Dolgozók Lapja, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

4 DOLGOZÓK LAPJA 1975. Június 8. péntek 100 éve született — 20 éve halt meg THOMASfl Lübeck szülötte volt. Az észa­ki Hansa város patrícius pol­gárainak tisztessége formál­ta erkölcsi igényességét; ki­finomult életstílusa alakította ízlését; és bár családja átköl­tözése folytán korán Mün­chenbe került, sohasem tudta megszokni a vaskosan kedélyes bajor fővárost. Nem is csoda, hiszen egyszerre, egy időben olyan ellentétes dolgok estek itt: könyvtárszobájában alko­tott a század egyik legnagyobb lángelméje, míg odakünn az utcákon az általa „madárijesz­tőnek'’, az „emberség megcsu- folójának” nevezett mázolóse­géd toborozta, vonultatta sör­től részeg legényeit. Egy ideig győzni látszott a fasiszta „madárijesztő”. Elűz­hette otthonából a szellem emberét, elvehette javait, megégethette könyveit. Hosz- szú távon mégis az íróé lett a diadal: ő lett a „német lelki­ismeret” és ő lett a maradan­dó, az örökérvényű, az eljöven­dő nemzedék nevelője. Leveleinek kötete megrendí­tő olvasmány. Korának csak­nem minden kiemelkedő em­berével levelezett. Köztük ma­gyarokkal is: Hatvány Lajos­sal, Kerényi Károllyal, Kosz­tolányi Dezsővel, s másokkal, József Attiláról is melegen emlékezik meg leveleiben, s a költő üdvözlő verséről, mely­nek elmondását betiltotta a rendőrség. (A rendőri jelentés a nagy író látogatásáról így számolt be: „Egy Mann Ta­más nevű kommunista agitá­tor érkezett Budapestre.”) A száműzetés éveiben leve­leiből süt a harag azok ellen, akik Németországot kiszakítot­ták Európa kultúrájából és a barbárság honává tették. — „Állítólag a birodalmat, Né­metországot becsméreltem az­zal, hogy ellenük fordultam! Oly hihetetlenül vakmerőek, hogy összetévesztik magukat Németországgal. Holott talán nincs messze a pillanat, mikor a német nép számára semmi sem lesz fontosabb, minthogy ne tévesszék össze velük” — írja a bonni egyetem dékán­jának diszdoktorságától való megfosztása után. A korábbi művek anyag és szellem, realitás és szépség általa érzett ellentétpárjaira épülnek. Az önéletrajzi ihle­tésű Buddenbroock-ház hősei szellemmel telítődésük, fino­modásuk arányában vesztik el életképességüket; a Halál Ve­lencében Aschenbach profesz- szora, a szépség iránti rajon­gásába pusztul bele, miután nevetségessé vált; a Fiorenzá- ban élet vagy szépség válasz­tásáért csap össze Lorenzo Me­dici és Savonarola; a Mario és a varázsló tiltakozás minden­fajta manipuláció ellen; a Va­rázshegy pedig minden koráb­bi gondolat összegzése az em­beri szabadságot védő Settem- brini és az erőszakos úton rendet tenni akaró Naphta között. A Varázshegy a kor filozófiai és politikai áramlata­it ütközteti a halál küszöbén élő emberek ajkán: erről a kü­szöbről nézvést más távlatot kapnak a dolgok. A száműzött művei azonban messzebb tekintenek térben és időben is. 1933-ban, franciaországi elő­adókörúton éri Thomas Mannt Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.22: Zenekari muzsika. Közben: 9.00: A magyar könyvkiadás mű­helyei. 10.05: iskolarádió. 10.30: Édes anyanyelvűnk. 10.35: Mozart: B-dúr szonáta. K. 454. 11.00: Egy délelőtt a Duna-kuta­tó állomáson. 11.10: Giuseppe Di Stefano és Christa Ludwig énekel. 11.49: Fenyő István könyvszem­léje. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Népi zene, népdalok. 13.45: Nekik már nem Jutott. 14.23: Iskolarádió. . 15.10: Ünnepi Könyvhét T975. 15.50: Indulók. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Nézőpont. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Bemutatjuk új kórusfelvé­teleinket. 17.35: Velünk és értünk. 17.56: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 18.20: Reneszánsz-művek. 19.40: Iránytű. 20.53: Sanzonszemle. 21.42: Blkfalvy Júlia népdalokat énekel. 22.15: Sporthírek. 22.30: öt esztendő új magyar zenéje. 23.03: Meditáció. 23.13: A diákherceg. Operett rész­letek. 28.30: Haydn: G-dúr szimfónia# vez. Horst Stein. •JO: Olasz dalok. PETŐFI RADIO «.05: Népdalok. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.03: Ezeregy délelőtt. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Hangszerszólók. 12.45: Juhász Gyula versei. 13.03: Zenekari muzsika. 13.35: Az európai széppróza klasz- szikusai. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.05: Külpolitikai figyelő. 18.20: Falusi esték. 19.10: ö* esztendő új magyar zenéje. 19.30: Katedra. 20.25: ProVofjev: A tűz angyala. Opera. Közben: 21.28: Láttuk, hallottuk. 23.15: Verbunkosok, nóták 3. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18.20: Agárverseny. Riportjáték. 18.40: A Golden Gate együttes felvételeiből. 19.05: Perényi Miklós hangverse­nye. 20.30: Zenekari muzsika. 21.42: A kastély. Franz Kafka re­génye. BUDAPESTI TV 16.48: Hírek. 16.55: Reklámműsor. 17.00: ökölvívó EB. Elődöntők. 18.00: Műsorainkat ajánljuk! 18.25: öt perc meteorológia. 18.30: Gazdaság és társadalom. I. rész. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esü mese. (SZÍNES). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tv-torna, 20.0p: Bizonyítás. A per tárgya a i történelem. III. rész: a XIX. század második íele. 21.16: Egy óra IRÓ-nia. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: ökölvívó EB. Elődöntők. 2. MŰSOR 20.00: Nyolcán a tizenkilencből. (SZÍNES), n. rész. Közben: 20.40: Tv-híradó 2. 21.40: őrjárat a kőkorszakban. (SZÍNES). NSZK rövidfilm. BECS 9.30: Óvodások műsora. 10.00: Iskolatelevízió. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: A Feuerstein-család. Film­sorozat. 18.25: Mi. 19.00: Osztrák képek. 19.20: Sporthírek. 19.30: Tv-híradó. Kultúra. Sport­hírek. 20.00: Herakles (4.) 20.15: Aktaszám XY — megoldat­lan. 21.15: A kalóz királynő. Kaland­film. 22.35: Aktaszám XY — megoldat­lan. 22.50: Hírek. H. PROGRAM 17.55: Fizikáról mindenkinek. 19.00: A Mount Everesten. 20.00: Osztrák népi muzsika. 20.45: Kulturális specialitások. 21.15: Tv-híradó. Kultúra. 21.30: Sporthírek. 22.35: Osztrák kerékpáros-verseny. POZSONY 15.55: A trencini járás gpartaki- ádja. 17.00: Tv-híradó. 17.15: Érdekességek. 17.40: Napjaink szemszögéből. 18.00: Esti mese. 18.10: Az ötletesebb nyer. 18.50: Tv-torna 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gátépítés. 20.90: Győzelmes üt. 21.20: Tv-híradó. 21.45: Az állatnak meg kell hal­nia. Franca film. 2. MŰSOR 17.20: Hírek. 17.5-5: Tudománv és technika. 19.00: Tv-híradó. 19130: Victoria Regina. 21.00: ökölvívó EB. 22.30: Hírek. A tájképfestészet mesterei l a hitleri hatalomátvétel híre. Nem tér haza: Svájcban talál menedékre, majd utóbb Ame­rikába távozik. Kaliforniában telepszik le, s a princetoni egyetem tanára lesz. Itt írja meg a József tetraló­giát, mely a bibliai Jákob tör­ténetével kezdődik, s az Egyip­tomot élelmező, hatalomra ju­tott József testvéreit befogadó békülésével ér véget. Utóbb még csatlakozik a témához a népét Egyiptomból kivezető Mózes regénye, a Törvény. Az ember — minden egyes ember — egyszeri előfordulá­sú, pótolhatatlan jelenség, megismételhetetlen csoda, hir­deti, amikor Európában halom­ra ölik az embereket. Gondo­latait még el-eltávolítja tér­ben, időben, megírja az Elcse­rélt fejek c. indiai mesét; a Lotte Weimarban hősnőjével, hazalátogat vágyódó gondola­ta, s időben vissza az öreg Goethéhez, akinek aggkori esendőségében önmagát figu­rázza ki. Legjátékosabb könyve a Ki­választott c. kisregény, maga a regénybe formált mélylélek­tan, átszőve anya-fiú-testvér- szerelemmel, de fantasztiku­mával, könnyed bájával egy­ben paródiája is a tannak, mely sugallmazta. A vergődő lélek mégsem tud nyugodni. Kínlódásából születik legnagyobb műve, a német történelmet és a nem­zeti sajátosságokat kutató Doktor Faustus. Európa vigyázz! — ezt a cí­met adja annak a könyvének, mely előadásait, cikkeit gyűj­ti egybe, ö Európa német anyanyelvű polgárának érzi magát, a földrészt félti, s megtervezi derűsebb jövőjét, melyben elképzelése szerint leomlanak a nacionalizmus határai. És ő az első haladó polgár, aki először, s aztán még sokszor szólal meg a szimpátia, a vonzalom hang­ján a Szovjetunió mellett, s a jövő reménységének tartja a szocializmus nagy „kísérletét". A gyógyítás és a békítés szándékával járja végig a há­ború utáni Európát és a két Németországot, többször is, pe­dig aggastyán már akkor. Bár­mennyire megszerette is kali­forniai otthonát, némi tépelő- dés után Svájcban telepedik le, abban az országban, amely­nek hálás volt az első mene­dékért, s amelyben végső nyu­govóra vágyott. 80. születés­napja után pár héttel halt meg, küldetését bevégezvén, hittel népe megújulásában és Európa jövőjében. Bozóky Éva A Jelenkor új száma Barátok, pályatársak és ta­nítványok írásainak csokrával emlékezik a pécsi folyóirat új száma a márciusban elhunyt Várkonyi Nándor irodalom- és kultúrtörténészre, az egy­kori Janus Pannonius; majd Batsányi János Társaság ala­pító tagjára, a Sorsunk főszer­kesztőjére. Várkonyi Nándort 79 éves korában érte a halál. Pergő évek című önéletrajzi műve utolsó fejezeteinek írá­sa közben. A befejezetlenül maradt munkából A Sorsunk élén címen közöl részleteket a folyóirat. Az összeállításban költeménnyel szerepel Arató Károly, Bárdost Németh Já­nos, Berták László, Csorba Győző, Galambost László, Lo­vász Pál, Pákolitz István, Ta- káts Gyula és Weöres Sándor, prózai emlékezéssel pedig Csányi László, Csuka Zoltán, Fodor András, Harcos Ottó, Hunyady József, Makay Gusz­táv és Tüskés Tibor. A júniusi szám további ré­szében Kalász Márton és Mé­szöly Miklós költeményeit, Bertha Bulcsú regényének folytatását, Bajomi Lázár End­re Francia krónikáját, Futaky Hajna és Taxner Ernő szín­házi tudósítását, Kenyeres Zoltán esszéjét, valamint Bé­lád! Miklós és Pomogáts Béla kritikai írásait találjuk. 24-én a világszervezet máso­dik fejlesztési évtizedének cél­kitűzései közé iktatta a nők teljes egyenjogúságáért folyó küzdelem elősegítését a világ­mozgalom keretében. A né­pek felkarolták a határozatot, s ennek értelmében az 1975-ös esztendő, a nők nemzetközi éve. A nők nemzetközi éve je­gyében zajló események so­rába tartozik az a rendez­vény, amelynek fővárosunk ad otthont június 14—20. kö­zött. Az UNESCO, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge és a Női és Családi Sajtó Újságírói Nemzetközi Szerve­zete (AIJPF) együttes rende­zésében Budapest látja ven­dégül annak a szeminárium­nak a külföldi és magyar új­ságíró résztvevőit, amely azt vizsgálja meg, hogyan tük­röződik a nemzetközi sajtó­ban a nők gazdasági, társa­A Képzőművészeti Alap ki­adóvállalata 1963-ban indított Az én múzeumom című kis­könyv-sorozata az évek alatt méltán került a közönség kedvelt olvasmányai közé. A művészetekkel ismerkedni akaró emberek a kiadványok segítségével számos magyar és külföldi képzőművész éle­tével, munkásságával ismer­kedhettek meg közelebbről, s tölthették a korábbinál is hasznosabban arra szánt ide­jüket múzeumokban, tárlato­kon. A kiadó gondozásában most második kiadásban meg­jelent Kantba SánQor: Paál, Mészöly, Szinyei című kötete. A szerző ebben, mint a címből is kiderül, a múlt század má­sodik felében alkotott három jelentős magyar tájképfestő, Paál László, Mészöly Géza és Szinyei Merse Pál életéről, munkásságáról rajzol hiteles képet. Bevezeti az olvasót a tájképfestészet belső életébe, magyarázza, hogyan tükrözhe­ti az a természeti valóság mel­lett a társadalmi valóságot. A téma tehát érdekes, hi­szen a művészettel csak észle­lésképpen foglalkozó emberek számára új módon veti fel a tájképfestészet tartalmát. A laikus szemében ugyanis vi­lágos, hogy a természet éle­tét, annak valóságát hűen tükrözheti a tájfestészet, de lehetséges-e ez a társadalom, a történelem esetében? A szerző igenlő választ ad erre dalmi és politikai egyenjogú­ságáért folytatott küzdelem. A Magyar Sajtó Házában Fábián Ferenc, a MUOSZ fő­titkár-helyettese tájékoztatta az újságírókat a szeminárium előkészületeiről, programjá­ról. Mint elmondotta, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége több éve eredménye­sen működik együtt a brüssze­li székhelyű AIJPF-veL, s az együttműködés eredménye a közeljövőben összeülő szemi­nárium, mely egyben az egyet­len nemzetközi sajtórendez­vény a nők nemzetközi évé­ben. Ezért az UNESCO külö­nös örömmel üdvözölte a két szervezet kezdeményezését, s a messzemenő erkölcsi támo­gatáson túl anyagilag is segíti a szeminárium megrendezé­sét A szeminárium fő referátu­mát az ismert magyar újság­írónő, Földes Anna tartja, de bizonyára érdekes és figyel­a kérdésre és ehhez a három ismert művész alkotásaival ad rövid, meggyőző magyaráza­tot. A tájfestészet kitűnő mes­terei Paál László, Mészöly Géza és Szinyei Merse Pál különböző színekkel közelítik ugj^an a valóságot, de művé­szetük azonos a tartalomban. Nemcsak az eléjük táruló tá­jat festették, hanem önmagu­kat is kifejezték képeiken. Ezért sem lehetnek ezek az alkotások színekben azonosak, s így mások a tónusok Paál- nál, Mészölynél és Szinyeinél. Az ismeretterjesztő kötet a művészek megismerését az alkotásaikból válogatott hat­hat mű színes reprodukciójá­val is segíti. A képmellékletek nincsenek rögzítve a kötetben, azokat az olvasónak kell el­helyezni a megfelelő szöveg fölé. Ezzel a kiadó bevonja az olvasót a könyv végleges ki­alakításába. A művelet elvég­zéséhez nem elég a felületes rátekintés. Tanulmányozni kell a szövegeket, hogy mind­egyik fölé a megfelelő repro­dukció kerüljön. A módszer nagyon alkalmas tehát arra, hogy a művészet iránt érdek­lődők játékosan fejlesszék is­mereteiket, s kerüljenek még közelebb a művészek életéhez, alkotásaik mondanivalójának még mélyebb megismeréséhez. Aki részt vesz e szórakozva történő időtöltésben, élmény­ben gazdag fél órákat tölthet el erre fordított szabad Ide­jéből. met érdemlő tájékoztatót kap-: nak a résztvevők Jacqueline Chabaud francia újságírónő- től, az AIJPF főtitkárától is. A szeminárium fővédnöke Komját Irén, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek alelnöke, a nők nemzet­közi éve magyar bizottságá­nak tagja. Magas szinten kép­viselteti magát az ENSZ, a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet és a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség. A sze­minárium munkájában 8 ta­nácskozási jogú, 8 megfigyelői státusú és több meghívott magyar újságíró és szakem­ber vesz majd részt. A 6 napos rendezvény első négy napja a téma szerinti munkáé, az utolsó két napon pedig hazánkkal ismerkednek a vendégek. Ellátogatnak majd a Kőbányai Gyógyszer- árugyárba, az Agárdi Állami Gazdaságba, Szentendrére, Visegrádra és ezeréves váro­sunkba, Esztergomba is. UNESCO szeminárium Budapesten — A résztvevők június 19-én Esztergomba látogatnak — Az ENSZ 1970. október Kő Tamás: A repülés századai immm m 1 ■111——.I ^ 15. Közlekedés a világrészek között A mai értelemben vett, korszerűnek mondható légi személyszállítás az 1930-as évek közepén kezdett kiala­kulni. Ekkor sikerült már kellően biztonságos utasszállí­tó gépeket gyártani nagy so­rozatban. Ezer lóerők és kilométerek Az igazi nagy fejlődés, amelyet kontinentális légi­közlekedésnek is nevezünk, a második világháborút követő években, évtizedekben követ­kezett be. Ma a legtermésze­tesebb dolog, hogy az utas jegyet vált az európai konti­nensen, és néhány órai repü­lés után leszáll Amerikában. A motorok teljesítménye a korábbi néhány száz lóerőről, néhány ezerre ugrott. A nagy magasságban repülő gépek utaskabinja túlnyomásos, az­az a nagy magasságban jelent­kező légnyomáscsökkenést és oxigénhiányt mesterségesen pótolják. A nagy távolságokra repülő ember, a gyorsuló és mind jobban összekapcsolódó gaz­dasági él t új tervezési szem­pontokat diktált a konstruktő­röknek. Olyan szállítógépe­ket kellett létrehozni, ame­lyek különböző áruféléket nagy tömegben, igen gyorsan képesek elszállítani. Az ilyen tervek elsősorban azokban az országokban valósultak meg, ahol a nagy belső területek, beláthatatlan távolságok, és gyakran a mostoha természeti viszonyok nehezítik a szállí­tást. Az Anteusz és a Galaxy Párizsban a nyári időszak­ban rendezik meg a nemzet­közi repülési seregszemlét az úgynevezett Párizsi Szalont. Az 1965-ös bemutatónak egy­értelműen egy szovjet óriás repülőgép volt a szenzációja. Az Anteusz, az AN—22-es — nem egyszerűen nagy repülő­gép volt, hanem az akkori évek legnagyobb szállítógépe. Több emeletnyi magasságú törzsében 720 ember fért el, teherszállító változatában pe­dig mintegy 80 tonna áru. Az Anteusz megjelenése felkorbácsolta a teryezőinté- zeti mérnökök alkotó kedvét. Négy év telt el, s az ameri­kaiak is kirukkoltak egy óri­ással a Galaxy-val. A Galaxy nagyságát egy '■abdarúgópályáéval lehet egybevetni. Négy óriás gáz­turbinájának torkába egy tu­cat ember is beállhat, ha ép­pen így kívánja lefényképez­hetni magát. A gép törzsének hossza 75 méter, a szárny fesztávolsága 68 méter. Farká­nak magassága megfelel egy átlagos hatemeletes házénak. De mit képes nyújtani egy ilyen óriás? Például a követ­kezőt: 40 óra alatt (beleértve a rakodási időket is) Francia- országból Brazíliába repíthet ötezer kerékpárt. Onnan Olaszországba szállíthat húsz­ezer élő languszta rákot. Olaszországban kipakolják a langusztákat, és beraknak húszezer pár cipőt, hogy né­hány órával később ezzel a terhével a Galaxy a kanadai Bostonban landoljon. A nagy hatósugarú személy- szállító repülőgépek korsza­kában élünk. A TU—144-es több mint kétezer kilomé- ter/órás sebességgel 120 utast képes mintegy 6500 kilométe­res távolságra kényelmesen elszállítani. A közismert an­gol—francia Concorde órán­kénti maximális sebessége 2340 km/ó. fedélzetén 130 utassal 6700 kilométeres távot győz le alig három óra alatt. Repülni biztonságos Gyakran hallani légibalese­tekről, utasszállító gépek le­zuhanásáról. E szerencsétlen­ségek egy része konstrukciós hibából, nagyobb részük na­vigációs tévedésből, az irányí­tó eszközök elromlásából ered. szerencsétlenségek lehetőségét csak csökkenteni vagyunk képesek. Már így is ezerféle szabály rendelkezik egy-egv alkatrész kipróbálá­sáról, fárasztásáról, röntgen-, ultrahang- és egyéb vizsgála­táról — mielőtt megbízható működéséről meggyőződve —, beépítenék. A pilóta mellett automatikus irányító műsze­rek, a robotpilóta, a vakrepülő radar és egyéb berendezések szavatolják a biztonságos re­pülést. Egy-egy nagy gépen már olyan automatikus el­Startol a TU—144-es szovjet hőlégsugaras utasszállító repülőgép lenőrző és regisztráló egység s működik, amely másodper­cenként, illetve percenként, több ezerszer megvizsgálja a gép sok száz legfontosabb mű­ködő egységét. Ha rendellenes­séget észlel, jelzést küld, vagy automatikusan korrigálja a hibát. Balesetek sajnos még így is adódnak, mégis, egyértelműen állítható: repülni ezerszer biz­tonságosabb mint autót ve­zetni! (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom