Dolgozók Lapja, 1978. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

ffJ*. február 11, acanktt DOLGOZOK LAPJA 3 Mészáros László 1933-1978 A Tatabányai Szénbányák, a Nyugati II. Bányaüzem XV/c. aknájának párt, szak- szervezeti és gazdasági veze­tői, a Kaszás István nevét Viselő szocialista frontbrigád tagjai mély fájdalommal tu­datják, hogy február 8-án, tragikus hirtelenséggel el­hunyt Mészáros László front­mester, a XV/c. akna szocia­lista frontbrigádjának a veze­tője, frontaknásza. Mészáros László 1950-ben jött Tatabányára, akkor, ami­kor az egész ország szeme a bányászaton függött. Ügy jött, hogy bányász lesz, ipari mun­kás, a szocialista társadalom építője. Hallatlan nagy szor­galommal tanulta meg szak­máját. Az utóbbi években frontbrigádjának teljesítmé­nye, kiváló szakmai munká­jának híre bejárta az orszá- r't. A Mészáros László ve­zette frontbrigád munkája összeforrott Tatabányán a komplexen gépesített front­fejtés technológiájával. Mun­kájukat sok elismerés kísérte. 1975-ben a Vállalat Kiváló B. igádja címet érdemelték ki, 1976-ban az Iparág Ki­váló Brigádja kitüntetést. Mé­száros László szocialista frontbrigádvezető, számos ki­tüntetése mellett, kiérdemel­te a Kiváló Bányász címet míg 1975-ben a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntették ki. Mészáros László mindig szerény, szorgalmas, tettre- kész ember volt, s most a tatabányai bányásza nagy vesztesége. Párttag volt, üze­me pártalapszervezetének és a bányász pártbizottság tagja Munkásőr, rajparancsnok. Sokirányú társadalmi elfog­laltságának is mindig olyan lelkiismeretesen tett eleget, mint bányabeli kötelességé­nek. Nevét beírta a tatabá­nyai bányászság történetébe Február 8-án, este lefeküdA pihenni, s többé nem kelt fel. Mészáros László szocialista frontbrigádvezetőt a Tatabá­nyai Szénbányák és a Nyuga­ti 11. Bányaüzem saját ha­lottjának tekinti. Temetése február 13-án lesz, 14 órakor, a tatabányai újtelepi temető­ben. Üdülés előtt a Balatonnál A nyári előszezonig újabb 120 felújított szobát nyitnak meg, s ezzel 200-ra emelkedik az igénybe vehető szobák szá­ma az 1974. őszén bezárt ti­hanyi motelben, és újabb lu­xus nyaralóházakkal gazdagít­ják a tihanyi kempinget is. Rendezik, csinosítják a kör­nyéket és ezzel májusig be­fejeződik a Tihanyi-rév mel­letti idegenforgalmi centrum 30 millió forintos beruházást igénylő rekonstrukciója A tópart több szállodáját is korszerűsítik. Hatmillió fo­rintot költenek például a Balatonalmádi Tulipán szálló­ra. Ennek a belső felújítása már tavaly befejeződött, idén külsőleg hozzák rendbe az épületet. A balatonfüredi Annabella szállóban a homlokzat tataro­zásán kívül korszerűsítik a fürdőszobákat, és felújítják a bútorokat. A hévízi Termál- szálló mellett új fedett gyógy­fürdőt építenek. Megkezdődik az idén a szállodák strandjai­nak több évig tartó korszerű­sítése. 1978-ban a nagyobb szállók strandjait szerelik fel különféle játékokkal és szó­rakoztató eszközökkel Jó feltételek között dolgoznak Ebszőnybányán Legutóbb Tokodon a tanács­fllésen egyebek között beszá­moló hangzott el az ebszőny- bányai bányászok helyzetéről Ebszőnybányán a jövőben a termelést a munka- és üzem­szervezés fokozott fejlesztésé­vel kívánják elősegíteni. — A fejtést és vágathajtást háló- tervezéses programozással vég­zik. Eredményeikhez hozzá­járult, hogy a szocialista munkaverseny színvonalát si­került magasabbra tenniük. A beszámoló a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a bányaüzem munkavédelméveL A termelés növekedése, a technikai eszközök korszerű­södése követeli a munkakörül­mények javítását, a veszélyes, az egészségre ártalmas mun­kák megszüntetését Kéthe­tente rendszeresen megtartot­ták a balesetvédelmi oktatá­sokat. Folyamatos átalakítá­sokkal korszerűsítésekkel nö­velik a dolgozók biztonságát h... . i — ' Az üzemzavarok azonnali ész­lelése érdekében a külszínről a fronti munkahelyig hangos hírközlőt, jelző- és riasztó be­rendezést szerelnek fel A tűzvédelmi előírásokat be­tartva vízcsőhálózatot építet­tek ki. A dolgozók szociális hely­zetének javítása érdekében évente átlagosan 30 ezer fo­rint rendkívüli segélyt fi­zetnek ki. A nagycsaládosok megkülönböztetett figyelem­ben részesülnek á juttatások­nál Évente százan kapnak üdülőjegyet az üzemben. Gyógyfürdőkbe mennek leg­szívesebben a bányászok. Az üdülők korlátozott befogadó­képessége miatt a kérések nem minden esetben teljesít­hetők. Az ü2em Hajdúszo­boszlón bérel két szoba össz­komfortos házat, ahol a csa­ládok tíanapmjként váltják egymást. Balatonfenyvesen vállalati üdülőben, hasonló le­hetőségek között pihenhetnek a dolgozók. Minden évben mintegy 25 gyerek csereüdül­tetésben vesz részt, külföldön. A vállalat évente mintegy 28 ezer forinttal járul hozzá dol­gozói üdülési költségéhez. Az üzem a kulturális és köz­művelődési munkát közvetve támogatja, mivel a dolgozók 98 százaléka a környező fal­vakból jár be. Ebszőnybányán és Annavölgyön jól műkö­dő ifjúsági klubot tartanaik fenn, ahol korszerű technikai felszereléssel várják a fiatalo­kat A tanácsülésen ismét han­got adtak annak, hogy a bá­nyászok átlagéletkora emel­kedik, mert a fiatalok közül kevesen maradnak ebben a szakmában. Ez részben annak tudható be, hogy a környék ipara erőteljesen fejlődik, to­vábbá, hogy a bánya nem mindenkinek a lakásigényét tudja teljesíteni. A papír sárgul, a tinta szárad, de... Egy-másfél évtizeddel ez­előtt még azt mondták, hogy ötévenként elavul a diploma, ma p>edig így halljuk: még meg sem szárad rajta a tinta s tulajdonosa máris kezdheti a versenyfutást a pályán sű­rűsödő ismeretekért. Nyilván nem a tintán van itt a hang­súly, s azon sem. hogy a pa­pír esetleg lassabban, vagy éppen gyorsabban szív'a ma­gába. A tintát elfogadhatjuk régi tulajdonságaival, csakúgy a papírt, amely ezúttal okle­vél alakját ölti. A közelmúltban több olyan műszaki beosztású személlyel beszéltem, akik bizony ben­ne vannak a sodrásban, jól is követ'k annak vonalát, s bár a d'ploma „tintájáról” nem esett szó köztünk, sza­vukból kiderült: tisztában vannak a kor követelményé­vel Szegi László, a dorogi bá- nvagépgyár hegesztő üzem­mérnöke jeles úiító. Mind­össze 36 esztendős. Jelen’egi munkahelyén 8 éve dolgozik, s itt sz'nte b^lső kényszer­ként jelentkezik egy-egy meg­óvásának akarása. Az újítá­saiért edd;g kifizetett összeg mégha1adta a 25 000 forintot, de a lényeg mégsem ez. Sok­kal többről van szó. . Arról, hogy a fiatal mérnök a mü­he’yben járva. az emberek munkáiét el’enőrizve és fi- gve’ve. a fe’nda+ok ismereté­ben m'nrt’* egv iev>"i-«'5g°s Jobb eredményesebb módszer látószögéből vizsgálódik, s az­tán * megoldás hogyanja után veti magát. Előkerül 's szakirodalom, s a céltudatos búvárkodásnak rendre meg­születik az eredménye is. Igaz, említette, hogy egy-egy akadálynál nem szabad meg­torpanni. A kísérlet és a tü­relem jegyben kell hogy jár­janak. Így születtek meg azok az újításai, amelyek a nagy hengeres testek hegesz­tés közbeni forgatására szol­gálnak, a lángvágó gép plusz két fejjel, a hegesztőautöma- tát kisebb darabok sorozat­hegesztésére alkalmassá tevő készülékegyüttes. Sorolhat­nánk tovább a hasznosabbnál hasznosabb, a terme’őmunka eredményességét növelő meg­oldásokat. Az üzemmérnök ezt a fajta tevékenységet, munkagyakor­latot nemcsak a kor paran­csoló igényeként fogalmazta meg, hanem egysaersm'nd kö­telességképpen is. Sikerél­mény? Öröm! A technikát szerető ember számára alig­ha lehet tel esebb, m'ntha maga is a1 kötő Vnódon alakít­ja, fejleszti azt. Egy másik gyárunkban nagy tekintélynek örvendő gépter­vezővel beszélgettem az ép­pen soros feladatokról. Asz­talán prospektusok feküdtek, a számsorokból jellemzőket olvasott ki. Talán mondani sem kellene: Egy az élvo­nalban haladó gépgyárban a génsz—kesztők munkáiénak 'r-invít’isa s a nem k's nró- háVat iel-ntő 'génv-k kielégí­tése a'igha sikerü’h’tne meg­fakult ismeretekkel ö a szak­lapokat tanulmányozza, járja a kiállításokat, gyárakba lá­togat. És tán mint a szivacs, úgy szívja magába az érde­meset. így'tanul, képezi ma­gát. Mert így is lehet! Sőt a szakismeret egy bizonyos szintjén tán éppen az ilyen ismeretforrások a leginkább haszonra fordulók. Ezért is van olyan nagy jelentősége annak, hogy valamely kiállí­tásra kit küldenek el a vál­lalatok. Mmdenképpen olyan szakembert kell. aki egyrészt eleve úgy szelektálja a feléje özönlő információkat. hogy azokból a szám'jkra legfon­tosabbra koncentrál, és eleve eszerint halmoz fel, majd ad ki magából. ' A legutóbb egy fiatal vil­lamosmérnökkel cseréltünk gondolatokat, többek között a továbbképzésről is. Pereze nem így direktben. De ha az ember az elektronikáról, s főleg az orvosi elektroniká­ról vált szót a tervezővel, fejlesztővel, ezt a témát egy­szerűen lehetetlenség nem érinteni. Természetes, a fel­adat lényegéből következő követelmény, hogy aki a bio­lógiai elektronikával foglal­kozik, annak fogla'koznia kell az e körbe tartozó élettani kérdésekkel is. Az, hogy egy villamosmérnök adott esetben kard'ológiai szakkönyvet ta- nu’mányoz, az nemcsak ter­mészetes. h°nem elengedhe­tetlen 's a fe’adat szemoont- jábó' És hogy va'aki szak­mai frissességét matematikai „olvasmányokkal” ápolja, Kis pártalapszervezet nagy felelőssége Beszámoló taggyűlés a bábolnai takarmánykeverőben A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát takarmánykeverő üzem pártalapszervezetének hatásköri területén 110 a dol­gozók száma. A nemrég meg­nyitott BCR Premix üzem csatlakozása előtt 60 volt ez a létszám. A 23 tagú pártalap­szervezet felelőssége nagy — hangzott el a beszámoló tag­gyűlésen. Az állattenyésztés fejlesztéséhez a jelenlegi leg­nagyobb tai talék ugyanis a takarmányozás korszerűsítésé­ben rejlik. S mivel itt készül a modem etetés leglényege­sebb eleme, a keverék, ezért az üzem kulcsfontosságú. Megfeleltek a várakozásnak a takarmánykeverőben dolgo­zók, mert 118 ezer tonnát meg­haladó keverék előállításával 2 százalékkal túlteljesítették tervüket 1977-ben A pártszer- vezetileg — tehát gazdasági­lag nem — ide tartozó, nem­rég megnyitott BCR Premix üzem dolgozói pedig 8 millió forint értékű premixet — a takarmánykeverék egyik ele­mét — termeltek. A kommu­nisták — mindkét üzemben — a legszorgalmasabb dolgozók soraiból valók. Helytálltak a társadalmi megbízatások telje­sítésében, képezték magukat és meggyőzően hirdették a párt politikáját pártonkívüli tár­saik körében. — Pártalapszervezetünk kom­munistái, s a velük együtt dolgozó pártonkívüliek jelen­tősen hozzájárultak az ötödik ötéves terv időarányos része ránk háruló hányadának tel­jesítéséhez — mondhatta ki a pártvezetőség beszámolója, majd így folytatta: — Ezzel kivettük részünket mind a sertésprogram teljesítéséből, mind a korszerű baromfineve­lés újabb feladatainak megol­dásából. Ez lényegében azt jelenti — tesszük hozzá a beszámoló­hoz —, hogy a takarmányke­verő dolgozói kivették részü­ket a mezőgazdaság, ponto­sabban az állattenyésztés ipar­szerű módszereinek fejleszté­séből, terjesztéséből. S ami nagyon lényeges, ezzel nem­csak a Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinátnak, hanem a partneroknak országszerte, va­lamint az ország határain kí­vülieknek szintén jelentős szolgálatot tettek. A vitában felszólalók min­den tekintetben megerősítet­megtnt a továbbképzés egy­fajta megjelenése és gyakor­lása. Ugyanez &z ifjú szak­ember, akit munkahelyén egyébként megbecsülnek, in­díttatva érzi magát, hogy te­vékeny részt vállaljon a Mé­réstechnikai és Automatizálá­si Tudományos Egyesület cso­portjában folyó munkából, örül annak, hogy a tudomá­nyos élet pezsgő, jó hatásfo­kú. Három ember a maga fon­tos posztján. Évek, évtizedek múlása sárgítja diplomáju­kat. és a tinta sohasem szá­radt meg rajtuk. így hát el­avulni sem tudott. A diplo­ma bár „régi” csakhogy ők mások, többek egykori ön­maguknál. N'ncs ebben s°m- mi ördögi. Mindegyikük ön­magát adia. Egyéni cseleke­deteik inöftéka mindig kö­zösségi töltésű. Akkor is. amikor a bányában haszná­latos légcsövek hagyományos gyártási módját szalagszerű­vé változtatja, hogy köny- nyebb, gyorsabb, eredménye­sebb legyen a munka, akkor is, amikor a világkiállításon a fürkésző szem megái iam'tia merre kell haladni a gyárt­mányfejlesztésben, s szinte már válialkozik is a látottná’ is jobbra, és akkor is. ami­kor tulajdonképpen nem utat talál fel, „csak” a percenként születő lehetőségeket vá'ogat- ja úgy össze, hogy abból kor­szerű funkció, versenyképes áru váljék. Hogy is fogalma­zott? Valahogy így: A sok műszaki információt megra gadni funkcióvá egyesítem á"b“véte’t csinálni b“’ő!e Hát igen, egész konkrét for mában erről van szó. Gordo« Géz» A vita résztvevői elemezték a szocialista brigádok munká­ját, helyzetét és tevékenysé­gük hatását. Megállapították hogy ezek a községek helyt­álltak. A jövőben még jobbaa számítsanak rájuk. Helyes len­ne — fogalmazták meg a kommunisták —, ha a kombi­nát pártbizottsága a taggyű­lésen elhangzottakat általáno­sítva alkalmazná további mun­kamódszerében. A beszámolót a taggyűlés el­fogadta és annak megvitatá­sakor kialakult tárgyilagos elemzés szellemében egészítet­te ki az előterjesztett munka-» terv-javaslatot. Figyelemre méltó az igény, hogy a takar­mánykeverő, a BCR Premix üzem dolgozóit mennyire ér­dekli. hol és miként haszno­sítják termékeiket. Mint mon­dották, különösen fontos, ho­gyan vélekednek a testvéri szocialista országokban az in­nen kikerült termékekről S e pontnál érdekes vita kereke­dett. Nem lenne helyes — hangzott el az egvik véle­mény — ha a kül'öldi part­nerek valamelyik képviselői« beszámolóra jönne az alap- szervezethez. Ez a kombinát, azaz a pártbizottság hatásköre, persze amennyire azt a nem­zetközi érintkezés kialakult szokásai lehetővé teszik. Másik álláspont az volt, mégis meg kellene találni a módját an­nak, hogy megfelelő keretek között értesül'enek a dolgo­zók az általuk előállított ter­mékek bel- és külföldi fel­használóinak véleményeiről A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát pánt- és gazdasági vezetői bizonyára megtalálták a kívánság tel'esítétenek leg­helyesebb útját. A visszajel­zések megismerése erősíti azt a felelősségérzetet, ami a ta­karmánykeverő pártalapszer- vezete beszámoló taggyűlésé­nek előterje zto ében és an­nak vitájában különböző mó­don kifejezésre jutott. Berde Mihály IViig-y teljesítményű markoló-rakodógép Azokban a termelési folya- lű markoló-rakodógép egy* matokban, ahol nagyobb tó- szerre maximálisan mintegy megű anyagokat kell meg- 2,5 tonna emelésére képes. A mozgatni, általában már nem gépet különféle kialakítású a szállító járművek hiánya markolófejekkel hozzák for- okozza a gondokat, sokkal in- galomba. Ezek részbe az álló kább a megfelelő, nagy telje- helyzetben történő anyag át- sítntenyű — órán’’4nt 100—150 rakodására, másrészt — gép­tonna rakodásra képes — toldattal — akár 7 méter Az új típusú markoló-rakodógép markoló-rakodók hiánya, vagy mély munkaárok ásására i> kis daratszäma. így pedig, alkalmasak, folyamatos szállítási igény A T—174—2 típus elődjé- esetén, gyakran előáll az a nek, a T—174—1-nek olyan helyzet, hogy a szállítójármű- kialakítású változata, álne­veket mindössze 60—70 szá- lyen megtartották a munka- zalékban lehet kihasználni. szerszámok csatlakoztatására A gépgyártók törekednek alkalmas méreteket, így nem felkészülni az ilyen igények- különösebb gond a markoló- re, s mozgékony, a különböző eszközök cseréje. . rakodási helyeket gyorsan A T—174—2 markoló-rako- változtató gépeket gyártani. E dógép kétféleképpen iuttat- mellett ezek a markolva-ra- ható el egyik munkahelyről a kodó gépek zömmel olyanok, másikra. Rövidebb távon be- hogv speciális feladatokra — épített motorja hajtja a futó- Jéldául árkok, rézsűk, mun- művet, s 3,1—18,7 km/óra se- kagödrök kialakítására is — bességű haladásra képes» i’ka’masak. Hosszabb távolságú helyvál­Ilyen nagy teljesítményű toztatásakor légfékes teher- nagy teherbírású rakodógé- gépkocsi után kacsolható. a pet gyártanak egyebek között max'málisan 20 km őrá« » ax NDK-ban. A T—174—3 je- hess éggel vontatható. ték a vezetőség beszámolóját. Mondanivalóikban a feladatok kaptak elsőbbséget. A párt­életben kielégítő volt a nyílt­ság ezen belül az egymást se­gítő bírálat — mondották el többen, különböző összefüggé­sekben. S ha ezen az úton ki­várunk haladni — tették hoz­zá — márpedig ezt kívánjuk és tesszük, akkor küszöböljük ki a pártéletoen néha jelent­kező formalitásokat. Ahogy a felszólalók ezt meg­okolták, abból kitűnt, hogy hívei a még nyíltabb bírálat­nak. Ezzel az a céljuk, hogy a tennivalók megállapításakor még jobban érvényesüljön a kollektív állásfoglalás, majd a végrehajtásban az egyéni fe­lelősség. A vita résztvevői sokat fog­lalkoztak a fiatalokkal Ja­vaslataikban az egészséges tü­relmetlenség fogalmazódott meg. A pártalapszervezethez tartozó munkaterület dolgozói­nak átlagos életkora ugyanis 35 év. Sok helyen mondhat­nák: irigylendő állapot. A ta­karmánykeverő pártalapszer- vezeíének kommunistái mégis feladatul adták a pártvezető­ségnek, vizsgálja meg, mi az oka annak, hogy fiatalok ki­léptek erről a munkahelyről, újak pedig nem jöttek kellő számban. A BCR-ben dolgo­zók — a javaslatot kiegészítve — hangoztatták, hogy náluk több a fiatal. Ennek ellenére még nincsen KlSZ-alapszer- vezetük. A két üzem, együtt­működve, gyorsan megszüntet­heti ezt a hiányosságot. Szük­séges az is — folytatódott a javaslat —, hogy a munkahe­lyi vezető legyen felelős a ná­la dolgozó fiatalok szakmai politikai' fejlődéséért. Ez egy­részt elősegítheti a pártépítést, másrészt fontos eleme annak, hogy az új, a fiatal dolgozók jól érezzék maguxat és beil­leszkedve munkakörükbe, hi­vatásuknak tekintsék szakmá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom