Dolgozók Lapja, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

\ 2 DOLGOZOK LAPJA jO" 1975. szeptember 2. kedd Távirat a VDK vezetőinek Le Duan elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja * Központi Bizottsága első titkárának, Ton Duc Thang elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, Pham Van Dong elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya elnökének, HANOI A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszterta­nácsa, egész népünk nevében forró szeretettel köszöntjük önöket, és a testvéri vietnami népet a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság megalakulásának 39. évford"1'*'^ alkal­mából. A Vietnami Demokratikus Köztársaság népe — kipró­bált marxista—leninista élcsapatának, a Vietnami Dolgo­zók Pártjának vezetésével — kimagasló eredményeket ért el a szocialista építésben, az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztésében. A vietnami nép hosszú, évtizedek hősi harca után történelmi jelentőségű győzelmet aratott a külföldi agresszorok és helyi csatlósaik fölött. Az indokínai hábo­rús tűzfészek felszámolása jelentős hozzájárulás a béke megszilárdításához, a szocializmus és a haladás erőinek az imperializmus és a reakció elleni harcához. Vietnam történelmének új szakasza kezdődött most. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy a kemény harcokban edzett vietnami nép sikeresen megoldja majd a békés építő­munka nagy feladatait is. A vietnami dolgozók áldozatkész munkája nyomán rövidesen begyógyulnak a háború okozta sebek. Valóra válik Ho Si Minhnek, a vietnami nép nagy fiának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ki­emelkedő. harcosának végrendelete: felépül a békés, egysé­ges, független és szocialista Vietnam, amely méltón képvi­seli a világ e térségében a társadalmi haladás, a béke meg- védelmezésének és a biztonság megteremtésének ügyét. A Magyar Népköztársaság, erejéhez mérten, sokoldalú segítséget nyújtott a vietnami nép igazságos harcához. Szá­míthatnak pártunk, kormányunk és népünk önzetlen támo­gatására, békés, országépítő munkájukban is. Biztosak va­gyunk abban, hogy a jövőben tovább erősödnek és fejlőd­nek népeink testvéri kapcsolatai, és együtt munkálkodunk a szocialista országok egységének erősítésén, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom céljainak megvalósításán, a világ békéjének és biztonságának szilárdításán. Kedves Elvtársak! Legnagyobb ünnepük alkalmából őszinte szívvel kíván­juk, hogy érjenek el újabb kimagasló sikereket hazájuk fel­virágoztatásáért, népük boldogulásáért, a szocialista társa­dalom felépítéséért, Vietnam és Indokína békéjének és függetlenségének biztosításáért folytatott harcukban. Budapest, 1975. szeptember 1. \ Elvtársi üdvözlettel: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. v Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, . a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A VDK születésnapján A kerekszámú születésna­pok nemcsak az emberek, hanem az államok életében is megkülönböztetett ünnepé­lyességre tarthatnak számot. Valahogy természetes, hogy az ilyen jubileumok a szoká­sosnál is jobban ösztönöznek vissza- és előrepillantásra, mérlegkészítésre és számve­tésre. Ráadásul ebben az eset­ben olyan baráti-testvéri or­szágról van szó, amely az emberiség gazdag történelmé­ben is szinte páratlan hősi­ességgel, hihetetlenül rögös úton jutott el a mostani szép mérföldkőhöz: harminc esz­tendővel ezelőtt 1945. szep­tember 2-án kiáltották ki a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot. Nem akármilyen előzmé­nyek után. 1940-ben a hír­hedt Tanaka-terv alapján a japán imperializmus csapatai vonultak be a francia gyar­matra és a Vietnami Függet­lenségi Liga (Viet Minn) ve­zetésével fellángolt a parti-^ zánharc a betolakodók ellen. Ebben az időben ismeri meg a világ a Viet Minh elnöke, Ho Si Minh nevét. 1945. au» gusztus 19-én, nem utolsósor­ban az általa vezetett hősi harc eredményeképpen, ösz- s?eomlik a japán uralom és ezzel a bábcsászárság is. Tör­ténelmi fordulópont: a hata­lom a Viet Minh kezébe ke­rül és Hanoiban létrejönnek a népi igazgatás szervei. Ezt követi a diadalmas, harminc esztendővel ezelőtti nap: a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kikiáltása. A francia kolonializmust alapo­san meggyengítette a máso­dik világháború, úgy tesz, mintha belenyugodna a f« 1- leményekbe. 4946. március 6- án Párizs egyezményt ír alá, amelyben elismeri a függet­len Vietnamot és az okmányt szeptemberben megerősítik. 1946. decemberében mégis francia csapatok támadják meg Hanoit. Megkezdődik egy csodála­tos hősköltemény újabb fe­jezete, a francia kolonializ- mus elleni népi háború. En­nek során először történik meg, hogy egy gyarmatosító nagyhatalom látványos kato­nai vereséget szenved egy ál­tala elnyomott kis országtól: 1954. május 7-én a francia elitcsapatok a híres Dien Bien Phu-i erődnél Jeteszik a fegy­vert a VDK néphadserege előtt. Washington azonban úgy döntött, hogy megfosztja a győzelem gyümölcseitől a vi­etnami népet. Segítségével bábrezsim alakult Dél-Viet­namban, 1964-ben az ameri­kaiak kiprovokálták a hírhedt „tonkini incidenst” és a viet­nami nép most már a tőkés világ legnagyobb hatalmával áll háborúban. Áldozatos, vér- zivataros évtized következett. De a tömeges hő-iesség, a szocialista országok minden- oldalú és a haladó nemzetkö­zi közvélemény erkölcsi tá­ása elvezetett a legna- történelmi győzelemhez il-Vietnam immár sza- 5 független köztársaság, K pedig végre minden a békés éoílés nagy íjának szentelheti, maink, népeink kapcso- a legnehezebb időkben stlenül fejlődtek. Ha- a magyar dolgozók cse­szolidaritását a békés idején éppúgy tapasz­iák a VDK-ban. mint a rés küzdelem időszaká- ünnek a bizonyosságnak a en köszöntjük harmin- születésnapján a Viet- Demokratikus Köztársa­Szolidaritás Portugália haladd erőivel Szeptember 2-án, a nem­zetközi antifasiszta nap alkal­mából tartott kibővített ülést hétfőn a Magyar Szolidaritási Bizottság. Sebestyén Nándomé, azOBT főtitkára, a szolidaritási bi­zottság alelnöke mondott meg­nyitó szavakat. Harmati Sán­dor, a bizottság elnöke számolt be a szervezet közel egyesz- tendős tevékenységéről, majd — javaslatára — a bizottság Portugáliával kapcsolatos szo­lidaritási nyilatkozatot foga­dott el. — A. magyar közvélemény megdöbbenéssel és felháboro­dással értesült arról, hogy a portugál reakciós, fasiszta erők az utóbbi hetekben fo­kozták ellenforradalmi táma­dásaikat a demokratikus for­„Kis lépés” a Közel-Keleten Részmegállapodás Magyar vezetők távirata szovjet államférliakhoz L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének, ‘ A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA Kedves elvtársak! A japán militarizmus fölött aratott győzelem 30. évforduló­ja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormá­nya, az egész magyar nép, tisztelettel emlékezik a nagy szovjet népnek az ázsiai népek szabadságáért, a távol-keleti béke helyreállításáért vívott dicsőséges harcára. Meghajtjuk a kegyelet zászlaját a hősök emléke előtt, akik életüket ál­dozták a japán militarizmus leveréséért folytatott harcban. radalom vívmányai, a népi tömegek legkövetkezetesebb és legtöbb áldozatot' hozó ereje, a portugál kommunista párt s más demokratikus pártok és szervezetek ellen — hangsú­lyozza a nyilatkozat, amely a továbbiakban leszögezi: Meg­győződésünk, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből az egyetlen kiút minden demokratikus és haladó erő összefogása a por­tugál forradalom megvédésé­re, a fasiszta restaurációs' kí­sérletek visszaverésére. A bizottság nyilatkozata ki­tér a spanyolországi esemé­nyekre is, s aláhúzza: csat­lakozva a baszk hazafiak meg­mentéséért küzdő szolidaritási mozgalomhoz, közvélemé­nyünk támogatásáról biztosítja a spanyol demokratikus anti­fasiszta erőket. A japán militarizmus fölötti győzelem 30. évfordulóján A világsajtó jelentései és Tahszir Basir egyiptomi el­nöki, szóvivő hivatalos közlé­sei szerint gyakorlatilag meg­kötöttnek tekinthető az újabb izraeli—egyiptomi csapatszét­választási megállapodás. Tar­talmáról egyelőre végleges és hivatalos adatok nincsenek. Lényege az, hogy Izrael mint­egy ötven kilométerre visz- szavonul az általa megszállt Sínai-félszigetről a stratégia fontosságú Giddi- és Mitla- hágók mögé. Egyiptom azon­kívül visszakapja az Abu Ru- deisz-i olajmezőket. Ez a megegyezés gerince, amit a jelek szerint nagyon sok részmegállapodás, sőt, egyes kombinációk szerint nyilvánosságra nem hozandó záradék egészít ki. A doku­mentum állítólag huszonhat cikkelyből áll. Közöttük olyan témák is szerepelnek, mint az 1973-as háborúban elesett iz­raeli katonák holttestének ha­zaszállítása, a csatorna keleti partján állomásozó egyipto­mi egységek létszáma és így tovább. Az amerikai ingadiplomácia tehát a sokadik nekifutás után elért egy részmegállapodást. A sokat emlegetett „kis lépé­sek” diplomáciája jegyében olyasmi történt, ami — a leg­jobb akarattal is -i- valóban csupán kis és bizonytalan lé­pésnek nevezhető. Miért? 1. A megállapodás nem a fe­lek közötti véleménykülönbsé­gek csökkenése, hanem min­denekelőtt amerikai gazdasági és katonapolitikai nyomás eredménye. 2. A parafálás ellentéte­ként Tel Avivnak nyújtott amerikai fegyverszállítmányok mennyisége és minősége olyan nagyságrendű, amely egyes ka­tonai szakértők szerint „a nyolcvanas évekig” felborít­hatja a katonai egyensúlyt 3. Az egyezmény eltávolít­ja Egyiptomot az arab világ több fontos országától és újabb nézeteltéréseket sora­koztat a régi ellentétek ihellé. 4. Mint a Pravda erre rá­mutat, új, veszélyes elem, hogy a szembenálló felek kö­zött a jól bevált ENSZ-appa- rátus helyett amerikai, ellenőr­zőcsoportot akarnak létrehoz­ón!; Vágy is a pártatlan bíró sze­repét a világ egyik legrobba­nékonyabb térségében olyan ország venné át, amelynek közel-keleti szerepe nehezen nevezhető pártatlannak. A japán militarizmus szétzúzásában a szovjet hadsereg együtt harcolt a fasizmus elleni koalícióban részt vevő szövet­ségesekkel, vállvetve küzdött a mongol hadsereggel, a koreai partizánokkal, a kínai népi felszabadító hadsereg alakula­taival. A Szovjet Hadsereg győzelme a japán Kvantung- hadsereg fölött döntő mértékben járult hozzá a militarista Japán vereségéhez. E győzelem kedvező feltételeket terem­tett a szocialista forradalom kibontakozásához Kínában, Ko­reában, és Vietnamban, jelentősen hozzájárult az ázsiai né­pek nemzeti felszabadító mozgalmának sikereihez. A Szovjetunió kormánya az elmúlt három évtizedben mindent megtett a béke és a biztonság megszilárdításáért, az ázsiai térségben is. Pártunk és kormányunk teljes mér­tékben egyetért és támogatja a szovjet népnek az ázsiai kol­lektív biztonsági rendszer létrehozására irányuló erőfeszí­téseit. Meggyőződésünk, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram nemcsak Európában, hanem Ázsiá­ban is valóra válik, s jól szolgálja a népek szabadságát, fejlődését és nemzeti fölemelkedését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar dolgozók, valamint a magunk nevében kívánunk Önöknek és a szovjet népnek további sikereket a kommu­nizmus építéséért, a békéért és a biztonságért, a nemzetközi enyhülés tartóssá tételéért vívott harcukban. Kádár János, Mindebből úgy tűnik, hogy ez az út a legjobb esetben mellékutca, de valószínűleg zsákutca. Bár a hivatalos alá­írásra egyes hírek szerint Genfben kerül sor, a valóban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke célhoz vezető út továbbra is a valamennyi érdekelt jelenlété­ben megszervezendő genfi konferencián át vezet. Lázár György, ’’ a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Harminc éve a Missourin Színhely: Tokiói-öböl. Idő: 1945. szeptember 2. Nem vé­letlen így egymás mellett ez a két kurta, színlapokra em. lékeztető mondat — szinte színházi rendezőre vallott, ahogy most harminc eszten­deje megrendezték a kilenc „vendég” fogadását a Missou­ri csatahajón. Azok ott kilen­cen akik lassú léptekkel bal­lagtak fel a hajóhídon, vagy szmokingban, cilinderrel a fejükön lépdeltek, vagy hal­ványzöld háborús egyenruhát viseltek, „tábori” rangjelzé­sekkel. Shigemitsu japán kül. ügyminiszter ment elöl, ő vezette a Japán kapituláció­ját aláíró hivatalos küldöttsé­get. Aki fogadta, egy meg- megránduló arcú, sötét szemüveges tábornok, Mac- Arthur. Csak intett, a japá-. nők állva maradtak, úgy hallgatták néhány mondatos kemény beszédét. Aztán a külügyminiszter írta alá a már előre bőrbe kötött fegy­verszüneti egyezmény két pél­dányát, utána pedig Umezu tábornok következett, aki a japán hadsereg és Hirohito császár nevében parafába a kapitulációt. Azután a győz­tesek írták alá, MacArthur tábornok, Gyerevianko szov­jet vezérezredes, Csang Kaj- sek tábornok és mások. 'Manapság amerikai történé­szek, nyugati lapok szeretik azt a beállítást megismételni, hogy „az atombomba tétette le a fegyvert a japánokkal”. 1945. augusztus. Szovjet csapatok Kína északkeleti területé­re érkeznek felszabadító hadjáratuk során. Egy harckocsis egység a Nagy-Hingan hegy lejtőin (Fotó — APN — KS) 1945. augusztus 20-án reggel a második szovjet távúik ’ott front csapatai felszabadították a mandzsurlái Ha-bin váro­sát. A város lakóinak ezrei köszöntötték a szovjet katonákat Kétségtelenül közrejátszott az atombomba okozta katonai- politikai-társadalmi sokk is, de — ezt minden katona megérti, és az is, aki valaha foglalkozott a háborúk törté, netével, igazolhatja —, érin­tetlen, jól felszerelt hadsere­gek megsemmisítése nélkül aligha kerülhetett volna sor szeptember 2-án a japán ka­pitulációra. A szovjet hadsereg augusz­tus 9-én, hajnalban. indult meg a japánok ellen, egysé­gei rendkívül gyorsan átkel­tek a Hszingan-hegvségen, majd a Közép-Mandzsuriai síkságon a japánok egyik legnagyobb és legerősebb hadseregének, a Kvantune- ’-'>-egn“k a hátába kerül- 1 ?’f' ’É'/Tt'YriPTf ^ /■ Mt Man l/.i, ; tj m, jól képzett, harcedzett tisztikar­ral és viszonylag jó felszere­léssel, ' tüzérséggel, harcko. csikkal, repülőgépekkel. A japán kormány és a leg­felsőbb haditanács üléseinek a jegyzőkönyvei, a híres „csá­szári konferencia” részvevői­nek visszaemlékezései szerint akkor döntöttek a fegyverszü­net elfogadása mellett, ami­kor augusztus 13-án megkap­ta a japán vezérkar a hírt, hogy a mandzsuriai haderőt a szovjet hadsereg bekerítette és már csak napok kérdése a megsemmisülés. Másnap Svájcon és Svédországon ke. resztül közölték az antifasisz­ta koalíció hatalmaival, hogy Japán feltétel nélkül meg­adja magát. Véget ért a má­sodik világháború. * <r. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom