Dolgozók Lapja, 1979. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

2 DOLGOZOK LAPJA 1979, április 1„ vasár*** A héten történt OKP-kongresszus Hétfő: Kadar János fogadta Kanes portugál köztársasági elnököt. Közös közleményt fogadtak cl a magyar —portugál tárgyalások végén — Washingtonban Szadat és Begin aláírta a különmcgálIapodást — Gromiko szovjet külügyminiszter befejezte da­maszkuszi látogatását, Kedd: Elhalasztották Giscard d’Kstaing moszkvai útját — Az OPEC-tagországai 9 százalékkal emelték az olajárakat — Moszkvában összeült a KGST Vég­rehajtó Bizottsága, Szerda: Megbukott az angol kormány, május 3-ára tűz­ték ki az új választásokat — A különbéke-meg- állapodás elutasításáról Bagdadban tárgyalnak 19 ország miniszterei, de a palesztinok, szírek és irakiak kivonultak az ülésről, Csütörtök: Az eredetileg megjelölt napon nem kezdődhettek meg a vietnami—kínai tárgyalások, mert Peking nem küldte el képviselőit Hanoiba — Szadat Bonnba érkezett, hogy az NSZK által Egyiptom­nak nyújtandó gazdasági segítségről tárgyaljon — Bemutatkozott az olasz parlament előtt And­reotti kormánya, Péntek: A washingtoni kongresszus tagjai titkos meg­egyezéseket gyanítanak Izrael és az USA között — Londonban bombamerénylet áldozata lett a konzervatív párt egyik vezetője, az „árnyék-kor- mány”-ban az észak-ír ügyek felelőse — Meg­egyezés Kuvaitban Észak- és Dél-Jemen állam­fői között a két ország egyesítéséről, Szombat: Befejeződött a népszavazás Iránban az iszlám köztársaság megalakításáról — Ülésezik Rómában az olasz, Brüsszelben a belga kommunisták kong­resszusa. A hét 3 kérdése Képcs-c megszüntetni a feszültséget a Közel-Keleten az egyiptomi—izraeli különbéke-inegállapodás? Nézzük a tényeket: az arab világban és a közel-keleti tér­ségben vajmi kevesen vállal­koztak Szadat védelmére, an­nál többen bírálták megalku­nik az MSZMP Központi Bi­zottságának az az álláspontja, hogy az amerikai közvetítés­sel megkötött egyiptomi—iz­raeli különbéke nem szünteti meg, ellenkezőleg, állandósít­ja a feszültséget a Közel-Ke­leten. Ami, pedig a tényleges rendezés feltételeit illeti, az MSZMP Központi Bizottsága újra kifejtette: nélkülözhetet­lenül szükséges az izraeli csa­Hétfőn este Washingtonban megkötötték az —• amerikai köz­vetítéssel létrejött — egyiptomi—izraeli különbekét. Képün­kön: Szadat egyiptomi cs Carter amerikai elnök, valamint Begin izraeli miniszterelnök a Fehér Ház kertjében tartott aláírási ünnepségen vő politikáját. A különbéke- megállapodást helyeslők sorát az ománi sejk nyitottá meg, a másik oldalon a palesztinok, az irakiak, a szírek és a lí­biaiak foglalnak a legkemé­nyebben állást az elutasítás frontjában. Persze, s "ezt mái’ megszokhattuk, az „arab egy­séget"’ mindenáron keresők között a Nyugattal és az im­perializmussal szövetséges re­akciós rendszerek képviselői is befolyásosak tudnak lerini: a bügdadi béke-palotában szerdán összeült 19 arab or­szág többsége csak enyhébb és főként politikai szankciók meghozatalára volt hajlandó. Emiatt a PFSZ küldöttsége, majd Szíria. Líbia és Irak delegációja egy időre ott is hagyta a tanácskozást, .. Amerikai lap jelentésekben egyre több szó" esik arról, hogy milyen súlyos és kockázatos katonai kötelezettségeket vál­lalt az USA Izrael védelmé­re. Egy példa: Washington állítólag hajlandó katonai erő­vel felszámolni adott esetben egy Izrael elleni tengeri blo­kádot ... Se szeri, se száma az olyan közléseknek. amelyek az Egyesült Államok fegyver- szállítási kötelezettségeiről szólnak. Az újdonság az, hogy az USA Egyiptomnak is ren­geteg fegyvert ad! Ennek el­lensúlyozására egyrészt Izra­el is több fegyverhez jut, másrészt külön amerikai—iz­raeli kiegészítő megállapodá­sok Izraelnek olvan védelmet biztosítanak — hiába tiltako­zott ez ellen már az egyipto­mi miniszterelnök —, hogy az egy Egyiptom elleni amerikai —Izraeli katonai szövetséggel egyenértékű. Ilyen körülrrfények , között csak még helytállóbbnak tfl­patok ’teljes kivonása a meg­szállt arab területekről, a Pa­lesztinái arab nép törvényes jogainak helyreállítása, bele­értve az önálló állam létesí­tésének jogát is. A tartós bé­ke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tár­gyalásokon ’ teremthető meg, ahol a Palesztinái arab nép egyedüli törvényes képviselője csak a PFSZ lehet. Mi lehet az iráni iszlám köztársaság tartalma? Iránban népszavazást ren­deztek az ország jövőbeni ál­lamformájáról. Az eredmény még néni ismeretes, de való­színű, hogy az ..igen” elsöp­rő többségével fogják kikiál­tani az iszlám köztársaságot. Ezzel végleg és jogszerűen megszűnik a monarchia, a császárság. A Teheránból ér­kezett jelentések szerint a népszavazás rendben folyt le, annak ellenére, hogy ko­rábban a kurcf 'és más nem­zeti kisebbségek, valamint egyes vallási csoportok, to­vábbá a feevveres fedajinok a referendum bojkottjára szó­lítottak fel. Minden 1.6 éves­nél idősebb iráni állampolgárt az urnák elé hívtak, hozzá­vetőleg 16—-20 millió em­bert ... A politikai megfigvelők le­leménye szerint Khomeini győzelmét hozza a népszava­zás. De ... sokasodnak a kér­dések, hogy mire és hogyan használja fel az idős főpap újra megerősített politikai ha­talmát? Az Iráni Köztársaság mohamedán vallási alapokra való helyezése a tőkés rendet szilárdítja-e ' meg? Tudnivaló Az Olasz Kommunista I’árt kongresszusára érkezett külföldi küldöttségek — mintegy százau — nem szólalnak fel a tanácskozá­son, hanem Olaszország-szcrte tömeggyűlé- seken vesznek részt, mondanak beszélteket. Szombaton Rómán kívül 22 városban Velen­cétől Nápolyig tartottak ilyen gyűléseket, amelyeken a testvérpártok és a nemzeti fel- szabaditási mozgalmak, szervezetek képvi­selői tolmácsolták népük és szervezetük üd­vözletét az olasz kommunistáknak. Az MSZMP küldöttségét vezető Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a lom­bardiai Bresciában tartott beszédet lelkes hangulatú gyűlésen, együtt a Délnyugat-Af­rikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Svájci Munkapárt képviselőjével. Aczél György beszéde Bresciában ugyanis, hogy, a Korán a ma­gántulajdon szentségét mond­ja ki. Márpedig Irán népének földreformra van szüksége, a gazdasági rendet pedig meg kell szabadítani a császár uralma alatt kialakult korrup­ciótól, bürokráciától. Reza Pahlavi sah felülről engedé­lyezett. „látszat-forradalmi” re­formtörekvései helyett igazi, nagy társadalmi és gazdasági reformokra van szükség. Az MSZMP Központi Bi­zottsága megállapította, hogy a magyar nép üdvözli az irá­ni forradalmi változásokat, a monarchia megdöntését. Mély rokonszenvvel kíséri az iráni haladó erők, a nép küzdelmét a reakció és az imperializ­mus ellen, a nemzeti füg­getlenségért és a társadalmi felemelkedésért. A lényeg az, hogy az iráni nép külső be­avatkozás nélkül dönthessen saját sorsáról. Mi a közös és mi az eltérő az angol meg az olasz kormányválságban? Eddig Londonban korántsem’ volt olyan sűrű a kormány- válság, mint Rómában, ahol már a második világháború óta közel 40 kormányt „fo­gyasztottak el”. Viszont a Cal- iaghan-kormány is úgy bukott meg. mint ahogyan az olasz kor­mányok szoktak. Pedig előtte 14 évig tartott a munkáspárt és, a liberálisok koalíciójának segítségével a munkáspárti kormányzás, azt megelőzően megint csak 14 évig a kon­zervatívok voltak kormá­nyon . .. A kormányválság végső oka mind Rómában, mind London; ban a tőkés gazdasági válság, amelynek súlyos következmé­nyeivel szemben Callaghanék is. Andreottiék is csak kapi­talista módszereket próbáltak alkalmazni. Olaszországban, persze, kínálkoznék más meg­oldó-.„is: a kereszténydemok­raták balszárnyának és a kommunistáknak „történelmi kompromisszuma” alapján al­kalmazható új politika. Ang­liában más a helyzet, olt. a politikai „váltógazdálkodás” esetleg újra a konzervatívokat segíti a kormányra, s akkor csak még feszültebbé válhat a szociális helyzet. Ez természe­tesen az. angol választások ki­menetelétől függ, attól, hogy Thatcher-asszonv toryjai győznek-e? Az olasz választá­sok már sokkal kevésbé tisz­tázhatják a belpolitikai erő­viszonyokat. Inkább arra len­ne szükség, hogy a keresz­ténydemokraták válasszanak: a válságot akarják-e tartóssá tenni, vagy hajlandók-e az együttműködésre a kommu­nistákkal a válságból való ki­jutás végett? Pally József A világ és benne a ma­gyar nép sorsának alakulása a, nemzetközi élet fő esemé­nyeinek, viszonylatainak függ­vénye. Önökkel együtt mi is aggodalommal tekintünk az enyhülést veszélyeztető törek­vésekre, a fegyverkezési ver­seny fokozódására. Különösen aggasztónak tartjuk az olyan fegyveres agressziót, mint amilyet Kína hajtott végre a sokat szenvedett, a békés épí­tésre oly nagyon rászoruló vietnami nép ellen. Egyétér­tünk Berlinguer elvtárssal, amikor azt mondja: „senki sem hiheti, hogy Vietnam kö­vetett el agressziót Kína el­len ..., ha a konfliktus to­vább tartana, csak á legag- resszívabb imperialista körök cinikus számításainak kedvez­ne”. Népünk — a világ népeinek többségével — kezdettől fogva cselekvő szolidaritást vállalt a szocialista Vietnammal és ere­jéhez mérten támogatta, tá­mogatja annak igazságos har­cát. A Magyar Népköztársaság kormánya az állampolgárok legalapvetőbb érdekét es óha­ját követve, következetesen síkra száll a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok . békés egymás mellett élésének kibontakoztatásáért, a nemzetközi enyhülés vív­mányainak megvédéséért és megszilárdításáért. Mi azért küzdünk a nem­zetközi élet színterein, hogy a békés egymás mellett élés va­lóban mást, • többet jelentsen, mint egyszerűen a háború nélküli életet, A béke. a békés egymás mellett élés igazi ér­telme, politikai haszna és ha­tása akkor érvénvesül igazán, ha nem marad pusztán elvi dekrétum, ha a-világ mind na­gyobb része érdekeltté válik gyakorlati megvalósításában, lehetőségeinek kiaknázásában. Ezért tart juk ma is a , helsinki értekezletet és megállapodást az egész világ számára tör­ténelmi tanulságul szolgáló eseménynek. Ám, ahogy Hel­sinki fölerősítette és egymás­hoz vezette az enyhülés hí­reit. fölerősítette és ellentá­madásra serkentette annak el­lenfeleit is. Beszédes példája ennek az a rágalomhadjárat is. amit az emberi jogok vé­delme ürügyén a szocialista országok ellen indítottak. Ép­pen azok, akik az emberi jogok megsértésében a legsú­lyosabb felelősséget viselik, akiktől éppen mi kérhetnénk számon, nemcsak az emberi jogok, hanem a puszta emberi élet nagyobb tiszteletit is. Mit tartunk mi meghatáro­zónak, döntő tényezőnek az enyhülés ellenfeleivel vívott világméretű küzdelemben? A haladás nemzetközi erőinek, mindenekelőtt a kommunista és munkáspártok összefogását, internacionalista szolidaritását. Hatalmas erőt jelent ma a bé­ke szempontjából a szocialis­ta világrendszer, a tőkés or­szágok nagyszerűen, harcoló munkásosztálya, a volt gyar­mati népek antiimperialista küzdelme. Kétségbevonhatat­lan igazság, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom biztatást adott az elnyom’ taknak: bebizonyította, hogy igenis meg lehet változtatni a világot. Minőségileg új kor­szakba jutott a világ. Ez az új korszak a proletár-interna­cionalizmussal szemben is új követelményeket támaszt. Ä kommunista pártok, a mun­kásosztály pártjai még inkább a nemzetek pártjává is lettek és ezáltal kettős a felelőssé­gük. Felelősek • az adott or­szágért, és felelősek a hala­dás ügyét szolgáló nemzetközi összefogásért. Hangsúlyoznunk kell, hogy az internacionalizmus és szolidaritás semmiképpen sem volt és ma sem gátja an­nak, hogy a szocializmus erői, a kommunista és munkás­pártok nemzeti sajátosságaik­nak megfelelően eltérő mód­szereket alkalmazzanak a po­litikai, a gazdasági és a tár­sadalmi élet különböző te­rületein. hogy sajátos utat kövessenek szocialista társa­dalmi céljaink elérésében. Meg kell erősítenünk azt az egységet, ami összefűzi a kommunista pártokat. Olyan egységre van szükség, amely lehetővé teszi a szocializmus győzelmét,, a szocialista épí­tést, és nem gátolja. hanem segíti az alkalmazkodást sajá­tos nemzeti körülményekhez. Nem engedhetjük meg, hogy a burzsoázia az ellentétek,', a különbözőségek hangsúlyozá­sának és kiélezésének útjára kényszerítsen bennünket. A páittok közötti együttműködés nem zárja ki a vitákat, az alkotó eszmecseréket. Ezeket a vitákat, nézetütköztetéseket mi az elet természetes vele­járóinak tartjuk, s ahogy ko­rábban. úgy a jövőben sem zárkózunk el előlük. Minden egyes testvérpárt jogának és kötelességének tartjuk, hogy a marxizmus— leminizmus tanításait, a szo­cialista forradalom és építés törvényszerűségeit, a saját országa adottságainak hagyo­mányainak megfelelően, ön­állóan alkalmazza. Nemigen van épeszű ember, aki félté-' telezné vagy elvárná, hogy a társadalmi haladásért azonos módon és formában cseleked­jenek. harcoljanak pl. Svéd­országban is és Mozambik- ban is. Az viszont tény, hogj^ a ma létező szocializmus mind ez ideig az egyetlen ta­pasztalat arra, hogyan szaba-* dúlt meg az ember a tőkés kizsákmányolástól. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi munkásmozga­lom tovább erősíti a maga egységét a leglényegesebb kérdésekben, ami nélkülözhe­tetlen feltétele a békéért, a haladásért vívott harc sike­rének. Megkülönböztetett fig3'elem- mel és tisztelettel kísérjük az olasz kommunisták küzdelmet.' Ügy hisszük, értjük harcuk fő irányát, célját, és azt erőnkhöz mérten támogatjuk. A Magyar Szocialista Mun­káspártot, és az Olasz Kom- munisla Pártot kölcsönös testvéri szolidaritás, a nem­zetközi kommunista mozga­lom alapvetően azonos érde­kei kapcsolják össze. Szilár­dan hisszük, hogy az emberi­ség sorskérdéseiben a kom­munisták nélkül sem dönteni, sem eredményesen cselekedni nem lehet. Szilárdan hisszük, hogy a közös munkánk által egyre erősödő nemzetközi kommunista mozgalom képes lesz betölteni történelmi kül­detését, képes lesz átvezetni az emberiséget az új, a szo­cialista világba. 1944—1945 8 magyarországi felszabadító harcok vázlatos krónikája Az első szovjet harckocsik a magyar határt 1944 őszén Békés megyében, Batlonyá- nál Lépték át. A korabeli krónikáik feljegyzik, hogy kellemes, napsugaras őszi nap volt. A szovjet katonák első­nek a Viharsarok népével ta­lálkoztak, akik közül sokan segítséget nyújtottak a fel­szabadító harcokhoz. Az is­meretlen tanyavilágban útba­igazították a németek erejét kipuhatolni elsőnek érkező lovas- és motoros felderítő járőröket. 64 év távlatából is idősze­rű visszaemlékezni az akkori eseményekre. A Magyar Front már a magyarországi felsza­badító harcok kezdete előtt — 1944 nyarán —, felhívást in­tézett a hadsereghez. Ebben felszólította a katonákat, hogy forduljanak szembe a néme­tekkel. A Kommunista Párt is az azonnali fegyverszünetet követelte. Létre is hozta a katonai bizottságot, amelynek irányítói Kádár János és Rajk László voLtak. Ismere­tes, hogy ■ Horthy ingadozása miatt mégis háborús hadszín­tér lett az ország. Az első nagy csaták A 2. Ukrán Front csapatai 1914. októberében támadásba lendültek magyar területen. A német főparancsnokság 66 hadosztályt vont össze a tá­madás feltartóztatására. Jól felszerelt alakulatok voltak; 3500 löveggel, aknavetővel, 300 harckocsival és 550 repü­lőgéppel rendelkeztek. Az eseményeit gyorsan követték egymást. Malinovszkij mar­sall 1944: október 6-án a Ti­szántúl és Észak-Erdély fel­szabadítására 68 hadosztály- lyal, 750 harckocsival, több mint 10 ezer löveggel, 1200 ■epülőgéppel indított táma­dást, Két nap múlva az előre nyomuló szovjet csapatok már átvágták a Szolnok— Debrecen közötti főközlekedé sí utat és megkezdték az át­kelést a Tiszán. Október 11-én este alá is írták Moszkvában a fegyver­szüneti megállapodást. Az abban foglaltak végrehajtásá­ra azonban már nem volt idő, mert október 15-én a nyilasok átvették a hatalmat. A Budai Vár csendjét német harckocsik lánctalpainak zaja verte fel. Felhívás a magyar néphez A 2. Ukrán Front hadita­nácsa 1944. október végén in­tézett felhívást a magyar néphez. A felhívásban az állt, hogy a szovjet csapatok Magyarország területére való ’levonulását a katonai szük­ségszerűség diktálta, miután a németek és a velük szövet­séges magyar csapatok ellen­állnak. A felhívás hangsú­lyozta. hogy a Vörös Hadse­reg nem hódítóként, hanem "eiszabadítóként jött Magyar- országra. Októberben a s/ov- !et csapatok közel 300 kilo­métert nyomultak előre és az országnak közel egyharmadát szabadították fel. Felszaba­dult többek között Debrecen is, amely rövid ideig a fel­szabadított országrész főváro­sa volt. A még megszállva tartott fővarosban, s. a Du­nántúlon tombolt a fasiszta terror. Statárium lépett élet­be. 1944. október 29-én dél­után két órakor kezdődött meg az a hadműve1 et, amely 108 napig tartott és sikerei nyomán felszabadult az or­szág középső része a főváros­sal együtt. A támadást a 46. hadsereg indította meg Keís- kemét térségében. November másodikén értek Budapest határába az. első szovjet gé­pesített egységek. Bezárult a gyuru Budapest körüizái'ására Ma­linovszkij marsall csapatai Szolnok—Cegléd térségéből is támadást indítottak a 3. Uk­rán Front erői pedig átkeltek a Dunán és Székesfehérvár irányába nyomultak előre. December 10-én már a Ba­latonnál és a Velencei-tónál jártak. Székesfehérvár és környéke, a Vértes-hegy, ;ég kemény csaták színhelye volt. A gyűrű Budapest kö­rül 1944. karácsonyának más­napján zárult be. Közben a felszabadult or-' szdgrészeken megindult a bé­kés élet. A híres debreceni református kollégiumban ősz. szédít az Ideiglenes Nemzet­gyűlés. Megalakult az Ideigle^ nes Nemzeti Kormány is, amely megkötötte a fegyver- szünetet és hadat üzent Né-1 metországnak. Megkezd odo*t az új demokratikus hadsereg

Next

/
Oldalképek
Tartalom