Dolgozók Lapja, 1975. december (28. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

I 1975. december 2. KEDD AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. évf. 282. sz. Ara: 80 fillér Mai számunkban: imvi Veszélyhelyzetben is cselekedni 3. oldal A múzeumok meayénk képzőművészeiéin 4. oldal Lottó tárgynyeremény-sorsolás 5. oldal Cselelfuesi program — mindannyiunlmali Politikánk töretlen folytatá- sá..a_v gazdasági feltételeit formálta ki, két tervidőszak legfontosabb jellemzőit, s az 1976. évi terv és állami költ­ségvetés fő irányait határozta meg a párt Központi Bizott­sága november 23—27-i ülé­se. Azaz: gazdasági életünk fontos csomópontjait — az el­ért eredményeket s a teendő­ket — világította meg a KB tíz esztendőre kiterjedően. Az ülésről kiadott közlemény — melyet a lapok, így lapunk is, szombati számukban hoztak nyilvánosságra — joggal álla­pítja meg, hogy a szocialista építőmunka eredményei a ne- gvedik ötéves terv időszaká­ban számottevően gyarapod­tak. Ez megfelelő alapot te­remt ahhoz, hogy a kedvezőt­len világgazdasági változások ellenére is, társadalmi célja­inkkal összhangban, tervsze­rűen folytassuk népgazdasá­gunk fejlesztését. Mérleget készített és cselek­vési programot adott a Köz­ponti Bizottság. A negyedik ötéves terv teljesítését érté­kelve leszögezte: „Az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival _ össz­hangban sikeresen előreha­ladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére ered­ményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista terv- gazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál na­gyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődésének irá­nya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet.” Az eredmények tekintélyesek, ám nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a legutóbbi két esz­tendőben a tőkés világpiacon bekövetkezett változások ha­zánknak számottevő vesztesé­geket okoztak, s ezért a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb. A jövőért érzett felelősség­től vezettetve, az eddigi gaz­daságpolitikát folytatva, a Központi Bizottság úgy hatá­rozott, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervének fő elő­irányzatai igazodjanak a gaz­dasági élet bel- és külföldi realitásaihoz, azaz viszonylag szeréijy, de biztos haladást te­gyenek lehetővé. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a tény- ryel, hogy a külgazdasági fel­tételek számunkra kedvezőtlen irányzatai tartósnak bizonyul­nak, s a nyersanyagok meg­vásárlása nehezebbé válik, a szocialista országokból is. Ezért a negyedik ötéves tervben — s különösen a két legutóbbi esztendőben — felhalmozódott tapasztalatokat és tanulságo­kat következetesen érvényesí­teni kell a jövendő tervidő­szakban. Nemcsak arról van szó, hogy a növekedési ütem meghatározásában ez döntő tényező, hanem arról is, hogy éppen ezért feladataink ket­tősek. Egyrészt mérsékelni szükséges — majd fokozatosan felszámolni — az egyensúly­hiányt, másrészt kialakítani szokat a fejlesztést irányokat és szerkezeti változásokat, amelyek lehetővé teszik a munka társadalmi hatékony­ságának mainál gyorsabb ja­vítását. Ennek alapfeltétele, hogy—• amint az kitűnik a Központi Bizottság meghatározta fő elő­irányzatokból — célratörőbb, koncentráltabb, s ezzel diffe­renciáltabb legyen a köve‘ke-ő években a fejlesztési tevé­kenység. Ami nemcsak az új beruházások népgazdasági szükségletek szerinti szigorú rangsorolását követeli meg, hanem azt szintén, hogy a meglevő állóeszközöket haté­konyabban működtessék. Indo­koltan húzza alá a Központi Bizottság üléséről kiadott köz­lemény, hogy minden területen a mainál nagyobb figyelmet kell szentelni a tartalékok feltárásának, a szervezésnek, a vezetés tökéletesítésének, mert a nehezebb gazdasági feltéte­lek közepette csakis ezen a módon tudjuk megteremteni a folyamatos és nagyobb zava­roktól mentes építőmunka bő­vülő alapjait, az új követel­ményeket tükröző kereteit. Korábban utaltunk arra, hogy az ötödik ötéves terv fő előirányzatai a stabilitást, a minden tekintetben biztosí­tott előrelépést tartják szem előtt. Erre utal a többi között, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 30-32 százalékos nö- nüvekedése mellett, a fogyasz­tás és a felhalmozás együtte­sen ennél kisebb mértékben, 23-25 százalékkal emelkedhet. Rendkívül fontos teendő, hogy a termelés bővítése lényegé­ben a termelékenység javulá­sára alapozódjék. Az ipari termelés 33-35, a mezőgazda- sági termelés 16-18 százalékos növekedése mindenütt és min­denkire nagy, nehéz, felelős­ségteljes feladatokat ró, s an­nak fel- és elismerését, hogy nem lehet valamennyi nép- gazdasági területen azonos ütemben előrehaladni, mert ehhez sem pénzbeli, dologi, sem más erőforrásaink nem elegendőek. Az ötödik ötéves terv, va­lamint az 1976. évi népgazda­sági terv és állami költségve­tés fő előirányzatai, melyeket elfogadott a Központi Bizott­ság, azt mutatják: tervszerű, arányos fejlődésre törekszünk a következő esztendőkben, még azon az áron is. hogy a legfőbb területeken a haladás léptéke nem haladja meg a negyedik ötéves tervben elér­tet. Lehet, akadnak, akik efö­lött értetlenkednek. Mert nem­csak arról feledkeznek meg, hogy a világ sok fejlett orszá­ga súlyos gazdasági nehézsé­gekkel küzd, s korábban is­meretlen mértékű inflációval kényszerül szembenézni, ha­nem arról is, hogy egyenletes ütemű és időarányos gazdasá­gi fejlődés nem képzelhető el irreális célok kitűzésével. Azaz reális célokat határozhat csak meg az ötéves és a jövő évi népgazdasági terv — akár a nemzeti jövedeltm termelésé­ben, akár a reáljövedelmek, reálbérek alakulásában, a la­kásépítés 420-440 ezres darab­számában, az évenkénti nyug­díjkiegészítések felemelésében, a bölcsődei, óvodai dolgozók bérnövelésében —, s bár ezek a célok hatékony munkával túlhaladhatok, a hangsúly mégis elérésükre jut. Nagy hi­ba lenne ugyanis mellőzni azt az alaptételt, melyet a Köz­ponti Bizottság ülése kiemelt —, hogy a népgazdaság növe­kedésének üteme s vele az életszínvonal emelése a jövő­ben elsősorban és meghatározó mértékben a munka társadal­mi hatékonyságától, a ter­melékenység javulásától, a gazdaságos termékszerkezet kialakításnak meggyorsításá­tól, a termékek világpiaci ver­senyképességétől függ. A Központi Bizottság ülése joggal mutatott rá azokra a hatalmas forrásokra, amelye­ket a dolgozó tömegek alkotó aktivitása, a fejlett szocialista társadalom építése céljaival, gondjaival való azonosulása hoz létre, s amelyeket értő módon kell az ötödik ötéves terv, s elsőként a jövő évi néngazda'ági prosram meg­valósítása érdekében. vala­mennyiünk javára felhasznál­ni. S ezért bátran leírhatjuk: a haladás záloga mindannyi­unk közös erőfeszítése, a szorgos, a gondoktól vissza nem riadó hétköznapi munka, Kádár János fogadta Werner Lamberzet Kádár János, a Magyar Politikai Bizottságának körű megbeszélésen részt Szocialista Munkáspárt tagját, a Központi Bízott- vett Győri Imre, a Köz- Központi Bizottságának ság titkárát, valamint a ponti Bizottság titkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta WernerLamberzet, az NSZEP KB titkárát első titkára hétfőn fogadta kíséretében lévő Kurt Grósz Károly, a KB osz- a hazánkban tartózkodó Tiedkét és Rudolf Singert, tályvezetője. Jelen volt Werner Lamberzet, a Né- a KB tagjait. Gerhard Reinert, az NDK met Szocialista Egységpárt A szívélyes, elvtársi lég- budapesti nagykövete is. Folytatják a 100 munkásonként 1 lakás A tatai pártbizottság és tanács me&hi vására hétfőn délután megbeszélésre ültek össze a LATEX tatai gyáregy­ségének, az Alföldi Cipőgyár tatai üzemének. a megyei Vízmű Vállalatnak, a Tatai .Parképítő Vállalatnak, a Hű­tőtechnika Ipari Szövetkezet­nek és az OTP-nek a képvi­selői a tanács székházában. A városi tanács vezetői indokol­ták előttük, mennyire fontos, hegy folytassák a 100 munká­sonként 1 lakás akciót. Ilyen módon elsősorban a dolgozók lakáshelyzetén javíthatnak. Legalább ennyire lényeges, hogy a helyi erők feltárásával, és összefogásával alapot te­remtenek a következő ötéves terv várható lakásépítési elő­irányzatainak teljesítésére. Különösen fontos Tatán, — mutattak rá a tanácsi veze­tők — az erők összefogása. A város üzemei ugyanis nem a nagy létszámúak közé tartoz­nak. A tervszerűséggel és kon­centrációval azonban növelhe­tik erőiket. Nem lenne helyes, akciót Tatán ha a következőkben — mint a mostani tervidőszakban — különböző helyeken építkez­nének. A Vörös Hadsereg út­ja és körzete alkalmas az együttes építkezésre. A terü­let elegendő, a talaj alakulása lehetővé teszi, hogy egyszerű technológiával alapozzanak. S lényeges az is, hogy a lakos­ság szívesen települ ebbe a negyedbe, mert jól kapcsoló­dik a központhoz. A közmű­vesítés pedig lehetőséget ad a mai igényeknek megfelelő ott­honok építésére. Gazdaságo­san kivitelezhetők a tervek ezen a területen, mert vi­szonylag kevés a kisajátítandó ingatlan. Az üzemek vezetői elfogad­ták a javaslatokat. Elhatároz­ták, hogy 205 lakást építenek és folytatják a megyei párt- bizottság által régebben kez­deményezett többlet lakásépí­tési akciót. A LATEX 100, a vízmű és a Tanácsi Építőipari Vállalat 30-30, a parképítő 25. a cipőgyár és a Hűtőtech­nika Ipari Szövetkezet 10-10 lakás építésére kötelezte el magát az V. ötéves terv idő­szakára. A jól előkészített tanácsko­zás számba vehette a kivite­lezés megoszlását. A Komá­rom megyei Tanács Építő­ipari Vállalat igazgatója be­jelentette, hogy 1979-re 36, majd 1980. június 30-ra ismét 36 lakást adnak át jó minő­ségben. A KOMÉP a ta­náccsal folytatott régebbi megbeszélés szerint 1977-ben, majd 1978-ban adja át a laká­sokat Az akció pénzügyi lebonyo­lítását, a szükséges tervek el­készíttetését, az építkezés ve­zetését az OTP látja el. Ez is biztosítéka annak, hogy a be­költöző dolgozók a törvé­nyekben előírt legkedvezőbb feltételek között jutnak majd új otthonhoz. A városi tanács gondoskodott róla, hogy a szükséges terület — a kisajá­títás és egyéb igazgatási ten­nivalók megoldása után köz- művesítve a kivitelezők ren­delkezésére álljon. Ünnepség a Rádió évfordulóján A hazai rádiózás megin­dulásának 50. évfordulóján a Rádió elnöksége hétfőn este ünnepséget rendezett a Zene- akadémia nagytermében. Az ünnepségen megjelent. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benke Valé­ria, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a párt-, az állami és a társa­dalmi szervek több képvise­lője. Aczél György köszöntötte a szocialista rádiózás fejleszté­sében kitűnt rádiósokat, pos­tásokat. Az ünnepségen fel­szólalt J. Orloy, a Szovjet­unió Televízió és Rádió bi­zottságának elnökhelyettese, és Rudolf Singer, az NDK ál­lami rádió bizottság elnöke is. Az ünnepség második részé­ben a Magyar Rádió és Tele­vízió Szimfonikus Zenekara adott jubileumi hangver­senyt, Lehel György vezény­letével. Tanácskozás a Parlamentben Hétfőn a Parlamentben ér­tekezletet tartottak az orszá?,- gyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fő­városi, s a megyei képviselő- csoportok vezetői, A tanács­kozáson — amelyen részt vett Sarlós István az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Ország' s Tanácsának főtitkára, valami t Péter János. Inokai János es Raffai Saroíta, az orsaággyv- lés alelnökei — elsőként Api ó Antal, az MSZMP Politik-ti Bizottságának tagja, az ország­gyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament kő­vetkező, téli ülésszakának elő. készítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, a* MSZMP Politikai Bizottsá" •- nak tagja, a Minisztertárs s elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, vázolta z V. ötéves tervről szóló; tör­vényjavaslat főbb vonása í, majd Madarasi Attila pénzű;; i államtitkár számolt be az ál­lamháztartás jövő évi költség- vetésének tervezetéről, illetve a tanácsok 1976—1980 é4 pénzügyi tervéről. 4 biztonságtechnikai fegyelem javulása nem csak pénzkérdés Finn kórháztechnikai kiállítás Hétfőn finn kórháztechnikai kiállítás nyílt a Technika Há­zában. A kiállítás megnyitó­ján megjelent dr. Aczél György egéozségügyi miniszterhelyet, tes. Ott volt Paul Jyrkänkallio, Finnország budapesti nagykö­vete is. A december 5-ig nyit­va tartó bemutatón elsősorban kórházi berendezések és labo­ratóriumi műszerek láthatók. A kiállítás megnyitását meg­előző sajtótájékoztatón a finn kórház szövetség igazgatója elmondta, hogy a kiállítással egy időben háromnapos szim- poziont is rendeznek, a finn szakemberek több mint 20 előadás keretében ismertetik többek között a finnországi kórháztervezést, és a számító­gépek alkalmazását a betegei, lenőrzéseknél. A kiállításon és az előadássorozaton összesen 16 finn cég képviselteti magát. Három bánya tartozik Tata­bányán a Keleti I. Bánya­üzemhez: a Vl/a, a XII-es és a XIV-es akna. Az üzem biz­tonságtechnikai csoportja mel­lett mintegy százötven mun­kavédelmi őr tevékenykedik, ügyel a bányabiztonsági sza­bályok betartására. Ebben az esztendőben mind a három aknában a tavalyihoz hasonló­an alakult a baleseti helyzet. A három aknában sok min­den történt az év folyamán a biztonságosabb munkavég­zés érdekében. A sújtólégve­szélyes XII-es aknából telje­sen kivonták a benzin bizton­sági lámpákat, s helyettük szovjet és német gyártmányú műszereket alkalmaznak. A már korszerűtlen fejlámpák helyett újakat adtak át a dol­gozóknak. Folyamatosan cseré­lik korszerűbbre a CO mene­külő készülékeket. Felújítot­ták az üzemekben a távbeszé­lő hálózatot is. A Vl/a akná­ban a diszpécser hálózat lét­rehozásával csökkentették a gumiszalagok csúszása és elektromos feltöltődése okozta veszélyeket. Nagy figyelmet fordítottak a fizikai munka könnyítésére is. A Vl/a aknában és a XIV- esben kísérletekét végeztek a széngyalus jövesztés alkalma­zására, a XII-es aknában újabb frontvágatba szerelték be a széngyalut. Az anyag- szállítás megkönnyítésére a XII-es akna után most a Vl/a aknában is üzembe helyeztek egy szállítógépet a fa és egyéb anyagok frontra juttatására. Mindemellett mégis sok az olyan baleset, ami fegyelme­zettebb munkával elkerülhető lehetne. A három napon túl gyógyuló balesetek vizsgálata nyolcvan esetben állapított meg szabálysértést. A bánya­üzemből a fegyelem súlyos megsértése miatt egy dolgozót elbocsátottak. A biztonságtechnikai vizsga­latok, valamint a balesetek vizsgálatainak tapasztalata 11 rendszeresen ismertetik az üzemben a munka védel" ú őrökkel, s a szakszervezeti ak­tívákkal. A biztonságtechni­kai fegyelem javítása ugyan s — vallja a bányaüzem vezet » sége — nem kizárólagosan be­ruházások, ráfordítások kérdé­sé. Minél nagyobb nyilvános­ságot biztosítanak a munka­védelmi propagandának, annál inkább remélhető a biztonsá­gi munka javulása. A bánya­üzem évente megrendezi a munkavédelmi vetélkedőket. A Tatabányai Szénbányák üzemei közötti versenyben a Keleti I. Bányaüzem dolgozói alapos felkészültségükkel ai idén első helyezést értek el. Elhatározott szándékuk, to­vább fejlesztik a munkavé­delmi propagandát, hogy a jö­vőben a jelenleginél is jobb eredményekről adhassanak számok

Next

/
Oldalképek
Tartalom