vagyok Tatán, a megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács el­nökségi tagjaként is vannak feladataim, azon kívül ugyan­csak fontos tevékenység Ta­tán a tanácstagi megbízatás, mindemellett az Igazgatósá­gon a pártoktatást vezetem. — Köszönjük a beszélgetést! VV. V. munkálatainak és szállításai­nak elvégzéséről. A személyi földtulajdonos pedig bekap­csolódhat a nagyüzem, főleg termelőszövetkezet zöldség­gyümölcs termesztésébe és kis­állattartó tevékenységébe. A terméktömeg számottevő nö­velését lehet ezzel úgy bizto­sítani, hogy a kisegítő gaz­daságokban termelt áru érté­kesítése nem okoz külön gon­dok Valamennyi parlag ese­tében azonban nem alkalmaz- 1 hatók a felsorolt módszerek. A parlagok csökkentésénél egyeb módszerek Is alkalmazhatók. Vannak olyan parlagterüle­tek. amelyek csak a mezőgaz­dasági művelésből történő ki­vonással párosuló erdősítés­sel hasznosíthatók. Ennek is megvan a lehetősége az erdő- gazdaságok mentén lévő hegy­oldali parlagterületek össze­vonása. kezelésbe adása és az erdőgazdaság erdősítési tervébe történő bedolgozás révén. Olyan parlag területek Is vannak, amelyet átmeneti mű­velési ágváltoztatással haszno­sítunk az állami tulajdonba- vételtől a nagyüzemi táblába vonásig, illetve a nagyüzemi hasznosításig. Adott esetben az ilyen művelési ágváltozás jól szolgálhatja az erózió el­leni védelmet is. Előnyös lehet a parlagterü- letek hasznosításánál a tar­tós földhasználat lehetőségé­nek az alkalmazása és elter­jesztése. Lehetőség van e té­ren arra, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezet tagjai tartós használatba kapjanak nagyüzemileg nem művelhető termelőszövetkezeti területe­ket. Élhetnek e lehetőséggel a mezőgazdálkodással nem élet­hivatásszerűen foglalkozók ts, állami tulajdonba vett tanácsi kezelésű parlagterületek ese­tében. Számtalan lehetőséget tartogat a kishaszonbérlet út­ján történő hasznosítás is. A lehetőségek felhasználása, egybehangolt cselekvést kíván, A továbbiakban előbbre kell Hagyományosan színes felvonulások megyeszerte lépnünk: a parlag felderítésé­vel egy időben — valamennyi esetben — dönteni kell a hasznosítás módjának tekin­tetében is. Mezőgazdasági nagyüzeme­ink — követve az eddigi jó példákat — a táblába össze­vonásra kerülő parlagterüle­teket minden bizonnyal mű­velésbe veszik. Többségük se­gítséget tud adni a személyi tulajdonú földek megművelé­séhez és szállítási igényei ki­elégítéséhez — megfelelő kooperációs megállapodás alapján. A földtulajdonnal és föld- használattal kapcsolatos jog­szabályok széles körű ismer­tetése előbbre segítheti a tar­tós földhasználat gyakorlattá válását. / Az állami és társadalmi szervek, intézmények céltuda­tos tevékenysége megteremt­heti az eddiginél jobb össz­hangot a parlagterületek be­látható rövid időn belül; fel­számolásához, és ésszerű hasz­nosításához. (\ május 1-i tudósításokat, illák; KOVÁCS KLARA, r.OTinos Géza, nagy La­jos. NAGY BALÁZS, V’SR VILMOS, GOMBKÖTŐ GÁBOR, PINTÉR LATOS. FOTÓK: JUSZTIN TIBOK. FODOR (Folytatás az 1. oldalról) litása. Amikor eső, szél ne­hezíti a rendezők tevékenysé­gét, még inkább kijár az el­ismerés a zökkenőmentes, za­vartalan demonstrációért. Az eső ellenére nagy sikere volt az Építők parkjában a majálisnak, illetve a tó má­sik oldalán a délutáni lovas­versenynek. OROSZLÁNY lakossága ernyővel „feiszerel- kedve” sietett a gyülekezőhe­lyekre. Pontban tíz órakor ért a tőtérén felállított dísz­tribünhöz a bányászváros párt-, állami, tömegszervezeti vezetőiből, kiváló dolgozókból, tanulókból, veteránokból, va­lamint az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának képviselőiből álló elnökség. A menetet — a hagyomá­nyokhoz híven — a város if­júsága nyitotta meg. Nagy tapsot kaptak a Il-es iskola tanulói, akik megnyerték az országos bányászati pályavá­lasztási vetélkedőt. Hasonló elismerésben részesült az Arany János iskola MSZBT- tagcsoportja, amely a béke­mozgalomban végzett eredmé­nyes munkájáért az Országos Béketanácstól emléklapot ka­pott. Az üzemek, vállalatok és intézmények dolgozóinak élén a Szénbányák Vállalat üzemei haladtak. A márkushegyi bá­nyaépítők az egész ország el­ismerését kivívták megfeszített munkájukkal. A XXIII-as ak­na dolgozói nemcsak a föld mélyén állják meg becsülettel helyüket; tavaly 10 477 óra társadalmi munkát végeztek. A szállító üzem a múlt évben is nagyban hozzájárult a vál­lalati célkitűzések megvalósí­tásához, s hetedszer érdemelte ki az élüzem címet. A Hő­erőmű Vállalat egy transzpa­rense büszkén hirdette, hogy a vállalat kollektívája 1978- ban termelte az eddigi leg­több energiát. A Duna Cipő­gyár dolgozóinak munkáját fémjelzi, hogy a közelmúltban vehették át a Kiváló Vállalat kitüntetést. Az Ingatlankezelő Vállalat a fennállása óta el­telt 15 évben több mjnt két­százmillió forintot fordított lakásfelújításra. Hasonló szép eredményekről adtak számot, s tetszetős dekoráción mutatták be termékeiket a kisebb oroszlányi üzemek, szövetke­zetek, gazdasági egységek is. ESZTERGOMBAN a május 1-ét megelőző napon, hétfőn, sokszínű, tarka prog­ramok várták a város dolgo­zóit. Délelőtt a város sport­telepei álltak nyitva az érdek­lődők előtt, kocogni, tornász­ni. labdázni lehetett, s nem­csak a gyerekek éltek az al­kalommal, mintegy 1500-an vettek részt a különböző sport- vetélkedőkön. Délután autós felvonulásban gyönyörköd­hettek az esztergomiak, majd a művelődési házban monstre kresz-veíélkedő volt. Az esti órákban a Kis-Duna ágon megannyi színben pompázó, lampionokkal kivilágított. csó­nakok szelték a hullámokat, gyönyörködtetve a sétálókat. Május elseje emelkedett hangulatában tíz órakor ka­tonai fanfárosok díszjelére fog­lalta el helyét a nemzetközi gyermekévet szimbolizáló dísz­emelvényen a város vezetőiből, a munkásmozgalom veterán­jaiból és a kiváló dolgozókból álló elnökség. A sort, hagyo­mányosan, a város kiváló ta­nulói és úttörői nyitották meg. Három fúvószenekar hangjaira indult a sok ezer főnyi tömeg a város utcáin. A kellemetlen időjárás elle­las is színpompás volt, híven kifejezte azt a tartalmat, amit ez az ünnep hprdoz és mind­annyiunk számára jelent. A délután folyamán áz ün­nepi kulturális műsort az idő­járásra való tekintettel nem a sportpályán, hanem a mű­velődési központ színházter­mében tartották meg. A DUNA-MENTI Lábatlan lakóit a cementgyár fúvószenekara ébresztette ko­ra reggel, de velük együtt éb­redtek az esőfelhők is. Sokan reménykedtek benne, hogy nem mossa el a tervezett fel­vonulást, és a kijelölt gyüle­kezőhelyen számosán várakoz­tak. Hába, mert a rendezők úgy döntöttek, hogy elmarad a felvonulás. A szórakozási le­hetőség viszont nem maradt el. Délelőtt a József Attila Művelődési Otthonban fővárosi művészek adtak esztrádmű- sort, este pedig a Rákóczi kul- túrotthonban magyar nóta- és népdalénekesek léptek szín­padra. Nyergesújfalun is elmaradt a tervezett színes program le­bonyolítása. Az Ady ' Endre Művelődési Házba szorult mű­sor legszínvonalasabb esemé­nye a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla táncegyüttesének fellépése volt. Este a viszkózagyár ét­termében bált rendeztek és a helyi Crumeron-együttes szolgáltatta a talpalávalót. Tokodon viszont felvonultak a helyi üzemek és intézmé­nyek dolgozói, ám a majális ezúttal elmaradt. Ebéd után a csolnoki fúvósok szerepeltek, de a sötét felhők nagy hatás­sal voltak az ünneplőkre. A vendéglátó vállalat dolgozói is betelepültek a kultúrotthonba. ahol este a fiatalok örömére diszkót szerveztek. KOMÁROMBAN már a reggeli órákban gyüle­keztek a város és a környék nagyüzemeinek dolgozói, az iskolák fiataljai a Jókai li­getben. a Táncsics Mibá'y úton. S jókedvűen, májusi hartgu­a 35. szabad május elsejét a hagyományokhoz híven, reggel hat órakor a Bányász Fúvós- zenekar zenés ébresztője kö­szöntötte a lakosságot. Az üze­mek, intézmények, iskolák ün­nepi díszbe öltöztek, ezrek ké­szültek a felvonulásra, és in­dultak a gyülekező helyre. Az Erkel Ferenc Állami Ze­neiskola fanfárosainak jelére valamivel 10 óra előtt indult el a menet, élén a dorogi já­rás és a nagyközség politikai, társadalmi, gazdasági életének vezetőivel, a meghívott vendé­gekkel, köztük az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselőivel, a veteránokkal és kitüntetett dolgozókkal. A művelődési központ elé érve, az ünneplők elvonultak a díszelnökség előtt. A than- gosbemondóban a munkasike­reket ismertetve köszöntötték a kollektívákat. Ez a május elsejei felvonu­latban indult meg az ünnep? menet a Mártírok útján, a tanácsháza előtti téren fel­állított dísztribün felé. Az élen a járás, a város politikai, állami, gazdasági életének vezető képviselői, meghívott kiváló dolgozók haladtak, A dorogi Petőfi Sándor Általános Iskola felvonulása majd helyet foglaltak a dísz­emelvényen szovjet katona- vendégekkel együtt. Mint az már hagyományos, a diákok népes csapata követ­kezett. A díszemelvény ; előtt elhaladva szinte valamennyi iskola, intézmény — a Dobi István Gyermekváros, a Pető­fi, a Klapka, az I-es iskola, a gimnázium, a szakmunkás- képző, a szakközépiskola — diákjai sportgyakorlatot mu­tattak be, élőképet alkottak. Különösen látványosan sike­rült az I-es (volt szőnyi) ál­talános iskola remek gúla­gyakorlata. Aztán az üzemek következ­tek — s a hangosbemondó „riporterei” szorgalmasan és szakszerűen sorolták a ter­melésben elért sikereket. A város közvéleménye ily mó­don is értesülhetett az üzemeli eredményeiről. Nehéz lenne valamit is kiemelni a színes összképből Az idén 75 esz­tendős Lenárugyár dolgozói egy feldíszített tehergépkocsin mutatták be, milyen sokféle szép anyag, készül a lenből. Látványos gépóriásokkal — Claas D—105-ös kombájnnal, járvászecskázóval, Rába-Stei- ger erőgéppel — vonultak fel a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát dolgozóinak’ képvi­selői, s a raocsai Búzakalász Tsz tagjai is képet adtak ar­Jól sikerült a Komáromi I. sz. Általános Iskolások gúla- gyakorlata ról, hogy a korszerű mező- gazdasági üzemben milyen nagyszerű gépekkel végzik a munkát. A város és a kör­nyék ipari és mezőgazdasági nagyüzemeinek munkásain kívül ott voltak a menetben a hivatalok, intézmények, a szövetkezetek. a szolgáltató vállalatok, kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények dolgozói — s végül az ifjúgár- dislák kék egyenruhás csa­pata zárta a felvonulást. ★ Tudósításainkból is kiderül, hogy a májusi seregszemle .jó hangulatát a mostoha időjá­rás sem tudta elrontani. Ta­tabányán és szerte a megyé­ben. tíz- és tízezrek lellek részt a demonstrációkon, ki­fejezve ezzel az ünnep lénye­ge iránti tiszteletüket, egyet­értésüket. a szervező, rende­ző. párt- és szakszervezeti szervek a megye dolgozóinak szép és fegyelmezed rcszvele- léért ezúton is elismeréséi fe­jezi ki Dr. N t v e r i László Sok ezren vonultak fel Esztergom utcáin ZSOLT.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom