Dolgozók Lapja, 1978. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

4 DOLGOZÓK LAPJA 1978. szeptember 13., szerit» Színház a világ rr ELSŐ Fiaiul fotóművészek bemutatkozása a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban Ezekben a napokban nyit­------iák meg kapuikat a színházak — kezdődik a szezon. Hogy milyen lesz, az már bizonyos mértékben el­dőlt az előkészületek sorául, a műsortervek kidolgozásával, a szereposztással, új művé­szek szerződtetésével. De a döntés valójában a valóra váltott ígéretekre, a bemuta­tókra, a színházi produkciók­ra vár. S persze, a közönség­re is — igent mond-e az új tö­rekvésekre, magáénak érzi-e a most születő színházi pro­dukciókat. A budapesti színházak kö­zül számunkra elsősorban a Képszínház törekvései a leg­fontosabbak, hiszen megyénk színházikultúrája jelentős mértékben épül a néhai Dé­ryné vidéket járó szerepkörét átvállaló új színházira. De ér­demes és fontos figyelni a szomszéd megyénk színházai­ra is, hiszen a tatai, az orosz­lányi program részben a vi­déken működő társulatok köz­reműködésére épül. S most van kialakulóban a tatabányai Munltásszínház koncepciója is — s remélve, hogy a Népház átépítése a tavasara elkészül — új alapokra lehet építeni a megyeszékhely szinházkultú- ráját. A Népszínház szeptember 15-én, pénteken Józsefvárosi Színház néven kamairas.zínhá- zat nyit a Kulich Gyula té­ren — a Déryné egykori épü­letében. Shakespeare Rómeó és Júlia című darabját mu­tatják be itt Ruszt József ren­dezésében. Ez a darab ország­járó útra is indul. 29-én ugyanitt mutatják be Collodi: Pinokkió című művét, Csong­rádi Mária rendezésében. Ok­tóberben tartják Molnár Fe­renc Liliom című darabjának premierjét, a rendező Szigeti Károly. Novemberben kerül színire Jean Genet Cselédek című darabja, lglódi István rendezésében. A Várszínházban Brecht Egy fő az egy fő című darab­ját mutatják be szeptember 29-én. A rendező vendégmű­vész: Brigitte Soubeyrant. Többek között szerepel a da­rabban Tör öcsik Mari, lglódi István, Jordán Tamás, Jobba Gabi, Tolnai Miklós, Tordai Teri. Marlowe: Doktor Faustus című művét Ruszt József ren­dezi — s érdekesség, hogy a címszerepet a Népszínházhoz szerződött Gábor Miklós játsz­A világ legnagyobb könyv­múzeumának felépítéséről szü­letett döntés Moszkvában. A múzeum a Lenin Könyvtárban kap otthont. Anyagát több mint 100 ezer könyv alkotja majd. a szovjet hatalom első dekrétumait tartalmazó röp­lapoktól a legújabb díjnyer­tes kiadványokig. A múzeum sza. (Ez a produkció egyéb­ként szerepel a tatai színilázi programban is.) Az új programmal induló Nemzeti Színház bemutatói közül emeljük ki a legelsőt, Büchner Danton halála című darabját Székely Gábor ren­dezi, a címszereplő Kállai Fe­renc. A megyénkben is gyak­ran sízereplő Madách Színház­ban az örökké népszerű és időszerű Pygmalion kerül színire. Henry Higgins alakító­ja Huszti Péter lesz, míg Eli­za, a virágáruslány Kis Mari. Pearce-né Psota Irén, Picke­ring ezredes: Márkus László, Alfred Doolittle: Haumann Péter. A Madách Kamaraszínház­ban Gyárfás Miidós két egy- felvonásos drámáját — Utó- játék Aurioidészhez és Vadá­szat az erdészházban — pró­bálják. A bemutató napja: szeptember 23-a. A győri Kisfaludy Színház két bemutatót is tart ebben a hónapban. T. Williams: A vágy villamosa című színmű­vét Bozóky István rendezi. A szerenlők közt találjuk töb­bek közt: Tanay Bella. Hor­váth Ibolya. Hall István, Mes­ter János nevét. Szeptember 30-án népszerű mesejátékot mulat be a győri színház — Frank L. Baum: Óz, a nagy varázsló című mű­ve ikerül színre Vass Károly rendezésében. A megyénkben is vendég­szereplő veszprémi Petőfi Színház Molnár Ferenc szüle­tésének századik évfordulójá­ra Színház címmel az író há­rom egyfelvotnásosát — Elő­játék a Lear királyház. Mar­sall. Az ibolya '— mutatja be, Pethes György rendezésében. S érdekesség, hogy a kiváló erdélvi magyar író, Sütő And­rás Kain és Ábel című drá­máját — a Nemzeti Színház után — a. kecskeméti és a veszprémi színház is műsorára tűzte. A veszprémi produkció szerepel egyébként a tatai bér­letes programban. Az évad nyitányát jelző------- ----- tallózás persze c sak vázlatosan ad kénét az elkövetkező színházévadról — még a fő tendenciák bemuta­tására sem alkalmas. Sok részből áll össze az egész, amely várhatóan sokféle új élménnyel és gondolattal gaz­dagítja majd a nézőket. Leg­alábbis ezt reméljük. feladata közé tartozik többek közt, hogy áttekintést nyújt­son a könyvkiadás fejlődésé­ből. Külön részlegben helye­zik el a különleges kiadványo­kat: miniatűr könyveket, se­lyemlapokra kézzel varrott betűkkél írt különleges dara­bokat stb. A tárlat címe akár fe­nyegető is lehetne. Itt va­gyunk, együtt vagyunk, tud­juk mit akarunk célunk­tól eltántorítani minket egykönnyen most már nem lehet. Első. A cím akár men­tegetőzés is lehetne. Ez az első közös bemutatkozásunk, kérjük, vegyék ezt figyelem­be hiszen az első lépések min­dig nehézkeisek, bizonytala­nok. A cím, mint mindig, most is, utalhat erre, rávilágíthat arra,1 hiszen értelmezése eset­leges, szubjektív. Nem úgy a kiállított képanyag, amely egyértelmű és határozott. Üzenet. Üzenet például arról, hogy hazánkban még ma is több mint százezer fiatal él veszélyeztetett környezetben, hogy még napjainkban is so­kan szorulnak a társadalom perifériájára, hogy milyen az albérletbe járó fiatal, az éj­szakázó takarítónő, szövőnő, elfáradt táncosnő monoton életének néhány szürke pilla­nata. Az üzenet aztán szól arról is, hogy jól érezzük ma­gunkat, hogy jó f iatalnak len­ni, hogy Pesten élnek a leg­kedvesebb lányok, hogy vi­dám dolog, ha valakinek a szakmája a fényképezés. A képek előtt állva „furcsa mó­don”, de elhisszük, hogy az a világ, amit a kamera opti­kája objektiven rögzített, valóban a valóság és ez az ér­zés még akkor is töretlen, ha a képen piros virág nő a húsdaráló tölcsérében. Mert a gondolat, az értelem, az érze­lem játéka, ha valóban igaz, maga is valóság. Bennünk élő, bennünk munkálkodó ér­tékes felismeréssé érlelődő valóság. A körülöttünk lévő valóság elfogulatlan szemügy reve lek, értékelő, határozott állásfog­lalást .tükröző felmutatása — talán így lehetne egy mon­datban összefoglalni azt az összbenyomást, ami a tárlat megtekintése után bennünk lerakódik. Mindenképpen meg kell azonban említenünk Urban Tamás, Fejér Gábor és Sie­bent András egymással rokon szociofotó sorozatait, hiszen a tárlat alaphangját ezek a mű­vek adták. Dallas László és Stalter György játékos, ironi­záló felvételei talán a legere­detibb, legszellemesebb da­rabjai a kiállításnak, de el­lenpontként rögtön Balta András és Tímár Péter filo­zofáló, elvont mondanivalójú képei adódnak. Bállá András műveiről egy kicsit részletesebben is szól­nunk kell, hiszen ő volt az egyetlen olyan alkotó aki megyénkből, még pontosab­ban Esztergomból vitte a fo­tóit a Budavári Palotába. A tárlat nyitó képe az „Albérle­tem emlékére” címet viselő nagyméretű montázsképe, amely úgy tűnik, sűrítése, le­zárása annak a képi króniká­nak, amelyben Bállá saját, illetve a környezete életét pa­pírra rögzítette. Ez a hét­köznapi életet kutató képi témavilág még felcsillant a Borostyán Imre nyugdíjasról készített életképsorozaton, de amint azt a kiállított „Törté­net” és a „Fcnyképeszkedés” című művek is mutatják az idő-, illetve vele párhuzamo­san a szituációproblémák Bal­ia Andrást ma már sokkal jobban érdeklik. Meghökken­tő beidegződéseket robbantó „A pillanat” és a nyugtalan­ságot kétséggé fokozó ..Ablak” képek talán csak előkészítői voltak annak a szintézisnek, vagy inkább az első önma­gukban megálló alkotásoknak, amilyen pl. a „Fun!időelem­zés”, vagy a „Jelentésválto­zás” című alkotások. A fotó ezeken a lapokon már nem az ábrázolás, a megörökítés, az illusztráció jegyében funk­cionál, hanem a megjelenítés, a rámutatás, a kiemelés se­gítségével egy új. szuverén, az általa megteremtett szituáció sugallta gondolati élmény, fel­ismerés tartalmával igazolja önmaga létét, létrejöttének in­dokoltságát. Heuberger Róbert Rádió- és KOSSUTH RADIO 8.25 Chopin-ke ringok. 8.35 Labirintus. 9.10 Beszélni nehéz. 9.22 Liszt szimfonikus költeményéből. 10.05 Dokumentum.1 átéli. 10.43 Válaszolunk hallgatóinknak. 12.35 Tánczene. 13.20 Könyvszemle. 13.30 Verbunkosok. 13.59 Üj felvételeink. 14.08 Jean Christophe. 15.10 Fuvószene. 15.41 Két Lehár-nyitány. 16.10 Szimfonikus zene. 17.07 A környező világ. 17.32 Teresa Berganza, és Franco Core’.li énekel. 18.08 Brahms: Aitraipszódia. 19.15 Gondoláit. 20.55 Kis magyar néprajz. 21 00 Könnyűzene. 21.10 Adottságok, lehetősegek. 22.30 Jereb Ervin: Együtthamgzá- sok. 23.44 Haydn: A-dur vonósnégyes. 0.10 Táncdalokból. PETŐFI RAD1Ö 8.05 Népdalkórusok. 8.20 Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.33 Zenés játékokból. 9.30 Német nemzetiségek hagyományai. 10.00 Zenés műsor. 11.33 A Szabó család. 12.00 Könnyűzene. 12.33 Balettzene. 13.33 Két And er sen-mese. 14.00 Kettőtől ötig . . . 16.05 Zbrojovka Bmo-Ü, Dózsa BEK, FTC—FF Kalmar KEK. Bo. Honvéd—Ada- n as por UEFA Kupa labda­rúgó mérkőzés. 17.45 ötödik sebesség. 18.33. Farkas Ferenc: Furfangos diákok. 18.54 Zenéjét szerezte: Jule Styne. 19.29 Egy rádiós naplójából. 20.33 Kíváncsiak Klubja. 21.25: Népszerű dallamok. 22.33 Nóták. 23.10: Operetbrészletek. Textilképek Tatán, a Komárom megye! Művelődés! Központban Szenes Zsuzsa iparművész alkotásait láthatják az érdeklődők. A gazdag motívumkincsű textíliákból vonzó és érdekes kép tá­rul a látogatók elé az iparművész alkotó munkájáról. A ki­állítást a Lakástextil Vállalat és a művelődési központ ren­dezte — g — A világ legnagyobb könyvmúzeuma Harmat Endre: Gyilkosság Rt. (Dokumentumírás 16 részben) (2.) Szicíliától Chicagóig Mint már céloztunk rá. az amerikai gengszterszindikátus vizsgálatakor nagyon sokszor találkozunk olasz nevekkel. Ennek az az oka, hogy a föld­kerekség legnagyobb bűnözési monopóliuma az egyik legré­gibb és legjobban szervezett európai bűntársulatból, a szi­cíliai maffiából nőtt át Ameri­kába. Ahhoz, hogy megértsük Bolond Joe és társai szerveze­tét, érdemes egy pillantást vetnünk az eredeti maffiára. A szegénység szigete Története évszázadok ködébe nyúlik vissza. A maffia szó arab eredetű: menedékhelyet jelent. Először ugyanis még a XI. században tömörültek ilyen „menedék”-szervezetbe Szicília szaracén kisparasztjai a normann hódítók ellen. A maffia nem volt mindig az az ultrareakciós, az elnyomók és kizsákmányolok érdekeit kép­viselő bűnbanda, ami ma. Az 1820-as. 1340-es és 1866-os nagy dél-itáliai parasztfelkelé­seket ez a testület szervezte meg. Garibaldi híres vörösin- ges szabadságharcosai között sok maffiás harcolt halált megvető bátorsággal. A XIX. század vége felé azonban gyökeres fordulat állt be a szervezet jellegében. A íöldcsurak pénzzel és nyomas­sál beépültek a maffiába, majd teljesen kisajátították annak vezetését. A századfordulón a „tiszteletreméltó társaság”, ahogy Olaszországban keserű gúnnyal nevezik, már a pa­rasztok elnyomásának, a gró­fok és hercegek akaratának engedelmes eszköze volt. Tá­mogatta a fasizmus hatalomra- jutását, és ha valahol az olasz Délen politikai gyilkosságot követnek el egy-egy haladó személyiség ellen, csaknem bi­zonyosan a maffia áll a háttér­ben. Hatalmát a félfeudális ál­lapotok, a változatlanul ha­gyott óriásbirtokok és a pa­rasztság nyomora konzerválja. A „szegénység szigetéről” ál­landó a kivándorlás. Csak 1951 és 1961 között 400 ezer szicíliai — többségük munkaképes fér­fi — hagyta el szülőföldjét és telepedett le Észak-Olaszor- szágban, Nyugat-Németor- szágban vagy más európai álla- mokban, Ez azonban csak töre­dék az Egyesült Államokban élő sok millió olaszhoz és ezen belül a mintegy kétmillió szi­cíliaihoz képest. Velük települtek át a maffia „baktériumai” az Egyesült Ál­lamokba. Hamarosan bebizo­nyosodott, hogy az amerikai táptalajon ezek a „kórokozók” még sokkal gyorsabban szapo­rodnak, sokkal nagyobbra nö­vekednek és veszélyesebbek, mint odahaza, Szicíliában. 1919. január 16-án az amerikai kong­resszus törvényt hozott, amely szerint „az Egyesült Államok egész területén tilos a szeszes­italok gyártása, árusítása és szállítása'’. Bármilyen furcsán hangzik, ez a rendelet vezetett a világ legnagyobb gengszter­szervezetének megalakulásá­hoz. 1920. január elsején lépett életbe a híres prohibíció, a szesztilalom. A képviselők és szenátorok, akik megszavazták a törvényt, naivnak bizonyul­tak. Hamarosan kiderült, hogy az alkoholizmus problémáját nem lehet adminisztratív esz­közökkel megoldani — és ezer­szeresen nem lehet egy olyan társadalomban, mint az ame­rikai. Csizmaszárasok Azonnal megkezdődött a prohibíció tömeges kijátszása. Két új szó jelzi, milyen mére­tű volt ez a jelenség. Az egyik: moon-shiner, ami meglehető­sen szabad fordításban hold­fényben munkálkodót jelent. Ez arra utal, hogy éjszakán­ként. a hold fényénél farmok és városi lakások tízezreiben fortyogtak a szeszfőző rézüs­tök. A másik akkor született szó: bootlegger, vagyis csizma­száras. A feketén készült szesz egyik lassú, de aránylag biz­tonságos szállítási módja ugyanis az volt, hogy a férfiak magas csizmájuk szárába rej­tették a lapos — és a prohibí­ció után éppen ezért még la­posabbra gyártott — whiskys­üveget. Persze a gondosan felkészült rendőrség sem maradt tétlen az „alkoholháborúban”. Ezré­vel rombolták szét a leleplezett titkos szeszfőzdék berendezé­seit, „futószalagon” állították elő a tettenérteket. Ilyen kö­rülmények között fogant meg egy Giacomo Colossimo nevű férfiú fejében az a gondolat, hogy a szervezett bűnüldözés­sel a szervezett bűnt kell szem­beállítani. ... Giacomo, „amerikanizált” nevén Jim, alvilági becenevén „Big” (nagy) Jim, a szicíliai Palermóban született. A közel kétméteres hírhedt vagány már meglehetősen jómódú ember­nek számított Chicagóban, amikor a szesztilalom életbe­lépett. Jim néhány társával megszervezte a nyilvánosházak sajátos megadóztatását. A módszer akkor még viszonylag újnak számított, azóta az ame­rikai gengszterizmus mindmáig egyik leggyakoribb formája. Colossimo és még vagy egy tu­cat marcona külsejű szicíliai végigjárta a piros lámpás há­zakat, és rendszeresen havi juttatás ellenében „védelmet” kínált. Eleinte persze csaknem minden tulajdonos kidobta az arcátlan látogatókat. Amikor azonban álarcosok dúlták szét a helyiségeket, ismeretlen ere­detű tűzvészek okoztak óriási károkat, Chicagó-szerte kez­dett elterjedni a hír, hogy nem szabad könnyelműen vissza­utasítani Colossimóék „nagy­lelkű védelmi ajánlatát”. Egész körzetek voltak, ahol minden éjjeli pillangó két- dolláros esetenkénti béréből egy dollár húsz cent sápot volt kénytelen leadni az amerikai maffia e korai ősének. (Következik: Al Capone a színre lép). A budapesti Művészeti Hetek égjük kiemelkedő eseményé­nek ígérkezik a Mojszejev- együttes magyarországi ven­dégszereplése. A világhírű együttes 10 év után látogat is­mét hazánkba, fellépése azon­ban csak egyetlen momentuma hazánk és a Szovjetunió évről évre bővülő, sokszínű, gazdag kulturális együttműködésé­nek. Évente A 8—20 orosz és szov­jet művet mutatnak be szín­házaink, s csak az elmúlt év­adban 30 magyar darabot ját­szottak a szovjet színházak. Filmforgalmazási szakembere­ink évről évre átlagosan 30 szovjet filmet vesznek át, a szovjet mozikban pedig csak­nem-minden második magyar filmet megtekintheti a közön­ség. A fordításban megjelenő szépirodalmi, politikai, törté­nelmi és más munkákat is fi­gyelembe véve, ma kétszer annyi szovjet alkotást ismer­het meg a magyar, illetve ma­gyar alkotást a szovjet közön­ség, mint egy évtizeddel ez­előtt. tv-müsor 3. MŰSOR 14.03: Magyar kamarazene. 14.33: Készletek Verdi-operából. 13.4)0 : Magyar i ro dalmi A rcképcsa rr, ok. 16.03: Kamarazene. 17.50: Meditáció. 18.05: Mag-nósok fi gyeiern ! 13.50: Rózsavölgyi Márk: Első magyar társastánc. 10.00: Katedra. 10.33: Mozart-m ű vek. 20.31: Sosztakovics: Az orr. Opera. 22.18: XJj lemezünk. BUDAPESTI TV 7.50: Tévétorna. (Ism.) (Színes)^ 8.05: Iskoiaibévé. 8.2S: Ember és Föld. (Ism.) (Színes). 8.55: Érdekes állatkertek. (Ism.) 9.20: Gazdag ember, szegény ember. 11. rész. (Ism.) (Színes). 10.05: Delta, (tóm.) 10.30: Hétvége. 15.25: Iskolatévé. (Isam.) 15.48: Hírek. 15.55: Zbrojovka Brno—Ű. Dózsa» Bajnokcsapatok Európa- Kupája. (Színes). 17.50: Egészségünkért! 18.00: Tízen Tubák Társasága. 18.40: Szépen, jól magyárul. 19.05: Esti mese. 19.20: Tévétoma. (Színess). 10..*>0: Tv-híradó. 20,00: Viszontlátásra, drága. Té* véjáték. (Színes). 21.35: M agya rósz á g—C sei í sz lóvá- kia. Atlétikai verseny. 23.00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Tut-Anck-Amon Egyipto­ma. Xlll/i. rész. (Ism.) (Színes). ao.30: Beszélgetés Lord Balogh Tamással. 21.10: Tv-híradó 2. 21.35: Juharlevél. Francia filmso« rozait. XIII ll. rész. POZSONYI TV 8.45: Hírek. n.oo: Iskolatévé. (SZ). 9.:w): Gyermekműsor. 10.00: Iskolatévé. 10.20: Az ég velem van. (SZ). 1150: Hírek. 14.35: Hírek. 14.50: Iskolatévé. 15.25: Kelet-szlovákiai híradó. - 15.55: Zbrojovka Brno—Újpesti Dózsa. BEK-mérkőzés. 17.55: Autós magazin. 18.25: Portréfilm. 18.40: Esti mese. (SZ). 18.50: Idő járás jelentés. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Dukla Praha—Lanerossi Vi­cenza labdarúgó UEFA Ku­pa. (SZ). 21.20: A rendőrség nyomoz. (SZ),’ 21.30: Tv-híradó. 22.00: Elfújta a szél. 2. rész. (SZ),’ 2. MŰSOR 17.25: Hírek. 17.50: A SZISZ politikai tanfolya­ma. 18.20: A mai NDK. (SZ). 18.45: Tévétorna. (SZ). 19.00: A nő — Tévésorozat. (SZ); 19.30: A gyűlölet áldozata. (SZ), 21.00: Zenés műsor. (SZ). 21.35: Tudomány, technika. 22.00: Hírek. (SZ). BECSI TV 9.00: Kicsinyek műsora. 10.00: Iskolatelevízió. 10.30: Ezen a nyáron történt. ÚT.00: Bábjáték. 17.55: .Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Egy férfi a házból. 18.30: Mr. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Filmvígjáték. 21.55: Hírek. U. PROGRAM 18.00: Francia nyelvlecke. 19.00: Európa a XX. szpáaadban, 30.00: Teleobj ektív. 20.50: Esernyővel, kedvességgel. (6.) 21.10: Tv-híradó. 22.15; Filmbarátok tnüaoge.

Next

/
Oldalképek
Tartalom