Dolgozók Lapja, 1978. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

1978. május 7. vasárnap DOLGOZÓK LAPJA A mozgó világ Beszélgetés Szádcczky-Kardoss Elemér Kossuth-díjas akadémikussal Több mint egy évtizede, hogy a szigligeti alkotóház társalgójában esténként mini- szimpózionokat rendeztünk. A felejthetetlen Devecseri Gá­bor vezette az irodalmi vitát, bemutatván nevezetes paró­diáit is, Kadosa Pál a modern zenéről beszélt, Melich János professzor a nyelvészetről, Hermann István a filozófiáról. Egyik este írók, művészek, tu­dósok egy barnára sült arcú, magas, ősz hajú, tudós szavait hallgatták nagy figyelemmel, aki a világ energiagondjairól beszélt már akkor, amikor még hírét sem hallották az olaj- és energiaválságnak. Ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy gazdag és kimeríthetet­len forrásnak ígérkezik a geo­termikus energia: a Föld izzó magjának hőjét próbálják hasznosítani, világszerte tudó­sok serege dolgozik a gyakor­lati megoldáson, ő maga is. A tudós, aki már akkor szá­molt az energiaszű^ével és "a megoldásán fáradozók nemzet­közi élvonalában tevékenyke­dett. dr. Szádeczky -Kardos Elemér volt, Kossuth-díjas akadémikus, világhírű geoké- mikus. A múlt héten a Ma­gyar Tudományos Akadémia Budaörsi úti kutatóházában fogadott. A magyar tudomány nagy öregeinek egyike nyug­díjasán is hallatlanul aktív, még seregnyi tudományos és közéleti pozícióban irányít, szervez, tevékenykedik. Korát meghazudtoló a fizikai és szel­lemi frissesége, bámulatos az emlékezőtehetsége — rajtam és az említetteken kívül még tücatnyi résztvevőre emléke­zett, a viták érdekesebb véle­ményeit, tanulságait is fölele­venítve —, fáradhatatlan ér­deklődése minden tudomány­ágra, az egész univerzumra ki­terjed. — Ma már nem a geotermi­kus energia a legfőbb remény­ségünk — kezdi a közös em­lékek felidézésével indult be­szélgetést —, hanem a nap­energia. A Föld hőjével mele­gített víz hasznosításában ugyanis nagy gond a vízkő le­rakódása, minduntalan eltörni a csöveket. Az igazi megoldás: a napenergia. — Lehetséges, hogy * kézéi­jövőben minden háztetőn nem­csak tévéantenna lesz* hanem napelem is? __ Nem egészen. A valószí­nű megoldás: a kozmikus erő­mű. Tizenöt kilométer magas­ságban elhelyezett, egy négy­zetkilométer felületű napelem több gigawatt energiát fog be, s ez például lézerrel földi gyűjtőközpontba vezethető. Egyetlen ilyen kozmikus erő­mű fél Európát elláthatja vil­lamos energiával. Kozmikus erőművek rendszerével korlát­lan energiabőség teremthető. — Csodálatos távlat. De si­kerül-e megvalósítani? — Ha megfigyelte a leg­utóbbi szovjet űrkísérletet, nem lehetnek kétségei. A több hónapos űrbéli tartózkodás, a hegesztések, a szerelések, az összekapcsolások, a teherszál­lítás: ez mind arra vall, hogy a Szovjetunió céltudatosan ké- szü' nagy űrobjektumok léte­sítésére és személyzettel való ellátására. Ha nem is csap­nak e körül még nagy hírve­rést, meggyőződésem, hogy kozmikus erőművek tervezését és kivitelezését is programjuk­ba iktatták már. Nyugaton so­kat hallani arról: a Szovjet­uniót is fenyegeti az energia- válság. Ha szokott szerénysé­gükkel nem is verik még nagy­dobra, meggyőződésem, hogy mint sok másban, az energia- bőség megteremtésében is az elsők lesznek a világon. — Mikorra várható a kozmi­kus erőművek megvalósítása? ' — £n valószínűleg nem Jp-em már meg, de a mai fia­itok bizonyosan. Az energia­gondok leküzdése három ütemben történhet. A már el­kezdődött első ütemben a ha­gyományos erőforrások (víz, olaj, szén) gyorsabb föltárása és gazdaságosabb hasznosítása (például a szén föld alatti ve­gyi bontása, elégetése) törté­nik. A második ütem az atom­energia nagyobb mérvű ki­használása (talán már fúziós reaktorokkal), valamint a geo­termikus- és a napenergia na­gyobb arányú felhasználása. A harmadik ütem lesz a kozmi­kus erőművek kiépítése. A második ütem előkészítése is folyiii, sőt a harmadik ütem előkészületei is megkezdődtek. Az én prognózisom: egy-egy ütem másfél- két évtized, te­hát úgy 2030-ra már megépül­hetnek a kozmikus erőművek. — Elegendő energiával min­den más mai gond is leküzd­hető. Mondhatjuk hát, hogy 2030-ra eljön a Kánaán? — Ha addig egy atomhábo­rúban el nem pusztítja önma­gát az emberiség. A sóvárgott Kánaán új veszélyeket is je­lent: a mértéktelen és a mai­hoz hasonlóan egyenlőtlen fej­lődés-növekedés új, még sú­lyosabb globális feszültsége­ket, még gyilkosabb versen­gést okozhat. I — Az „örült majom*, a őú- vad ember, a született és ja­víthatatlan agresszor tehát ak­kor is világkatasztrófát okoz­hat, ha már tejben-vajban fti- rödhetne? — Komoly ethológusok már régen bebizonyították: az em­ber nem hordja a génjeiben az agressziót, illetve: génörök­ségünk kifejlődése, így a ma­gatartás is, döntően a környe­zethatásoktól függ. Az Orszá­gos Béketanácsban, nemzet­közi fórumokon ezért harco­lok szüntelenül a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a békés egymás mellett élés­ért, a leszerelésért. A világ­katasztrófa megelőzéséhez a dúvad-felfogás visszaszorításá­ra, szemléletváltozásra is szükség van. Ennek a szemlé­letváltozásnak az elősegítésén dolgozom jelenleg. — Szemléleti kérdések és geokémia — elég távol áll egymástól. — Sohasem csontosodtam bele egyetlen diszciplínába, még a szűkebb szakterülete­men sem. Kezdetben tektoni­kával foglalkoztam, aztán geokémiával, utóbb geonómiá- val. Most minden másnál jobban a rendszerelmélet ér­dekel. Ezzel akarom segíteni a szemléletváltozást. — Hogyan függ össze a rend­szerelmélet a szemlélettel? — Hallott már bizonyára az információrobbanásról. A tu­dományok területén ez azt je­lenti: 750 000 szakközlemény jelenik meg évente, 50 nyel­ven, 50 ezer szerző toUábóL Áttekintésük, hasznosításuk a régi módon: megrendelem, elolvasom, kijegyzetelem — lehetetlen. Ehhez könyvtárak, információs és dokumentációs központok kellenek, ahol ren­dezik, tárolják, katalogizálják az információtömeget. Vilá­gos. hogy ehhez nemzetközi együttműködés, közös tárolási, nyilvántartási, kódolási rend­szerek kellenek. A Courrier de /'UNESCO legújabb számában egy kiváló szovjet kollégám, Jurij Ivanovics Litukin tollá­ból nagyszerű referátumot ol­vashat arról, hogyan állnak a munkák. Európában a KGST- nek és a Közös Piacnak már hatalmas információ központ­ja működik, Becsben pedig nukleáris információs világköz- pomt van, tíz év erőfeszítései­nek eredményeként Az infor­mációtömeg tehát rövidesen már nem bénít, de használ, segít. De ez is problémákat vet föl: a kutatási eredmények mindig bizonyos irányba mu­tatnak, tendenciákká állnak össze. Ezek a tendenciáik nem mindenkinek tetszenek. A tu­dósokat a megváltoztatásokra sarkallják tehát. Nos, itt is szemléletváltozásra van szük­ség, hogy a világ tudósai kö­zös erőfeszítéssel a leghasz­nosabb, a leghaladóbb ten­denciák erősítésén, támogatá­sán fáradozzanak, ne egyes tendenciáik megfordításán, gátolásán dolgozzanak. Ehhez is segítséget kivárt adni új ku­tatásunk. — Professzor úr adhat már róla tájékoztatást? — Csak nagy vonalakban, ön is tudja: a marxizmus legfőbb érdeme, hogy a ter­mészettudományok vívmá­nyaiból kiindulva megállapí­totta: a társadalom fejlődése is a mozgás egy fajtája. Min­den asz. ellentétek dialektikus ütközésén alapuló történelmi folyamat része. Nos., rendsze­rünk négy alapvető mozgás­ban rendszerezi az egész vi­lágegyetemet. Ezek különböző fotrmájúak (rezgés, hulláin, spi­rális) és mozgásuk szakaszok­ban, ciklusokban zajlik te. Elméletet dolgoztunk ki en­nek a fizikai, kémiai, bioló­giai stb. mozgásnak a memy- nyiségi méneséire. Ezzel kife­jezhető, hogy a mozgás mi­lyen stádiumban van és prog­nosztizálható, milyen szakasz következik. Persze, ez nem jjyen egyszerű, de ez a lé­nyeg. Ennek a rendszerelmé­letnek a segítségével célsze­rűéin irányítható lesz a tudo­mányos munka, de a milliók szemlélete is formálható. — » renflszeretmélet új eszmerendszer is tehát? — Sző sincs róla. A világ felépítéséinek és mozgásának egy könnyen áttekinthető, ér­telmes rendbe foglalása egy­séges belátásra bírhatja az embereket: ilyen a világunk, ilyen törvények szaniMt haliad, ha segítjük a mozgást, jobban, könnyebben boldogulunk. Ez a tudományos alapú, ésszerű belátás segíthet ledönteni a mai pszichológiai, ismeretel­méleti, ideológián korlátokat, gátakat, amelyek ma még el­választják, szembeállítják egymással az embereket. — Van-e biztosíték rá, hogy egy ilyen belátás kerekedik majd fölül és nem a rombolás erői? — Sajnos, nincs. Éppen az a tény, hogy ez a rendszerel­mélet összecseng a marxiz­mus alapjaival és azt bizonyít­ja: a társadalom mozgása ép­pen olyan egzakt törvények­nek van alávetve, mint az egész világegyetem, beletar­tozik abba, — sok eJHienkezést fog kiváltani azokban, akik, ha a természet törvényei kö­zött már nem tudják igazolni az irracionalitást, még utoljá­ra a társadalomba akarják átmenteni. A Nobel-díjas Manfred Eigen képletével az élet keletkezése is kiszorult már a misztika, köréből, a bibliai homályból, semmi sem indokolja hát, hogy a társa­dalom mozgásába bármilyen irracionális erőt iktassunk be. Mégis súlyos utóvédharcokra számíthatunk még. — Mikor ismerkedhetünk meg ezeknek a kutatásoknak az eredményeivel? — Két esztendővel ezelőtt cikkgyűjteményt közölt mára Geonómia és bányászat című folyóirat. A Béketanács ren­dezésében pár hete előadást tartottam énről a kérdésről. Készül egv angol nyelvű ta­nulmánykötet. Ősszel Sopron­ban? nemzetközi vitát rende­zünk. így bejuthat a tudomá­nyos köztudatba és elindulhat az útján. — Sok sikert kívánok. Kö­szönöm a beszélgetést. Humorod! JÓA&ef---------* „ írott kő" A kő süttői márvány. A sú­lya: 12 tonna. Dunántúli bá­nyászok féltve-óva hozták ki épen a mélyből, erdélyi művé­szek rótták rá domborművű álmaikat. Így lett belőle! írott kő. ök, a szobrászok adták neki ezt a nevet, mintha csak „írá­sos” mintáról, vagy „írott képről” lenne szó, hangsúlyoz­ván ezzel a vésés rajzolatát, s a vonalakban megfogalmazott gondolatot. Hiszen az írás ad (betű) képet a szónak, látható formát a nyelvnek; ezen az írott kövön a képzőművészet nyújt kezet az irodalomnak. Két művészeti ág fogott ösz- sze tehát, hogy közös nyelven szóljon, s együtt fejezzen ki valamit, ami mindannyiunk­ban él, ami a népmesékkel rokon, s anyanyelvűnkbe ágyazottan húzódik meg tuda­tunk alján. A két, méltán nagyhírű ko­lozsvári szobrászművészt, Szervátiusz Jenőt, és fiát, Ti­bort keresték fel Pápa város megrendelésével a 450 éves kollégium „öregdiákjai”, hogy felkérjék őket: készítsenek emlékművet Jókainak. Hirdes­se végre méltó emlék, hogy ő is itt volt diák. Petőfi szob­ra — szintén az öregdiákok fáradozása nyomán — már itt áll a téren, találjon tehát vég­re újra egymásra, ha kőalak­ban is, a két hajdani barát, nagyhírű iskolájuk csillagpá­lyát befutott egykori remény­ségei. A mű elkészült, „írott kő” lett, amelynek minden oldaláról más, de egyazon gon­dolatot hordozó kép tekint le ránk. mert mindegyik a folk­lór formanyelvén szólt, s a Jókai életmű népmesével ro­kon vonásait hozza közel hoz­zánk. Az ifjú diák az egyik olda­lon, aki maga is, mint a me­sebeli király legkisebb fia, tündöklő tekintettel indul a sárkány legyőzésére; s le is győzi, ha mást nem, a múló időt. Azt mindenképp legyőz­te: mert kezében egyetlen fegyverével, a kis acél tollal, olyan tartós hatalmat szerzett a szívek felett, mint sem előt­te, sem utána senki más. Titlnan az íróvá érett mese királyfi, már idősen, íróaszta­la mellett, 6 a két ábrázolás között legismertebb alakjai: a Kőszívű ember fiai, s a Lőcsei fehér asszony kuruc vitézei. Két szabadságharc hősei, úgy ahogy az író papírra és szívek­be írott történetei őrzik őket. Most őrzi alakjukat az „írott kő” is. Ám az egymás alatti síkokban elhelyezett, táltos paripák alatt megálló figurák komor-kemény, élesen met­szett vonásai már a balladák üzenetét hozzák, évszázados szenvedések tragikumát, mint­egy jelezvén a mese bája mö­gött a sokféle vihartól tépett embert, a népet, melynek ál­maiból e költészet, és vele a Jókaié is, meg a Szervátiuszo- ké is fakadt. Beszédes kő az írott kő. Aki sokáig nézi, annak sokat el­mond. Azokról is, akik meg­alkották, s arról is, aki álta­luk tért vissza szeretett váro­sába. A városba, ahol örömünnep volt az avatás napja, március 15-e: fél ország elszármazott diákjait összegyűjtő ünnep. Éltkor nyílt meg az oly soka várt renoválás után megújult kastélyban a káprázatosán szép múzeum (néhány termében a két Szervátiusz szoborkiállítá­sával); kinn a téren pedig a kis reneszánsz paloták csillogj tak megifjodott külsejükkel, s amelyik még nem ifjodott meg, az az építőállványols ígéretes faalkotanányait visel­te. Minthogyha az élet, a meg­újuló tavasz tért volna vissza a sokáig tetszhalottnak látszó városba. Lehetséges, hogy Pe­tőfi és Jókai hozta vissza?! ök is. Pontosabban: amit a két műalkotás jelképez, a vá­ros, és az elszármazottak ösz- szefogása, közös erőfeszítése a jövőbe mutató történelmi em­lékek megőrzése és a város fejlesztése érdekében. Bozóky Éva A szobor Pápán Uj könyvek A Kossuth Könyvkiadó megjelentette az MSZMP Központi Bizottságának Poli­tikai Akadémiáján elhangzott előadást, amelyet Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes tartott Magyar gazdaság — világgazdaság címmel. Az előadás áttekintést ad a magyar gazdasági helyzetről, s annak legfontosabb össze­függéseiről a világgazdaság­gal, a világpiacon jelentkező — számunkra is fontos — fej­lődési tendenciákkal. A szov­jet Velicsko Dobrjanov A fejlett szocializmus című ta­nulmánykötete sokakat ér­deklő elméleti kérdéseket fej­TAXN£ft«TOTrt ÍRNÖ THACKERAY ; világa leget — egyebek között, mint például: milyen szakaszai vannak a szocializmusnak; mit jelent a szocializmus alapjainak lerakása; mit ér­tünk a szocializmus anyagi­műszaki bázisán; melyek a fejlett szocialista társadalom kritériumai; milyen eredmé­nyeket értek el a szocialista országok a társadalom épí­tésében eddig; milyen elméle­ti kérdéseket vet fel a fej­lett szocialista társadalomból a kommunista társadalomba való átmenet stb. Üjabb, átdolgozott kiadás­ban jelent meg a kiadónál a világhírű szovjet filozófus, T. 1. Ojzerman könyve, A marxista filozófia kialakulá­sa. A mű első része áttekin­tést ad az idealizmustól és a forradalmi demokratizmustól a dialektikus materializmusig, a tudományos kommunizmu­sig terjedő időszak legfonto­sabb filozófiai áramlatairól. A könyv második része a dia­lektikus és történelmi mate­rializmus alapjainak kidolgo­zását, a kommunista világné­zet elméleti megalapozását tárgyalja, harcban a polgári radikalizmus filozófiai és po­litikai koncepciói ellen. Ez a rész tartalmazza a tudomá­nyos szocializmus materialis­ta megalapozásával és a kis­polgári utópizmussal kapcso­latos legfontosabb kérdése­ket. Érdekes memoárkötet Hans Grundig Karnevál és hamvazószerda között című visszaemlékezése. Az Európa Könyvkiadó aiz írók világa című sorozatban jelentette meg a nálunk is is­mert és népszerű W. M. Tha­ckeray életévéi és munkásságá­val megismertető kötetet. A Trackenay világa című mű szerzője Taxner-Tóth Ernő, asz. angolszász irodalom egyik leg­jobb hazai szakembere. Yrjö Kokko A négy szél útja című regényéhez N. Sebestyén Irén írt utószót, verseit pedig Tan- dori Dezső fordftotoa. A Gondolat Könyvkiadó új­donságai közül ez alkalommal említsük meg a Nemzeti Könyvtár művelődéstörténeti soroza'fcálbain megyeien tetett Program és hivatás című kö­tetet, amely magyar folyóira­tok programé ikikei-netk váloga­tott gyűjteménye. A hallatla­nul érdekes kultúrtörténeti összeállítás gazdag anyagát Kókay György, Oltványi Amb­rus és Vargha Kálmán válo­gatta és Látta el jegyzetekkel; utóbbi írta a kötet bevezető tanulmányát is. Több újabb kiadású könyv is említést ér­demel: az, izmusok sorozat­ban, a most elhunyt Rónay György válogatásában és be­vezetőjével — A klasszicizmus című hasznos szemelvény- gyűjtemény, valamint Méret Ferenc és V. Binét Agnes kö­zös munkája, a Gyermekié- lckt*n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom