Dolgozók Lapja, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

2 DOLGOZOK LAPJA 1975. július 1. kedd Amerikai vendégek Moszkvában Hubert Humphrey és Hugh Scott j vezetésével amerikai szenátorok csoportja tartózkodik a Legfelsőbb Tanács meg­hívására Moszkvában. A világsajtó rendkívüli érdeklődéssel kíséri ezt a látogatást és erre több szempontból is oka van. A szenátus az Egyesült Államok törvényhozásának, a kong­resszusnak a felsőháza. A felsőház —I gondoljunk csak az angol lordok házára — nem minden országban tekinthető a legfontosabb intézmények egyikének. v|an állam, ahol szere­pe inkább bizonyos hagyományok folytatása, az alsóház dön­téseinek, nem egyszer formális jóváhagyása. Az Egyesült Államokban nem ígjr van. Ott az ötven amerikai állam száz szenátorból álló j testületé az ország egyik legnagyobb hatalmú intézménye. Es ez a hatalom na­gyon is valóságos. Nemcsak azért, merlj a szenátus döntései egyáltalán nem formálisak — nemcsak a képviselőház, ha­nem az elnök kezét is alaposan megköthetik — hanem azért is, mert a szenátus különböző bizottságai és albizottsá­gai főszerepet játszanak a határozathozatal és ellenőrzés bo­nyolult mechanizmusában. A szenátorok nemcsak pártjukat és államukat képviselik, hanem — az amerikai hatalmi struktúrának megfelelően — rendkívül fontos érdekcsoportokat is. Epéikül az Egyesült Államokkal kapcsolatos gyakorlati politika megvalósítása szinte elképzelhetetlen. Moszkvában természetesen jól tudják ezt — és ebből következően azt is, hogy [a szenátorok látoga­tása során nemcsak hasonló, vagy azonos, hanem egymástól alaposan különböző nézetek jelentkezésére is számítani kell. A látogatás időpontja több vonatkozásban is fokozza a találkozó fontosságát. Szovjet—amerikai viszonylatban elég a SALT-tárgyalások fontos szakaszára gondolnunk, Leonyid Brezsnyevnek amerikai meghívása van. 1 Ami pedig a világ- politikát illeti, az európai biztonsági ko|nferencia küszöbön- álló zárószakaszától kezdve a közel-keleti kérdésig egész sor dátum és esemény szavatolja, hogy a két nagy ország tör­vényhozóinak és politikusainak lesz miről tárgyalniok .. Régi, de napról napra jobban bebizonyosodó igazság, hogy a szovjet—amerikai viszony a nemzetközi helyzet kul­csa. Közismert, hogy a közelmúlt fejleményei biztatóak — de legalább ilyen közismert az is, hogy bizonyos lassító ten­denciák a szenátus egyes köreitől sem voltak idegenek. Ez újabb adalék annak megértéséhez, miért figyeli a nemzet­közi közvélemény megkülönböztetett érdeklődéssel Moszkva mostani amerikai vendégeinek tárgyalásait. Libanonban feszült a helyzet Libanon hétfőn arra kérte az Arab Liga főtitkárát, Mahmud Riad-ot, hogy addig ne hívja össze az Arab Liga rendkívüli külügyminiszteri konferenciáját a libanoni hely­zet megvitatására, amíg meg nem alakul az ország új kor­mánya. Libanon egyébként köszönetét mondott Iraknak a rendkívüli értekezlet kezde­ményezéséért. Libanon kérésé­ről Mahmud Riad tájékoztatta a tagállamokat. Magában Bejrútban is foly­nak a magas szintű erőfeszíté­sek a több mint egy hete tar­tó és egyre jobban elfajuló fegyveres zavargások felszá­molására. Abdel Halim Khad- dam szíriai külügyminiszter, aki az elmúlt hetekben több­ször tett személyes közvetítő erőfeszítésekét a válság meg­oldására, vasárnap késő este ismét a libanoni fővárosba ér­kezett. Libanon haladó pártjai és nemzeti erői hétfőre általános sztrájkot hirdettek, tiltakozá­sul a szélsőjobboldali terror ellen. (jREUTER — UPI — ADN) Hétfőn ! egy új föld alatti arab ellenál lási szervezet adott hírt magiról Bejrútbán. Az „arab fegyveres harc szerve­zete”, az An Nahar című lap­ban kiadott közleményében bejelentetne, hogy a francia biztonsági] erők pénteken a pá­rizsi tűzharcban az ő szerve­zetük alapítóját, a libanoni Tripoliból származó Michel Mkarbelt ölték meg. A közle­mény szerint Mkarbel más „forradalmi csoportokkal” együttműködésben hozta létre a Palesztinái forradalmat tá­mogató szervezetet. S sál jut—4 Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov. űrhajósok, a vasárnapot orvosi kísérletek­nek szentelték. A kozmonau­ták funkcionális vizsgálatokat végeztek, rögzített kerékpáron való fokozatos fizikai megter­heléssel. A vizsgálatok során a szívműködést és a vérkerin­gést ellenőrizték. A vasárnapi munkanap során az űrhajósok ismét vért vettek egymástól, a későbbi földi tanulmányozás céljából. Az űrállomás fedélzetén hét­fő a pihenés napja volt. Pjotr Klimuk és Vitalij Szevaszty­janov rendszerezik a megelő­ző napok kutatásainak ered­ményeit, kitakarítják az űrál­lomás helyiségeit és pihennek. Az űrhajósok egészségi ál­lapota jó, a fedélzeten elhe­lyezett berendezések kifogás­talanul működnek, a Szal- jut—4 tudományos űrállomás repülése folytatódik. Gromiko olaszországi Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere június 26. és 29. között az olasz kormány meghívására hivatalos látoga­tást tett Olaszországban. Fo­gadta őt Giovanni Leone köztársasági elnök és Aldo Moro miniszterelnök, s tár­gyalásokat folytatott Mariano Rumor külügyminiszterrel. A látogatásról kiadott köz­lemény hangsúlyozza: a Szov­jetunió és Olaszország úgy véli, hogy az európai kapcso­latok továbbfejlesztésében kü­lönleges jelentőséggel bír az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezése. A tanács­kozás résztvevőinek minden erőfeszítést meg kell tenniük a második szakasz munkájá­nak befejezéséért, annak ér­dekében, hogy Helsinkiben július végéig sor kerülhessen a tanácskozás legfelsőbb szin­tű zárószakaszára. A két fél aggodalmát fejez­te ki a közel-keleti feszültség veszélyessége miatt. A do­kumentum felsorolja a közel- keleti probléma igazságos és tartós, békés rendezésének feltételeit és hangsúlyozza a genfi békekonferencia mielőb­bi felújításának fontosságát, olyan alapokon, amelyek biz­tosítják a kedvező eredmé­nyek elérését. A felek kifejezték azt a tö­rekvésüket, hogy megteszik a szükséges erőfeszítéseket a szovjet—olasz kapcsolatok to­Peking és Délkelet-Ázsia Kínai töltésű vákuumelmélet Dél-Vietnam felszabadult, megkezdődött Vietnam egysé­gének helyreállítási folyama­ta. Ennek a folyamatnak a gyorsaságát ma már nem kül­ső tényezők, hanem csakis a forradalmi mozgalom vezetői­nek érett, átgondolt politiká­ja szabja meg. Nem hosszú történelmi távlatban azonban nyilvánvaló, hogy a 40 mil­liós, egységes Vietnam Dél­kelet-Ázsia és általában a Távol-Kelet rendkívül fontos tényezőjévé válik. Kedvező fordulat Lényegesen kevésbé tisztá­zott a helyzet Kambodzsában és Laoszban. Mindkét helyen döntő és kedvező változás, hogy az amerikai pozíciók összeomlottak. E nagy és jótékony fordulaton belül még kétséges a további poli­tikai fejlődés iránya, külö­nös tekintettel arra, hogy Peking ezeket az országokat hatalmi és befolyási politi­kája egyik célpontjának te­kinti. Más vonatkozásban ugyan­csak bizonytalan a helyzet Thaiföldön, amely egészen a közeli múltig az amerikaiak legfontosabb támaszpontja volt a térségben, s amely az eseményekből okulva gyö­keres külpolitikai fordulatot hajtott végre: napirendre tűzte az amerikai támaszpon­tok teljes! felszámolásának kö­vetelését A katonai-stratégiai válto­zások közvetlen következmé­nyeit abban lehetne össze­foglalni, hogy a térségben óriási pozitív fordulat zajlott le és kialakultak a követke­zetesen szocialista politikát folytató j egységes Vietnam jótékony hatásának lehetősé­gei. Ugyanakkor a bizonyta­lanságok és kérdőjelek va­lamilyen fbrmában mind a kínai politikával függenek össze. ] Kétágú stratégia Szovjet [hírmagyarázók fel­hívják a figyelmet arra, hogy Peking részéről az új ma­gatartás .^ideológiai” alapja az úgynevezett „légüres tér elve”, amelyet annak idején az amerikaiak hangoztattak előszeretettjei. Pekingi átfo­galmazásban ez az elv azt jelenti, hogy Délkelet-Ázsia országai, S| köztük az Indokí- nai-félsziget államai nem ké­pesek sziláid katonai-politikai rendszer létrehozására, tehát az Amerikaiak távozá­sával, légüres tér keletkezik. EbbSI a hamis, és a harma­dik világ népeinek alkotó­erejét lebecsülő magatartás­ból egyenesen következik egy kétágú pekingi stratégia. E magatartás egyik ága az, hogy Peking az amerikai ka­tonai jelenlét fenntartásának híve a térségben. Az ame­rikaiak egykori feltétlen ka­tonai túlsúlya, amely az egész körzetre rátelepedett, természetesen nem felelt meg a kínai vezetőknek, hi­szen az ő terjeszkedési cél­jaikat akadályozta. Az ameri­kai hadigépezet vereségei után azonban Peking úgy látja, hogy most „optimális szinten” van az amerikai ka­tonai jelenlét. Magyarán: olyan szinten, amely a föld­rajzilag közeli Kína hatalmi befolyásának fokozatos nö­velését nem akadályozhatja. Marcos átértékel? Miután a térség legdöntőbb változásai az Indokínai-fél­sziget országaiban történtek, a kínai hatalmi törekvések ott figyelhetők meg a legéle­sebben. Nem korlátozódnak azonban csupán erre a terü­letre, Ennek leglátványosabb példája Marcos, fülöp-szige- ti elnök nemrég lezajlott pe­kingi látogatása. Marcos év­tizedekig az amerikai poüti­Ismét elhúzódott az időpontvito A kilencek különvéleménye Nagy várakozás előzte meg hétfőn Genfben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet színhelyén a koor­dinációs bizottság rendkívüli ülését, amelyen tovább folyt, de nem hozott eredményt a vita a záróértekezlet időpont­jának kitűzéséről. A nemzet­közi sajtó is nagy figyelemmel kísérte a tanácskozást, mi­után az utóbbi napokban is­mertté vált, hogy a finn kor­mány a záróértekezlet meg­kezdése előtt négy héttel kéri az előzetes értesítést az elő­készületek lefolytatására. Az érdeklődés olyan vonatkozás­ban is érezhető volt, hogy az utóbbi napokban különböző politikai fórumokon és ma­gas szintű találkozókon — igy a Közös Piac külügyminiszte­reinek értekezletén, legutóbb pedig a szovjet—olasz külügy­miniszteri eszmecserén — ál­talában egybehangzó volt az befejezte tárgyalásait vábbfejlesztésére, mindkét nép, a béke és az enyhülés érdekében. Megelégedéssel állapították meg, hogy megegyezés szüle­tett Giovanni Leone olasz köztársasági elnök ez év őszén sorra kerülő szovjet­unióbeli látogatásáról. Andrej Gromiko meghívta Mariano Rumor olasz külügy­minisztert, tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. (TASZSZ) a kinyilvánított álláspont, hogy a július végi záróértekezlet megtartása ellen nincs ellen­vetés. A koordinációs bizottság vitája rendkívül mozgalmas volt. Az angol' elnöklettel ren­dezett tanácskozás a szokásos­nál 40 perccel tovább tartott és ennek oka az volt, hogy a résztvevő nyugati országok képviselőinek egy része meg­tagadta a hozzájárulását ah­hoz, hogy a záróértekezlet idő­pontját a hétfői tanácskozáson mondják ki. Sajtókörökben már az ülés kezdete előtt is­meretessé vált: a tanácskozást megelőzően a reggeli órákban a Közös Piachoz tartozó or­szágok delegációinak vezetői megbeszélésre ültek össze ab­ból a célból, hogy kialakítsák a kilencek közös állásfoglalá­sát a koordinációs bizottság rendkívüli ülésére. A megbe­szélésen 'hozott elhatározásra fény derült, amikor a koordi­nációs bizottság fóruma előtt az első felszólalók egyikeként a kilencek képviseletében az ír delegáció vezetője bejelen­tette: az ír küldöttség, de más nyugati delegációk véleménye szerint is hétfőn nem lehet megállapodni a záróértekezlet időpontjáról, mert egyes füg­gőben lévő kérdések megoldá­sában még bizonytalanság ta­pasztalható. Ez az állásfoglalás negatív válasz volt az ülés elején a svéd és finn küldöttség által tett felhívásra, amely azt in­dítványozta, hogy még ezen a tanácskozáson mondja ki a testület a döntést az időpont- vitában. A két delegáció azzal indokolta felhívását, hogy a finn kormánynak az általa igényelt négy hétre szüksége van az előkészületekre, s ilyen értelemben rendkívül sürget az idő. A svéd javaslat július 28-át jelölte meg a helsinki záróértekezlet kezdő napja­ként, s ezt a Varsói Szerződés tagállamainak képviselői ha­tározott formában támogatták. A vita során 47 felszólalás hangzott el, egyes delegációk vezetői többször is szólás­ra emelkedtek. Az előállott helyzetre való tekintettel a szovjet küldöttség vezetője, Kovaljov külügyminiszter­helyettes arra az álláspontra helyezkedett felszólalásában, hogy azoknak a delegációknak a vezetői, amelyek nem tud­nak az időpont kitűzésének kérdésében választ adni, ha­ladéktalanul lépjenek érintke­zésbe kormányaikkal és kérje­nek felhatalmazást álláspont­juk módosítására. Ezzel az igénnyel összefüggésben Ko­valjov azt javasolta, hogy a koordinációs bizottság rendkí­vüli ülését hivatalosan ne zár­ják le, csak függesszék fel és hétfőn este fél kilenckor foly­tassák. A szovjet javaslatot több delegáció, köztük a ma­gyar küldöttség is támogatta. Végül a francia javaslat alapján olyan kompromisszum alakult ki, hogy a koordiná­ciós bizottság ugyanebben a témában kedden délben 12 órakor újabb rendkívüli ülést tartson. A vita során kitűnt, hogy a szocialista országok álláspont­jait az időpont-kérdésben szá­mos más ország őszintén tá­mogatja. Sajtókörökben úgy hírlik, a kilenceken belül nincs teljes egység. Emberhez méltó körülményeket! Véget ért az Amerikai KP XXI. kongresszusa Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának a második világháború óta legnagyobb tömeggyűlésével ért véget va­sárnap este a párt XXI. kong­resszusa. A 37 szövetségi ál­lamból érkezett 6000 kommu­nista, Chicago nagy amfiteát­rumában gyűlt össze,. Az óri­ási termet körös-körül nágy transzparensek díszítették. A jelszavak az enyhülést és a leszerelést, Chile, Portugália, Kuba és Vietnam népével való szolidaritást hirdették, köve­telték az igazságos békét a Közel-Keleten, kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista or­szágokkal, valamint a 105 mil­ka csatlósa volt, s a Fülöp- szigetek ma is az amerikai támaszpont-rendszer része. Nyílt kérdés természetesen, hogy Marcos utazását meny­nyiben egyeztette az ameri­kai diplomáciával. Látogatá­sa mindenesetre a kínai stra­tégia „második ágára” hívja fel a figyelmet Délkelet- Ázsiában. Nevezetesen arra, hogy a Kínával nem közvet­lenül szomszédos országokkal Peking „normalizálni” akar­ja diplomáciai kapcsolatait, és feladja a fegyveres pa­rasztfelkelések 'támogatásá­nak azt a taktikáját, amelyet más területeken továbbra is alkalmaz. E stratégiai elgon­dolás mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy az ameri­kaiak vereségei következté­ben az olyan országok, mint a Fülöp-szigetek, Malájföld, sőt a katonai uralom alatt lévő Indonézia fokozatosan kénytelenek átértékelni kül­politikájukat és figyelembe venni: az amerikaiak távozá­sa Kína viszonylagos súlyá­nak növekedését jelenti a délkelet-ázsiai térségben. A módszerek a helyi adott­ságoktól függően eltérnek egymástól, A lényeg azonban azonos. Élesen szovjetellenes bázison és az amerikaiak „jó­indulatú semlegességében” reménykedvén az új helyze­tet, a kínai vezetés arra használja fel, hogy Délkelet- Ázsiában megvesse a kínai befolyási övezet alapjait. liárdos amerikai katonai költ­ségvetés csökkentését. A gyűlés résztvevői viharos tetszésnyilvánítással üdvözöl­ték az elnökséget, köztük Hen­ry Winstont, a párt újjává­lasztott elnökét, Gus Hallt, a párt főtitkárát és Angela Da- vist, a Központi Bizottság tag­ját. A nagygyűlés tetőpontja Gus Hall beszél Gus Hall és Angela Davis be­szédén kívül 210 új tag felvé­tele volt. Gus Hall főtitkár, az Egye­sült Államok megalakulásának 200. évfordulójával foglalkozó beszédében kijelentette, hogy az uralkodó osztályok feláldoz­ták és elárulták azokat az esz­méket, amelyekért az ameri­kai hazafiak 200 évvel .ezelőtt küzdöttek. A hazafiak nem azért harcoltak, hogy 200 év­vel később több, mint 10 mil­lió munkanélküli legyen, hogy az idős emberek fele nélkülö­zések közepette éljen, hogy 40 millió amerikai faji megkü­lönböztetésnek legyen kitéve, és gettókban kényszerüljön él­ni. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának főtitkára, a résztvevők helyeslése közepet­te követelte, hogy mindenki számára biztosítsák a munká­hoz való jogot, szüntessék meg a faji megkülönböztetést, min­denki emberhez méltó körül­mények között élhessen, és a fiatalok reményt keltő perspek­tívák elé nézhessenek. El kell érni, — mondotta — hogy az Egyesült Államok békében és egyenlőségben éljen az egész világgal. „Az enyhülés és a szocialista országokkal való békés egymás mellett élés az egyetlen politika, amely nem­zeti érdekeinket szolgálhatja” — állapította meg Gus Hall. Angela Davis felszólalásá­ban kijelentette, hogy az Amerikai Kommunista Párt folytatja az amerikai történe­lem forradalmi hagyományait. Azoknak az eszméknek meg­valósulásáért küzd, amelye­kért 200 évvel ezelőtt a haza­fiak életüket áldozták. Az Egyesült Államok megalapítói egy népi és a népért munkál­kodó kormányt akartak. Ezzel szemben Amerikát ma a mo­nopóliumok kormányozzák- — állapította meg Angela Davis. Elnöki rendelet — a remi érdekéken Fakhruddin Ali Ahmed indiai elnök hétfőn különle­ges rendelettel szigorította a múlt héten kihirdetett rend­kívüli állápot előírásait. Az új rendelet alapján a biztonsági szervek külön indoklás nélkül is őrizetbe vehetnek olyan személyeket, akiknek tevé­kenységét veszedelmesnek íté­lik az ország belső rendje szempontjából. Ha a letartóz­tatást helyi hatóságok hajtják végre, a szövetségi állam elöljáróinak 15 napon belül felül kell vizsgálni az ügyet, majd négyhavonként meg­hosszabbítani a letartóztatást. Vasárnap az ellenzék kor­mányellenes tüntetést szerve­zett az indiai fővárosban. Az elfajuló tüntetést végül rend­őrök oszlatták szét, s 25 em­bert őrizetbe vettek. Kisebb- nagyobb kormányellenes meg­mozdulásokról érkezett hír Gujarat és Bihar államból is. A rendkívüli állapot kihir­detése óta mintegy ezer em­bert tartóztattak le, de a kor­mány szóvivője szerint ezek­nek csupán 15 százalékát vet­ték őrizetbe az állambizton­sági törvény alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom