Dolgozók Lapja, 1977. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

£7i rceny VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK II ÖOlQOlÖKém 1977. július 1, . „ , . XXX. évf., 153. sz PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara. 8'ó fiUér Beszámoló a vízgazdálkodásról — Interpellációk Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parla­mentben folytatta tanácskozását az ország- gyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sán­dor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, vala­mint a kormány tagjai. Az emeleti páholyok­ban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámoló­ját a vízgazdálkodás helyzetéről és felada­tairól. Az OVH elnökének beszámolója Dr. Gergely István, állam­titkár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke beszámolt a víz­gazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb víz­felhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 'százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vál­lalatok jórészt saját vízterme­lő létesítményeikkel gondos­kodnak, az OHV feladata a felszíni és a felszín alatti víz­készleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehan­golni, hogy azt a fejlődő ipa­ri üzemek zavartalanul ve­hessék igénybe termelésük­höz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves terv­ben újabb egymillió fogyasz­tót kapcsolnak be a vezeté­kes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a lakos­ság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy munkás­lakta városok és a közegész­ségügyileg veszélyeztetett ki­sebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával, Folytatják a szennyvíztisztí­tó-telepek bővítését, ami el­sősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést il­leti, világviszonylatban is ki­emelkedő eredményeket ér­tünk el. A kiépített 4400 kilo­méternyi töltésrendszer az or­szág területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen lévő nép- gazdasági vagyon értéke 500 rriilliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biz­tonságot ad, másik felének ki­építése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivéte­lével vízügyi szervezetünk ön­erőből tud védekezni az árvi­zek ellen, amint • azt a múlt őszi—téli árvíz idején is ta­pasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási. együttműkö­dés. Az öt szomszédos ország­gal kötött kétoldalú egyezmé­nyeink megfelelő alapot ad­nak az árvizek elleni védeke­zésre. a vizek .szennyezése el­leni hatékony intézkedésekre. A vita Dr. Cselőtei László, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető tanára (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmá­csolva egyebek között a vil- lamosenergia-ipar hűtővízének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mondotta, — hogy a meleg vizet külön­böző formákban igyekeznek hasznosítani. A százhalom­battai hőerőmű temperált ví­zét az egyik közeli gazdaság­ban haltenyésztésre, az inotai hőerőműét egy zöldséghajtató telepen hasznosítják s hason­ló próbálkozások vannak a Gagarin Hőerőmű hűtővízé­nek felhasználására is. A kép­viselő véleménye szerint ér­demes volna e módszerrel szélesebb körben kísérletezni. Vadkerti Miklósné, a fel- debrői Rákóczi Tsz párttitká­ra (Heves megye) a megyé­nek arról a gondjáról szólt, hogy a gyakran levonuló rendkívüli árvizek sok gondot okoznak a lakosságnak. az érintett vállalatoknak, mező- gazdasági üzemeknek. Az ár- vízvédelmi töltéseket már többször megerősítették, de ez is kevésnek bizonyult. Szük­séges, hogy a vízügyi szervek tanulmánytervet készítsenek a Tárná folyó védelmi rendsze­rének továbbfejlesztésére. A folyót és mellékágait a legna­gyobb árvizek levezetésére is alkalmassá kellene tenni. In­dokoltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen kijelölt szükségtározók he­lyett végleges tározókat épít­senek. Radnóti László a csurgói Napsugár Iphri Szövetkezet elnöke (Somogy megye) azok­nak a tárgyalásoknak a je­lentőségéről szólt. amelyek­nek célja, hogy Magyarország és Jugoszlávia közösen hasz­nosítsa a Dráva vizét. Az együttműködés nyomán a Drá­va vizével energiát is termel­hetnénk. Azt tervezik, hogy Barcson 90 megawattos ma­gyar vízilépcsőt építenek, a fölötte lévő tározótér pedig 150 millió köbméter víz befo­gadására lenne alkalmas. Ez­zel 20 százalékára csökkenne az árvízveszély, és rendsze­resen hajózhatóvá válna mintegy 200 kilométer hosz- szú folyószakasz. Csörgits József, nyugdíjas fúrómester (Zala megye) örömmel állapította meg, hogv megyéjében a lakosságnak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szemben a 15 évvel ezelőtti 12 száza­lékkal. A vízellátás szem­pontjából nemrég még igen elmaradott zalai városok el­érték az átlagos szintet. Sok­kal kedvezőtlenebb azonban a községek helyzete, ahol nagy­részt még nincs vezetékes ivóvíz. Javaslata: az illeté­kes szervek vizsgálják meg, hogy milyen módon lehetne gyorsítani a zalai községek bekapcsolását a vízhálózatba. Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első tit­kára (Csongrád megye) el­mondotta, hogy az utóbbi nyolc év belvizei a megyében több mint 16 000 lakást ron­gáltak meg. ebből mintegy tízezer helyett újat kellett építeni. Az óriási károk arra késztették az illetékeseket, hogy az OHV-val együttmű­ködve kialakították a megye vízrendezés-fejlesztési kon­cepcióját. A terv végrehajtása megkezdődött, ennek gyorsí­tásához azonban szükséges volna, hogy előrehozzák az állami hiteleket. Palóczy Lajosné, a nyírből gáti Rákóczi Tsz főállatt»­nyésztője (Szabolcs-Szatmár megye) a jó ütemben folyó tiszavölgyi árvízvédelmi be­rendezések fejlesztésével kap­csolatban hangsúlyozta, hogy ezek komplex módon haszno­síthatók. A Szamos—Túr kö­zötti zárógát például egyben községeket összekötő út is, sőt egy tíznvllió köbméteres víztároló kialakítását is szol­gálja. A megye számára kü­lönösen fontos, hogy ma már 25 millió köbmétert meghala­dó tározó szolgálja a víz ösz- szegyűjtését, a téli—tavaszi el­folyóvizek nyári hasznosítását. Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára arról a gondról szólt, hogy a megye területén lévő csatornahálózat nem tudja kellőképpen elszállítani a bel­vizeket. Helyesnek tartaná, ha a csatornahálózat kiépítését szinkronba hoznák a kiskörei öntözőrendszer építési ütemé­vel. Farkas Pál, a putnok’ Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye) elmondta, hogy a me­gyében a vízügyi fejlesztési tervek az elmúlt években valóra váltak, sőt a tervezett 50 százalék helyett a lakosság 54 százalékát juttatták veze­tékes vízhez. A kutak teljesí­tőképességét azonban a nyári csúcsidényben most már száz­százalékban kihasználják, ezért a képviselő véleménye szerint a kapacitást tovább kell bővíteni. Erre annál is inkább szükség van. mert a lakosság vízfogyasztása rend­kívül gyorsan növekszik. Barcs Sándor, az MTI ve­zérigazgatója (Budapest) a gyógyvizek fokozott hasznosí­tására és védelmére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy hazánk az európai országok között leggazdagabb hévizek­ben, ezeket azonban hosszú ideig elhanyagoltuk. Az utób­bi időben már hatékony in­tézkedések történtek, s szük­séges, hogy az OHV és a töb­bi illetékes intézmény tovább­ra is határozott lépéseket te­gyen a magyar gyógyvízkincs védelmére és értékesítésére. (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Kedvezők a feltételek az aratáshoz 3. oldal Üj feladatok előtt az észak-dunántúli képzőművészek 4. oldal Jövő heti rádió- és tv-műsor 5. oldal Csatornaépítés Komáromban az új lakótelepek csatornahálózatának kiépí­tését, szenny vízi evezető csatorna rendszerének felújítását a DUVIÉP dolgozói készítik. A fél méter átmérőjű, nagy szi­lárdságú betoncsövek fektetéséhez gépeket használnak, de sokhelyütt csak az emberi munkaerővel lehet elhárítani az akadályokat. Ahová gépek nem férnek, ott az ember munkaereje segít Baráti eszmecsere a közös termelés megszervezéséről A Szovjetunió mezőgazdasági minisztere megyénkben A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium meghí­vására csütörtökön szovjet de­legáció érkezett hazánkba. Az öttagú küldöttséget V. K. Meszjac a Szovjetunió mező- gazdasági minisztere vezeti. Tagjai között van M. V. Ho­gatója, Záhonyi László, a kom­binát pártbizottságának titká­ra és a kombinát több más vezetője fogadta. A mezőgazdasági szakembe­rekből álló szovjet küldöttség nagy érdeklődéssel hallgatta a A vendégek megtekintették a lovasbemutatót. A képen balról V. K. Meszjac, a másik szélén pedig dr. Burgcrt Róbert. rundzsi, az Ukrán SZSZK, mezőgazdasági minisztere. Ba­rátaink már aznap dr. Kovács Imre MÉM miniszterhelyettes­nek és Klenczner Andrásnak az Állami Gazdaságok Köz­pontja vezérigazgatójának a társaságában felkeresték Bá­bolnát. A vendégeket dr. Bür­gert Róbert, a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát vezérigaz­kombinát fejlődését, jelenlegi munkáját összefoglaló ismer­tetést. Dr. Burgert Róbert — a leglényegesebb eseményeket kiemelve — elmondotta, hogy miként őrzik az egykori lóte­nyésztő gazdaság hagyománya­it. A termelés jelenlegi köve­telményeinek eleget téve, ipar­szerű rendszerben tenyésztik a baromfit, a sertést, a birkát és így termelik a takarmányo­záshoz szükséges kukoricát. A külföldi kereskedelmi 'te­vékenységről szólva dr. Bur­gert Róbert a partnerekről, a szállítást végző több száz re­pülőjáratról is beszélt. Hang­súlyozta, hogy leglényegesebb­nek a szocialista közösség tag­jaitól érkező rendelések telje­sítését tekintik. — Tudnának a ■'jeléhlég'i'íill többet szállítani a Szovjet­uniónak? — hangzott el V. K. Meszjac miniszter első kérdé­se. S az igenlő válasz után nagyon élénk eszmecsere kez­dődött. — A kormányszintű meg­állapodás után az eddiginél szélesebb körű együttműködést kívánunk kialakítani a kom­bináttal a lehető legrövidebb időn belül — hangoztatta a szovjet mezőgazdasági minisz­ter. Hivatkozott arra, hogy hazá­ja egy-egy lakosára jelenleg évi 220 tojás jut. Ez az ellátás megoldódott. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága pedig határo­zatot hozott, hogy a broyler- csirke termelést 14-ltí-szorosá- ra kell emelni. A szovjet szak­emberek nem tétlenkednek. Rosztov megyében például a csirketermelést forradalmasító módszerre] dolgozó tény észte­lep létesült. Egyedül itt évi 37 ezer tonna csirkehúst ter­melnek. — Jobb fajtával még többet érhetnénk el —, mondotta a miniszter — az önök Tetrája lenne ehhez alkalmas. Dolgoz­zunk együtt hosszú távon, nagy tételekben. Készséggel veszünk át önöktől tenyész- anyagot. technológiát, istálló­kat, berendezéseket, tápgyárat, szóval az iparszerű baromfi- tenyésztés egész rendszerét. Dr. Kovács Imre miniszter­helyettes válaszában arra utalt, hogy ez lenne a magyar szer­vek célja is. Dr. Burgert Ró­bert pedig kifejtette, hogy az együttműködés elősegítené azt az állandó korszerűsítést, amit a baromfitenyésztés megkíván. Az együttműködésről szóló tárgyalások folytatódtak az egész bábolnai látogatás alatt. V. K. Meszjac szakmai látoga­tásra hívta meg dr. Burgert Róbertét. Elvileg abban is megállapodtak, hogy szovjet szakemberek hosszabb tanul­mányútra jönnek majd Bábol­nára. A vendégek megtekintettek több üzemegységet, majd a viszontlátás reményében szí­vélyesen búcsúz'.® visszatér­tek Budapestre. .. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom