Dolgozók Lapja, 1978. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

2 DOLGOZOK LAPJA 1978. szeptember 1.', péntek Gazdasági bojkott Kétélű fegyver Diszkriminációs intézkedések technika átadását”. Hasonló A terv, hogy az amerikai kormány Franciaországot, Nagy-Britanniát, az NSZK-t és Japánt is bevonja a Szov­jetunió ellen hozott újabb diszkriminációs intézkedések végrehajtásába, szemlátomást nem úgy valósul meg, ahogy azt Washingtonban elképzel­ték. A francia külügyminisz­térium hivatalos képviselője útján máris közölte: „Francia- ország egyáltalán nem rendeli elá politikai megfontolásoknak a polgári célokat szolgáló reagálásról érkezett hír a nyu­gatnémet fővárosból is. Bruno Friedrich, a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának alelnöke a kérdést kommentál- •va kijelentette: „Ha a nyu­gatnémet kormány engedett volna az amerikai követelés­nek, úgy azt a hosszú távú gazdasági megállapodást sér­tette volna meg, amelyet Leo- nyid Brezsnyev bonni látoga­tásakor aláírtak.” Példátlan események Az amerikai kormányzat diszkriminációs intézkedései, amelyekhez most csatlakozás­ra szólította fel politikai szö­vetségeseit, az elmúlt másfél hónap során, röviddel azután született, hogy maga Carter kijelentette: az Egyesült Ál­lamok nem kívánja külpoliti­kai fegyverként felhasználni a kereskedelmet. Aztán első lé­pésként hatálytalanított egy szerződést, amelynek értelmé­ben az USA több mint hat­millió dollár értékben számí­tógépeket szállított volna a TASZSZ szovjet hírügynökség számára. Ugyanaznap a kor­mány külön engedélyéhez kö­tötte az amerikai olaj- és íöldgázkutató berendezések el­adását a Szovjetuniónak. Ké­sőbb megakadályozták kél magas rangú amerikai küldött­ség moszkvai látogatását, Washingtonban azt is közöl­ték, hogy a minimumra csök­kentik a hivatalos kapcsolato­kat a Szovjetunióval. Az enyhülés történetében példátlan események ezek — hangsúlyozzák a megfigyelők Carter lépéseit kommentálva. Veszélyesek, mert felelőtlenül a nemzetközi enyhülés ügyét teszik kockára. S ami szinte abszurdum — állapítják meg sokan —, mindez azért tör­tént, mert az amerikai elnök saját személye elleni támadás­nak tekinti, hogy a Szovjet­unióban ' államellenes tevé­kenységért elítéltek néhány szovjet állampolgárt. Az vi­szont egy csöppet sem zavarja, hogy nincs olyan nemzetközi jogi okmány, amely az Egye­sült Államok — vagy bármely más ország — kormányát ten­né meg döntőbíróvá más né­pek és államok belső jogainak megítélésében. Kétségek — De egyszerűen csak a gazda­sági tapasztal atokat mérlegel­ve is érthetetlenek Carter lé­pései. A 6zovjet megrendelők a maguk részéről közölték: megvan a lehetőségük arra, hogy másutt szerezzék be a szükséges berendezéseket, vagy ha ez nem megy, önerő­ből előállítsák azokat. (A TASZSZ egyébként az 1980-as moszkvai olimpia eredményei­nek tárolására, illetve továb­bítására rendelte a kompute­reket.) Távolról sem volt ilyen hig­gadt a reagálás az amerikai üzleti körökben. A kereskedel­mi minisztérium képviselője habozás nélkül kijelentette: „Kreps miniszterasszony kény­telen engedelmeskedni elnö­kének, de nem tartja szeren­csésnek a döntést. Az olaj- és földgáakutató berendezéseket gyártó Dresner Industries vé­leménye szerint Carter „újabb torlaszt emelt a Szovjetunióba exportálni igyekvő amerikai vállalatok útjába és az üzle­tek egy részét a külföldi — főleg a nyugatnémet és japán — konkurrencia orozza majd el”. Egyet nem értésének adott hangot az a 24 amerikai nagy- vállalat is, amelyek képvisele­ti irodát nyitottak Moszkvá­ban. s amelyek közül nem egy éppen a közelmúltban kötött újabb jelentős együttműködési megállapodásokat a szovjet törekvések partnerekkel. Valamennyien azért aggodalmaskodnak, mert tisztában vannak azzal, mi­lyen nagy lehetőség a jelenle­gi bizonytalan világgazdasági helyzetben az, hogy kapcsolat tokát tarthatnak fenn egy stabil. válságjelenségektől mentes piaccal. Erről tanúskodott Armand Hammernek, az Occidental Petroleum konszern elnökének minapi moszkvai látogatása is. Cége a szovjet vállalatokkal húsz évre szóló együttműkö­dési programot írt alá 1973- ba.n, amely azután az „évszá­zad üzletéként” vonult be a kelet-nyugati kereskedelem történetébe. Hammer ezúttal már egy másik nagyszabású tervről, a jakutiai földgázme­zők kiaknázásában való szov­jet—amerikai—japán koope­ráció kérdéseiről is tárgyalt Moszkvában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasá­gi kapcsolatainak fejlesztésé­ben úttörő szerepet játszó üz­letembert fogadta Leonyid Brezsnyev is, aki ismételten leszögezte: a Szovjetunió ha­tározottan visszautasítja az amerikai kormány minden olyan kísérletét, hogy a keres­kedelmet politikai T^omásra használja fel. Az ilyen kísér­letek semmilyen hasznot sem hoznak kezdeményezőiknek, legfeljebb a szovjet—amerikai kapcsolatokat terhelik. Veszteségek Kenyalta temetése Csütörtökön eltemették Jo- mo Kenyattát, a Kenyai Köz­társaság első és az ország függetlenségének 1963-ban történt elnyerése óta egyetlen elnökét. Kenyatta a múlt hét keddjén hal meg életének 87. évében. A köztársasági elnök holt­testét a nairobi parlament épületében felállított üvegfalú zambiai, Julius Nyerere tan­zániai elnök, Horardzsi De- szai indiai miniszterelnök, Ká­roly herceg brit trónörökös és Dawid Owen brit külügyi és nemzetközösségi miniszter, va­lamint Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet szövetségi alkancellár és külügyminisz­ter. A kenyai alkotmány alap­ján az elhunyt köztársasági Nairobiban csütörtökön kísérték utolsó útjára Jomo Kenyattát mauzóleumban helyezték elnök helyébe ideiglenesen, örök nyugalomra. A gyász- kilencvennapos időtartamra szertartáson 82 ország képvi- Dániel Arap Moi elnökhelyet- selői vettek reszt, közöttük tes lépett, a 171 tagú egyka- nyolc állam- és kormányfő, marás nemzetgyűlésnek ez Nairobiba érkezett Idi Amin időszak alatt kell megválasz- ugandai, Kenneth Kaunda tania az új államfőt. Mongol nyilatkozat A Moncame mongol hír- ügynökség jelentése szerint Sz. Dambadarzsá külügymi­niszter-helyettes magához kérette Akijama Terudzsit. Japán mongóliai nagyköve­tét és nyilatkozatot telt előt­te a 'nemrég megkötött ja­pán—kínai „béke- és barát­sági szerződéssel” kapcsolat­ban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az államoknak szuverén joga nemzetközi szerződéseket kötni, az egyes országok azon­ban más államok különböző akcióit annak alapján ítélik meg, hogy azok mennyiben érintik nemzeti érdekeiket és hogyan befolyásolják a nem­zetközi helyzetet. A japán—kínai szerződés értékelésénél mindenekelőtt azt a cáfolhatatlan tényt kell figyelembe venni, hogy a kínai vezetők mind aktí­vabban nagyhatalmi, egyed­uralomra törő politikát foly­tatnak, terjeszkedésre irá­nyuló akciókkal kísérletez­nek. Az, hogy Japán megkötötte a „béke- és barátsági szer­ződést”, amelynek hegemónia­ellenes tételét kínai részről nyíltan a szerződés lényegé­nek mondják és fennen hir­detik e tétel szovjetellencs célzatosságát, a Mongol Nép- köztársaság véleménye sze­rint azt mutatja, hogy Japán gyakorlatilag szemet huny a kínai vezetőknek Mongóliá­val és más békeszerető or­szágokkal szembeni nagyha­talmi soviniszta cselekményei felett. Mindebből az következik, hogy a japán—kínai „béke- és barátsági szerződés” meg­kötése olyan következménye­ket vonhat maga után, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásol­hatják a nemzetközi helyze­tet és súlyos károkat okozhat­nak a béke ügyének, Ázsia és az egész világ népei biz­tonságának és nemzeti füg­getlenségének, valamint a ja­pán nép érdekeinek is — hangoztatja végezetül a mon­gol nyilatkozat. A magyar szociológia nemzetközi sikere Uppsalákan Szalai Sándor akadémikus nyilatkozata Ma már lények egész sora bizonyítja ennek a megállapí­tásnak az igazságát. Egyes becslések szerint 1974 óta egy-másfél milliárd dolláros bevételkiesés érte az amerikai vállalatokat amiatt, hogy Wa­shington négy éve szintén po­litikai feltételek teljesítéséhez kötötte a gazdasági kapcsola­tokat. Ami pedig Carlen- je­lenlegi döntéssorozata várható kihalásait illeti, az üzletem­berek napjainkban éppen a számítástechnika, az olaj- és földgázkitermelés terén szá­molták a legkomolyabb érté­kesítési lehetőségetekéi. Az amerikai kereskedelmi minisz­térium közlése szerint a Szov­jetunió az idén 4-500 millió dollárért akart olaj- és föld­gázkutató berendezéseket vá­sárolni az USA-tóL Persze, illúzió lenne azt hifi­id, hogy a felszólított tőkés­országok — Franciaország és az NSZK nyíltan, a többiek pedig diplomatikusan — poli­tikai okokból zárkóztak volna el az amerikai követelés tel­jesítésétől. Mind a négy álla­mot gazdasági megfontolások vezérlik: végre esetleg alkal­muk nyílhat a nagy vetélytáns lekörözésére vagy kiszorításá­ra a szovjet piacon. Másrészt — és ez a nyomosabb érv: va­lamennyien komoly együttmű­ködési programokról kötöttek megállapodást, illetve újab­bakról folytatnák tárgyaláso­kat a Szovjetunióval. Számuk­ra semmiképpen sem éri meg tehát, hogy az amerikai elnök nyomdokaiba lépjenek a rész­leges gazdasági bojkottban. Ilyen körülmények között — úgy tűnik — a Carter-admi- nisztráció végső soron saját magát manőverezi egyre nehe­zebb helyzetbe. t — A társadalmi fejlődés lehetséges útjai volt a köz­ponti témája a kilencedik szociológiai világkongresszus­nak, amelynek négy plenáris ülésén és mintegy 400 egyéb szakmai ülésén a világ min­den részéből Uppsalába ér­kezett 4000 szociológus vitatta meg a legjelentősebb szocio­lógiai kutatások eredményeit, illetve a még „élő” nem befe­jezett tudományos munkák tapasztalatait, módszereit — mondotta Szalai Sándor aka­démikus, a Magyar Szocioló­giai Társaság elnöke. — A nagymúltú svéd egye­temi városban megtartott kongresszus a szocialista or­szágok, köztük hazánk, vala­mint a fejlődő országok szo­ciológiai tudományának nagy sikerét hozta. A mintegy öt- ven országot számláló Nem­zetközi Szociológiai Társaság végrehajtó bizottságába a jö­vőben négy szocialista ország­beli szociológus képviseli a marxista szociológiát. E ti­zenöt tagú vezető testületbe személyemben először vá­lasztottak magyar tudóst. A társaság első ízben választott női alclnököt, a varsói Mag­dalena Sokolowska profesz- szornőt. A plenáris üléseken kívül a legfontosabb, legjelentősebb rendezvényeknek számító szimpóziumok közül kettőn magyar tudások elnököltek, keltőnek pedig főelőadója volt hazai szociológus. Ezen kívül 16 magyar tudós tartott elő­adást és sokan vettek részt a vitákban is. Rendkívül nagy vol az érdeklődés a kongresz- szusra kivitt magyar kiadvá­nyé* iránt. Avatás Bogorodcsánykaii Bogorodcsányban, az Oren- burgból induló Szövetség gáz- távvezeték legnépesebb ma­gyar telephelyén csütörtökön reggel építők és szovjet lako­sok százai sereglettek össze az iskolaavató-tanévnyitó ün­nepségre. Az alig négyez­res lélekszámú település szí­vében álló 24 tantermes új intézmény homlokzatát a ma­gyar és a szovjet nép barát­ságát, a szocialista országok közösségének testvériségét él­tető feliratokkal díszítették fel. Az új tanévét már ebben a magyarok építette nyelvi laboratóriummal, előadó- N és műhelytermekkel is ellátott — oktatási intézményben kezdik. Az ünnepségen jelen vol­tak Ivaho-Fra nküVszk me­gye, valamint a járás párt­ós állami vezetői is. Kobel Miroszláv, a bogorodcsányi já­rási tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szte- pan Lukjancsuk, a járási pártbizottság első titkára in­tézett meleg szavakat a ma­gyar építőbrigádokhoz. Hang­súlyozta, hogy a magyar épí­tők kirr/gasló munkasike­rekkel bizonyítják tehetsé­güket, helytállásukat, szakmai hozzáértésüket. Pavel Kajkán, Ivano-Fran­kovszk megye tanácsának el­nöke beszédében kiemelte: Síz országhatárokat átívelő szo­cialista összefogás élő példája az orenburgi gázmező hasz­nosításában kialakult együtt­működés. Az eddigi legna­gyobb közös beruházás meg­valósításán együtt munkál­kodó 18 ezres kollektíva tag­jai már eddig is sokat ta­nullak egymástól — helytál­lást, és nem utolsó sorban új ismereteket, mesterségbeli tu­dásuk fejlesztéséhez. Vala­mennyien mélyen átérzik azt az igazságot, hogy azonosak érdekeink, közös a cél, ame­lyért küzdünk, és nagy hord­erejű feladatainkat csak együt­tes .erővel tudjuk megoldani. Ezen a naoon befejeződött az építők kü'detése a bogo- rodcsányi kompresszorállo­más 7 és fél hektárnyi térti’e- tén — jelentette be az ün­nepségen Bagdi Márton te­lepvezető. Most, hogy a komp­resszorállomást környező par­kok, járdák, a létesítménye­ket összekötő utak utolsó mé­terei is elkészültek, az üzem­be helyezést végző szakembe­reken a sor. Usenet Moszkvából Miközben a nyugati sajtó különös figyelemmel latolgat­ja a Washington égisze alatt egy hét múlva Camp David- ben sorra kerülő amerikai— izraeli—egyiptomi csúcstalál-" kozó esélyeit, a Kairó külön- utas politikáját elutasító erők sem tétlenkednek. Ebből a szempontból nagy fontosság­gal bír az egyik arab frontor­szág, Szíria külügyminiszteré­nek, Abdul Halim Kbaddam- nak Moszkvában tett látoga­tása és szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval folytatott megbeszélése. „Szilárd meggyőződésünk, hogy az egyiptomi—izraeli különutas tárgyalások nem hozzák meg a Közel-Kelet békéjét” — hangsúlyozta Gro- mikó azon az ebéden, ame­lyet szíriai vendége tiszteleté­re adott. Külön súlyt ad en­nek a közös állásfoglalásnak, hogy akkor hangzott el, ami­kor kétségbeesett kísérlet tör­ténik a Szádat egyiptomi el­nök által kezdeményezett és békemissziónak reklámozott, de valójában arabellenes, ka- pituláns politika megmentéséi re. A moszkvai tárgyalópartne­rek felhívták a figyelmet ar­ra is, hogy a különutas tár­gyalásokat patronáló állam, vagyis az Egyesült Államok, egészen más cél érdekében fáradozik az ügyben. Neveze­tesen azért, mert így akarja kiszélesíteni pozícióit a Kö­zel-Keleten, beleértve kato­naiakat is. Ez utóbbit tá­masztja alá a Washington Post című lap friss értesülése, miszerint Carter elnök fontol­gatja, ne ajánlja-e fel ameri­kai légitámaszpont létesítését a Sínai-félszigeten, valamint amerikai csapatok állomásoz- tatását a Jordán folyó nyuga­ti partján. Mindezt állítólag azért, hogy az USA katonai jelenlétével a „leendő béke- szerződést szavatolja”. Veszélyekkel terhesnek ígérkezik azonban ez a Pax Americana jellegű béke, mert a Szovjetunió határai köze­lében az amerikai katonai je­lenlét kiterjesztése automa­tikusan növelné a konfrontá­ció esélyeit. Épp ezért Szovjetunió és Szíria — kö­vetkezetességről tanúságot té­ve — ismét leszögezte a vál* sáe átfogó rendezésére vonat­kozó álláspontját, amely sze­rint a megoldás alapja az iz­raeli csapatok kivonása a megszállt arab területekről, a Palesztinái arab nép törvényes jogai elismerése, valamint a térség valamennyi állama számára a béke és »bizton­ság szavatolása. Az út ehhez pedig a genfi békekonferen­cián át vezet — üzentek Moszkvából az arab világnak, de nem utolsósorban a Camp David-ben sorra kerülő hár­mas csúcstalálkozó részvevői­nek. Pálfi Viktor Elirdctnnéuy! A MÁV Szombathelyi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy PÁLYAÉPÍTÉSI MUNKÁLATOK MIATT 1978. IX. 4., 5., és 18-án Győr—Győrszabadhegy állomások között vonatpótló autóbuszokat közlekedtet az 1347, 1312, 7127 és 7124 sz. személyvonatok helyett A vonatokra megváltott menetjegyek az autóbuszokra érvényesek. A vonatpótló autóbuszok Győr vasútállomás, Győr-Gyárváros mh„ valamint Győrszabadhegy vasútállomás és vissza útvonalon közlekednek. MAGYAR ÁLLAMVASUTAK IGAZGATÓSÁGA, SZOMBATHELY 5156 Usi■ iyslszntt|»i vásár a Generál Kereskedelmi Vállalat szakUzlételben, szeptember 1—9-ig Tatabányán és Oroszlányban szeptember 2-án (szombaton) a ruházati cs vcgyesipar-cikkboltok egységesen S—17 óráig- tartatlak nyitva. Kocsi Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom