Dolgozók Lapja, 1978. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

iSIM, szeptember Í3.. szerda DOLGOZOK LAPJA 5 As egészség védelmében, a fokozásáért Műszaki hónap munkavédelmi hónap A HAGYOMÁNYOKNAK megfelelően megyénkben ok­tóberben ismét megrendezik a műszaki hónapot. Külön üdvö­zölhető a szervezőknek és a rendezőknek az az elhatározá­sa, hogy a műszaki hónapban legyen a munkavédelmi hó­nap is. A műszaki és a mun­kavédelmi tennivalókat nem lehet elválasztani egymástól. Társadalmunkban nincs és nem is lehet műszaki folya­mat munkavédelem nélkül ugyanúgy, mint ahogy nem beszélhetünk munkavédelem­ről önmagában műszaki, gaz­dásági tevékenj'ség nélkül. A műszaki munka szükségszerű velejárója a munkavédelem. Már a beruházások tervezése­kor együtt indulnak el, de a legbonyolultabb, vagy legegy­szerűbb technológiai folyamat végzése közben is együtt kell maradniok. Októberben, a rendezvény­sorozatban szeretnénk ki­emelten sokat foglalkozni a munkavédelem fejlesztésével, a munkakörülmények javítá­sával, a dolgozók egészségé­nek és testi épségének védel­mével. Ennek egyik fő felté­tele, a fejlett szinten és fe­gyelmezetten végzett műszaki folyamat. A műszaki-gazdasá­gi vezetőkkel konzultációkat .tervezünk a munkavédelem­ben tapasztalható hiányossá­gokról és a felszámolásukra alkotott tervekről. A mezőgazdasági szakembe­reknek elméleti és gyakorlati segítséget kívánunk adni a gépek felkészítésének módjá­ról, hogy biztonságosan dol­gozhassanak velük. A mun­kások elméleti és gyakorla­ti oktatásának megszervezésé­hez, az üzemen belüli és a külső anyagmozgatás megold Számítani kell az aktivistákra! Az SZMT titkársági ülésen tárgyalta az üzemi balesetek első félévi alakulását és meg­állapították, hogy az eltelt egy év alatt kedvezőtlenül vál­tozott a helyzet. Sok volt a halálos és a súlyos sérülés, ez pedig arra figyelmeztet, hogy nagyobb figyelmet kell fordí­tani a megelőző munkára. A titkárság az értékelés után úgy foglalt állást, hogy a felügyeleti szervek hatáso­sabb ellenőrzésére is szükség van. Ennek segítése érdeké­ben az SZMT folyamatosan tájékoztatja őket a vállalatok biztonsági helyzetéről. A helyi megelőző tevékenységben pe­dig az eddiginél nagyobb mér­tékben kell igénybe venni az aktivistákat és feladatokkal kell megbízni őket. A szak- szervezeti mozgalom módsze­reivel is hozzá kell járulni a balesetek számának csökkené­séhez. dásához is segítséget szeret­nénk adni. A munkavédelmi helyzet javítása érdekében rpinden szinten erősíteni kell a biz­tonsági fegyelmet. Erre ösztö­nözzük a vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetőit is. SZÜKSÉGESNEK tartjuk a vállalati munkavédelmi sza­bályzatok felülvizsgálatát és korszerűsítését. Bele kell fog­lalni a vezetők munkavédelmi feladatait és a végrehajtás számonkéréséről sem szabad megfeledkezni. Értékeljék az üzemi balesetek alakulását és ha szükséges, tegyenek intéz­kedéseket a helyzet javításá­ra. Az ismeretterjesztés érde­kében használják fel a ren­delkezésre álló szemléltető eszközöket, munkavédelmi plakátokat és filmeket, mu­tassák be a védőeszközöket, és felszereléseket. Eredményes lehet a munkavédelmi vetél­kedők szervezése is. Természetesen nem lehet mindezt kampányszerűen, csak a műszaki és munkavédelmi hónapon megoldani. A várt eredmény csak akkor érhető el, ha az üzemek és vállala­tok vezetői a gazdaságosan, jó minőségben előállítható termékek mellett törődnek a dolgozók biztonságával is. A műszaki gazdasági vezető a dolgozó érdekében legyen kö­vetkezetesen szigorú min­dennemű fegyelmezetlenséggel szemben. Ahol a munkafegye­lem nem felel meg a követel­ményeknek, ott sok a baleset és baj van a termelés minő­ségével, mennyiségével vala­mint a gazdaságossággal is. Minden vezetőtől elvárható, hogy tevékenysége szerves részének tekintse a munkavé­delmet és tegyen meg min­den tőle telhetőt annak érde­kében, hogy az irányítása alá tartozó munkahelyeken bal­esetmentesen, fegyelmezett termelés folyjék. Ezt követeli meg a megyei baleseti hely­zet is, amely ebben az évben igen kedvezőtlenül alakult. A MUNKAVÉDELMI hónap célkitűzése adott, meg keli állítani a súlyos és halálos üzemi balesetek mennyiségi növekedését. Ha ehhez si­kerül hozzájárulni, a munka- védelmi hónap eredményesen szolgálja a műszaki hónap le­bonyolítását. Thüringer Ferenc SZMT munkavédelmi i osztály vezetője HÍREK Az SZMT munkavédelmi felügyelője még januárban közbelépett, hogy a környei általános iskola C, D. és F je­lű épületeiben szüntessék be a tanítást. Az épületek ugyan­is életveszélyessé váltak és az összedőlés veszélye fenyege­tett. A tatabányai városi ta­nács gyors segítségének kö­szönhető, . hogy sikerült meg­szüntetni az életveszélyes ál­lapotot és szeptemberben már — jóllehet a korábbinál kevesebb tanteremben —■■ a C. D és E épületekben is meg­kezdték a tanítást. ★ A nyár folyamán több he­lyen ellenőrizték a tanulók szünidei foglalkoztatását és a munkavédelmi felügyelők megállapíthatták, hogy az elő­ző évekhez viszonyítva fejlő­dés tapasztalható. Néhány visszásságot és hiányosságot viszont most is találtak. Több vállalatnál munkavállalói en­gedély nélkül foglalkoztattak fiatalokat és arra is volt pél­da. hogy 14 éven alulival lé­tesítettek munkaviszonyt. Kilenc csapat részvételével munkavédelmi vetélkedőt tartottak a Kristály Vendég­látó Vállalatnál. A két i első helyezett jogosult arra, hogy induljon a KPVDSZ megye­bizottsága által szervezett szeptember 26-i megyei dön­tőn. A balesetmentes munkahely Munkavédelem az autószervizben A gépkocsiról egyértelműen bizonyított veszélyes az üzem­ben tartásuk. Nem kevésbé veszélyes a gépkocsijavító­műhely, adott esetben az autó­szerviz. Az AFIT IX. tatabányai" üzemegységében az idei bal­eseti helyzetről érdeklődtünk, s meglepően jó eredmé­nyekről érdeklődtünk s meg­lepően jó eredményekről hal­lottunk. Az idén még nem volt üze­mi baleset. Korábban évente 3-6 között volt sérüléssel já­ró üzemi balesetek száma, de súlyos sérülésekre nem is em­lékeznek a vezetők. Ezekből a mondatokból- azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a munkavédelem ered­ményes, jó. Amikor ennek a részletezését kérjük az üzem­vezetőtől, Varga Mihály több intézkedést felsorol: — Előírás, hogy a belépő új ember egyedül nem dolgozhat. Egy régi, tapasztalt szerelő mellé osztjuk be, ennek nem­csak szakmai, munkavédelmi vonatkozásai is vannak. Az idén például legalább huszon­öt új dolgozónk van, a leg­többjük fiatal. Azt is mond­hatjuk, hogy szinte a csodával határos, hogy még apróbb sé­rülés sem volt. Viszont ha hozzátesszük, hogy rendszeres a munkavédelmi oktatás, az ellenőrzés, akkor érthető a helyzet. — Negyedévenként van az AFIT-nál munkavédelmi és egészségügyi szemle, ezen a vállalat igazgatója vagy fő­mérnöké is 'részt vesz. Bár-: „leko­mát, széles mosollyal pogja” az asztal sarkán: — A szabályzat betartását szigorúan megköveteljük, de 'szerencsénk is van. Jutalmat ínilyén apró hiányosságot ész—>is kaptam, amiért az idén még lelnek a szemlén, azt jegyző­könyvben rögzítik és rövid határidőket adnak a meg­szüntetésre. Akárhogyan is nézzük, ve­szélyforrás bőségesen akad a műhelyekben. Dolgoznak kala­páccsal, köszörűvel, fúrógép­pel, hegesztőapparáttal. s ki tudja felsorolni, mi minden­nel. Korábban a karosszéria- elemek szállítása, mozgatása során fordultak elő sérülések. Ma már targoncával dolgoz­hatnak, ez sokat csökkentett a veszélyhelyzeten. Fokozott fi­gyelem szükséges a fődarabok mozgatásánál, kiemelésénél is. A tmk-s dolgozók feladata, hogy állandóan ellenőrizzék a berendezések állapotát a biz­tonsági, védelmi felszerelések meglétét használatát. A munkavédelmi költségek — amelyek nem beruházás- jellegűek — 1977-ben 79 ezer forintot tettek ki, évente 80-100 ezer forint körül le­het számítani ezeket a kiadá­sokat, ebben benne vannak a védőételek és -italok is. Bálint János művezető a műhelybizottság részéről az üzem munkavédelmi felügye­lője. Amikor meghallja a fe­nem volt semmilyen baleset. Szerepet játszik a jó eredmé- nj'ekben a vállalati rendszeres szemle, valamint az SZMT munkavédelmi felügyelőjének ugyancsak rendszeres látoga­tása. Az üzemvezető még hozzá­teszi ! — Igyekszünk a vállalat töb­bi üzemegységében történt balesetekből tanulságokat le­vonni; a tájékoztatót rend­szeresen megkapjuk, helyzet- elemzéssel, a veszélyforrás el­hárítására tett intézkedések leírásával... Bízunk abban, hogy a jövőben is eredményes lesz üzemegységünkben a munkavédelmi tevékenység. w. v. Munkavédelem - embervédelem is üzemi baleseti statisz­tikák mindig lehangoló olvasmányok. Július 31-ig 240 halálos baleset volt; a tavalyi év azonos időszaká­ban 198. Tavaly az első hét hónapban 25 tömeges baleset történt, az idén viszont 39. A súlyos, csonkulásos sérülések száma pedig pontosan a két­szerese a tavalyinak. Különö­sen a mezőgazdaságban súlyos­bodott a helyzet. A termelőszö­vetkezetekben és állami gaz­daságokban 90-en haltak meg üzemi baleset következtében. A statisztikai adatokból az világlik ki. hogy megtorpant az a hét-nyolc éve tartó folya­mat. amelyben — ha lassan is — fokozatosan csökkent a bal­esetek száma. Az illetékes szervek — minisztériumok, szakszervezetek — az elmúlt néhány hónapban felfigyeltek erre a jelenségre, s több ága­zatban is vizsgálatokat indítot­tak . az okok kiderítésére, a megfelelő intézkedések kidol­gozására és bevezetésére. A vélemények egybehangza- iyen úgy próbálják nak abban, hogy újra erősödő­ben van a termelés és a mun­kavédelem. szempontjait szem­beállító szemlélet. A gazdasági vezetők sok helyen úgy siette­tik az exportot, a határidőket, a műszaki fejlesztést, hogy közben a munkavédelmi teen­dők elvégzésére már nemigen hagynak elég időt, pénzt és energiát. A baleseti helyzet súlyos­bodásának okai közé tartozik az is. hogy helyenként a mun­kavédelem nem tud lépést tar­tani a műszaki, technikai ha­ladással. Néha azért, mert az új beruházások, fejlesztések tervezésekor, megvalósításakor rosszul értelmezett takarékos­ságból éppen azokból a költ­ségekből faragnak le, amelyek; a biztonságot szolgálják, il­letve azért, mert szaktudás­ban, szemléletben nem tudják nyomon követni a fejlődést. Vannak olyan vélemények is, hogy a szabályok egy ré­szét tulajdonképpen meg sem lehet tartani, mégpedig két okból: először azért, mert túl sok a rendelkezés, másrészt pedig azért, mert a szabályod egy része fölött már eljárt az idő. Ezek az okok és érvek vala­miképpen összefüggésben áll­nak a fejlődéssel. Hiszen a vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben támasztott követel­mények állandó emelkedése miatt erősödik fel időnként és helyenként az úgynevezett „terrneléscentrikus szemlélet”, amely rosszalló értelemben azt fejezi ki, hogy a gazdasági vezetők és maguk a dolgozók is elfeledkeznek sok fontos do­logról, egyebek közt a bizton­ságról is. Fíosszú évek tapasz­talatai azt mutatják, hogy fo­kozottabb felelősségre vonással, a munlcavédelmi propaganda fokozásával, jobb meggyőzés­sel háttérbe lehet szorítani a káros szemléleteket. Erre van szükség most is, jobban, mint korábban. Ma már a i tervezők, a beru­házók és a kivitelezők is egyre inkább felismerik, hogy a korszerű technika fokozott biz­tonságot követel. E felismerés­ben nagy szerepet játszott és játszik ma is a munkavédelmi felügyelők, szakemberek szi­gorúsága, s az, hogy egyre ke­vésbé engednek működni olyan üzemeket, gépeket, ame­lyek nem felelnek meg az elő­írásoknak. Ebből, természete­sen sok vita. származik, külön­féle érdekek csapnak össze. A súrlódásokat egyre több he­elkerülni, hogy a munkavédelmisek részt vesznek a beruházások előké­szítésében. tervezésében. fi­gyelemmel kísérik a kivitele­zést és menet közben teszik meg észrevételeiket. Való igaz. hogy a munkavé­delmi szabályok egy része el­avult. Ezért most a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa az érdekelt szervekkel együttmű­ködve megkezdte a munkavé­delmi szabályok korszerűsíté­sét. A szabálytervézet 1979-re készül el. Kialakításánál arra törekszenek, hogy rugalmas és egyértelmű követelményeket tartalmazzon, biztosítsa a he-- lyi megoldások, kezdeménye­zések lehetőségét, könnyítse meg az irányítást,, a végrehaj­tást és-az ellenőrzést, határoz­za meg a vezetők felelőssége', biztosítsa a szakszervezetek jog- és hatáskörének érvénye­sülését. Ágazati jogszabályok, szabványok, vállalati munka- védelmi szabályok, technoló­giai. műveleti és génkezelési utasítások készülnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a ma még érvényben lévő szabályo­kat nem kell megtartani azon az alapon, hogy úgyis megvál­toznak. »/ szabályok is csak ak­_________kor lehetnek majd i gazán hatékonyak, ha betar­tásukat az emberek védelme­ként, a termelés alapvető fel­tételeként fogják fel. Karcagi László Társaink épségére is ügyelni kell! Déli tizenkét óra. A tatabá­nyai Jubileum étteremben a napi forgalom csúcsideje. Fél- tizenkettőtől délután fél há­romig ezer-ezerötszáz személy étkezik itt, megfeszített mun­kát adva a konyha dolgozói­nak. Négy szakács, három se­gítő és öt szakmunkástanuló szorgoskodik ezekben az órák­ban. A konyha veszélyes üzem. Mit tesznek a veszélyek csök­kentéséért? — kérdeztük a munkavédelmi megbízottat, Kovács Lajosáét, aki egyben a Jubileum vendéglátó kombinát egyik helyettes vezetője is. — A konyhában az utóbbi Időben szinte a minimumra csökkentek a baleseti veszély- források. Korábban több sú­lyos sérülés történt nálunk, fees bői eredő bokaficam, kéz­törés, sőt egy ízben bordatörés is. Tavaly tavasszal azonban vállalatunk jelentős összeget költött arra, hogy a konyhában elejét vegye a baleseteknek. Kicserélték a csúszós mozaik­padozatot, helyette csúszás- gátló metlachi padozatot rak­tak le. Azóta a konyhában nem volt egyetlen elcsúszásból ere­dő baleset sem. Sikerült spe­ciális kismamacipőt is besze­rezni a dolgozóknak, amelyet hat hónapra kapnak. A cipőnek nem csúszik a talpa. Persze ez a balesetmentes munkavégzésnek csak az egyik oldala. Sok múlik a dolgozó­kon is. Már azzal is megelőz­hetnek egy-egy balesetet, ha az edényből kifröccsent forró zsírt nyomban feltörlik^ vagy ned­ves ruhával markolják meg a meleg edénv füleket. Ez a nagy hajtás miatt gyakran nem könnyű, elég egy óvatlan pilla­nat, és megtörténik a baj. — Minden hónap első heté­ben — folytatta Kovács La- josné — munkavédelmi okta­tást tartunk. Ezekről jegyző­könyvek készülnek. Az oktatá­sok témája kiterjed a vendég­látós munka minden területé­re. Foglalkozunk a gázpalac­kok, mosogatógépek, különféle elektromos gépek helyes hasz­nálatával. kezelésével. Apró­ságnak tűnik, de a megrepedt vagy kicsorbult poharakat, edényeket azonnal ki kell von­ni a forgalomból. A késekkel való helyes bánásmódra is mindig felhívjuk a dolgozóink figyelmét. Sokan dolgozunk együtt — közel százan — nem­csak a magunk, hanem társa­ink testi épségére is ügyelnünk kell. Másképpen nem előzhet­jük meg a baleseteket, ZAJ ÉS EMBER Egyik leggyakrabban han­goztatott téma napjainkban a ma emberét érő zajártalom. Fület sértő hangok kísérik a munkánkat, nem tágítanak mellőlünk az utcán, a lépcső- házban és utánunk lopóznak otthonunk falai közé. A téli hideg, a kánikula, a fény elől elrejtőzhetünk, de a zaj kevés akadályt tart tiszteletben. A fonás elöl elzárkózni nem mindig adatik meg. Nem búj­hat paraván mögé például a lernezegyengető, a fúrógép kezelője, nem zárhatja el magát kény árkereső eszközé­től a cérnázó, az orsózó, de még a takarítónő sem, aki a gé­pek környékét, az üzemcsar­nokot tartja rendben. A Magyar Gyapjúfonó tata­bányai üzemében tavasszal mérték a zajszántet. Kilenc­venöt és 105 decibel közötti értékekkel találkoztak a KÖ­JÁL szakemberei. A telepve­zető azonnali intézkedésként, bevezették a zajvédő vatta használatát. Utunkon ennek célszerűségéről, illetve hasz­náról próbáltunk meggyőződ­ni. Egri Vera, a telep vezetője készségesen beszámolt a ta­pasztalatokról. Arról, mennyi­re nehéz meggyőzni az embe­reket, hogy a zajvédő eszköz saját egészségük megóvását szolgálja. A fegyelmezett munkások tervszerűen hozzá­szoktatják magukat, mások azonban az első próbálkozás után felhagynak a használatá­val. A seövőelőkészítő üzemben már Nagy János művezető ka­lauzol a legzajosabb masiná­hoz. Az új cérnázógépnél Pálfi Béláné keres mentséget a hosszú türelmi időre. — Akár hiszi, akár nem, en­gem nem zavar ez a zaj. Az mái- sokkal inkább idegesít, ha megváltozik a gép hangja, ha más fordulaton megy, mint ahogy az ideális lenne. A vattát? Kipróbáltam, igen. Azóta is mindig nálam van. de az az igazság, hogy nagyon nehezen viselem el. Hossz a közérzetem tőle. és nem tu­dok szól. érteni a társaimmal. Benyöcs Józsefné örömmel fogadta és él is a lehetőség­gel. ö ugyan nem a cérnázógép­nél dolgozik, de a zajból az orsózó sorra is bőségesen jut. — Tizenegy esztendeje dol­gozom itt. Fárasztó volt min­dig ez a hangzavar. A vatta jótékonyan megszűri az erős zajt. Mindössze két műszak kellett hozzá, hogv megszok­jam, Sokkal kisebb így az iá­igénybevétel. csökkenti a radtságérzetet... A falakon mindenütt ott a felirat: Használjon zajvédő vattát! Beszerezhető a műve­zetőnél. Talán a fiatalabbak köny- nvebben alkalmazkodnak minden újhoz — támad föl bennem a gondolat. Nagy Já­nos a fejét rázza. — Nem függ ez sem a kor­tól, sem a gyakorlattól. Az egyéni érzékenység a mérva­dó. Bosnyákovits Rudolfné négy éve dolgozik a szövőelő- készítőben, , nem is egészen fiatal már, mégis első perctől fogva lelkes híve az egyéni védőeszköznek. Kanyó Pálné hagyományos cérnázógépen keresi a kenye­rét. A Textinta zaja szinte összeioppantja az ' edzetlen dobhártyát. A cérnázónő fel sem veszi aiz egészet. — Nem is. hallom a csatto­gást. Csak a scrokatlain zajokra ügyelek. A vattát azért kipró­báltam, de szédültem tőle. Lehet, hogy majd megszo­kom ... A saövőüzem is zajos. Ár­talmáról mindenki tud. Véde­kezni nem könnyű ellene, de nem lehetetlen. Csak a tudat­nak kell elju teli a mcgielciä lakra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom