Dolgozók Lapja, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-31 / 204. szám

é DOLGOSOK LAPJA = ISIS. angnsííiis 3Í. vasira*» Nevető nagyvilág PÁRIZS öreg párocska ül a Szajna partján. A bácsika reszketeg hangon megszólal: — Kerek hatvan esztendeje élünk együtt, drágám ... Azt hiszem, ideje lenne megháza­sodni. — Ugyan, ugyan, édes Öre­gem— válaszol a nénike — kinek kellenénk már mi ket­ten ?... i nf;cs A bíró szigorúan közli a vád­lottal: — Ittas állapotban elköyeteti garázdaságért ezer schillingre büntetem. De többé ne talál­kozzunk! A vádlott szerényen meg­jegyzi : — Sajnos, még többször ta­lálkozni fogok önnel, bíró úr. — Miért? — Mert a vendéglőben, ahol a bíró úr törzsvendég, én va­gyok a csapos... LONDON — Rémes, hogy újabban mi­lyen szórakozott vagyok — panaszkodik barátjának' a klub* ban a ! nyugalmazott ezredes. — Tegnap például puska nél­kül mentem vadászni. . — No és mikor vetted észre,' hogy otthon hagytad a puská­dat? — Amikor hazamentem, és odaadtam a feleségemnek a fácánt... A csend világa Tessie, a szorgalmas ezen évek alatt egyetlen ci­garettát. egyetlen pohár italt íem ittam. Kérem, a követke- -.5 .szezonban próbáljanak ki az - egyik proficsapatban. Ga­rantálom, hogy nem csalód­nák. Őszinte tisztelettel Tessie, Quebec-i városi börtön la­kója. P. S. Alvilági foglalko- iásom „mackós”, úgyhogy ag­resszivitásom iránt nem me­rülhet, fel kétség. Büntetésem három hónap múlva jár le”. \ hokinak ez a határtalan szeretete útat talált a minne- -otai Fighting Saints, — Har­coló Szenteli — edzőjének, tlarry Niel-nek a szívéhez. „Lehetőséget adunk Tessiének, hogy csapatunkban bemu­tassa, mit tud, — közölte az edző — Az ő tapasztalatával nagyon valószínű, hogy vala­mi újat tud hozni a mi túlsá­gosan is puha játékstílusunk­ba”. . Mi mindenben jobbak a nők? A nők jobb főnökök! Az Európai Pszichológiai Kutató- központ elemzése szerint a iérfiak többsége jó vélemény- nyel van a női főnökökről. A vezető állású nők kevesebbet Egyre veszélyesebb ellenség a zaj. A népgazdaság külön­böző ágazataiban közel fél­millió azoknak a dolgozóknak a száma, akik munkavégzé­sük során közvetlen zajárta­lomnak, halláskárosodásnak vannak kitéve. A kevésbé sú­lyos zajártalmak elleni vé­dekezésben érdekeltek száma pedig ennek többszöröse. A zajártalmak és járulékos ha­tásaik elleni védekezés, illet­ve ezek csökkentése többek között az ember hallószervé- hez, koponyájához illeszkedő egyéni zajvédő eszközökkel valósítható meg. Filmeken, fényképeken gyakran lehet látni a fülhall­gatóra emlékeztető fülvédővel dolgozó embereket. Ha vala­ki kirándul a Ferihegyi repü­lőtérre, a leszállás utáni be­állást irányító személyzet, vagy a szerelők fején is ilyen készüléket láthat. De nem csak ez tartozik a zajvédő eszkö­zök családjába. Ezt a célt szolgálja az egyszerű hallas- védő vatta és füldugó, a zaj­védő fültok és végül, mint legnagyobb hatásfokú eszköz; a zajvédő sisak. Mint az élet sok más terü­letén, a munkavédelemben al­kalmazott védőeszközökre is szabványok írják elő a mű­szaki. minőségi követelménye­ket. A Magyar Szabványügyi Hivatal az élet gyors ritmusát követve a zajártalmak csök­kentésére is megkezdte a szabványok kidolgozását. Kü­lön szabványsorozat foglalko­zik az egyéni zajvédő eszkö­zökkel, amelyeknek a napok­ban megjelent első lapja a fogalommeghatározásokat és az általános műszaki követel­ményekét tartalmazza. Ezeknek az emberi egész­séget óvó eszközöknek a szab­vány.. szerint az alábbi, felté­teleket kell kielégíteni: a szóbeli információt (közlést) — az 500, 1000, 2000 Hz-es o£7 távsávokban — oly módon kell biztosítanak, hogy a szavak­nak legalább 75 százaléka ért­hető legyen. (A műszaki ki­fejezéssel élve a beszédszint­nek a zajszintet legalább 6 dB-lel kell meghaladnia, ami azt jelenti, hogy a külső zajt a beszéd hangerősségéhez ké­pest mintegy tizedére kell csillapítania.) Ez nagyon fon­tos követelmény, hiszen mun­ka közben szükség van beszéd megértésére, nem lehet telje­sen elszigetelni hallásunkat a külvilágtól. Csak páronként készíthetők (illetve használt- hatok) űgv, hogy mindkét hal­lószerv egyidejű védelmét azonos módon biztosítsa. A peremnek rendelkeznie (teli megfeleiő nyomással, dé ez kellemetlen érzést nem okoz­hat. A záróperemen belüli légtér relatív nedvességtar­talma 1 órai használat után nem haladhatja meg a 95 szá­zalékot, vagyis nem szabad a fülnek p’. a fültok alatt beizzadnia. A gyártáshoz olyan anyagokat felhasználni nem szabad, amelyek szilán- kosan törnek. A felhasznált anyagok legyenek ellenállók a munkahelyeken fellépő fizi­kai és kémiai ' ártalmakkal szemben. Külön figyelemmel kell lenni azokra a munka­helyekre, amelyeknek követel­ményeit különösen veszélyes jellegük miatt más kötelező előírás szabályoz. A felhasz­nált anyagok tartós haszná­lat és megfelelő tisztítás esetén nem . okozhatnak egészségi ártalmat (pl. izgatp hatást, bőrmegbetegedést stb.). A többszöri használatra szánt eszközök, tisztíthatok és 'fer­tőtleníthetek legyenek. Az előirás a színesztétikai igé­nyekre is gondolt: javasolt szín a világos. E néhány szemelvényből is látható, hogy a munkakörül­mények javításának egyik fon,os ága a zaj elleni Véde­lem. Az élőírt eszközök hasz­nálata azon kívül, hogy védi hallásunkat* segíti ' a terme- lést'is, hiszen a zajok csök­kentése ja'ltja a közérzetet, ■biztonságosabbá teszi almán­kat. (A szabvány címe: MSZ 15498/1—75 Egyéni zajvédő eszközök. Fogalommeghatáro­zások éc általános műszaki elbírások). . , BÁTORSÁG Nemrégiben vidám írásom jelent meg, melynek negatív hőse egy Branyiga nevű ma- ra4i, gyáva, részeges fickó '•’Olt. Ezen felül még dadogott is. Azért választottam ezt a nevet, mert úgy véltem, ha .éterik is egy Branyiga nevű .mber, Branyiga Előd bizto­san nincs. De volt... A cikk megjelenése után ugyanis látogatóm érkezett és ■gy mutatkozott be: — Branyiga Előd vagyok ... — Lehetetlen — csodálkoz­tam. — Tessék, itt a személyazo­nossági igazolványom. — Foglaljon helyet. Ha óhajtja megírom, hogy nem azonos az általam elképzelt branyigával. — Kérem, az kevés! Én elégtételt akarok. Én nem '■agyok gyáva, részeges, mara­di és nem is dadogok. — De mondom, hogy ... — Ne igyekezzék meggyőz­ni. A maga Branyigája is szarukeretes pápaszemet vi­selt. — Tudja mit, új írásom fő­szereplőjévé teszem és hősnek ábrázolom. Azt is megírom, hogy nem maradi, hiszen a mai fiatalok divatja szerint vállig érő hajat visel. Az új Branyiga csak vizet fog inni es lendületesen beszél, mint egy szónok. Hősi mivoltának iellemzéséül megemlítem, hogy 1944-ben pofonütött egy SS-tisztet. — De kérem, én 1944-ben még csecsemő voltam ., — Persze, persze. Van be­járónőjük? — Van. — Na, akkor megírom, hogy lehordta a bejárónőt, mert porosán hagyta az íróasztalát. — Hogyne, hogy a bejárónő faképnél hagyjon bennünket? A feleségem Inkább elviselné, ha én hagynám el ót. — Akkor megment egy fia­tal lányt két huligán támadá­sától. — Kérem, én csak ötvenegy kiló vagyok. — Kiment egy csecsemőt az égő házból. — Ez jó, de kevés. — Két csecsemőt ment ki. — Jó, de ott van a többi negatív vonás. — Józan lesz! Messzire el­kerüli az italboltokat — Nem bánom, de talán mégis jó lenne még valamit a hősiességemről. — Alaposan megmondja a véleményét az igazgatónak. — Elgondolni is gyönyörű. Hogy én jól a diri szemébe! Hiszen még a csoportvezetőm is remeg tőle. — Akkor megegyeztünk. Mindjárt lediktálom a karco­latot ... És ha egy órán be­lül eszébe jut valami jó hő­siesség, akkor telefonáljon. — Egy órán belül? Lehetet­len! Most vissza kell men­nem az irodába és a csoport- vezetőnk is a mi szobánkban dolgozik. — Na és? — Nem merek kikezdeni vele. Mindig nagyon murizik, ha valaki magánügyben tele­fonál. Palásti László Jubileum a Tisza partján Szolnok tulajdonképpen nem nagy város. Lakóinak számát tekintve akkora, mint a fővá­ros néhány év alatt felépült egyik új lakótelepe: Újpalo­ta. A puszta számokra hivat­kozás azonban nem mond semmit. Történelmi példák sora bizonyítja, hogy egy tele­pülés nagysága lakóitól függ ugyan, de nem egyszerűen a számuktól, hanem az ott élő emberek patriotizmusától, a bennük feszülő nemes ener­giák, az alkotni vágyás erejé­től. így szemlélve a fennállá­sának 900. évfordulóját ünnep­lő Tisza-parti várost, nem tű­nik túlzásnak mindaz, amit a ma krónikásai dicsérő szóval elmondanak róla. Teljesen véletlen, hogy ép­pen 900 évvel ezelőtt kelt az az eddig megismert első írá­sos emlék, amely Szolnok vá­ros nevét említi. Tanúskodván egyben arról is, hogy a Tisza- parti település nyilvánvalóan nem 1075-ben alapíttatott, ha­nem sokkal régebben. Bizonyí­tott tény, hogy a város mai helyén már több ezer évvel ezelőtt is lakott település volt. Ilyen alapon az ünneplést akár meg is lehetne kérdője­lezni. Méginkább akkor, ha a folyamatosságot kérné szá­mon valaki. Hiszen ki tudja, hányszor tették a földdel egyenlővé pusztító háborúk. S mégis helyénvaló a jubileumi emlékezés, mert a- város nem a múltba merülő nosztalgiá­val, az ősi, hősi idők felidéz­mert házak, de egész utcák tűntek el azóta. Most azonban nem a háborús pusztítás, ha­nem az építők hada előtt járó bulldózerek söpörték el a régi dott sportcsarnokot, s amire talán a legbüszkébbek —nem­csak ők, hanem arz egész or­szág —, az új szolnoki vasút­állomást. Az új — Pelikán — szálloda (MTI fotók: Horváth Péter és Jármai Rudolf felvételei — KS) kis épületeket, vályogházakat. A formálódó, új városközpont égbe nyúló irodaházai, modern szállodája, üzletsorai tanús­kodnak arról, hogy a megye- székhely milyen gyors fejlő­Ezt a bizonyos szolnoki pat­riótát nem a fantázia szülte. Ott élnek ők, ilyen emberek élnek ebben az ősi, Tisza-parti városban. Nemes lokálpatrio­tizmusukra jellemzésül egy adat: az alig több mint hat­vanezres lakosság tavaly 32 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá városá­nak szebbé varázsolásához. V. J. Légifelvétel a városról getésével ünnepel, hanem a jövő megalapozásával. Sétáljunk végig a város nemrég elkészült, négy for­galmi sávos főútján. Álljunk meg egy kicsit az ugyancsak új gyalogos aluljáró feletti forgalmi csomópontnál, a majdani városközpont szívé­ben. S ha jártunk is ott egy­két évtizede, de akárcsak egy­két éve is, alig ismerünk a városra. Nemcsak esetleg is­désnek, virágzásnak indult. S ha egy ősszolnokival akadunk össze szemlélődés közben — ami egy idegenforgalomtól pezsgő nyári délelőttön nem is olyan könnyű —, bizonyo­san magyarázni kezd: ott, azon az üres, elkerített helyen épül majd az új megyei kultúrpa­lota, mögötte az autóbusz-pá­lyaudvar. Arra is felhívja a figyelmet, hogy nézzük meg a csupa üvegbe, betonba álmo­BARLANGJAINK Hazánk hegyvonulataiban sok a barlang és sok a ktP tató kedvű barlangász is, akik egyre több új, eddig ismer rétién barlangot tárnak fel. , Aiagútfúrás közben találtak rá a Gellérthegy gyomrába» egy fehér kristályokkal díszített, csodálatos szépségű bar­langra Lillafüredi üdülők kedvenc kirándulóhelye az Isfván-CMM^ '( kőbarlang Aktuális furcsaságok Tessie, a szorgalmas A Jégkorong Világszövetség címére a következő levél érke­zett: „28 éves vagyok, — írta 3?y bizonyos Fern Tessie. — Az elmúlt 11 év folyamán nem vöít egyetlen nap sem, hogy ne dolgoztam volna néhány órán keresztül ütővel és ko­ronggal, Egészségem kiváló: idegeskednek, mint a férfi vezetők, több gondot fordíta­nak a kellemes munkahelyi légkörre, türelmesebbek és megértőbbek. Az angol televízióban föl­tették a kérdést: „Miért jobb gépkocsivezetők a nők, mint a férfiak?” Az első díjas vá­lasz: „Mert a nő úgy bánik az autóval, mint a férjével, a fér­fi viszont úgy. mint a felesé­gével.” Az NSZK bűnügyi rendőr­sége újabban szívesen toboroz soraiba nőket. A nők a rend­őri szolgálatban éberebbek, jobb a megfigyelőképességük és az emlékezőtehetségük, és ami szintén nem lényegtelen, kevésbé megvesztegethetők. Az utóbbi öt év alatt a bűnügyi rendőrségnél 70 százalékkal emelkedett a nők száma, s 15 százalékkal csökkent a férfia­ké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom