Dolgozók Lapja, 1974. december (27. évfolyam, 282-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1974. december 3. KEDD AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVn. évf. 282. sz. Ára: 80 fillér »»»♦«»«»«»♦♦»»»♦»<♦«»♦»♦<♦«» Mai számunkban: Az üzemi lap a kollektíva fóruma 3. oldal Megalakult a Kórusok Országos Tanácsa megyei szervezete » 1. oldal Lottó-jutalomsorsolás 5. oldal A Szojuz-Apollo program része: Felbocsátották a Szojuz—16 űrhajót A Szojúz—Apollo szovjet —amerikai kísérleti űrrepülés szovjet előkészületi program­jának megfelelően hétfőn, moszkvai idő szerint 12.40 óra­kor a Szovjetunióban felbocsá­tották a Szojuz—16 űrhajót. Első pilótája (parancsnoka) Anatolij Filipcsenko ezredes, fedélzeti mérnöke Nyikolaj Rukavisnyikov. Az orbitális repülési prog­ram szerint a pilóták kipró­vesz a szovjet—amerikai kí­sérletben. Az űrhajósok közérzete jó. Az űrhajó kabinjainak klímá­ja közel áll a földi viszo­nyokhoz. Amellett, hogy maga az űr­hajó és főképpen a rajta el­helyezett dokkoló berendezés teljesen azonos azzal, amelyet jövő júliusban, a Szojuz —Apollo találkozó alkalmával használnak majd, a legénység űrhajó parancsnoka (balról), Filipcsenko ezre­des és Rnkavisnyikov fedélzeti mérnök bálják a Szojuz—16-nak a , tervezett közös repülés köve­telményeinek megfelelően mó­dosított fedélzeti rendszereit, tudományos, valamint tudo­mányos-műszaki vizsgálatokat végeznek, népgazdasági fel­adatok megoldásához szüksé­ges adatok szerzése eéljából megfigyelik és lefényképezik a Föld felületének bizonyos ré­szeit. A Szojuz—16 űrhajó szerkezetileg azonos azzal a hajóval, amely 1975-ben részt tagjainak is közvetlen köze van a készülő közös kísérlet­hez, amennyiben mindketten — bár csak tartalékos minő­ségben —, tagjai annak a nyolctagú szovjet különít­ménynek, amely júliusban Bajkonurban útra készen vár­ja a történelmi űrrandevút. Nyikolaj Rukavisnyikov, a Szovjetunió Hőse, a Szojuz—16 fedélzeti mérnöke és Anatolij Filipcsenko, ugyancsak a Szovjetunió Hőse, az űrhajó Gyorsabb lesz az orvosi ellátás Hétfőn ülést tartott az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, a gyógyító-meg­előző intézmények egységes tevékenységét célzó program­ról. S a program széles körű vitájának eddigi tapasztalatai­ról tárgyalt. Dr. Schultheisz Emil, egészségügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy egészségügyi intézményeink — a körzeti orvosi szolgálat, a kórházak, a rendelő- és gon­dozó intézetek —, jelenleg többé-kevésbé egymástól füg­getlenül kezelik, gondozzák a betegeket. A gyógyítás útja, folyamatossága gyakran meg­szidtad, mert nem egy intéz­mény látja el a megelőzés, a kivizsgálás, a gyógykezelés, valamint az utókezelés és gondozás feladatait. Rendsze­rint erre vezethető vissza a betegek gyakran felesleges küldözgetése és e nemegyszer szükségtelen párhuzamos vizsgálat. E szervezeti hiányos­ságokat kívánják megszüntet­ni az egészségügyi intézmé­nyek átszervezésével. A tervezett intézkedés, amelyet az utóbbi években több újonnan épült kórházban és számos régi intézményben megvalósítottak, lehetőséget teremt a korszerű munkaszer­vezési módszerek alkalmazá­sára és elősegíti az egészség- ügyi intézmények gazdaságo­sabb működését is. Az átszer­vezéssel a jelenleginél job­ban érvényesíthető a fokoza­tos, a betegek mindenkori ál­lapotának megfelelő ellátás el­ve, és az orvosok is könnyeb­ben tarthatnak lépést az egy­re inkább szakosodó orvos- tudomány fejlődésével. Emel­lett könnyebben biztosítható az új korszerű vizsgálati és gyógyítási módszerek széle­sebb körű alkalmazása is. Az integráció bevezetése ugyanakkor megoldást ígér a vidéki betegellátás egyik leg­nagyobb gondjának, az or­voshiánynak megszüntetésére is. Az egészségügy vezetőinek ugyanis meggyőződése, a fő gond nem az, hogy számsze­rűen kevés az orvos, hanem az, hogy területi elhelyezke­désük és szakképzettségüknek megfelelő alkalmazásuk nincs kellő összhangban az igényekkel. Az egészségügyi intézmények integrációját azért úgy kell megszervezni, hogy végrehajtásával lehetősé get teremtsenek az orvosok eddigieknél jobb területi és szakmai elosztására. Egyaránt figyelembe véve a betegek, a rendelők, a kórházak és az or­vosok igényeit. A jobb össz­hang megteremtésével el kell érni, hogy a betegeket min­dig az állapotuknak legmeg­felelőbb szintű orvosi ellátás­ban részesítsék. A tervezett intézkedés tehát mindenek­előtt a betegek érdekeit szol­gálja, ugyanakkor a különböző szintű egészségügyi intézmé­nyek jelenleg tapasztalható elkülönülésének megszünteté­sével az orvosi munkát teszi teljesebbé. parancsnoka, tavaly május óta vesz részt a Szojuz—Apol­lo program előkészületeiben. Az elmúlt másfél évben mind­ketten több alkalommal vet­tek részt közös gyakorlatokon az amerikai kollégákkal. A 46 éves Filipcsenko és a 42 éves Rukavisnyikov, mint a moszkvai rádió helyszíni ri­portja beszámolt róla, hétfőn reggel napsütéses időben, de csípős hidegben érkezett meg autóbusszal az űrrepülőtérre. Filipcsenko ezredes jelentést tett az űrhajózási állami bi­zottság elnökének, maj<jl bú­csút vettek űrhajós társaiktól, köztük Leonovtól és /Ku ba­szó v tói. akik a Szojuz—Apollo program egyes számú szovjet legénységének tagjaiként a je­lek szerint a földi irányító központból tartják majd a kapcsolatot a Szojuz—16 piló­táival. Miután az űrhajósok elbú­csúztak a szovjet űrkutatás ugyancsak jelenlevő vezető szakértőitől, köztük Konsztan- tyin Busujevtől, a Szojuz —Apollo program- szovjet ré­szének vezetőjétől és Petrov akadémikustól, az Interkoz- mosz tanácselnökétől, Filip- esenko rövid nyilatkozatot adott a szovjet sajtó képvise­lőinek. Ebben „rendkívül fe­lelősségteljes küldetésnek” ne­vezte a Szojuz—16 útját, amennyiben ez alkalommai fogják kipróbálni a közös űr­kísérlethez szükséges új dok­koló berendezéseket, az egyik űrhajóból a másikba való át- jutást biztosító szerkezetek hibátlan működését. A rakéta környékét már jó­val az indulás előtt kiürítet­ték és elvontatták az üzem- anyagtöltő-tornyot. A Szo­juz—16 már csak a négy ha­talmas acélkarom rögzítette a Földhöz, amikor Alekszej Leo­nov közvetlenül a hajtómű bekapcsolása előtt még egy­szer érdeklődött az űrkabin­ban uralkodó hangulatról, a pilóták felkészültségéről. Fi­lipcsenko azt válaszolta, hogy a fedélzeti műszereket ellen­őrizték, és megkülönböztetett hangsúlyt helyezett annak köz­lésére, hogy a felszállásnál és a leszállásnál újabban kötele­zően használt űrkosztüm her- metizálásában, valamint a híradástechnikai berendezések működésében nem találtak ki­fogásolnivalót. Elismerés az oroszlányi „Veszelovv frontbrigádnak! Ünnepélyes brigádgyűlést központi bizottsága is. Egyé­tartott november 30-án, az ni elismerést, emlékérmet, és Oroszlányi SzénbányákXXIII- díszoklevelet kaptak: Sánta as aknájának „Veszelov” Béla, Friedmann József és Só­komplex ifjúsági frontbrigád- gór László brigádtagok. Seregi János vezérigazgató kitüntetést brigádtagnak át Sánta Béla ja. A vállalat „Kiváló Brigád­ja” címet viselő közösség újabb elismerésben részesült. A két MK—E szovjet fejtés­biztosító berendezéssel és a hozzá tartozó KS I—K típusú jövesztőgéppel dolgozó kollek­tíva, megkapta a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió technikai és tudományos együttműködésével foglalkozó bizottság elismerő oklevelét, és plakettjét. Egyúttal kitün­tető zászlót és oklevelet aján­dékozott a brigádnak a KISZ Az ünnepségen részt vett Seregi János, a Magyar Szén- bányászati Tröszt vezérigazga­tója és Németh Attila, a KISZ-kb munkatársa. A vál­lalatvezetést Vargq Albert igazgató, Vass László igazga­tóhelyettes, Molnár Ferenc pártbizottsági titkár. Csálivári Ervin szb-titkár, és Csépke Gyula, a KISZ-bizottság tit­kára képviselte. A kitünteté­seket Seregi János adta át. Az esemény részletes elemzé­sére visszatérünk. Á Fészek klub közgyűése Kisfaluéi Stróbl Zsigmond, Kossuth-díjas szobrászművész díszelnökletével Máriássy Fé­lix, Kossuth-díjas filmrendező elnöklésével rendezték meg hétfőn a Fészek klub tiszt­újító közgyűlését, A választ­mány elmúlt négy évről szóló beszámolóját Galambos Tibor igazgató ismertette. A beszámolási időszak alatt a klub 452 szórakoztató jelle­gű rendezvénynek adott ott­hont, amelyeken csaknem 75 000-en vettek részt. Láto­gatottak voltak a különböző jellegű — a tagság sokféle igényét számba vevő — isme­retterjesztő előadások, több mint 50 000 hallgatóval. A szórakoztató rendezvények — fiatal alkotóművészek pódiu­ma, portrék-művek, irodalmi szerzői estek, emlék- és költői estek, színművészek önálló est­jei, hangversenyek —, jelzik a törekvést: minél sokszínűbben mutatni be a kortárs művésze­ket, s alkotásaikat. Több neves művész hozzá­szólása után megválasztották a 42 tagú új vezetőséget. A klub elnöke ismét Kisfaludi Stróbl Zsigmond lett, alelnö- kök: Marton Endre, Kossuth- díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója, Varga Imre Kossuth-díjas szobrász- művész, Kadosa Pál Kossuth- díjas zeneszerző, Máriássy Fé­lix Kossuth-díjas filmrendező. A közgyűlés Galambos Tibort megerősítette igazgatói tiszt­ségében. IHleg szorosabbá válik a kapcsolat a tanácsok ' es a népi ellenőrzési bizottságok között A tanácsok és a népi ellen­őrzési bizottságok közötti jó kapcsolat további erősítése rendkívül fontos feladat. Együttműködésük még szoro­sabbá tételéről, az ezzel kap­csolatos feladatokról tanács­koztak hétfőn Tatabányái). A fórumot a Komárom megyei ta­nács 'hívta össze és részt vet­tek a megbeszélésen a megyei tanács vezető képviselői, a vá­rosi tanácsok, a járási hivata­lok elnökei, valamint a megyei és a járási, városi népi ellen­őrzési bizottságok elnökei. Kiss István, a megyei tanács elnöke köszöntötte a meghívot­takat, s elöljáróban azt emel­te ki, ilyen jellegű tanácskozás­ra idáig még nem került sor, pedig az együttműködés foko­zását szolgáló megbeszélések­től nagy eredmények várhatók. > A megyei tanács elnöke szólt a NEB feladatairól is. Hang­súlyozta, hogy a NEB mint el­gok folyamatosan kicseréljék tapasztalataikat — emelte ki többek között a megyei tanács elnöke. Kuncz Pálné, a megyei NEB elnöke arról szólt, hogy a né­pi ellenőrzési munka a dolgo­lenőrzési és egyben politikai zők százait neveli közéleti gon- szerv, milyen nagy mértékben doikodásra, az állami, tanácsi segíti a tanácsok munkáját, és m'íí1íc4^an Ya^ aktív közre- e tény felismerésének eredmé- működésre. Ugyanakkor a népi /iveként javulás mutatkozik a ellenőrzési szervek szamara a Két szerv kapcsolatában. A ianacss/.ervekke 1 való együtt- közélet tisztaságának megőrzé- működés — a tanácsok tomeg- se, az állampolgárok jogainak kapcsolatai réven szélesíti megvédése, a meglévő hibák a kapcsolatokat a lakossággal, leleplezése a tanácsnak is, a A tanácskozáson sokan szót NEB-nek is feladata. Éppen kertek, és valamennyien a két ezért fontos, hogy a tanácsok szery együttműködésének fon- és a népi ellenőrzési bizottsá- t°ssaSat hangsúlyozták. Döntő a Népházban Véget ért a Tatabányai zat, a vasárnap megrendezett Szénbányák Vállalat szociális- döntővel, amelyen 22 üzemből ta brigádjai között meghirde- 120 brigád indult és az ezer tett Népszava-vetélkedősoro- dolgozóból hat brigád tagjai vettek részt lemben. a végső küzde­Felvételünk a győztes csapatot örökítette közben meg versenyzés Izgalmas, érdekes és színvo­nalas versenyben dőlt el a végső helyezéseik sorrendje, amely a következő: 1. A XII- es bányaüzem Pabló Neruda villanyszerelő szocialista bri­gádja, jutalma 5000 forint; 2. A bányamentő állomás Kreisz János szocialista brigádja, ju­talma 3000 forint; 3. A VI/A bányaüzem 360-as számú elő- vájási szocialista brigádja, ju­talma 1500 forint, 4. A XV/C bányaüzem villanyszerelő szo­cialista brigádja; 5. A közpon­ti műhely Lenin szocialista brigádja; 6. Az újtelepi gép- üzem VI-os műhelyének szo­cialista brigádja, jutalmuk 1000—1000 forint. A dijakat a zsűri elnöke, Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója adta át Dr. Varga Gyula, a tatai vá­rosi tanács elnöke, mindeneiv­el ött azt emelte ki, hogy a NEB ellenőrzései a közösség érdekében történnek. Sok pél­da bizonyítja, hogy a régóta fennálló problémák gyakran a NEB közbelépésére oldódnak meg. Dr. Csőkör György főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője elmond­ta, hogy a NEB munkája az egészségügyben is széles körű. Vizsgálja például a megye egészségügyi intézményeinek műszerellátottságát, az öre­gekről való gondoskodást, az iskolák közegészségügyi hely­zetét, a vidéki orvoseilátás problémáit, és a NEB munká­jára az alaposság, lelkiismere­tesség jellemző. Gyöngyösi István, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője is arról számolt be, hogy szoros a kapcsolat a NEB. és a kereskedelmi osz­tály munkája között, és ez nagyban szolgálja a fogyasz­tók érdekeit. S az együttműködés további kibontakozásához a tanácsko­zás is nagyban hozzájárult

Next

/
Oldalképek
Tartalom