Dolgozók Lapja, 1978. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

2 1*01, GO Eó K EAPJA 19W. Májw 3., seerá* Kádár János (Folytatás az L. oldalról) feladatainak foglalatát adják —t, s az ötödik ötéves tervet sikeresen végrehajtsuk. Ahogy a Központi Bizottság megálla­pította, a sikeres munka fel­tételei adottak, illetve a to­vábbiakban megteremthetők. Nagyszerű dolog, hogy ez így van. biztonságot adhat mind­nyájunknak. Jóleső tudni, hogy a roppant nagy nehézsé­geket leküzdve jelentős lépé­sekkel haladtunk és haladha­tunk előre. Népünk tudatos es eredményes építője a fej­lett szocialista társadalomnak. — Természetes, hogy má­jus 1-én, a munka ünnepén elsőként a munkáról szólunk, es nyugodt lelkiismerettel, ió érzéssel, a jövőbe vetett biz­tos hittel, reménnyel ünnepel­hetünk. Május 1-ének nagy nemzetközi ünnepét népünk hazafias érzéssel és interna­cionalista szellemben köszön­ti!. A • felvonulások, a transz­parenseken olvasható jelsza­vak, harci célok egyszersmind üzenetet jelentenek a világ né­peinek is. Üdvözöljük a nagy szovjet népet, a szocialista vi­lág népeit, a kommunista és munkáspártokat, a szervezett dolgozókat, a társadalmi ha­ladásért küzdőket, a nemzeti függetlenségért és a békéért harcolókat. Üzenetünk úgy nyilatkozata szól, hogy a magyar nép szi­lárdan és eltökélten megoldja hazai feladatait, tovább ha­lad a szocialista társadalom építésének útján és szerény lehetőségeihez képest min­denütt ott van, s a jövőben is ott lesz, ahol síkra kell száll­ni a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, a bé­kéért. Ezt üzenjük harcos­társainknak, a világ minden haladó’ emberének, s ezt a kapitalista világ józanul, reá­lisan gondolkodó politikusai­nak és tényezőinek is. Üzen­jük, hogy a haladó erők har­costársai vagyunk, s nagyon komolyan gondoljuk a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élését és azt a magunk lehetőségei szerint igyekszünk előmozdítani. — E gondolatok töltik el az embert, látva e nagyszerű fel­vonulást. Jómagam is öröm­mel, jó érzéssel ünnepelek, s mindenkinek szívből ugyan­ezt kívánom. Kívánom, hogy dolgozó népünk jó egészség­ben, erőben, eltökélten és a jövendő sikerek reményében végezze becsülettel munkáját és mint eddig, a jövőben is álljon helyt. Bizonyos, hogy az új sikerek nem fognak el­maradni, s akkor a következő május 1-ét is hasonló öröm­teli érzésekkel fogjuk ünne­pelni. Kádár János éstGáspár Sándor külföldi szakszervezetövezetökkel találkozott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai a felvonulási téren találkoz­tak azokkal a külföldi szak- szervezeti vezetőkkel, akik 50 országból és a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében részt vettek a budapesti dol­gozók május 1-i ünnepségén. Kádár János hangsúlyozta, hogy az ünnepi demonstráció a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus kifejezője! Népünk szolidari­tása tettekben is megnyilvá­nul a hazai építőmunkában és a nemzetközi porondon egy­aránt. Elismeréssel szólt a Szakszervezeti Világszövetség Prágában a közelmúltban megtartott kongresszusáról, amely jó szellemben tárgyalt és jó határozatokat hozott. Mint mondta, nagy megtisz­teltetés számunkra, hogy az SZVSZ magyar elnököt vá­lasztott. E bizalom is arra kötelez bennünket, hogy a vi­lágszövetség határozatainak valóra váltásáért dolgozzunk. Kádár János megköszönte a külföldi szakszervezeti veze­tők részvételét a budapesti május 1-i ünnepségen és sok sikert kívánt az általuk kép­viselt országok szakszervezeti mozgalmának, dolgozóinak te­vékenységéhez, harcához. Külföldi szakszervezeti vezetők a budapesti seregszemléről Ma kari n A. Vaszilij, a Szovjetunió Arhangelszki Szakszer­vezeti Tanácsának főtitkára: — A nemzetközi munkás- mozgalom május elsejei nagy ünnepét rendkívül impozán­san tükrözte a budapesti dol­gozók felvonulása. A látvá­nyos demonstráción kifeje­zésre juttatták a Szovjetunió, a szocialista országok, a világ haladó emberei iránti inter­nacionalista testvériség esz­méjét. Meggyőződésem — mondotta —, hogy a magyar munkásosztály újabb sikere­ket, eredményeket ér el a szocializmus építésében. Mun­kájukhoz a magam és a szovjet szakszervezeti küldött­ség nevében valamennyiük­nek sok sikert kívánok. Abilio da Costa, az Angolai Szakszervezet Országos Tit­kárságának tagja: — Otthon negyedik május elsejénket ünnepelhetjük. 'Függetlenné válásunkban ereztük a haladó emberek szolidaritását, a nemzetközi munkásosztály anyagi, erköl­csi és politikai támogatását. Az angolai nép soha nem fog­ja elfelejteni a magyar né­pet, amely mindvégig mély együttérzést tanúsított irán­tunk. — Nemcsak kellemes élmé­nyekkel térek ha^a, hanem hasznos tapasztalatokkal is. A Tolna megyei téeszekben tett látogatásunk során olyan ta­pasztalatokat szereztünk, ame­lyeket az angolai közös gaz­daságokban gyümölcsözlethe- tünk. Gualdino Ueis. a Portugál Szakszervezetek Általános Szö­vetségének titkára: — Portugália haladó embe­reinek legnagyobb ünnepe május elseje, jóllehet ilyen színpompás seregszemlét nem tarthatunk. Persze, azért fel­vonulunk; ezzel is kifejezve tüntetésünket a kormány po­litikája, a kapitalisták és a földbirtokosok törekvései el­len. — A budapestiek demonst­rációja sokáig emlék marad számomra. A legszebb az volt, hogy a több százezres tömeg szoros egységet alkotva, a szocializmus eszméjét hirdet­ve vonult el a tribünök előtt. Abouuriti Mnhumed Ráfi, a Palesztinái Munkásszövetség vezetőségének tagja: — Otthon idén is harcolva ünnepelünk; elszántan küz­dünk függetlenségünkért — mondotta a Palesztinái fiatal­ember. — Reméljük, harcun­kat siker koronázza, elhozza szabadságunkat. Igazi békét akarunk, olyat, amely erősíti S népek barátságát.' — Szamomra felejthetetlen élmény marad a budapestiek látványos seregszemléje. Öröm volt látni, nogy a dolgozók milyen szoros egységben vo­nultak a téren. Bízunk abban, számunkra is eljön a piros betűs ünnep, s akkor mi is hasonlóan köszönthetjük a nemzetközi munkasosetaly nagy üiKlépét, A Szovjetunió erős állam, de a béke állama Japán vendég a Fehér Házban Brczsajcv-inícrjú a Vorwartsbcn A Vorwärts, a Német Szo­ciáldemokrata Párt hetilapja interjút közöl Leonyid Brezs- nyewel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökével NSZK-beli látogatása alkal­mából. Brezsnyev a lap kérdéseire válaszolva részletesen be­szélt a két ország kapcsolatai­nak jelenlegi helyzetéről, s kiemelte, hogy e kapcsolatok­nak jó távlatai vannak, ter­mészetesen abban az esetben, ha fejlesztésük útjába nem gördítenek mesterséges akadá­lyokat, A nyugatnémet hetilap tu­dósítója utalt azokra az NSZK- beli aggodalmakra, amelyek szerint a Szovjetunió állítólag tovább növeli katonai poten­ciálját. Leonyid Brezsnyev ezeket az állításokat tenden­ciózusoknak és félrevezetők­nek minősítette. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió már több éve nem bővíti és nem növe­li fegyveres erőit Közép-Euró- pában, vagyis abban a térség­ben, amelyre a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások vo­natkoznak. Nem helytállóak a szovjet „fölényről” hangozta­tott állítások sem, hiszen Bécsben a felek hivatalosan kicserélték erre vonatkozó adataikat, amelyekből világo­san kitűnik, hogy semmiféle „fölény” vagy „aránytalan­ság” nem létezik. Mindkét félnek hozzávetőleg 980 ezer főnyi hadserege állomásozik Közép-Európában. Természe­tes hogy ez az egyensúly nem jelent teljes egyenlőséget, hisz a fegyveres erők struktúrája egymástól eltérő. A szovjet fegyveres erőknél például több rakétát helyeztek el a szárazföldi erőknél, a NATO- tömbnek a légierőknél van több atomtöltetű rekétája. Általánosságban azonban Európa egészét tekintve két­ségkívül létezik katonai egyensúly. Ami ennek az egyensúlynak a szintjét illeti, mód van annak csökkentésére anélkül, hogy maga az egyen­súly bármely irányban meg­billenne. Ami a globális erőviszonyo­kat illeti, a szovjet fegyveres erők összlétszáma távolról sem jelent a Nyugat számára bármiféle „katonai fenyege­tést”, bár teljes mértékben elegendő ahhoz, hogy szükség esetén válaszcsapást mérjenek az agresszorra, bárhol tartóz­kodjék is. Nyugaton vagy Ke­leten. A stratégiai erők „hoz­závetőleges párosítása” áll fenn, s ez tette lehetővé a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti SALT-megálla- podások előírásait. Brezsnyev ismételten eluta­sította a szovjet háborús fe­nyegetésre és a Szovjetunió állítólagos „agresszivitására” vonatkozó rágalmakat, s azt az állítást, hogy a Szovjetunió „első csapást” készül mérni a másik félre, s saját polgári védelmének erőteljes fejlesz­tésével kívánja elkerülni a megtorlást. A tények ilyen fejtetőre állításával kapcso­latban az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a Szov­JCtU“‘U *«=111 etrvett ilclLHJIUL tfS nem készül háborúra. Idegen tőle a nukleáris háború lehet­séges perspektíváival kapcso­latos elmélkedés, amely sze­rint a polgári lakosság egy részének elpusztulása „elfo­gadhatónak” minősül. A Szov­jetunió nemcsak, hogy nem gondol „az első csapásra”, el­lenkezőleg, hivatalosa java­solta az európai biztonsági ér­tekezlet valamennyi résztve­vőinek, köztük az Egyesült Álamoknak, írjanak alá meg­állapodást arról, hogy nem al­kalmaznak egymás ellen első­nek nukleáris fegyvert. A Szovjetunió valóban erős ál­lam, de a béke állama, amely­nek békeszeretete társadal­mi rendszerének természeté­ből fakad. Egyetlen olyan cél­kitűzése sincs, amelyet kato­nai úton kívánna megvalósí­tani, egyetlen állammal szem­ben sincsenek területi, vagy bármiféle egyéb követelései, amelyek katonai összeütkö­zéssel fenyegetnének. Brezsnyev végezetül kije­lentette, hogy a Szovjetunió bármely pillanatban kész meg­állapodást aláírni Bécsben a fegyveres erők és a fegyverze­tek szintjének 5—10—20, vagy akár 50 százalékos csökkenté­séről. Ezt azonban becsületes módon kell végrehajtani, oly módon, hogy ne bontsák meg az erőviszonyokat, hogy ne származzék belőle előny az egyik fél és kár a másik fél számára. A bolgár pártértekezlet tézisei Magyar—laoszi tárgyalások Kedden az Országházban plenáris üléssel folytatódott a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság má­sodik ülésszaka. A két dele­gációt Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Sanan Southichak köz­munkaügyi, közlekedési és szállítási miniszter, az együtt­működési bizottság társelnö­kei vezették. A plenáris ülésen megvi­tatták a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát, elemez­ték a gazdasági, valamint a műszaki-tudományos együtt­működés eddigi tapasztalatait és kijelölték a további fel­adatokat. A bolgár sajtó a hét végén közölte a Bolgár Kommunis­ta Párt április 20-án és 21- én megtartott országos érte­kezletének téziseit. A hat fe­jezetből álló dokumentum részletesen elemzi azokat a feladatokat, amelyek az or­szágos pártértekezlet központi témájából, a szocialista mun­kaszervezés tökéletesítéséből adódnak. Az első fejezet a hatéköny- ság növelésével és a termé­kek minőségének javításával összefüggő kérdéseket veszi sorra. A dokumentum második fejezete „a szocialista munka- szervezés színvonalának eme­lése — a nagyobb hatékony­ságért és jobb minőségért ví­vott küzdelem kulcsproblé­mája” címet viseli. A harmadik fejezet külön- külön vizsgálja a munkaszer­vezés javításának fő felada­tait az anyagi termelésben és az ún. improduktív, admi­nisztratív területeken. A negyedik fejezet a terv- gazdálkodás tökéletesítését vizsgálva hangsúlyozza, hogy a központi tervezés javítása mellett tovább kell fejleszte­ni a tervezési tevékenység demokratizmusának elvét is. A dokumentum ötödik fe­jezete a gazdasági egységek és a gazdasági irányító szer­vek struktúrájának és funk­ciójának tökéletesítését elem­zi. Megállapítja, hogy az utóbbi években Bulgáriában megkezdődött az országos gazdasági komplexumok létre­hozása. A dokumentum utolsó, ha­todik fejezete hangsúlyozza, hogy a szocialista munkaszer­vezés tökéletesítése az egész bolgár társadalom ügye, ezért valamennyi társadalmi és tö- megszervezetnek elsőrendű kötelessége, hogy a maga eszközeivel elősegítse az or­szágos pártértekezlet határo­zatainak megvalósítását. Fukuda Takeo japán mi­niszterelnök háromnapos hi­vatalos látogatásra Washing­tonba érkezett. Nem nehéz megjövendölni, hogy a japán. —amerikai csúcstalálkozó nem tartozik majd a pusztán pro­tokolláris jelentőségű tanács­kozások kategóriájába. Elég egy mégoly futó pillantást vetni a terítékre kerülő prob­lémák sorára ahhoz, hogy a megfigyelő megállapíthassa: a megbeszélés a hagyományos japán udvariasság ellenére sem Ígérkezik felhőtlennek. Mik a legjelentősebb té­mák? 1. Amerikai részről nem tit­kolják, hogy ,,élesen” kíván­ják felvetni a japán—ameri­kai kapcsolatokban immár évek óta jelentkező, valóban hatalmas amerikai deficit kér­dését. Az USA-ban például egyre nyomasztóbb a japán gépkocsik, televíziók, magne­tofonok és zenegépek konkur- renciája és a Fehér Ház sok­éves ostrom alatt áll, hogy ,,végre tegyen valamit”. Car­ter kormányzata néhány hó­napja ígéretet csiltart ki a hi­vatalos Tokiótól, amely sze­rint „a japán kormány meg­próbálja lefaragni” az ameri­kai deficitet. 2. Washingtonban sok sző esik majd a kelet-ázsiai tér­ség katonapolitikai problémái­ról és az ezzel kapcsolatos ja­pán—amerikai együttműkö­désről. Washington azt sze­I retné, ha Japán gyorsabban fejlesztené fegyveres erőit é» a két ország közötti „bizton­sági szerződés” jegyében fo­kozottabban járulna hozzá o még mindig Japánban állo­másozó amerilcai fegyvere# erők fenntartási költségeihez. A japán kabinetnek mind-' két kérdést illetően óriási bel­ső ellenzékkel kell szembe­néznie és ez nyilvánvalóan, megnehezíti a tárgyalásokat- A mostani eredménytől függ- hogy a Japán Nemzetvédelmi* Hivatal igazgatója (gyakorla­tilag a hadügyminiszter) mi­lyen esélyekkel tárgyal majd a nyáron amerikai kollégájá­val. 3. Végül, de távolról sémi utolsósorban, biztosan szóba kerül a£ a mindkét ország számára bonyolult dilemma, milyen módon próbálják fej­leszteni a pekinghez fűződő viszonyukat. Harmat Endre Púja Frigyes az NDK-ba utazik Púja Frigyes a Magyar NépJ köztársaság külügyminisztere Oskar Fischernek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének meghí­vására május 3-án baráti IáJ togatásra az NDK-ba utazik. Bonni körkép A Bressnyev-látogatás előtt CSAKNEM KÉT ESZTEN­DŐVEL ezelőtt jelentette be Helmut Schmidt, hogy Leo­nyid Brezsnyev Bonnba láto­gat. Két héttel voltak ekkor az általános parlamenti vá­lasztások előtt és a nyugatné­met sajtó választási segítség­nek nevezte ezt a moszkvai jelzést — érzékeltette, hogy az a kancellár, aki a szovjet ve­zetőt fogadja, mindenképpen nyer tekintélyben. Mégis, csak most, május első napjaiban kerül sor erre a találkozóra. Közben Európa a feszültsé­gek új hullámait élte át, ve­szélybe került az enyhülés, mélypontra süllyedt a szovjet —amerikai viszony hőfoka, új fegyverkezési versenyt indított a NATO, és talán más okai. is lehetnek annak, hogy nem hamarább szállt be a vendég az NSZK fővárosába induló repülőgépbe. Az ilyen magas szintű találkozóhoz minden­képpen két feltétel szükségel­tetik: a körülmények tegyék lehetővé ’ és tegyék szükséges­sé. A két feltétel most egybe­esett. A kakm-af jellegű megálía­podások hiánya egyre inkább fékezi az enyhülést. Itt, e kér­dés körött sűrűsödnek ma a problémák, s a katonai viták hatással vannak a politikai és a gazdasági kapcsolatokra egy­aránt. Valamilyen formában bizonyosan szó lesz a fegy­verkezés kérdéseiről Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt találkozóján s ez annál is fon­tosabb, mert az NSZK Nyu- gat-Európa legbefolyásosabb állama, magatartásának ha­tása van a világpolitikára, s — csak egy példát említve, — a neutronfegyver nyugat-eu­rópai elhelyezésének kulcsor­szága. Az ilyen magas színtű ta­lálkozókat mindig jól előké­szítik, a felek tehát már tud­ják, miről fognak .tárgyalni, mit várhatnak egymástól. Egy­két olyan döntő kérdés szo­kott nyitva maradni az előze­tes programlistán, amelyet csak a két vezető személyesen tisztázhat. Nyugatnémet for­rások szerint — és ezt a szovjet sajtó is idézte, — min­denképpen szó lesz a fegyver­zet korlátozásának ellenőrzé­séről. Az NSZK kormánya régóta ígéri, hogy új javasla­tot terjeszt elő Bécsben a kö­zép-európai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről folyó tárgyalásokon. Talán most érkezett el ennek az ide­je és tájékozódni kívánnak e tekintetben Leonyid Brezs- nyevnél. Vita tárgya lehet Nyugat- Berlin kérdése. Eddig három régebbi szovjet—nyugatnémet szerződés — egy kulturális, egy jogi és egy technikai — áll aláíratlanul, mert a nyu­gatnémetek úgy akarják ebbe belevonni Nyugat-Berlini, hogy az ellent mond a város helyzetét rendező négyoldalú (szovjet—amerikai—francia —angol) megállapodásnak. KÉZZELFOGHATÓ ered­ményeket várnak a gazdaság területén. Az utóbbi néhány esztendőben. — jelesen Leo­nyid Brezsnyev 1973-as bonni látogatása óta, — rendkívüli mértékben föllendült, öt-hat- szorosára nőtt a két ország ke­reskedelmi forgalma, az utób­bi kőt esztendőben elérte a 11-11 milliárd márkát. Egy jő hónapban 150 szovjet hajó is befut a hamburgi kikötőbe, szerszámgépeket, autót, alumí­niumot, vegyszereket rak ki, cserébe acélcsöveket, gépeket, fogyasztási cikkeket raknak be. A Szovjetunióval kötött nagy üzletek fő vonzereje a stabilitás, a megbízhatóság;a megállapodások az évezred- fordulón túlra mutatnak. De, — mint azt szovjet gazdasági szakemberek leszö­gezik, — a két ország kapcsos- tatai még mindig nem felel­nek meg annak a tudományos­műszaki szintnek, amelyen a két ország áll. A szovjet gaz­daság most különösen a nagy, vegyipari üzemek közös léte­sítésében érdekelt, lehel, hogy e tekintetben megállapodás jön létre a találkozó alkalmá­val. MINT LÁTNI, a gazdaság nyújtja a legtöbb lehetőséget a konkrét megállapodásokra, a Brezsnyev-látogatásnak azon­ban elsőrendű politikai jelen­tősége van. Európa nehéz, csak lassan megoldható prob­lémákkal küzd, de nemcsak a két ország, hanem az általá­nos nemzetközi helyzet szem­pontjából is örvendetes és bíz­tató tény a Szovjetunió és as NSZK vezetőinek találkozója. Tatár ;mrí

Next

/
Oldalképek
Tartalom