Dolgozók Lapja, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

1973. Jtíflns 1. kedd DOLGOZOK LAPJA 3 A megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) gítsék anyagilag, erkölcsileg a közművelődést. A megye ér­telmiségi dolgozóinál mozdít­suk elő, hogy megtalálják a szervezett önművelésnek, a to­vábbképzésnek a formáit és kibontakoztassuk tudományos alkotó tevékenységüket. A közművelődés járuljon hozzá a nőpolitikái határozat végre­hajtásához. Közvetítsünk a fiatalok valamennyi rétegének valódi kulturális értékeket. A nemzetiségiek körében ápol­juk hagyományaikat, hogy megőrizzék szellemi értékei­ket és megszabaduljanak ne­gatív örökségüktől. A koncepció sorra vette a tudományos fejlesztésében, az olvasási kultúrában, a hivatá­sos és öntevékeny művészeti és a múzeumi életben, a hon­ismeretben, a levéltári mun­kában, a sajtóban, a testkul­túrában, a turizmusban a köz- művelődésre háruló tennivaló­kat. Számba vette az ehhez szükséges tárgyi, személyi fel­tételek javítását. Vizsgálta megyénk öt városának és na­gyobb tájegységeknek, mint a Duna menti iparterületek, Kisbér stb. körzetének hely­zetét, igényeit. A tanácsülés felkérte a kon­cepció megvalósításában érin­tett társadalmi szerveket, hogy az anyagot tárgyalják meg sa­ját testületi üléseiken és tevé­kenységükben vegyék figye­lembe. TANÁCSTAGOK, AKTIVISTÁK FELSZÓLALÁSA következett a vitában. A köz- művelődési koncepcióval fog­lalkozva Zsinka László tanács­tag rámutatott, hogy az eddi­ginél több népművelőt kellene képezni. Olyan fiatalokat ve­gyenek fel, akik hivatásuk­nak tekintik, hogy vidéki vá­rosokban, községekben szolgál­ják a közművelődést. Kelenföl­di Ferencné tanácstag az üze­mek segítségétől várja, hogy kedvezőbb körülmények között gyarapíthassák ismereteiket a nők, és tornatermek épülje­nek az iskolák mellett. Jávorkai István vájár, or­szággyűlési képviselő a mun­kásművelődés jelentőségét hangsúlyozta. Elmondotta, hogy bányaüzemükben csak az a brigád kaphatja meg a szocialista címet és annak kü­lönböző fokozatát, amelyik a tanulásban, az önképzésben megfelelő eredményt mutat fel. Garamvölgyi József, a mű­velődésügyi miniszter helyette­se elismerően szólt a koncep­cióról, mert az széles körben megtárgyalja a tennivalókat, a megye sajátosságait veszi fi­gyelembe és világosan hatá­rozza meg a tennivalókat. Lé­nyeges, hogy előtérbe helyezi a munkásművelődést. Ezzel is kifejezi, hogy a közművelődés a párt politikájának egyik ré­sze. Az általános iskolai vég­zettséget felnőtteknek is meg kell szerezniük. Az ő esetükben azonban — mondotta — fi­gyelembe kell vennünk életta­pasztalatukat, műveltségüket. Ezért ne kisiskolások módjára oktassuk őket. A bejáró mun­kások művelődési igényeit pe­dig együtt oldják meg a taná­csok és az üzemek. Izsáki Mihály, a megyei pártbizottság titkára hangsú­lyozta, hogy a közművelődés­ben évek során elért eredmé­nyekre építünk. Most azonban új helyzethez kell igazodnunk, mert a tanulás, a művelődés mind szélesebb körben válik életformává. Figyelembe kell vennünk például, hogy a me­gyében mind több az érettsé­gizett fiatal munkás. Az újabb feladatokat a saját helyze­tünkhöz mérten szabjuk meg. Az eddig elért színvonaltól el­maradottakról sem feledkez­hetünk meg. Budai Károly, az SZMT ve­zető titkára javasolta, hogy a koncepcióban foglaltakat — Műszaki fejlesztéssel a fajlagos önköltségcsökkentésért az üveggyárban A magyar gyógyszeripar­nak kiterjedt nemzetközi pia­ca van. Az intenzív gyógy­szerek versenyképességét a csomagolástechnika fejleszté­se is növeli. A korszerű cso­magológépek üzembe állítá­sa a gyógyszeres üvegeket gyártóktól, — így a Tokodi Üveggyártól is — nagyobb méretpontosságot, szebb kivi­telt, és jobb minőségű, foko­zott szilárdságú terméket kö­vetel. A Tokodi Üveggyár folya­matos műszaki fejlesztéssel, — az elavult termékek gyár­tásának megszüntetésével és új termékek gyártásával — a korábbinál megfelelőbben elégíti ki vevői igényeit. Folyamatosan vizsgálják termékeik minőségét. A régi technológia alkalmazásakor a hőelosztás egyenetlensége miatt elkerülhetetlen volt az üvegolvadék egy részének rossz minősége. Megszünteté­sére új gyártósort helyeztek üzembe. Itt már villamos pótfűtést alkalmaznak, az üvegolvadék ezáltal homogé­nebbé válik. Az új technológia követ­keztében csökken a gyártási selejt, ezzel együtt a fajla­gos önköltség. Az új, olasz gyártósort sa­ját rezsiben szerelték be, ál­lították üzembe. A 45 milliós beruházás négy hónap alatt valósult meg. Szolgáltató­részlegük lakatosai, gépszere­lői, esztergályosai és a mű­szaki szakemberek összehan­golt munkába és a jó előké­szítés tette lehetővé a kor­szerű gyártósor önerőből való üzembe állítását. Az üzemeltetést törzsgár- datagokra, nagy tapasztala­ta fegyelmezett munkásokra bízták. Gondoskodtak a tar­talék-alkatrészekről meg­szervezték az esetleges meg­hibásodás azonnali elhárí­tását, így kívánják a gép ki­használását biztosítani. Az új gyártósor termékeinek mi­nősége kifogástalan. Az ott dolgozók nagy kedvvel _ vég­zik munkájukat, a szép, jó minőségű termék növeli mun­kakedvüket. A Tokodi Üveggyárban a műszaki fejlesztés eredmé- nveként mind nagyobb a gé­pészeti, műszaki irányítói, génkezelői, gépszerelői munka aránya és nagymértékben csökkent a hagyományos üvegfúvó tevékenység. Önkéntes alapon nagyobb tagdíj — Az üdülés lehetőségei bővülnek — A dorogi szénmedencében mintegy 3000 tagia van a nyugdíjasokat tömörítő szak- szervezeti alapszervezeteknek. A Tokod és környékének nyugdíjasait magában foglaló alapszervezet taglétszáma év­ről évre növekszik, s ma már eléri a 860 főt. A költségve­tési összeg felhasználása úgy történik, hogy a tagdíjak köz­vetlenül, vagy közvetve vissza­kerüljenek a tagokhoz. Sok szép kirándulást szerveztek az utóbbi esztendőkben. Jártak Egerben, Sopronban, Bükfür­dőn, 1973-ban például 18 alka­lommal szerveztek autóbusz­kirándulást. Az üdültetés lehe­tőségeit is bővíteni igyekeznek. E cél érdekében döntöttek úgy még a múlt évben, hogy önkéntes alapon 3 forint havi tagdíj helyett ötöt fizetnek. ülése fontossági sorrend szerint — dolgozzák be a középtávú és ennél rövidebb idejű tervekbe. Nyerges Imre, tanácstag fel­hívta a figyelmet, hogy a vá­ros környéki községekben a közművelődés tárgyi feltételeit szükséges javítanunk. Eck Ti­bor, üzemi igazgató az alapve­tő ismeretek megszerzésének fontosságára hívta fel a figyel­met. Ez azért lényeges, — mondotta, — mert a hiányos iskolázottságúak tábora újra termelődik. Az elhangzottakat Nagy La­jos osztályvezető, a napirend előterjesztője foglalta össze. A tanács a közművelődési kon­cepciót elfogadta. A TÖRVÉNYESSÉGRŐL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ vitájában elsőként dr. Fábián László, a megyei tanács vb titkára kért szót. Rámutatott, hogy a jó politika a maga sa­játos eszközeivel szolgálja a párt politikáját. A tanácsok ennek megfelelően előzik meg a törvénysértéseket, tárják fel a jogellenes cselekmények okát, nevelik az állampolgá­rokat a törvények tiszteletére. Králik János, Horváth Ist­ván és Gál Gyula, önkéntes rendőrök javasolták felszóla­lásukban, hogy a társadalmi szervek, a tanácsok, az üzemek jelöljenek aktivistákat önkén­tes rendőrnek. Dr. Nemes Vil­mos, tanácstag hangsúlyozta, hogy a tanácsok rendszeresen vizsgálják a törvényesség, a közrend és a közbiztonság helyzetét. Ehhez sok segítséget nyújt az ügyészség. Dr. Bági András, igazság­ügyminisztériumi főtanácsos, az előterjesztést közösen be­nyújtó három megyei szerv, főhatóságainak nevében kért szót. Hangsúlyozta, hogy e szervek együttműködése mennyire fontos és ez meny­nyire jó mind a megyében, mind országos szinten. Rámu­tatott, hogy a büntetésüket le- töltöttek társadalmi utógondo­zását más módszerekkel kelle­ne végeznünk. Ezt mozdítja majd elő a most készülő tör­vényes rendelkezés. Dr. Tary Miklós, a megyei tanács vb tagja, nagy elisme­réssel szólt az önkéntes rend­őrök tevékenységéről. Babies Géza, népi ülnök, a bíróságok, Mák Sándor pedig a munka­ügyi döntőbíróságok tevékeny­ségéről szólt. Dr. Horváth Zoltán, megyei főügyész, összefoglalója és dr. Kiss István, a megyei tanács elnökének zárszava után a ta­nácsülés az előterjesztést el­fogadta. A hétfői tanácskozás Hujber Mihály tanácstag, interpellá­ciójával ért véget. A párt-végrehajtóbizottság napirendjén A gazdálkodás tervszerűség, hatékonysága, a takarékossági követelmények érvényesülés a láhatlani vékonypapírgyárban 4 megyei párt-végrehajtó­---------P-.— bizottság im­m ár sokévi tapasztalattal is igazolódott munkamódszeréből következően, folyamatosan fi­gyelemmel kíséri a megye fontosabb beruházásait, az üzemek, intézmények, műkö­dését, s ad elvi-politikai se­gítséget a további fejlődéshez. A testület munkaterve sze­rint került sor legutóbb a III—IV. ötéves terv legna­gyobb papíripari beruházása, a lábatlani vékonypapírgyár eddigi működésének értékelé­sére. A korszerű üzemnek a beruházási program szerint ebben az évben kell elérnie az évi 35 ezer tonnás kapaci­tást. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés arról adott számot, hogy a prog­ramban meghatározott felfu­tás tervszerűen történt, a 35 ezer tonnás termelésre ez év második felében < áll be az üzem. A nemzetközi összehasonlí­tásban is előkelő helyen álló gyár létesítése idején a pa­pírszükséglet kielégítése mel­lett az is cél volt, hogy a környék női munkaerő-tarta­léka számára munkalehetősé­get biztosítson. Az üzem a meghatározott célok szerint, ütemesen kezdett fejlődni: 1968-tól, az első gépegység indulásától, fokozatosan áll­tak be a továbbiak, s ennek megfelelően sikerült biztosíta­ni a szükséges munkaerőt. A gyárban foglalkoztatott dol­gozók nagy többsége nő, szakmai felkészültségükről, lé­pésben a termelési célokkal, gondoskodás történt. Az üzem kollektívája 1974-ben az cr- szágban termelt papírnak súlyegységben 10 százalékát, felületben — a finom minő­ségből adódóan — 25 százalé­kát állítja elő. 4 Lábatlanon gyártott ......... - .. . — termekek t eljes egészükben eladásra ke­rülnek, a kapacitás negyed­éves ciklusonként folyamato­san lekötött. Bár az üzem ma már előállítja a terv sze­rinti papírmennyiséget és vá­lasztékot, egészségügyi papír­ból és szalvétából nem tadja kielégíteni a hazai igényt. Idő­közben ugyanis a lakosság a néhány év előtti finompaoír- mennyiség többszörösét fo­gyasztja el. (Az influenzajár­vány idején például soha nem tapasztalt mennyiségű papír­zsebkendőt használtunk íe..) A lakossági igények kielégíté­séhez szükséges további mennyiséget szocialista im­portból fedezzük. Más vékony­papír gyártmányokból viszont exportálni is tudunk, mivel a lábatlani üzemben termeit mennyiséget a hazai piac nem tudja felvenni. A papírgyár megépítésének szükségességéhez soha nem fért kétség, eredményes mű­ködését az eddigiek hitelesen bizonyítják. Az üzem papír- termelése öt év alatt 10,5 sze­resére, a feldolgozásé 2,5 sze­resére nőtt. A halmozott ter­melési érték egy foglalkozta­tottra 325 százalékkal, egy munkásra 296 százalékkal nőtt. (Ez utóbbi azért kisebb, mert a betanulás érdekében fokozatosan feltöltötták a munkáslétszámot.) A hatékony gazdálkodást elősegítette né­hány takarékossági, intézke­dés. A többi közölt például az, hogy a tőkés világpiacon elindult drágulási hullámra felfigyelve, elővásárlásokat eszközöltek a legfontosabb nyersanyagokból. A cellulóz­vásárlásnál előnyt kapott a szocialista országokból való beszerzés. Ugyanez vonatko­zik az alkatrész-vásárlásokra is. Nagyobb figyelmet szentel­nek a hulladékpapír felhasz­nálására, energiából pedig kis híján egymillió forintot taka­rítottak meg , ez év első ne­gyedében. Az Üzem- munkaszerve- ............ zésre már a be­ruházás folyamán is gondot fordítottak. Ügyeltek az épít­kezésben közreműködő válla­latok közötti koordináció ál­landósítására. Már a termelés beindulása időszakában is, de különösen az utóbbi időben napi feladatnak tekintették a munkarend és -fegyelem kar­bantartását, ami ebben az üzemben azért sem mellékes, mert a folyamatos termelés­hez bevezetett négy műszakos munkarend eltér a megszokot­tól. Gondoskodtak a tmk meg­felelő minőségéről, a termelő­berendezések magas fokú ki­használásáról. Ezt a feladatot a továbbiakban sem vehetik le a napirendről — tartják maguk a helyi vezetők is — csakúgy, mint az anyagmoz­gatás további korszerűsítését. Intézkedések történtek a kész­letgazdálkodás javítására, az alapanyagokkal, s emellett a csomagoló- és segédanyagok­kal való takarékos gazdál­kodásra. A termékek minősé­gének biztosítása érdekében az alapanyagok vizsgálatára már a beérkezéskor nagy gon­dot fordítanak. A vékonypapírgyár termelte áruk nagy része olyan termék, amelyeket korábban Magyar­Hegesztőnő a bányagépgyárban Rekeczki Vendelné 1968-ig segédmunkásként dolgozott. Édesanyja özvegyen nevelte őt fel és 11 testvérét, nem gondolhatott annak idején szakma megszerzésére, kö­zépiskolai tanulmányokra. Eleinte nem izgatta, van-e szakmunkás-oklevele vagy sem, lefoglalta a kenyérkere­set, családja támogatása. Ké­sőbb házassága és a három gyerek adott annyi gondot, hogy nem maradt ideje, ener­giája a szakma iránti búsla- kodásra. Meg aztán mások is így éltek, dolgoztak. Szinte észre sem vette, hogy meg­változott körülötte a világ. Pedig egyre több barát, ro­kon, ismerős tanult ilyen­olyan iskolákon, tanfolyamo­kon. S a gyerekek is csepe­redtek. Rekeczkiné néha el­el gondolkodott, mivel buzdítsa majd a két fiát, s a lánykáját, ha maga is „csak” segédmunkásságig vitte. Nem mintha szégyellte volna, nem erről van szó — de mégis, az ember többnek erezhetné ma­gát, ha valamihez igazán ér­teje — gondolta. Érlelődött benne az elhatá­rozás, nézegette az úisáebir- detéseket, járt a munkaköz­vetítőbe, így tudta meg 1968­ban, hogy Tatabányán, a bá­nyagépgyárban, hegesztő szak­másító tanfolyam indul. A hegesztés nem női munka — óvták őt ismerősei, Re­keczkiné úgy érezte, éppen neki való szakma ez. Nagy­szerű oktató tanította, Schlag­müller Péter. Jó szem, erős, biztos kéz, fegyelem és pon­tosság — ezek kellenek ehhez a szakmához. Eleinte attól tartott — a férfiak kinevetik, lekicsinylik. Nem így történt. Nyugodt, vígkedólyű társak közé került, az elvégzett mun­ka számított. „Különben is fiúsítottak — nevet a hegesz­tőnő. — A Hunyadi szocia­lista brigádba tartozom, kö­zéjük — mutat körbe a mun­ka fölé hajló lakatosokra, he­gesztőkre — egyedül vagyok nő köztük, de itt mindenki a kenyeres pajtásom.” A kereset? — kérdez visz- sza, mikor jövedelméről fag­gatom. — Ügy 3000 (!) körüli. Egy szakban dolgozunk, így marad időm a családra, min­den este főzök. Géoesített háztartásunk, szén lakásunk van. És egy jó kis motor, de év végére meglesz a gépko­csi is. Hangjából büszkeség cseng, s vidámság is, mert a Hunya­di-brigád közben már körül­vesz minket, kávézni jöttek, s egy fél percre abbamarad a munka. Arra bíztatják Re- keczkinét, a szenvedélyét se titkolja. — Mit tagadjam, szeretek horgászni! — nevet társaira. Szereti a bokodi horgászta­nyát. . A hét végét ott töltik. A vízszag, a suttogó nádas, a csend új erőt ad mindnyá­juknak, ott még a szúnyogok esti danája is arról szól: szép az élet. Amikor a víztü­körben utolsót fürdik a nap, már pattog a tűz, készül a ha­lászlé. A barátaikkal beszél­getnek, terveket szőnek — egv-egy hét végén balatoni túrára indulnak majd. Hétfőn, kezdés előtt, beszá­mol a „fiúknak” a fogásról. Aztán munkához lát, figyel­mes tekintete a hegesztőpajzs mögül a munkadarabra ta­pad. Sok a munka, a tervet teljesíteni kell. Hát rajta — bíztatja magát, s mozdulatai szemet gyönyörködtetők, a vas engedelmesen összeforr tüzes pálcája nyomán. Keze alól gépek, berendezések so­ra kerül ki. Hegesztő. Én azt hiszem, joggal büszke erre. Tereay Anna országon nem gyártottak, így a gyártástechnológiák kiala­kítása is a helyi műszaki gár­da feladatát képezi. Követke­zésképpen megkülönböztetett jelentőségű itt a műszaki fejlesztés. A gyár műszaki ve­zetői, a nagyvállalat kutató és fejlesztő intézetének segítségé­vel, két év alatt 12 új ter­mék, 7 mftiőségjavító, és '6 egyéb jellegű kísérletét fejez­ték be. Ezek közül 5 új ter­mék gyártástechnológiája be­vezetésre került, 3 termék kí­sérlete nem hozott eredményt, a többi bevezetésére, az igé­nyeknek megfelelően kerül majd sor. A műszaki fejlesz­tés és a technológiák folya­matos javítása így járult hoz­zá, hogy az előállított termé­kek minősége is állandó jel­legű, a minőségi kifogások aránya alatta van a 2 szá­zaléknak. Az eddigiek tehát arról ................. s — tanúskod­nak, hogy ebben az üzemben megfelelően értelmezték és hajtották végre a beruházási programban előírt célokat. A gyár vezetősége a termelés szervezése mellett törődik a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek megfelelő biztosí­tásával, terveik alapoznak az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozatából adó­dó feladatok megoldására — állapította meg a végrehajtó bizottság. Az itteni tapaszta­latok másutt is felhasználha­tók, bár senki nem állítja, hogy a papírgyárban mindent megoldottak. Nem múlhat el sem a ma, sem a holnap újabb erőfeszítések nélkül itt sem, hiszen az anyagmozgatás további korszerűsítése, a kör­nyezetvédelem javítása, a ter­melés további mennyiségi és minőségi emelése, új, korszerű gyártmányok bevezetése, a fo­lyamatos termelés biztosítása, és más hasonló feladatok új­ra és újra vizsgáztatják az üzem munkás- és műszaki gárdáját,' gazdasági és politi­kai és társadalmi vezetőit. K . E. Köszöntötték a nőmozgalom úttörőit Harminc esztendővel ezelőtt bontott zászlót az MNDSZ bánhidai szervezete (akkor még nem alakult várossá Ta­tabánya). A nevezetes ese­ményről emlékeztek meg az egykori tagok szombaton, a Puskin Művelődési Házban rendezett nép front- ünnepsé­gen. Eljöttek a 3 évtizeddel ezelőtti . zászlóavatón jelen volt MNDSZ országos vezetők, közül Döbrentei Károlyné dr. és Biró Vera. Ott volt az ün­nepségen Földesi Mártonná, az egykori MNDSZ első Ko­márom megyei titkára. S ahogy ilyenkor szokás, a mai vezetők köszöntötték a történelmi, időszak aktivistáit. Ezt a tisztet töltötte be Sántha Béla, a városi párt- bizottság titkára. Eánhida ak­kori körzeti pártalapszer- vezetének titkára, Elek Tános, emlékezett meg a kezdeti ne­hézségekről, a legyőzésükre tett erőfeszítésekről. Az egykori MNDSZ-asszo-' nyok pedig bebizonyították, hogy lendületük, szemléletük — a legjobb értelemben — a mai napig sem változott. A felszólalásokban, a beszélgeté­sekben szóba került ugyan a múlt, de elsősorban a jelen­ről és a jövőről szóltak. Az ünnepségen jelen voltak a BHG, a gyapjúfonó szocialista brigádjainak tagjai. A nőmöz- galom kiváló, régi aktivistái őket lelkesítették, mondván, hogy jó kezekbe került az, amit annak idején megkezdték. A kedves találkozó remek hangulatú táncmulatsággal zárult.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom