Dolgozók Lapja, 1979. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

1D79. Jannär SO., Sedd DOLGOZOK LAPJA 5 Vas megye ékszere Szombathelytől 14 kilomé­terre (dél-nyugatra) fekszik egy középkori település: Ják. A XIII. században épült ro­mán stílusú műemlék temp­lomát a Vas megyébe látogató turisták nem mulasztják / el felkeresni. A történelmi kör­nyezetben nyáron templomi hangversenyeket tartanak. Téli csendben Az értékes műemlék a román stílusú építészet legnevezete­sebb alkotásai közé tartozik Kiállítás: A KGST 30 éve A KGST-tagországok for­radalmi illetve munkásmoz­galmi múzeumai közös kiállí­táson mutatják be a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának történetét, szerepét, a szocialista országok gazda­sági, társadalmi fejlődésében. Magyarország sokféle do­kumentumot és tárgyat sora­koztat fel ezen a kiállításon. Részvételünket a más orszá­gok beli közös ipari objektu­mok létesítésében az uszty- ilimszki cellulózkombinát, a Vinnyica—Albertirea közötti 750 kilovoltos távvezeték ma­gyar építőinek fényképei, kitün­tetései, brigádzászlói bizonyít­ják. Az Ikarus gyár legújabb gyártmányainak modelljei, az ajkai, az inotai üzem termék- és alumíniummintái,, a Chi- noin gyógyszergyár termékei meggyőzik a látogatókat: Ma­gyarország sik/.resen szakoso­dott az autóbusz, híradástech­nikai eszközök, az alumínium- a gyógyszergyártás terén. A jubileumi tárlatot elő­ször a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeumában nyit­ják meg áprilisban, a KGST --első nyilvános ülésszakának 30- évfordulóján. Később a többi tagország'íővárosaiba 'is eljuttatják a gazdag anya­got. Autómosás, garázsépítő szövetkezet, fények és fényszórók Autóskullúra Esztergomban Fejlődő társasélet, növekvő szolgáltatások „Hol mossák kocsijukat Esz­tergomban az autósok? Egy. műszaki szakember 1905-ből származó Puch motorkerék­párt hoz rendbe . .. Száz gép­kocsiból kilencvermek helyte­lenül beállított a fényszóró­ja.” A Magyar Autóklub esz­tergomi szervezete a napokban megtartott közgyűlésének vi­tájából emeltünk ki néhány hangfoszlányt. A klubnak pillanatnyilag 1200 tagja van. A közgyűlésen az esztergomi Fürdő Szálló pálmatenmét zsúfolásig megtöltötték az ér­deklődők, sok százan voltak kíváncsiak a klub munkájára, véleményükkel hozzásegítet­ték a vezetőket ahhoz, hogy még hatékonyabban dolgozhas­sanak. A gépkocsitulajdonosok egyre jobban szükségét érzi k annak, hogy tagjai legyenek az autóklubnak. Nemcsak az esetlojjpi ^jiűszaki szolgáltatá­sok JwÉfcjfpár ez sem leki- csinyoSÍSBjr az adott esetben),- hanem a k»csi üzemeltetésétől az ápolásáig sokféle hasznos ismeretet szerezhetnek a klub összejövetelein. Az sem le­becsülendő, hogy a hasonló ér­deklődésű, elkötelezettségű embereknek szervezett kere­tet. lehetőséget adnak a kul­turált társaséletre. A közleke­dési morál, a helyes vezetési technika kifejlesztésére, ki­próbálására is lehetőséget kapnak a klub tagjai. Minden esetre.- az esztergomi és a do­rogi járás autósai hasznosnak, szükségesnek ítélik a klub munkáját. A szervezet tekinté­lye nerpesak a gépkocsiveze­tők között növekedett meg, egvre na°vobb a társadalmi súlya is; számos közlekedés- politikai döntés meghozatala előtt kikérik a véleményüket. Természetes, hogy egy em­ber elsősorban akkor érzi a segítség szükségét, ha bajban van. Olykor a legapróbb hiba megoldhatatlan, bosszúságot okoz: nem nyílik a kocsi ajta­ja. kimerült az akkumulátor. Nos. az esztergomi szervezet mint műszaki bázis is jelen­tős helyet foglal el; 1978-ban 3500 gépkocsin végeztek diag­nosztikai vizsgálatokat. javí­tást. Esztergomban különösen fontos a műszaki állomás mun­kájáról beszélni, hiszen kevés az autószerelő kisiparos, az •cy ed üli dorogi állami 'szerviz pedig nem győzi a munkál. Néhány vargabetű megtétele után (sokféle megoldással kí­sérleteitek : félműszakos sze­relő, ügyeletek, délutános au­tós inspekció) a naplókban ol­dották meg, hogy főállású autószerelője lesz a klubnak, aki a közlekedésbiztonsági di­agnosztikai vizsgálatokat el­végzi. Kisebb „futó” javítások­ra is lehetőség lesz a klub műhelyében. A klub tagjai soron kívül, kedvezményesen veheti : igénybe az autómentő szolgálatot. Négy oktatókocsival 1978- ban 400 tanuló, ült a klub ok­tatókocsijainak volánjához. Űgv látják, hogy fejleszteni kell az oktatóbázisukat, sok -a jelentkező, a tapasztalatok szerint eredményesen ~ oktat­nak az esztergomi szervezet­ben. Lassan kezdik már meg­szokni a környék gépkocsive­zetői, hogy hétvégeken, külö­nösen á turisztikai idényben, cirkáló „sárga angyal” vigyáz a járművekre. Az esztergomi ügyeletes kocsi évi 1200 óra szolgálatot teljesít. Sikerként könyvelhetjük el, hogy Esá- térgomban monstre autós de­monstrációk voltak. A hagyo­mányos nemzetközi .autóvete­rán találkozók számantartott események. Határainkon túl­ról is érkeznek érdeklődők a történelmi autómatuzsálemek légyottjára. \ közlekedés biz­tonságát szolgálja, hogy meg­rendezik a „Legügv,sebb gép­kocsivezető” vetélkedőt. A múlt évi hagyományteremtő versenyen ötvenen álltak rajt­hoz. Milyen eredménnyel? Esztergomból tizen utazhattak az országos döntőre,' ahol pél­dásan képviselték immár az autóskultúrában is jeleskedő városukat. A közgyűlés vitájában vala­ki megjegyezte: váljék még nyilvánosakba a klub munká­ja. ne csak szűkebb baráti kör tud ion a szervezet prog­ramjairól. eseményeiről. A beszélő szavait tetszésnyilvá­nítás követte, tehát hasonló igényük van a. klubtagoknak. Tovább kívánnak lépni; meg­teremtettek a lehetőséaét an­nak. hogy a művelődési köz­pont havi programfüzetében tájékoztathassak az érdeklő­dőket az autós eseményekről. Persze, a gépkocsivezetőkön is múlik, részt kívánnak-e ven­ni a klub munkájában. Az idegenforgalmi szakem­berek megfigyelése szerint egyre népszerűbb az autós tú­rizmus. Efféle igénnyel Esz­tergomban is találkoztunk. A klub titkárának beszámolóját követő vitában elhangzott, hogy szervezett kirándulások­ra, színházi estékre szívesen mennének az autósok. A Magyar Autóklub eszter­gomi szervezete hasznosnak találta, hogy a munka továb­bi javítása érdekében munka- bizottságokat hozzanak létre. Műszaki, sport, jogi, túra. pénzügyi, oktatási- és propa­ganda bizottságok kezdik el ezekben a napokban megújult erővel munkájukat. Reméljük, mielőbb megoldásokat talál­nak mindazokra a kérdésekre, amelyek gátlói a motorizáció fejlődésének. Cs. Nagy Lajos Miért kevés szakmunkástanuló 7 Utánpótlásgondok a KKV-nál A Komáromi Kőolajipari Vállalat egy az ország három hasonló jellegű ipari üzeme közül. ahol kőoiajfeldolgozó szakmunkásokat foglalkoztat­nak. s az egyetlen, ahol kép­zésük folyik. Évről évre, — s elsősorban megyénkben — csökken az e pályára jelentkezők száma. Ez adta az apropót gyári tájé­kozódásunknak. Kalauzunk, Fekete László, oktatási előadó, bevezetésként a következőket mondta el: Próbálkozásaink többnyire eredménytelenek ... — Jelenleg szakmunkás­gondjaink nincsenek, de ha nem történik szemléletbeli változás, a későbbi esztendők­ben bizony problémáink adód­hatnak. Igaz. vállalatunknál jelenleg? létszámcsökkentés van, de ez korántsem jelenti, hogy ne lenne szükségünk szakmunkásokra. Hogy miért vagyunk borúlátóak? A kő­olaj feldolgozó szakmunkásta­nulók elméleti, s gyakorlati képzése nálunk, valamint a komáromi 318. sz. szakmun­kásképzőben folyik. — egyedül az országban. Azaz itt képez­nek szakmunkásokat a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Ti­szai Kőolajipari Vállalat szá­mára, továbbá kőolajtermék­elosztó szakmunkásokat az ÁFOL részére. Az 1978—79-es tanévre megyénkből egyetlen fiatal kérte felvételét kőolaj- feldolgozó szakra. — Pedig igen sokat tettünk: eddig, s szeretnénk a jövőben is felkelteni a pályaválasztás előtt állók érdeklődését e szakma iránt. Szoros kaocso- latot alakítottunk ki a Pálya- választási Tanácsadó Intézet­tel. segítségükkel juttatjuk el a vállalatunk életéről készí­tett filmösszeállításunkat, kiadványunkat, az iskolákba. Ott vannak kéoviselőink a pályaválasztási szülői értekez­leteken is. Vállalatunk ifjúsá­gi bizottsága ugyancsak na­pirenden tartja a kérdést. A környező iskolák tanulói szá­mára kémia és vasipari szak­köröket szervezünk, — hasonló céllal. — A mi szakmánk 'feiméiet- igényes. tehát elsősorban 4-es és 5-ös rendű tanulókra lesz szükségünk. Hátrány, hogy három műszakba kell járni, de kedvezőek a kereseti lehe­tőségek. A kezdőfizetés két­ezer forint körül van. műszak­pótlékkal eléri a -háromezret. A képzés feltételei is kedve­zőek. Ideális kollégium — tornateremmel A vállalat területén találha­tó az 1975-ben. 34 millió fo­rintos költséggel épült, 180 férőhelyes kollégium. Tiszta­ság és rend fogad a tágas és otthonos hallban. Deák Bé­la, a kollégium igazgató-he­lyettese kalauzol az épületben. — Jelenleg mindössze a fé­rőhely felét foglalják el a -mi tanulóink. De hogy ne legyen 50 százalékos a helykihaszná­lás.. Komárom város középis­kolásai egy részének is mi biz­tosítunk szállást, és a szabad idő, tartalmas eltöltéséről is gondoskodunk. Megisrr.ei'kedünk a könyvtár­ral, a folyóiratolvasóval. Négy televízió szórakoztatja a fia­talokat. Megtudjuk, hogy a vállalat szakszervezeti házá­val kötött megállapodás ér- leimében számos színvonalas programon vesznek részt. Mű­ködik a kollégiumban újra a fotószakkör, üzemel a stúdió, s az elmaradhatatlan disco. A váúalat filmszínháza heti két alkaL.nmal hív filmvetí­tésre. s többen bekapcsolód­nak a Miki ifjúsági klub mun­ka 'ába. Hagyományos az első­sök bemutatkozása, no meg a télapó 1st is. Bepillantunk a tornaterem­be is. Ennek hallatán irigy­kedhetne több kollégista, ugyanis ilyen létesítménnyel csak kevés diákotthonban büszkélkedhetnek. — Itt rendezzük a házibaj­nokságokat, de a szervezett programok mellett minden fiatal itt edzhet, sportolhat, igényei szerint. A csapóajtón túl Mindössze egyetlen ajtón kell áthaladni, s máris a tan­laborok, műhelyek egyikénél állunk. A laboratóriumokban kémcsövek, vegyszerek fölé — körülbelül azonos arányban — lányok és fiúk hajolnak. Fiúk­ból lenne több jelentkezőre szükség, ugvanis a laborok te­lítettek. a te'vnelő üzemeké- férfiak kellenek. Kovács- és hegesztő tanműhely, továbbá audiovizuális oktatóterem mel­lett haladunk el. gyerekek hajolnak a munkadarabok fö­lé. Maioros Pál elsőéves kőolaj­termék-elosztó szakmunkásta­nuló az ÁFOR-hoz szerződött, tatabányai. — Erdész szerettem volna lenni, de ez a szgk nem in­dult. Választott hivatásomról 14 éves koromig semmit sem tud­tam. Felhívták rá a figyelme­met. érdeklődtem. s megtet­szett, Ügy érzem, jól választot­tam, sikerült a kollégiumi életbe is beilleszkednem. Nem is álmodtam, hogy ilyen' cso­dálatosan felszerelt, labora­tóriumban készülhetek. Simon István Szegedről ér­kezett, Palihoz hasonló szakot választott, benyomásai kedve­zőek. Váradi Margit másod­éves, egy Leninváros melletti kis községből jött Komárom­ba. — Nővérem nyomdokain já­rok. ő itt végzett, s kedvet csinált nekem a kőolaj feldol­gozó szakmához. Kedvencem a laborgyakorlat. Hogy miért kevés a jelentkező? Nem is­merik ezt a szakmát, vagy té­ves elképzeléseik vannak ró­la. Török Erzsébet latai, ugyan­csak másodéves. * — A pályaválasztási intézet­től kap.-.n végzés után az ödetet, s ezért halás vagyok. Szeretem, amit csinálok, társa­ságra is itt találtam. Az isko­lai KISZ-bizottság és a KISZ megvei bizottságának tagja vagyok. A végzett szakmunkás A MEO-laborban fiatal lány, az alig 23 esztendős Gulyás Mária csoportvezető irányítja a munkát. — 'Érettségi után ugyan­csak a pályaválasztási intézet javaslatára jelentkeztem szak­munkástanulónak. Másfél éves képzésünk alatt a fő tantárgy a kémia és a technológia volt. 197G-ban végeztem, azóta dol­gozom a laborban. Most ne­veztek ki csoportvezetővé, he­ten tevékenykednek az irányí­tásom alatt. Időközben techni- kusí minősítést szereztem. Há­rem szakban dolgozom. Ács­ról járok be, számomra egyik sem jelent gondot. Cso­portunk a Ki minek mesterit vetélkedőn harmadik lett. Je- .enleg a műszakpótlékkal 4530 forint a fizetésem. Marinával is beszélgettünk a szakmunkásutánpótlás gond­járól. Ö így nyilatkozott: — Szerintem is kevesen tud- ják^/milyen munka folyik itt. De aki ideiön. többnyire meg­találj-; a számítását. Ma már lányokkal, fiúkkal egyaránt sze-ződést kötnek. Marika többször is elmond­ta. jól érzi magát, s azt a bá­tornak tűnő ’ kijelentést *s megkockáztatta, hogv a KKV- ból szeretne nyugdíjba men­ni. Ottjárttunkkór egy édes­anya érkezett fiával, aki kő- ola jfeldo1 sózó szakmunkás! a- nulónak jelentkezett. Remé'he- tő. hogy az 1979—80-as tan­évben nem ő lesz az egyetlen megyei jelentkező... V. Román Marian Közgyűlést tartott a Jószerencsét Horgász Egyesület Fokozott figyelem a viz­es környezetvédelemre A tatabányai Jószerencsét Horgász Egyesület január 28- án tartotta idei közgyűlését, a Sportcsarnokban, amelyen számba vették az elmúlt évi eredményeket, meghatározták az 1979. évi feladatokat. A vezetőség beszámolóját Ko­vács József titkár terjesztette a nagy számban megjelent tagság elé. Az ú,i halászati törvény, amely 1979. január 1-en lépett életbe, hosszú távú feladatokat szabott meg a horgászegyesü­leteknek is — hangsúlyozta Kovács József. Az előkészítés már 1978-ban megkezdődött es emiatt átmeneti esztendő­nek is tekinthető. A meg.ve legnagyobb horgászegyesülete 1341 taggal, igen komolyan vette az új halászati törvény bevezetésének előkészítését, tudatosítását. Külön szakbi­zottságok alakultak, amelyek az oktatással, a környezetvé­delemmel is foglalkoztak töb­bek között. Érdekesség, hogy ami csak 1979-ben kőtelező, nuu 1978-oan alkalmazták, ét ez az új tagok felvételekor esedékes beszámoltatás, az úgynevezett minimum-vizsga a legszükségesebb horgászisme- retekből. A tavaly felvett 126 tag annak rendje-módja sze­rint le is vizsgázott, s amint várható volt, örültek is az új ismereteknek.- Az egyesületbeit- 1970 óta foglalkoznak szakterületként a víz- és környezetvédelem­mel. Ebből a szempontból elég izgalmas volt az 1978-as esz­tendő. A környei nevelőtóba mezőgazdasági vegyszer­szennyeződés került; a kör- nyebányai H-es tó mellett még mindig nem sikerült meg­szüntetni a szemétlerakó-tele­pet, amely mellesleg ..illegá­lis”; a síkvölgyi hidegvizű ta­vakon a biológiai egyensúly került veszélybe, a túlzott hí- nárosodás miatt; az erőmű hűtőtaván kémiai, biológiai szennyeződés volt, centiméte­res vastagságban jelent meg szinte máról holnapra egy zöld alga-lepedék. A vízvédelmi ri­adó következtében sikerüli a vízfelületet megtisztítani, s amint kiderült, a Környei Mezőgazdasági Kombinát csir­kenevelőjéből kikerült szeny- nyeződés okozta az algák ro­hamos elszaporodását, illetve pusztulását. A környezetvédelmi tevé­kenység részeként évente érté­kelik a tavak inellett lévő horgásztanyák tisztaságát, tet­szetősségét; az 197S-as év leg­szebb tanyája címét Belvári József nyerte el a bíráló bi­zottság véleménye szerint. Itt érdemel említést, hogy a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége Kiváló társadalmi munkáért címmel tüntette ki Szám Józsefet, a horgászegye- sület víz- és környezetvédel­mi-felelősét. Tovább növekedett 1978-ban az ellenőrzések száma is; míg 1976-ban még csak 410 ellen­őrzésre „futotta”, 1973-ban már 1800 felett volt: s hogy milyen a fegyelem, jelzi az is, hogy csupán 13 esetben ült össze a fegyelmi bizottság. A büntetések megoszlanak az írásbeli figyelmeztetéstől a ki­zárásig. de a „mérlegen" javít az is, hogy 3 esetben balatoni bejelentés miatt kellett fele­lősségre vonni a horgászt. A telepítés is rekordnak számít 1978-ban: az 1977-es 410 murvás öasztelepítévsel szemben 438 mázsa halat té ­tek a tavakba; . ebből 428 mázsa a ponty; 60 mázsa a nevelőtóba. 251 mázsa a hű­tőtóba került: a többi megosz­lik a környebányai és síkvöl­gyi tavak között. Az ér' ék meghaladja az egymillió fo­rintot. A fogási eredmények nem tekinthetők rossznak: 1153 le­adott fogási naplóból 94-ben nem volt halfogás bejegyezve, így is 26 kilogramm zsák­mány esik fejenként. A hűtő­tón 21 kilogramm a horgá­szok „átlagteljesítménye”. 1978-ban egy országos ki­tüntetésre is szert telt az egyesület, a Kiválóan gazdál­kodó címet nyerte el. Áz idén új horgászrend lé­pett eletbe — országosan. Eb­ből több szempontot figvo, lembe vettek a helyi horgász­rend kialakításánál; azt mondhatjuk, szigorúbb feltété-' lek között hódolhatnak ked­venc szabad idős soortjuknak a horgászok. Aki azonban a szabályokat betartja, változat­lanul jól szórakozhat a víz­parton. — wéc —

Next

/
Oldalképek
Tartalom