Dolgozók Lapja, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

2 DOLGOZOK LAPJA 1975. június L vasárnap • • AHETEN TÖRTÉNT Hétfő: IL Margit, dán királynő hivatalos látogatáson a Szovjetunióban — VDK-küldöttség tárgyal Thai- földön a két ország kapcsolatainak normalizálá­sáról — Népi szervezetek felállításáról dönt Lisszabonban a fegyveres erők mozgalma köz­gyűlése. Kedd: Az amerikai „Fejlesztési Hivatal” bezárása Laoszban a két ország közötti megállapodás alapján — Csúcskonferencia dönt Lagosban 15, nyugat-afrikai állam gazdasági közösségének megalakításáról — 48 óra szünet után újabb fegyveres összecsapások Bejrútban, a jobboldali falangisták és palesztínaiak között. Szerda: ENSZ-határozat: hat hónappal meghosszabbítják az ENSZ-erők mandátumát a Golan-fennsíkon — Rasid Karami kap megbízást kormányalakításra Libanonban — Üj közigazgatási beosztásról szóló alkotmánymódosítást fogad el a lengyel nemzet- gyűlés. Csütörtök: Brüsszelben megkezdődik a NATO-csúcstalál- kozó — A Csehszlovák Szövetségi Gyűlés köz- társasági elnökké választja dr. Gustáv Husákot — Állón izraeli külügyminisztert Bukarestben fogadja Ceausescu román államfő. Péntek: Anvar Szadat egyiptomi elnök Belgrádból Bécs­be érkezik — Befejeződik a NATO csúcsérte­kezlete. Szombat: Moszkvába érkezett Oscar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere — Karamanlisz—Demirel-találko- zó Brüsszelben — Ford Madridban. így látja a hetet kommen­tátorunk, Gárdos Miklós: A nyugatnémet rajzoló ka­rikatúrája — mint minden szatirikus rajz — természete­sen túloz, amikor az ameri­kaiak vietnami vereségét idé­zi fel a brüsszeli NATO-csúcs- csal összefüggésben. Azonban minden túlzás nélkül igaz: Ford elnök első NATO-fellép- tére erős hatással volt mind­az, ami Vietnamban történt. Maga Luns NATO-főtitkár mondotta néhány órával a brüsszeli csúcstalálkozó előtt, hogy „a délkelet-ázsiai válto­zások következményei egyes körökben bizonytalanságot keltettek a NATO jövőjét il­letően”. Az elnöki különgép még az óceán fölött szállt, amikor a brüsszeli tárgyalópartnerek egyikének országában egy rá­diókommentátor tapintatla­nul emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak szá­molnia kell tekintélye bizo­nyos csökkenésével. Az anka­rai rádió szögezte le — utal­ván a Vietnam utáni korszak kezdetére: Törökországot nem lehet fegyverszállítási tilal­mak és engedélyezések hideg­meleg zuhanyával kezelni, az ország ragaszkodik eddigi el­képzeléseihez és ha Amerika változtat a sajátján, Ankara nem követi. Ford elnök mielőtt beszállt a repülőgépbe, éppen az at­lanti egységről beszélt és ugyanezt emlegette a péntek esti brüsszeli záróközlemény is — ez a török állásfoglalás azonban azt mutatja, hogy az egyik legfontosabb NATO-vi- tát nehéz, sőt lehetetlen a ré­gi módon, washingtoni rábe­széléssel megoldani. Az ame­rikai elnök brüsszeli program­jában fontos helyet kapott a görög és a török miniszterel­nökkel folytatott tárgyalás, de semmi jele annak, hogy a cip­rusi sebek begyógyításához Brüsszelben megtalálták a csodaszert. Sem Demirel, sem Karamanlisz nem tágított ere­deti elképzeléseitől. A minap Bécsben, majd Rómában foly­tattak Ciprusról megbeszélése­ket török és görög politikusok, és ott már kiderült: Athén csak akkor hajlandó a törö­kök „szövetségi állam”-kon- cepcióját még csak megtár­gyalni is, ha Ankara előbb visszavonul a szigetország ere­detileg görög lakta területei­nek egv részéről, hogy a me­nekültek visszaköltözhessenek. Ankara viszont a ciprusj probléma amúgy sem könnyű megoldását akarja kötni az égei-teneeri olajlelőhelyek birtoklásának még bonyolul­tabb témájával. A második kérdéscsoport, az úgynevezett „ibériai kérdője­lek” témája ugyancsak nem tartozik az „atlanti egységet megszilárdító” problémák kö­zé. Nem világos még, mennyi­ben elégszik meg Ford. és a kérdésben még az elnöknél is türelmetlenebb hangot hasz­náló Kissinger, Goncalves portu'ál miniszterelnök, ahogy ő mondta „félreértés-el- oszlató” nyilatkozatával, amely szerint Portugália tisz­teletben tartja szerződéses kö­telezettségeit és ez vonatkozik a NATO-ra is. Az azonban már jól látszik, hogy Ford- aligha kapná meg a 15 NATO- tagállam többségének helyes­lését a még csak körvonalai­ban nyilvánosságra hozott amerikai elképzeléshez, Spa­nyolország és a NATO szoros kapcsolatteremtéséhez. Ez már előre beárnyékolja Ford mad­ridi látogatását. Madrid után Salzburgban ül majd tárgyalóasztalhoz az amerikai elnök. Az előző na­pokban Belgrádban és Bécs­ben vendégeskedő Szadat el­nök előtt vázolja: van-e az Egyesült Államoknak újabb elképzelése a közel-keleti vál­ság megoldására. Ezzel össze­függésben figyelemre méltó, hogy az amerikai kommentá­rok a salzburgi beszélgetést mindig a nemsokára sorra ke­rülő Ford—Rabin-találkozó- val emlegetik, azaz: azt su­gallják, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke közvetítőként remélhetően nagyobb sikerre számít, mint külügyminiszte­re, akinek kis lépések elneve­zésű kísérietsorozata legutóbb kudarcot szenvedett. Aligha­nem Salzburg is azt bizonyít­ja majd, hogy a sokágú, bo­nyolult közel-keleti válságból kivezető utat csak a Szovjet­unió és a szocialista országok által javasolt, az arab világ által is támogatott genfi érte­kezlet mielőbb megkezdődő üléssorozatán lehet megtalál­ni. Ford európai látogatásának bejelentésekor és a brüsszeli csúcs előtti órákban is el­hangzott: ennek a találkozó­nak kell állást foglalnia: va­jon mikor ülnek össze az ál­lam- és kormányfők az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia befejező ta­nácskozására. Az eredeti meg­fogalmazások később úgy mó­dosultak, hogy ez a kérdés —, hogy vajon a helsinki Finlan- dia-palota pár napja megnyi­tott új szárnyában mikor kell összeállítani az európai nagy asztal ülésrendjét — csak „mint a kelet—nyugati kap­csolatok széles témakörének” egyik részlete került szóba. Persze, tulajdonképpen mindegy, hogy Helsinkiről milyen témával kapcsolatban beszél akár Ford elnök, akár a brüsszeli csúcs más résztvevő­je. Amikor például Ford el- rök és Schmidt nyugatnémet kancellár munkaebédje után félhivatalosan közölték a bon­ni küldöttség emberei: „Fenn­áll a lehetősége annak, hogy a helsinki találkozót még a nyár vége előtt összehívják, „az ér­deklődő újságírók nem a téma összefüggései, hanem a vár­ható időpont iránt érdeklőd­tek. „A nyár hivatalosan szep­tember 21-én ér véget” — hangzott a konkrét kérdésre a meglehetősen dodonai válasz. Ebben a feleletben is ott van az a brüsszeli NATO-csúcsra érvényes határozatlanság és a döntéseket megkerülni igyek­vő óvatosság, aminek egy ma­gyarázata van: a tizenöt NA- TO-tagállam nehezen talál akárcsak két olyan probléma­kört is, amelyben azonos ál­láspontot vall. Szaljut—4. A hetedik munkanap Mint a TASZSZ hírügynök­ség a szovjet űrközpontból je­lentette, szombaton — magyar idő szerint — reggel 7 óra­kor kezdődött meg Pjotr Kli- muk és Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajósok hetedik munkanapja a Szaljut—4 tu­dományos űrállomás fedélze­tén. A kozmonauták egy komp­lex berendezés segítségével spektrográfikus vizsgálatokat végeztek a Föld légkörével és felszínével kapcsolatban. Felvételt készítettek a Szov­jetunió területének európai részéről, a Kaukázuson túli területről és Észak-Kazah- sztánról. E kísérletek célja, hogy meghatározzák a légkö­ri fizikai, a meteorológia és a természeti kincsek kutatá­sának feladatait. Klimúk és Szevasztyjanov méréseket végeztek a galakti­ka és a Nap kozmikus suga­rainak izotópos és vegyi ösz- szetételével kapcsolatban. A műszaki kísérletek programja alapján kipróbálták annak a regenerációs berendezésnek a működését, amely a légköri nedvesség kondenzátumából vizet készít. Szombatra virradó éjszaka a Földről egy lézerberendezés­sel ismét meghatározták a Szaljut—4 űrállomás helyze­tét. A JSATO-csúcs után Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Szombaton reggel elutazott Brüsszelből Ford amerikai el­nök, aki részt vett az Észak- Atlanti Szövetség pénteken véget ért csúcstalálkozóján. A NATO-csúcstalálkozó né­hány főszereplője szombatra még Brüsszelben maradt. Dél­előtt kezdődött meg az Eg- mont-palotában Karamanlisz görög és Demirel török mi­niszterelnök tanácskozása a két ország közötti vitás kér­désekről, elsősorban a cip­rusi válságról. A belga fővárosban maradt Goncalves portugál miniszter- elnök is, aki számos kétolda­lú tárgyalást folytatott a töb­bi NATO-állam képviselőivel. Goncalves szombaton dél­után sajtókonferenciát tartott. Több brüsszeli lap szombaton megállapította: az Egyesült Államok nyomása ellenére a NATO tagállamai nem voltak hajlandók irra, hogy politikai nyomással érjék el a balol­dal háttérbe szorítását Portu­gáliában. A brüsszeli lapok szombati számukban általában pozití­van értékelik a NATO-csúcs- találkozót, kiemelve, hogy az eszmecsere hasznosnak bizo­nyult a szövetség szempont­jából, a kétoldalú találkozók pedig alkalmat adtak a nyu­gat-európai vezetőknek arra, hogy közelebbről is megismer­jék Ford elnök politikai el­képzeléseit A chilei junta újabb bűntettei Az ILO "bizottság jelentése A chilei szakszervezetek helyzetének kivizsgálására a közelmúltban Chilébe látoga­tott az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) bizottsága. /. bizottság küldetése befejeztével jelen­tést készített, amelyet egy- időben hoztak nyilvánosságra Genf ben és az ENSZ New York-i székhelyén. A jelentés egész sor olyan tényt ismertet, amelyek a szakszervezeti szabadság meg­sértését bizonyítják. A junta — mutat rá a dokumentum — miután törvénytelenül betil­totta Chilében a dolgozók egyetlen szakszervezeti köz-x pontját, nyílt támadásba len­dült a dolgozók jogai ellen. Az ILO bizottságának je­lentése magában foglalja a junta áldozatainak megközelí­tőleg sem teljes listáját is, : nelyen több mint 100 ki­emelkedő szakszervezeti sze­mélyiség neve szerepel. Raj­tuk kívül a dolgozók jogaiért küzdő harcosok százai síny­lődnek a junta börtöneiben vagy az üldöztetések miatt kénytelenek voltak emigrálni. A dokumentum felhívja a fi­gyelmet azoknak az aktivis­táknak a sorsára is, akik le­tartóztatásuk után „nyomtala­nul eltűntek”. Az ILO-bizottság jelentésé­ben erélyesen követeli a szak- szervezeti szabadság visszaál­lítását és a chilei nép jogai­nak tiszteletben tartását. Oscar Garreton, az Egysé­ges Népi Akciómozgalom (MAPU) jelenleg illegalitás­ban működő chilei párt főtit­kára, a Bohemia című kubai hetilapnak adott interjúban „gazdasági népirtásnak” ne­vezte a chilei fasiszta junta politikáját. Garreton rámuta­tott, hogy a chilei dolgozókat "'ségre és nyomorra kárhoz­tatták. Hortensia Allende, a volt chilei elnök özvegye nyílt le­vélben leplezte le a chilei junta legújabb bűntetteit. Az Excelsoir című mexikói napi­bban megjelent nyílt levél a velinkai koncentrációs tábor­ban bebörtönzött politikai foglyok ellen elkövetett ke­gyetlenkedéseket ismerteti. Hortensia Allende a nyílt le­vélben felszólítja a világ köz­véleményét, hogy aktivizálód­jék a politikai bebörtönzöttek kiszabadításáért, valamint a chilei nép jogainak visszaállí­tásáért folyó küzdelemben. Biztonsági Tanács Hétfőn folytatódik a namibiai vita A biztonsági Tanács pénte­ken megkezdte a namibiai helyzet megvitatását. A kér­dés napirendre tűzését az tet­te szükségessé, hogy a Dél­afrikai Köztársaság nem tel­jesítette azokat a korábbi ENSZ-határozatokat, amelyek kimondták: a dél-afrikai ha­tóságok által Namíbiában be­vezetett faji elkülönítő ren­det fel kell számolni, ki kell onnan vonni a dél-afrikai csa­patokat, és a terület igazgatá­sát az ENSZ közvetítésével át kell adni Namíbia népének. Az ülésen az ENSZ Namí- bia-tanácsának képviselői, va­lamint az Afrikai Egységszer­vezet, az ENSZ afrikai cso- rortja és a namibiai hazafiak szóvivői erélyesen elítélték a Dél-afrikai Köztáraság poli­tikáját. Sam Nujoma, a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke beszámolt arról, hogy a pretóriai kor­mány törvényellenes, önkény­uralmi intézkedésekkel pró­bálja elnyomni a namibiai nemzeti felszabadító mozgal­mat. Rupiah Banda, az ENSZ Namíbia-tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a Dél-af- r'kai Köztársaság semmibe veszi az ENSZ-t, a Biztonsági Tanácsot és a nemzetközi jo­got, nem hajlandó eleget ten­ni azoknak a felhívásoknak, amelyek szerint meg kellene szüntetnie Namíbia törvényte­len megszállását. Az ENSZ afrikai csoportjá­nak szóvivője hangsúlyozta: az afrikai országok Namíbia megszállását agressziós cse- 1 .kménynek tekintik és fel­szólítják a világszervezetet, ho"v teljesítse történelmi kül­detését a namibiai nép felsza­badításával kapcsolatban. A Biztonsági Tanács hétfőn, június 2-án folytatja a nami­biai helyzet megvitatását. Gerald Ford amerikai elnök szombaton délelőtt Brüsszel­ből huszonnégy órás villám- látogatásra Madridba érkezett. A repülőtéren Franco államfő és Arias Navarro miniszterel­nök fogadta. Ford madridi tárgyalásai­nak napirendjén a spanyolor­szági amerikai katonai tá­maszpontok fenntartása és a spanyol—amerikai együttmű­ködési megállapodás megújí­tása szerepel. A látogatás egyik célja — írja a UPI — az, hogy a szomszédos Por­tugáliában bekövetkezett ese­mények ellensúlyozására ki­domborítsa Spanyolország je­lentőségét és fontosságát a nyugati szövetségi rendszerek Ford, amerikai elnök, villámlátogatásra Spanyolországba érkezett. Képünkön: a madrid-barajasi repülőtéri fogadás; balról: Betty Ford, Gerald Ford, (a mikrofonnal) Fran­cisco Franco generális (mellette) és felesége Portugália A PSZP-miniszterek döntése A Portugál Szocialista Párthoz tartozó miniszterek azonnali hatállyal ismét teljes mértékben részt vesznek az ideiglenes kormány munkájá­ban — jelentette be szomba­ton hajnalban a Fegyveres Erők Mozgalmának Legfel­sőbb Forradalmi Tanácsának szóvivője. Az erről szóló dön­tés annak a több mint négy­órás tanácskozásnak ered­ményeként született, amely pénteken délután zajlott le a legfelsőbb forradalmi tanács és a szocialista párt küldött­sége között. A szocialisták — mint a szóvivő közölte — „ígéretet tettek az MFA-nak, hogy teljes mértékben együtt­működnek vele a „szocialista társadalom felépítésében”. A legfelsőbb forradalmi tanács — mint a szombati bejelentés hírül adja — „elismeri, hogy bizonyos torzulások vannak az ország politikai életében, amelyeket felül kell vizsgál­ni és korrigálni kell”. A fe­lek egyetértettek abban, hogy a demokratikus tevékenysé­get meg kell erősíteni és be kell tartani a forradalmi tör­vényeket, hogy ily módon „biztosítani lehessen a forra­dalom előrehaladását”. Szovjet vezetők köszöneté magyar vezetők jókívánságaiért L. I. Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, N. V. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban fejezték ki köszö- netüket a magyar vezetőknek a fasizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulója alkal­mából küldött táviratukban foglalt baráti üdvözletekért és jókívánságokért. A szovjet vezetők a táviratban további sikereket kívánnak a magyar vezetőknek és minden ma­gyar dolgozónak a szocialista építőmunkában, a szovjet— magyar barátság és együtt­működés erősítése és fejlesz­tése terén folytatott gyümöl­csöző tevékenységben, az európai biztonságért és a bé­kéért folytatott küzdelemben. Folklór a divat! Kicsiknek: HÍMZETT GYERMEKRUHÁK, BLÚZOK, FITYULÁK. Nagyoknak: HAGYOMÁNYOS ÉS STILIZÁLT NÉPI HÍMZÉSSEL DÍSZÍTETT BLÚZOK, HÁLÓÍNGEK. LAKÁSBA: DÍSZÍTŐ FINOMKÉZIMUNKÁK, KAPHATÓ: A HÁZIIPARI EXPORT SZÖVETKEZET MINTABOLTJÁBAN, TATABÁNYA V., MÁRCIUS 15. utca 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom