Dolgozók Lapja, 1979. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! úoibOzóKém 1979. március 1„ . . . XXXII. évi., 50. sz. í csütörtök AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 1,20 formt * J Mai számunkban; * I Minőségi bérezés — gondokkal i 5. óidul Oktatás — korszerűbb feltételek között Emberek és gépek 4. old») oldal I * * * A t V t A t t * # A A é 1 Kambodzsai Nemzeti Egységfront főtitkárának nyilatkozata: A népi forradalom győzelmét senki sem fordíthatja vissza Sajtóértekezlet a ll Nb székhazában Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, és Ros Samaynak, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Közpon­ti Bizottsága főtitkárának ve­zetésével szerdán befejeződtek a hivatalos magyar—kambod­zsai tárgyalások. A megbeszéléseket követően Hős Samay —, aki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik ha­zánkban —. a népfront Belg­rad rakparti székházában új­ságírókkal találkozott. A legteljesebb nemzeti egy­ségben kívánjuk végrehajtani a haza megteremtésére ala­kult Kambodzsai Nemzeti Egységfront 11 pontos prog­ramját — hangsúlyozta tájé­koztatójában Ros Samay. Pol Pót és Jeng Sar.y hatal­mának megdöntése után a kambodzsai nép békés, füg­getlen, demokratikus országá­ban a szocializmus útjára ki­van lépni. A fasiszta diktatúra pusztítása után nagyon ne­héz helyzetben kezdték meg az élet normalizálását. A fe­kete ruhát egyenruhaként a lakosságra kényszerítő Pol Foték a lakóházak nagy ré­szét lerombolták, tönkre men­tek a .kórhazak, teljesen el­szegényedtek az ősi lakóhe­lyükről kiszakított és áttelepí­tett családok. „Nincs tányé­runk, amiből együnk, nincs tűnk, amivel megvarrjuk a ruhánkat'’ — érzékeltette a múlt „semmi sincs” örökségéi. Kos Samay, aki tíztagú csa­ládjának egyetlen túlélője. — Most mar a nép vette kezébe saját sorsának irányí­tását. A népi forradalmi ta­nácsok a kisebb és nagyobb településeken egyaránt kórhá­zak, iskolák építésén, tanítók képzésén, az analfabétizmus felszámolásán munkálkod­nak. Fokozatosan visszatelepi- tik szülőföldjükre az onnan el űzőiteket, egyesítik a mes­terségesen szétszakított csa­ládokat. s annyi üldöztetés után visszatérhetnek a dikta­túra elől Vietnamba mene­küllek is. Jellemző, hogy Föl Poték egyetlen tartomány­ból 50 ezer lakost űztek el, illetve telepítettek ki. — Miközben az élet megin­dításán dolgozunk, a kínai expanzionisfa agressziós kö­rök aknamunkáiéról egy pil­lanatra sem feledkezhetünk meg — húzta alá a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának főtit- ké-a. — De a reakciós politika iránvitóinak álma hamarosan véglegesen szertefoszlanák. A h ISZO V-elnökség ülése Nehézkes piackutatás, hiányos információk 1 ékesít. Tőkés exportra gyár­tott termékeik nyereségtartal­ma alacsony — csupán öt szá­zalék. A szövetkezet az MNB- től hitelt vett fel a tőkés export növelésére. Rajtuk kí­vül álló okok miatt a hitel- szerződésbe foglaltakat nem teljesítették, ezért az MNB a hitelt megvonta. Idén a tavalyinál nagyobb mértékben exportálnak a tőkés piacra. Arra van szükség, hogy a szövetkezet nagyobb nyere­ségtartalmú termékeket gyárt­son, értékesítsen. A Mikrolin, valamint a Delta szövetkezei exportja is gazdaságos. Az előbbinél exporttámogatási hi­telből még ez évben megvaló­sul az ofszetlemezt gyárló üzem. . Úgy számítják, hogy a nyereség 26 százalékos lesz. Gondok nehezítik a szövet­kezetek exportjának növelését — állapította meg az elnökség. A piackutatás nehézkes, hosz- szadalmas, a piaci informáci­ók sok esetben hiányosak, át­tekinthetetlenek. A külkeres­kedelmi vállalatoknak történő értékesítés a . szövetkezetek szamára általában kiszolgálta­tottságot jelent. Az előkalku­lációs tevékenység esetenként nem megfelelő, nem nyújt elég támaszt a jó döntéshez. Bátor Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, a vita során úgy véleke­dett. hogy a szövetkezetek ru­galmasan tudják változtatni termelésüket (termékszerkeze­tüket), ugyanakkor a rugal­mas értékesítés (exportálás) feltételei nincsenek meg. A viszonylag kis mértékű ex­port nem vonzza, a külkeres­kedelmi vállalatokat. Bátor Zoltán szükségesnek ítélte, hogy az OKTSZ érdekképvise­leti tevékenységében kapjon nagyobb szerepet az export tevákeitység segítése. A KlSZÜV-elnökseg szerdai ülésen az exportra való ter­melést és annak gazdaságossá­gát elemezte. A KISZÖV érdekeltségi kö­réhez tartozó ipari szövetke­zetek közül a beszámolási idő­szakban nyolc szövetkezet ex­portált, Az V. ötéves terv el­ső három évében a?, export a tervezettnél 22,8 százalék­kal kevesebb volt. A nen: ru­belelszámolású piacon erősen visszaesett az értékesítés. Ay 1979. évi — szerződésekkel alátámasztott — tervekben viszont a tőkés export 69.7 százalékos növelése szerepel. Statisztikailag nincs ugyan nyilvántartva a szövetkezetek közvetett exportja, de az is jelentős, ez évben várhatóan 40-50 millió forint értékű terméket szállítanak közvetett exportra. Jelenleg igen nehéz az ex­port gazdaságosságának vizs­gálata, mivel a számítási mó­dok nem egységesek. A Hűtő­technika megyénkben a leg­nagyobb exportőr ipari szövet - kezet. Külkereskedelmi tevé­kenységét államközi szerződé­sek határozzák meg. Idén 100 millió forint értékű hűtőbe­rendezés szállítására kötöttek szerződést a Szovjetunióval. Termékeik átlagos nyereség- tartalma 25 százalék, ami igen kedvező. Iránba 30 mil­lió forint értékű 'közveteti) export terméket szállítanak az idén. A fővállalkozóval kö­tött szerződés előnyös, export- támogatást és adóked vezmén vt kannak. A szövetkezet gyárt­mány- és gvártásfeilesztése követkeretes és követi a piac változó isénve’+. módot ad a tőkés export növelésére. A Komáromi Vasivari Szö­vetkezet a nem rubelelszámo­lású piacon faipari gépekei ér; mert Kambodzsában a népi forradalom győzelmet mar senki és semmi sem fordíthat­ja meg. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Ros Samay elmon­dotta, hogy a kambodzsai né­pi erők az egész országot el­lenőrzésük alatt tartják, s csak kis létszámú bandakat kell a most következő idő­szakban ártalmatlanná tenni. Megalapozatlannak és ellen­ségesnek minősítette azokat a nyugati hírügynökségi és pe­kingi állításokat. amelyek szerint Kambodzsában a Pol Pót—Jeng Sary bukott re­zsim hívei szervezett ellenál­lásban harcolnak. A népi fegyveres erők január 24—28. között Takeo tartományban számolták fel az utolsó na­gyobb forradalomellenes egy­séget, amelynek 563 tagja esett el, illetve került fogság­ba. A közelmúltban az ország északi részén a Népi Egység­front felhívására egy 40 tagú ellenforradalmi csoport meg­adta magát, s 500 békés lakos- szabadult ki a fogságukból. A kínai vezetők most a Thaiföl-- dön élő kínai származású la­kosságot próbál iák rávenni kambodzsai beszivárgásra és zavarkeltésre, a thaiföldi mi­niszterelnök közölte, hogy országa semleges marad. Ros Samav kiemelte, hogy a közelmúltban megkötött kambodzsai—vietnami barát­sági szerződés egész népük egyetértésével találkozott. A megállapodás nemcsak a két ország, a két nép együttműkö­dését szolgálja, hanem hozzá­járulást jelent a világ béké­jéhez. A vietnami, a laoszi és a kambodzsai népek közötti szolidaritás szálai a régmúlt­ra nyúlnak vissza, hiszen- vállvetve, közös harcban győzték le a francia, majd az emerikai imperialistákat és (Folytatás a 2. oldalon) A szemlélet korszerűsítése a mezőgazdaság tartaléka A népfront megyei elnökségének ülése A népfront mindig foglalko­zott a mezőgazdasági kérdé­sekkel. Ezt folytatva igyekszik a növénytermesztés, az állat­tenyésztés dolgozóinak szem­léletét az új felé irányítani. A korszerű felfogás ugyanis a mezőgazdaság fejlesztéséhez fontos tartalék — ezt állapí­totta meg a népfront megyei elnöksége szerdán Tatabányán tartott ülésén, mikor A mező­gazdaság fejlesztésével kap­csolatos mozgalmi feladatok című _ előterjesztést tárgyalta. A tanácskozáson részt vett Mérten Lajos, a megyei párt­bizottság titkára, dr. Kiss Ist­ván, a megyei tanács elnöke is. A testület elé terjesztett anyag elemezte megyénk me­zőgazdaságát. Foglalkozott a kiskertek művelőivel. Javas­latot tett, hogy mit tehetnek a népfrontbizottságok a he­lyes szemlélet elterjesztése, gazdagítása érdekében. Az előterjesztés széles körű eszmecserét váltott ki. A fel­szólalók — egyebek között — elemezték, milyen módon kap­csolódik össze a mezőgazda­ság az iparral. Kívána­tos, hogy a mezőgazda­ság és az ipar dolgozói az eddiginél közelebbről .ismer­jék meg egymás szakmáját, így erősödik az együttműködés, ami lényeges elérne a gazda­ság által megkövetelt új szem­lelet terjedésének, megértésé­nek. Törekedjünk arra. hogy az állami gazdaságokban, a. ter­melőszövetkezetekben a me­zőgazdaság klasszikus . ágaiból származzék a fö jövedelem. Vizsgáljuk behatóbban a be­vétel forrásait, hogy megfele­lő nyereséget érhessünk el. Ez pedig megkívánja, hogy korszerű elvek alapján szer­vezzük a termelést. Előtérbe kerül tehát a szervezés, a ter­melési fegyelem, a munkafe­gyelem. a társadalmi tulaj­don gondosabb óvása. Megkülönböztetett hang­súllyal szerepeltek a tanács­kozáson a termelési rendsze­rek. Ne iormalis, hanem al­kotó, a hozamot növelő legyen az együttműködés ezekkel a szervezetekkel. A mezőgazdasagi nagyüze­mek váljanak a falvak társa­dalmi bázisaivá. Jó példa erre Kocs, vagy Gyermely, ahol a falu minden irányú fejlődé­sének forrása a közős gazda­ság. S legalább ennyire lénye­ges — mutattak rá a felszó­lalók —, hogy az állami gaz­daságok, a szövetkezetek mű­ködjenek együtt a háztáji és kisegítő gazdaságokkal. Ilyen módon a tervgazdálkodást szolgálják az egyéni sertés- hizlalások, a nyúltenyésztők, a kiskerttulajdonosok. Sokat tehet ennek érdeké­ben a népfront, ha egyengeti a gondolat megértését. Elő­mozdítja a helyi áfészek, az élelmiszer- es z.öldségkereske- delmi állami vállalatok, vala­mint a kistermelők együtt­működését. E kapcsolatok ér­dekes vetülete Császáron ala­kult ki: a termelőszövetkezet segíti a háztáji és kisegítő gazdaságokat. Az itt dolgozok pedig kötelezettséget vállal­tak, hogy a csúcsmunkák idő­szakában a közös gazdasag rendelkezésére állnak. Szü­retkor például 500—600 má­zsa szőlőt szedtek le a tsz földjén a közös számára. Az ülés. napirendjén szere­pelt a tájékoztatás szervezeté­nek. hatásának elemzésé. Szükséges, mondotta ki a tes­tület, hogy még alaposabban ismerjük meg a lakosság vé­leményeit. A kérdésekre pedig gyorsabban, sokrétűbben vá­laszoljunk. Az elnökség jóvá­hagyta az SZMT-vel, a Vö­röskereszttel és a MESZÖV- vel tervezett együttműködés! programot. A tanácskozás Kroszner Lászlónak, a megyei bizottság elnökének zárszavá­val ért véget. A minőséiiért Jól felszerelt laboratórium áll a KKV almásfüzitői gyár« egysége rendelkezésére termékeik minőségének vizsgálatá­hoz. Képünkön Hollósi Jánosnc az olajok használat közbeni változásait vizsgálja az oxidáló-öregítő berendezésen Eredményes évet zártak a lakásfenntartó szövetkezetek Tanácskozott u MÉSZÖV elnöksége Szerdán ülést tartott Tatán, a MÉSZÖV elnöksége, * megvitatta a lakásfenntartó szövetkezetek házkezelési, karbantartási és felújítás: munkáját, valamint a továb­bi feladatokat. A megyénk­ben működő lakásfenntartó szövetkezetek — állapította meg az elnökség — az el­múlt évben tovább fejlődtek, a nagyobb szövetkezetek szervezeti leg megerősöd t ek munkájuk színvonala javult Eredményesen Látták el a. házkezeléssel, a karbantar­tással és az állagmegóvással kapcsolatos feladatokat. A szövetkezetek igazgatóságai mind nagyobb hozzáértéssel végzik munkájukat a tagság megelégedésére. Tavaly a ko­rábbinál kevesebb kifogást, panaszt jelentettek be a ta­gok a lakások üzemeltetésé­vel kapcsolatban. A műit év végén a me­gyénkben tevékenykedő hu­szonegy lakásfenntartó szö­vetkezet 235 lakóépületben 4751 Lakás üzemeltetéséről, karbantartásáról és felújító-' sáró! gondoskodott. Az egye­sülésekkel hat nagy szövet­kezet alakult, amelyek össze­sen 3942 tálcást kezelnek, az összes lakásszám 82 százalé­kát. E szövetkezetek a ház- kezelés szervezett ellátására gondnokságokat alakítottak főállású gazdasági vezetők, könyvelők házfelügyelők al­kalmazásával. A tizenöt kis lakásszövetkezet mindössze 809 lakást kezel. általában mellékfoglalkozású gazdaság- vezető és néhány házfelügye­lő közreműködésével. E kis szövetkezeteknél a házkezelé­si feladatok megszervezése az igazgatóságokra hárul, melyet gyakran csak sok utánjárás­sal tudnak megoldani. A lakásszövetkezetek a köz-, illetve küldöttgyűlések által meghatározott évi költ- ségvetés alapján gazdálkod­nak. a tagok által történő be­fizetés során képződő alapok­ból. A lakásfenntartók az elmúlt évben 6,7 millió fo­rintot 1 használtak fel üzeme­lésre és karbantartásra, s csaknem 1,7 millió forintot felújításra. A házkezelési munka javulását elősegítette, hegy jó együttműködés ala­kult ki a lakásfenntartó szö­vetkezetek és a számlavezető OTP-fiókok, illetve a szolgál­tató egységek között. A lakásfenntartók ma már huszonegy főállású és tizenöt mellékfoglalkozású, szakmai­lag jól képzett pénzügyi és számviteli dolgozót alkalmaz­nak. Javult az igazgatóságok irányító, a felügyelő bizottsá­gok ellenőrző munkája is. Három nagy szövetkezet — a tatabányai Teleki Gyula, a Dózsa, illetve a Turul — függetlenített főállású elnök irányít. A szövetkezetek — ahol erre a feltételek megterem­tődtek — hozzanak létre gondnokságokat, illetve al­kalmazzanak főállású ügyin­tézőket. A múlt évi csaknem 1.7 millió forint értékű hiba­elhárítási és karbantartási munkát a szövetkezetek saját karbantartó részlegeikkel, a Teleki Gyula Lakásfenntartó Szövetkezettel, illetve az in­gatlankezelő vállalatokkal végeztették el. A kisebb szö­vetkezetek mindezt saját tagjaikkal, szakemberekkel, illetve kisiparosokkal oldot-' ták meg. Az idén 1,8 millió forint értékű karbantartást tervez­tek a szövetkezetek. Megva­lósításának alapja, hogy a lakásfenntartók használják ki jobban a karbantartó társu­lásokból adódó lehetőségeket, fejlesszék saját karbantartó részlegeiket, s vegyék igény­be az IKV-t és a városgaz­dálkodási vállalatok gyors­javító kapacitását, illetve építőszövetkezeteket, és kis­iparosokat vegyenek igénybe. A lakásfenntartó szövetke­zetek az idén kétmillió forin­tot terveztek felújításra, ame'y megvalósítható. A fel­újítási munkák kivitelezője a tatabányai lakásfenntartó szövetkezet karbantartó rész­lege, -illetve a tatabányai és a komáromi építőipari szövet­kezet. Segíthetik e tervek megvalósítását a tatabányai és az oroszlányi IKV-val, va­lamint a tatai, a komáromi és az esztergomi városgazdál­kodási vállalattal kötött szer­ződések is.. A MÉSZÖV elnöksége ösz- szegezve a szövetkezetek munkáját, megállapította, hogy jól ellátták feladataikat.' A kisebb lakásfenntartók azonban sok gonddal, nehéz­séggel küszködtek. Ezért kü­lönösen fontos az Esztergom­ban működő kis szövetkeze­tek tagjait, vezetőit meggyőz­ni az egyesülésekben rejlő előnyökről eg lehetőségekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom