Dolgozók Lapja, 1979. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-29 / 123. szám

1979, május 'Í9„ kedd DOLGOZOK LATJA 5 Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggése Az alkoholizmus visszaszo­rításának és a bűnözés üldö­zésének számos közös jellem­vonása van. A lakosság több­sége mindkét tömeg.jelenséget helyteleníti, az alkoholizmust és a bűnözést a közvélemény fokozott figyelemmel kíséri. Az alkoholizmussal kapcsola­tos adatok egyértelműen bi­zonyítják. hogy a szesztogyasz- tás mértéke, az iszákosok szá­ma — bizonyos ingadozások­kal — évek óta csaknem az egész világon állandóan nö­vekszik és az egyik legsúlyo­sabb közösségi és egyéni prob­lémává vált. Sokan úgy vélik, hogy az egyre inkább terjedő szesz- fogyasztás oka — a növekvő jólét és a szabad idő mellett — az államilag biztosított nö­vekvő termelés és a jelentős költségvetési bevételt biztosí­tó széles választékú kínálat. Ez valójában nem igaz. A termelés és a bevétel emel­kedése csak természetes vele­járója a növekvő alkoholfo­gyasztásnak. Az alkoholizmusnak mind a társadalomra veszélyessége, mind pedig az egészséget ká­rosító hatása jelentős. Az al­koholisták többségének maga­tartása zavarja a közrendet, a munkafegyelmet, veszélyezteti a környezet biztonságát. a család nyugalmát, a kiskorú gyermek fejlődését. Az ittas ember nem képes a közösségi elvárásokkal, a szocialista er­kölcs követelményeivel össz­hangban álló a következmé­nyeket előre látó és figyelem­be vevő visel kedés re. Tettei­ért mégis felelős, az önhibából eredő leittasodás senkinek sem szolgálhat felelősségre vonáskor mentségül. Az alkoholizmus és a bű­nözés összefüggése. körében két szélsőséges nézettel talál­kozhatunk: az egyik szerint az alkoholisták potenciális bű­nözők, mivel a szeszes ital rendszeres és mértéktelen fo­gyasztása végső soron bűn el­követéséhez vezelhet. a másik — ugyancsak elfogadhatatlan — nézet szerint az alkohol szerepet a bűnözés előidézésé­ben nem szabad túlbecsülni. Az alkoholfogyasztás számos esetben nem idéz elő sem társadalmi, sem egyéni rosz- wallást. Az alkoholizmus és a bű­nözés közötti valóságos össze­függés azokban a bűnügyek­ben szükségszerű, melyekben a bűncselekmény elkövetője csak szeszes italtól befolyá­solt állapotú személy lehet. Ilyen a részeg állapotban, nyilvános helyen tanúsított kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás. Ekkor az ittas személy a garázdaság bűntettének a megvalósítója. Számos foglalkozás gyakorlá­sa nagy figyelmet, éberséget, gyors helyzetfelismerési, dön­tési és cselekvési készséget Már hagyomány Plakátok a békéről — a cementgyárban A megyei emlékezéssorozat részeként a Cement- és Mész­művek tatabányai gyára és a HNF körzeti bizottsága ebben az évben is megrendezte a májusi béke-barátság hónapot, és részéként plakátpályázatot hirdetett. A feltételek hasonlóak vol­tak, mint az április 4-e jegyé­ben rendezett plakátkiállítás­nak. Bárki pályázhatott, aki úgy érezte. rajzban is meg tudja fogalmazni érzéseit, gon­dolatait a békéről, a béke­hónapról. Meglepetésre a vártnál több és szebb plakát érkezett elbí­rálásra. A gazdag, szép anya­got a rendezők a Cement-. Mész- és Azbeztcementipari Oktatási Központban állították ki, ahol nemcsalt a diákok, és a gyári dolgozók tekinthették meg. hanem a telep lakói is. Ez örvendetes és a kezdemé­nyezés elindítóit, s a részt­Vtvök ügyszeretetét dicséri. téklodi Sándor igényel. Ilyen pl. a gépjármű- vezetés. Ha valaki részeg ál­lapotban vezeti a gépjármü­vet. közlekedési bűncselek­mény elkövetőjévé válik. Eh- . hez kapcsolódóan kell megem­líteni. hogy ilyen állapotban lévő személyek részére az em­lített járművek átengedése ugyancsak bűncselekmény. Az 1979. július X-én hatályba lé­pő új Büntető Törvénykönyv a nem gépi meghajtású jár­mű (pl. kerékpár) ittas álla­potban történő vezetését ak­kor bünteti, ha súlyos testi sértést, maradandó fogyaté­kosságot. súlyos egészségrom­lást. tömegszerencsét lensé­get. vagy halált okozott. A szükségszerű összefüggé­sen kívül valóságos össze­függés ran az alkoholizmus és a bűnözés között mind­azokban az esetekben, amikor a szeszes ital túlzott fogyasz­tásának lényeges szerepe van a bűncselekmény bekövetke­zésében. Az önhibából eredő ittasság miatt kóros elme- állapotúvá vált elkövetők a felelősségre vonást nem kerül­hetik el. a büntethetőséget ki­záró rendelkezések javukra nem alkalmazhatók. Ez an­nak ellenére is érvényesül, hogy az elkövetők ittas álla­potukban gyakran képtelenek helyesen cselekedni. A jog­alkotó ugyanis úgy értékeli a saját akaratból bekövetkező mértéktelen .szeszfogyasztást, hogy annak előre látható a büntetőjogi következménye Beszélni kell arról is, hogy az iszákos személyek a neve­lésükre bízott kiskorúaknak a testi, értelmi és erkölcsi fej­lődését is veszélyeztetik. Az alkoholisták gyakran elhanya­golják tartásdíj fizetési kö- telezettsegükel is. A gyakor­lat számos példája bizonyítja, hogy ittas állapotban megszű­nik a kijelentések tartalmá­nak mérlegelése, torz, megala­pozatlan véleménynyilvání­tások hangzanak el. ez izgatás­hoz, rágalmazáshoz, vagy be­csületsértéshez vezethet. A részeg állapotban, gátlás nél­kül megmutatkozó ösztönök a nemi erkölcs elleni bűncselek­mények véghez vitelét okoz­hatják. A vagyon elleni bűn- cselekmények jelentős részét az ital megszerzése, illetőleg az ennek vásárlásához szük­séges pénz biztosítása céljából követik el. Az alkoholisták nemegyszer a további kiszol­gálásukat megtagadó ellen hajtanak vegre elet- e.s testi épség elleni támadásokat. A tárgyalt összefüggés nem­csak az elkövetők oldalán je­lentkezik. hanem az ittas ál­lapotban lévő személy gyak­ran válik kiszolgáltatottá és bűncselekmény áldozatává. A joggyakorlatban ez főként a rablásoknál és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél mutatható ki. A rablás szoká­sos elkövetési módja. hogy a későbbi áldozatot a véghez vitelt előkészítő mozzanatban az elkövető mértéktelen alko­holfogyasztásra ösztönzi es a bűncselekmény egvik feltétele azáltal valósul meg. hogy az áldozat eledet is tesz ennek az ösztönzésnek. A hivatalos személyeket —, főleg a részegekkel szemben intézkedő rendőröket — je­lentős számban éri erőszakos támadás az italboltokban. Az erős felindulásban elkövetett emberöléseknek és súlyos tes­ti sértéseknek is gyakori %el­követési helyei ezek. A ré­szegeskedés veszélyességét nö­veli több személy együttes ita­lozása és ez még a hozzátar­tozók körében is bűncselek­mények okozójává válhat. Számos példa bizonyítja, hogy utólag az említett bűncselek­mények sértettjei azért nem tesznek feljelentést, mert ez kompromittáló lehet számuk­ra is. Az alkoholfogyasztás té­nye. helye, annak körülmé­nyei hátrányosan érinthetik őket. Ezeket a terhelő jellegű körűimén veket inkább elhall­gatják. Ök válnak a bűnözés néma kárvallottjaivá. Sértetti minőségüket még az elköve­tők beismerő vallomása után is tagadják, valósággal rájuk kell bizonyítani, hogy a bűnö­zés áldozataivá váltak. Az alkoholizmus és a bű­nözés néhány összefüggésének megemlítése mellett le kell szögezni, hogy a jogi szabá­lyozás nem lehet e jelenségek megszüntetésének egyetlen és kizárólagos eszköze. Meg­felelő szociális. egészségügyi intézkedésekre, de mindenek­előtt a társadalom tagjainak cselekvő részvételére van szükség mind az alkoholiz­mus. mind a bűnözés meg­szüntetése végett. Csak ezek alapján érhető el az a társa­dalmi cél. hogy a részegeske- dők ne legyenek sem a kö­zösség veszélyeztetői, de leit- tasodásuk miatt ne váljanak áldozatokká sem. Or. Nagy István csoportvezető ügyész Az űrkutatás célja: a Az emberiség a növekvő szükségleteit csak környezeté­nek egyre fokozottabb kihasz­nálásával tudja kielégíteni. Újabb területeken kezd mező­gazdasági tevékenységet foly­tatni — erdőt irt, mocsarat csapol stb. — vagy a régieken nagyobb terméseredmények el­érésére törekszik — műtrá­gyát használ, növényt nemesít, gépesít stb. Újabb banyákat nyit. vagy a meglévők nehe­zebben hozzáférhető készlete­it is kitermeli. A környezet kihasználásá­nak növelése kétféleképpen történhet. Vagy úgy, hogy az ember újabb területeket kezd hasznosítani, vagy úgy. hogy a már uralma alatt lévő terü­letek kevésbé értékes, esetleg n=nezsbben hozzáférhető erő­forrásait is kiaknázza. (Erő­forráson itt és a továbbiak­ban minden olyan természeti tárgyat, folyamatot, jelensé­get értünk, amely megfelelő átalakítással embert leihasz­nálásra alkalmassá tehető.) Mindkettőhöz azonban új is­meretek megszerzésére van szükség. Például mielőtt egv újabb területet akarnak bevetni, meg kell tudni: nem veszé­lyezteti például árvíz, de azt, is. hozy rendelkezésre áll-e megfelelő mennyiségű nao- fény, víz stb. Vagy ami a bá­nyászatot illeti: nyilvánvaló, meg kell tudni, hogy van-e az adott területen kitermelés­re érdemes mennyiségű és mi­nőségű ásványkincs. Elmond­hatjuk tehát: a környezet bir­tokba ' vételének, kihasználá­sának előfeltétele a közelebbi, és távolabbi környezet alapo­sabb megismerése. Az ember elküldte mindeze­kért felderítőit az első mes­terséges holdak képében a Földet körülvevő űrbe es el­kezdte a világegyetem e részé­nek megismerését. Tekintettel arra, hogy a Szputnyik—I fellövéséig csak feltételezések voltak arról, hogy mi lehet, a Föld felszíne felett néhány száz kilométer magasságban, először is azt vizsgálták: valóban üres-e a világűr. A továbbiakban már messzebb repültek a mesterséges égites­tek. először a legközelebbi égitestet, a Holdat, majd a Vénusz és Mars bolygókat vizsgálták. E sorok írásával közel egyidőben pedig mát egyedülálló adatokat sikerült szerezni a Jupiter bolygóról. Ugyanakkor e műholdak se­gítségével nemcsak a világ­egyetemet, hanem a Földet is elkezdték vizsgálni. Igen lé­nyeges, új adatokat is szolgál- l tatnak ezek a vizsgálatok, többek között olyanokat is, amelyek a népgazdaság sza­mára közvetlenül felhasznál­hatók. A mesterséges égitestek köz­ben egyre bonyolultabbá vál­tak, egyre többféle vizsgálatot, megfigyelést tudnak elvégez­ni. Egyes esetekben már any- nyira sokrétűek és bonyolul­tak a feladatok, hogy ezeket programozott automaták vagy Földről irányított eszközök se­gítségével már nem lehet ma­radéktalanul végrehajtani. Ezért az ilyen feladatok meg­oldása már nem nélkülözheti a ..legtökéletesebb automata" az ember jelenlétét a kísér­leteknél. megfigyeléseknél. Tehát az űrrepülés, az ember megjelenése a Földön kívüli emberek is — gondolunk itt a turizmus robbanásszerű növe­kedésére. Ezek a vándorlások, szállítások nagy részét föld­részek között bonyolítják le. Azért, hogy a kitermeléstől az értékesítésig minden a lehető legnagyobb szervezettséggel, a lehelő legkisebb veszteség­gel járjon, igen-igen sok in­formációt kell esetenként igen nagy távolságokra továbbíta­ni. Nem jelent ugyan létfontos­ságú információtovábbítást — ámbár igen nagy • tömegeket érint — a különböző nagy sportesemények' kontinensek közötti közvetítése űrtávköz­lési műholdakkal, mint pél­dául legutóbb az argentínai A METEOSAT mű hold felvétele a Földről. Az ilyen felvéte­lek lehetővé teszik a Föld meteorológiai jelenségei össze­függéseinek tanulmányozását Bz üzemi demokrácia érvényesülése az Oroszlányi IKV-nál A közelmúltban adott szá­mot az Oroszlányi Ingatlan- kezelő Vállalat szakszervezeti bizottsága az üzemi demokrá­cia érvényesüléséről, a válla­latnál. Az előző számadás óta igen sokat léptek előre. Gerenda y Andor, a szakszervezeti bizott­ság titkára elmondta, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésé­ről hozott határozat jelentősen megváltoztatta a vállalati ve­zetés és a társadalmi szervek szemléletét. — Ma már az üze­mi demokrácia új fórumainak előkészítését és működtetését közös feladatnak tekintjük — hangoztatta. A gazdasági vezetés, össz­hangban a politikai, társadal­mi szervekkel, olyan következ­tetésre jutott, hogy a vállalat 1979. évi követelményeinek csak abban az esetben tud eleget tenni, ha az eddiginél jobban bevonják a dolgozókat a terveit elkészítésébe és meg­vitatásába. a helyi tartalékok feltárásába. A vállalatnál 1978. júniusa óta működik a bizalmiak és a szakszervezeti bizottság együttes ülése, a szo­cialista brigádvezetők fóruma, a termelési tanácskozások. a munkabrigád- és szocialista brigádértekezletek, a rétegta­nácskozások és az ifjúsági par­lament. — Ügy érzem, hogy az üzemi demokrácia meghonosítására, kiszélesítésére tett törekvése­ink jók. még akkor is. ha je­lenleg mutatkozik némi hatá­rozatlanság — mondotta Ge- renday Andor. A SZOT elnökségének 1976- ban kiadott irányelvei szelle­mében tevékenykednek. A rendelkezések végrehajtásá­ban sok segítséget kaptak a pártszervezettől. A pártbizail- miak támogatásával meg tud­ják értetni a dolgozókkal, hogy a jogkörbővítés egyik eleme annak , az intézkedéssorozat­nak. amely az MSZMP XI. kongresszusának az üzemi de­mokrácia erősítésére vonatko­zó határozata végrehajtását segíti. Megállapították továbbá, hogy a bizalmiak tevékenysé­ge. szerepe, tekintélye nőtt és ezzel együtt felelősségérzetük is növekedett. A bizalmiak eredményesén működtek közre a bérpolitikai intézkedések végrehajtásában. Az újonnan belépő dolgozok alapbér megallapítása körül fennállt nézeteltéréseket a gazdasági vezetéssel — tisztáz­ták. és ma már érvényesül az u.j dolgozók alapbei' megállapí­tásánál is a bizalmi vélemé­nyezési joga. A bizalmiak rendszeresen el1 lenőrzik á dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő rendeletek betartását. Gondot jelent, hogy a bizalmiak 30-85 százaléka a választás óta ki­cserélődött. az újak beilleszke­dése nem zökkenőmentes, hi­szen a jog- és hatáskörben, az üzemi demokrácia kiszélesíté­sében sok változás történt. — Növelnünk kell bizalmia- ink aktivitását, hogy még bát­rabban vegyenek részt a közös munkában — hangzott el a be­számolóban. A szakszervezeti politikai oktatásba elsősorban azokat a dolgozókat vonják be. akik még szervezett oktatásban nem vettek részt. A tanfo­lyamra 19-en jelentkeztek, s a megjelenési a-ány 86-85 száza­lékos volt. A jövőben az oktatást még szervezettebbé kívánják tenni, ezért kéréssel fordultak a szo­cialista brigádokhoz, hogy vál­lalásaikban határozzák meg az oktatásra jelentkezők számát, és biztosítsak részvételüket. A beszámolóból kitűnt, hogy az Oroszlányi Ingatlankezelő Vállalatnál elmondható: jelen­tősen fejlődött a szakszervezeti demokrácia. és a bizalmiak többségé felnőtt feladatához. V. R. M, térségekben szükségszerű, és nem öncélú volt. A műholdak, űrhajók jóvol­tából hatalmas ismeretanyag halmozódott fel. Ezt az isme­retanyagot azután szinte meg­szerzése óta folyamatosan használja ut ‘ember az.’ élet legkülönbözőbb területein. A sok közül csupán néhányat lássunk most. Ezeket tekint­hetjük ugyanis végső soron az űrkutatás eredményeinek, vagy rövidebben ez az űrku­tatás haszna. Már az űreszközök es az azokat célba juttató rakéták megalkotásánál sok olyan tervezési módszer, szerkezeti anyag, konstrukciós megoldás stb. születik, amely a nép­gazdaság más területein is ki­válóan felhasználható. Ezek közül kiemelhető a teflon szé­les körű elterjedésének lehe­tővé tétele. A rakéta- és mű­holdtechnika igen sok teflont igényel, ezért szükség volt olyan olcsó nagyüzemi gyár­tási eljárásra, hogy kielégítsék az igényeket. A gyártási el­járás megszületett és olyan jól sikerült, hogy érdemes volt nagv tömegben előállíta­ni ezt a kiváló tulajdonságok­kal rendelkező anyagot és más területeken is alkalmaz­ni. Napjainkban az állandóan növekvő termeléssel együtt nö­vekszik az áruk cseréje, a ke­reskedelem is. Évente a külön­böző nyersanyagok félkész- és késztermékek tonnáinak mil­liárd jai vándorolnak a Föld különböző pontjai között. Ván­dorolnak ezen kívüJ maguk az labdarúgó VB-n. Ma már a7, ilyen információtovábbítás is elképzelhetetlen űrtávközlési műholdak nélkül. Az időjárás pontos, megbíz­ható előrejelzése a népgazda­ság egyre több , területén vá­lik létszükségletté. Gondolunk itt elsősorban a vízgazdálko­dásra, mezőgazdaságra, szállí­tásra stb. Ilyen prognózisok készítése szintén lehetetlen az űrkutatás egy másik speciális ágazata, az űrmeteorológia eszközei és módszerei nélkül. Sőt napjainkban már az űr­kutatás vezető államaiban az űrmeteorológia a népgazdaság számára nélkülözhetetlen szol­gáltatás. Szovjet és amerikai szakértők egyöntetű megálla­pítása, hogy a meteorológiai műholdak adatainak figyelem- bevételével évente 1-2 milli­árd rubel, illetve dollár érté­kű kártól óvhatják meg a nemzetgazdaság különböző te­rületeit. A felsorolt néhány jréldáhől is látható, hogy az űrkutatás­ból származó ismereteket sok­felé használja az ember, de addig még nem jutott, hogy a világegyetem erőforrásait köz­vetlenül is birtokába vegye. Ez a lépés a következő évti­zedben várható, amikor is az ember olyan berendezést tele­pít a világűrbe, amely a Nap energiáját átalakítja elektro­mos energiává és a Földre to­vábbítja. Baj Attila Magvar Tudományos Akadémia Interközmosz Tanácsának •titkára rr Urjog „égi-kresz” Az emberiség kezdi ..belak­ni” az űrt: napjainkban is több mint 4500 tárgy kering Földünk körül. Ebből több mint 1700 működő mestersé­ges hold, míg a többi .,az idők végeztéig” bolyongó ..kiszol­gált" szerkezet, rakélafokozat, hulladékalkatrész — vagyis kozmikus szemét. Vajon a nemzetközi jog legifjabb ága, a világűr jog. milyen törvé­nyekkel szabályozza az ember űrtevékenységét? Dr. Gál Gyula, az MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya világűrjogi munkabizottságá­nak elnöke elmondotta: — A Föld körül keringő űr- tárgyak sokasága is kodifiká- ciora ösztönzi a jogalkotókat. Ha az 500-1200 kilométer kö­zötti övezet telítése a mai ütemben folytatódik, a Földet alig fél évszázad múlva az ürtárgyak tízezreinek olyan gyűrűje veheti körül, mint a természetes aszteroidák öve­zete a Mars és a Jupiter kö­zött. — Immár tízesztendős az a nemzetközi egyezmény, amely szükséghelyzetben valamennyi államot kötelezi a légtérbe vagy a szárazföldi, vízi terü­letre jutott űrhajósok menté­sére. — A világűrjog alkotóit nem kevésbé foglalkoztatja az űrkutatás gyakorlati hasznosí­tásának szabályozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom