Dolgozók Lapja, 1974. október (27. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

DOLGOZÓK LAPJA 1914. október 18. péntafc Hegedülnek,, • v szépen muzsikálnak Megyénk népi zenekarainak XI. találkozója Sárisápon Megyénk egyik szép és hasznos kultúrpolitikai ha­gyománya, hogy az SZMT és a Művészeti Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizott­sága évenként megrendezi a népi zenekarok találkozóját. Az a körülmény, hogy szer­dán este Sárisápon, a műve­lődési házban immár 11. al­kalommal találkoztak zeneka­raink, jelzi, hogy tervszerű, átgondolt munkáról van szó, amelynek célja a szórakozta­tó zene színvonalának javí­tása, gazdagítása. A szerdai koncertet Pákozdi Antal, az SZMT titkára nyitotta meg, majd a zsűri és a szép számú közönség előtt színpadra lép­tek megyénk nagyobb népi ze­nekarai. A produkciók elbírá­lásában (és a szakmai tanács­adásban) olyan neves szak­emberek, mint Kozák Gábor Jó^se* a népművészet mes­tere, és Suha Balogh Kálmán (mindketten Világot járó, is­mert prímások) működtek közre. Hozzávetőleges számítások szerint évente mintegy 20 millió ember fordul meg ze­nés szórakozóhelyeken. Nem mindegy tehát, hogy milyen színvonalú zene várja a kö­zönséget. A vendéglátó szak­emberek véleménye szerint ismét keresi és kedveli a kö­zönség a cigányzenét. Me­gyénkben hagyományai van­nak a cigányzenének (még­hozzá a jó muzsikának). Ta­táról indult el Járóka Sán­dor. Komáromban kezdett muzsikálni Lakatos Flóris Esztergomból származik a hí­res prímás-dinasztia, a Ban­gó-család. Ma sem szűkölkö­dünk jó zenészekben. ízlés dolga (azt már nem merném mondani, hogy zenei műveltség dolga is ...), kinek tetszik a cigányzene, kinek nem. Wagnefnak, Liszt Fe­rencnek, Johann Straussnak, Bartóknak — és sok más „te­kintélynek” tetszett. Sőt so­kuknak rajongásig tetszett. A jó cigányzenére (és a hang­súly a jelzőn van) szükség van. Az emberek igénylik ezt életüknek része ez a muzsika. Azon is lehet vitatkozni, hogy a magyarosság és a cigányze­ne közé egyenlőségjelet, vagy kérdőjelet tegyünk. A komp­romisszum: évszázados ha­gyomány, amely már kötelez. A műsorban először az egyesített zenekar lépett fel Kozák Gábor József vezetésé­vel. Az idős mester saját nó­táját, a „Galambszívet örö- költem.”-et játszotta. Az oroszlányi Városkapu-étterem együttese Kecskeméti András­sal az élen „Szerenádot” (ügyesen meghangszerelték) és népdalcsokrot játszott. Megható volt a nyugdíjas ze­nekar Mészáros Lajos prí­más vezetésével) fellépése. A tatai Jázmin étteremből Já­vorka Sándor és zenekara Jött el Sárisápra. Suppé „Köllflí és paraszt”-operettjének nyitá­nyát Játszották. A tatabányai Vértes-étterem zenekarát Bé­nád' Károly vezette. Szép volt Dinicu „Füttyös”-e, Horváth Géza és zenekara az esztergo­mi Fürdő-étteremben flátszik. A fiatalokból álló együttes kulturáltan szerepelt. A ré­gi magyar táncot, az andal- gót stílusosan adták elő. Gá- borás Zoltán zenekarával a tatabányai Jubileum-étterem­ben muzsikál. Megyénk egyik legjobb együttese. Hadd em­lítsük meg, hogy kitűnő kla­rinétosuk van. A műsort is­mét az egyesített zenekar fel­lépése zórtá, ezúttal Suha Ba­logh Kálmán prímás állt a zenekar élére. Határozott fejlődés tapasz­talható a népi zenekaroknál. Egyes hangszercsoportokban utánpótlási gondok jelentkez­nek, nincs elég klarinétos, brácsás. Sok a jó cimbalmos, s ugyanez mondható el a nagybőgősökről is. A műsor­választásban is igényesség je­leit tapasztalhattuk. Egy-két kivételtől eltekintve a zene­karok a hagyományőrizetről tanúskodtak. Cigányzeneka­roknak nem illő feladatra szinte nem is vállalkoztak. Szólni kell a cigánydalokról, A műsorban fellépett két nó­taénekes, Bajházi Árpád és Bangó Margit. Jó énekesek, műfajukban talán a legjob­bak. Kovács Apollónia és Horváth István megjelenése óta futótűzként elterjedtek a rongyrázós cigánydalok, a „Három deci köménymag”, a blúzát gombolgató Rozika Neves cigányprímások véle­ménye szerint ezek a dalok retrográd módon befolyásol­ják a cigányzenét. Ugyanis nem „igazi” cigány dalok! Többségük román, vagy szé­kely népdal kifordított, eset­leg frivol szöveggel • ellátott változata. A cigány folklór rejteget még kincseket, de egy biztos, a három deci kömény­mag és az anyósokra vonat­kozó esztétikai értékítéletek nem tartoznak a féltve őrzött népzenei kincseink közé ... Megyénkben mindössze öt népi zenekar, s három duó van állandó alkalmazásban. Ne­vetségesen kev’és ez a szám! Reményt kelt, hogy a vendég­látó vállalatok (ÁFÉSZ-ek is) egyre jobban igénylik és el­ismerik a jó, kvalitásos mu­zsikusokat. Reprezentatív szó­rakozóhelyeink, idegenforgal­mi bázisaink sem nélkülöz­hetik a jól képzett, igényes muzsikusokat. Cs. Nagy Lajos Ankét a Hószakadásról Szombaton délután sajátos ankétra kerül sor a Néjfriáz- ban. Bemutatják Kósa Fe­renc, Sára Sándor, Csőri Sán­dor Hószakadás című alkotá­sát. Az érdekesség: elsősor­ban azokat hívták meg a be­mutatóra, és az előadást kö­vető «ankétra, akiknek sze­mélyes élményeik fűződnek a -második világháború esemé­nyeihez. • Az előadást követő beszél­getést filmre rögzítik a Hó­szakadás alkotói, akik maguk is részt vesznek ezen a kü­lönleges találkozón. Friss plakát! A falragaszok, plakátok, hirdetmények úgy hozzá tartoznak az életünkhöz, mint a rádió vagy televízió. Hírül adják az eseményeket, felhívják figyelmünket mondjuk a követ­kező moziműsorra, vagy szüiházi estre. Dorogon sokan áll­ják körül a plakátragasztót, aki a Magyar Hirdető megbí­zásából járja az utcákat és ragasztja a plakátokat Déry Tibor éves A köszöntésre készülő szó elhalkul az idő múlására esz­mélő csodálkozástól: lehetsé­ges, hogy az író, aki fiatalo­kat megszégyenítő munkabí­rása folytán új meg új mű­vekkel, s mindig érettebb, tel­jesebb alkotásokkal gyarapítja irodalmunk kincsesházát, 80 éves volna? Déry Tibor kivételes jelen­ség, és nem csak a páratlan al­kotóerő tekintetében. Kivéte­les a szintetizáló képessége is, amellyel mint valami fókusz­kérdéseket tegyek fel, ame­lyekre nincs válasz. A fcn '.de­lem az elérhetetlen vá’iszéri, talán ez a kultúra.” Üj korszaka kis remekmű­vekkel indul, ekkor szüiet'k a Niki, (a kort egy kutya sor­sában tükröztető kisregény); a filmen is tökéletes hűségű el­beszélések, a Szerelem s a Két asszony; majd a G. A. úr X.-ben, a modern anti-utópia, a regény, amellyel a tudo­mányt évtizeddel megelőzve előlegezi korunk világméretű Déry Tibor. Kossuth-díjas író balaíonfürcdl otthonában. (MTI Fotó — Molnár Edit felvétele — KS) pontba, gyűjti önmagába a század annyi kiemelkedő iro­dalmi irányzatát, hogy aztán e sugarakat felfogva, egészen újat, s egyénit teremtsen; a XX. század európai emberét kifejezőt, de úgy, ahogy kort és embert csak a Duna tájá­ról lehet meglátni. Ha röviden akarnánk jelle­mezni, moralistának és huma­nistának neveznénk, akinél az írás a gondolat szolgálatában áll, a gondolat pedig az em­beri szenvedés csökkentésének kérdésére keresi a választ. „Az emberi szenvedésnek se kezdete, se vége, s hogyha egyik közbülső szakaszán meg is akasztják — mint a ván­dorló hangyák menetét — egy pillanat múlva újra összefut és sürgősen folytatja útját a történelem változatos, sajnos mindig vérszagtól bűzlő sík­ján” — írja. Élete deléig az emberiség nagy kérdéseire adandó írói választ tekinti életcéljának. Versek, novellák, kisregények az életút e sza­kaszának kilométerkövei, majd két nagyregény zárja e kor­szakot: A befejezetlen mondat a magyar nagypolgárság és a munkásmozgalom körképe? melyben a két szélső pólust a főhős önéletrajzi ihletésű sze­mélye kapcsosa össze; és a magyar munkásság időben-tér- .ben hatalmas ívű ábrázolásá­nak szánt, ám befejezetlenül maradt Felelet. A Felelet megírását követő korszak élményei fordulatot hoznak az író gondolkodásá­ban, szándékaiban. Válaszoló emberből kérdezővé vált, ön­magában, sőt saját kételkedé­sében is kételkedővé. „Minek írsz? — kérdi önmagától. — Ha tudnám! Nyilván, hogy problematikáját: a nagyvárosi lét veszélyeit, a természeti vi­lág pusztulásának ökológiai következményeit, a technika emberpusztító lehetőségét. Mégsem adja meg magát a kísértő pesszimizmusnak; „ ... hogy milyen lesz a jö­vőnk? Ez az ember sorsdöntő kérdése, én csak azt Írtam meg, hogy milyen ne legyen. Az emberiség és a szocializ­mus iránti bizalmamról ta­núskodik, hogy megírtam.” Az irónia derűsebb színei­vel, de épp ilyen mély, gon­dolkodtató szándékkal írja meg A kiközösítő c. „áltörté­nelmi regényt”, melyet szati­rikus kulcsregénjpek, a szek­tás korszak szerkezeti ábrázo­lásának is tekinthetnénk, ha az író enyhén gúnyos távol­tartása és a valóságos törté­nelmi tények nem folytatnák a káprázat játékát velünk: még­iscsak a régi időkről van szó, viszont eszme és megvalósu­lás, ideológia és cselekvés el­lentéte a központi kérdés. Főművének azonban mind­máig az Ítélet nincs című ön­életírást érezzük, őszintesége a világirodalom nagy gyónóitól, főként Rousseautól kapja a példát, szerkesztésmódja a kö­zépkori Haláltánc énekét kö­veti: szeretett halottait vonul­tatja föl, és személyükhöz kapcsolja emlékeit. Aztán újabb regények kö­vetkeznek: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a túliparosodott kapitalista világ Dante poklát idéző képe; majd az öregség pontos kórképe, a Kedves bópeer, melyben a kontraszthatást a jelenlévő fiatal nő tündér-bája adja. Közben folyamatosan készül a napló, A napok hordaléka, ta­núbizonysága a szüntelen,1’Tün­dén apró eseménytől indítást nyerő töprengésnek. „A természet vétette el ben­nünk célját, ha ugyan volt célja, vagy mi hamisítottuk meg, amit kezünkre bízott?" — kérdezi az író, a kozmikus rettegés azonban mégis min­dig és újra a reménybe tor­kollik, mert számára „az em­ber szinonimája a remény”. Bozóky Éva Lapzártakor érkezett: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Déry Tibor írónak, irodalmi munkássága elismeréséül, 80. születésnapja Slkalmából a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke adta át. Gerencsér Miklós: ARADI NAPLÓ költ szofisztikával. Sikerülni fog. Elegendő szuronyunk, elegendő sértődöttségünk van hozzá. (5.) Minden mozgás, minden hang az erő, a hatalom élet­megnyilvánulása. A személyes lét egyetlen értelme, hogy alakzatokba igazodjon, szu­ronyt hordozzon, parancsnok­nak engedelmeskedjen. A szi­gorú rend szerint működő gé­pezet a tökéletesség benyomá­sát kelti. Fegyvereink hatal­ma kizárólagos és vitathatat­lan. Ezzel még a hadsereg szolgái, a markotányosok, bor­bélyok, orvosok, kocsisok is tisztában vannak. Napról napra tömörebb a vár nyomasztó légköre. Egyre gyakrabban rebesgetik, hogy hamarosan meghozza ítéleteit a különleges hadbíróság a lázadó tábornokok ügyében. Ahogy terjed a rebesgetés, úgy éled valamiféle ünnepé­lyes megbántottság tisztjeink­ben. Azt hiszem, az erkölcsi Hnagalartás figyelemre méltó válfajának vagyok tanúja. Sérelemérzetté kell átalakíta­ni a bosszúvágyat, hogy jo­gosnak, sőt kötelezőnek tud­juk a büntetést. Érthető lélek­tani reagálás ez a tiszt urak részéről. Sokszor megalázták őket a csatatereken, nem csoda, ha sértődöttek. Akár tisztában vannak vele, akár nincsenek, hangulatilag mind­annyian érzékelik: a had­bíróság nem csupán büntet, de egyúttal magára vállalja a tisztikar erkölcsi érdekeinek védelmét. Miközben felelős­ségre vonja a lázadókat, jó­tékonyan fátylat borít meg­csúfolt katonáinak csődjére. A császár, a birodalom büsz­keségéről van szó. Az esz­mény és a realitások össz­hangjáról. Mivel pedig a va­lóságban nem létezett ez az összhang, ideje helyre állítani büntető paragrafusokkal, fenn­Ordonác hozta az üzenetet: Szívesen venné Ernst törzs- hadbíró úr, ha felkeresném. Délután jelentkeztem nála, azzal a biztos reménnyel, hogy végre bepillanthatok Lenkey János vallomásába. Nyájasan fogadott. Annyi szűk, homályos, zsúfolt helyi­séget láttam mostanában, hogy üdítő élménynek hatott a ta­gos, napfény cirógatta szobá­ban időznöm. Mondhatni, kedvesen muta­tott helyet az egyik párnázott széken, ő pedig befészkelte magát kissé vastag testével a kanapétámla kanyarulatába. —Lenkey János ügyében kérettem, főorvos úr — mond­ta és szivarral kínált. — Örömmel állok rendelke­zésére — feleltem, s jólesett rágyújtanom, mert így el­tussolhattam kezdeti megille- tődöttsegemet. Mindenesetre a törzshadbí­ró viselkedéséből arra követ­keztettem, hogy beszélt vele Howiger tábornok úr, a vár­parancsnok és óhajom szerint döntöttek a kihallgatási jegy­zőkönyvet illetően. De rögtön kiderült, egészen másról van szó. — Mi olybá tekintjük, hogy Lenkey kapitány egészséges — közölte a törzshadbíró. — Következésképp vádat emel­tünk ellene. Fegyelmezett maradtam, sőt oldottságot parancsoltam ma­gamra. — Ez annyit jelent, hogy szerepéi a vádiratban? — Mi mást jelentene! Pon­tosan úgy kezeljük, mint pél­dául Nagy Sándor Józsefet, vagy gróf Vécseyt. Felségáru­lás ellene a vád. Többek kö­zött. Bűne tehát főbenjáró. Ugye világos, főorvos úr? — De még mennyire — bólintottam egyetértőén. — A magas hadbíróság szempont­jaival messzemenően tisztá­ban vagyok. E szempontok iráni tiszteletem tény. Épp ilyen tény, hogy Lenkey szá­zados valóban beteg. (Folytatjuk) Rádió- és tv-müsor 8.22: 8.47: 9.07: 10.05: 10.30: 10.35: 11.00: 11.10: 11.49: 12.35: 13.20: 13.45: 14.00: 14.25: 15.10: 15.25: 15.43: 16.00: 16.05: 17.05: 17.20: 17.50: 18.00: 18.17: 19.40 20.30: 21.03: 21.23: 22.20: 22.50; 23.00: 23.15: 0.10: 8.05: 8.50: 9.03: 10.00: 12.00: 12.20: 12.30: 13.03: 14.00: 10.20: 18.35: 19.34: 20.28: 21.22: 21.36: 21.47: 18.05: 18.25 18.48: 19.39: 19.59: 20.42: 21.35: 9.55- 17.03: 17.15: 17.45: 18.25: 13.30; 19.00: 19.10: 19.30: 20.00: 22.00; KOSSUTH RADIO A Magyar Népdal Hete. A PrométheuSz-rejtély. XI. rész. Operettrészletek. Iskolarádió. Édes anyanyelvűnk. Muszorgszkij: Borisz Go­dunov — Korcsmajelenet. Változó világtérkép. R. Strauss: Az úrhatnám polgár — szvit. Kritikusok fóruma. Tánczenei koktél. Népi zenekar. * Olvasnivaló. Csicseri bolt. „Nyitnikék”. Magyarán szólva ... Operarészlet. A Magyar Népdal Hete. A világgazdaság hírei. A Rádió Könyvklubja. Külpolitikai figyelő. Zenekari muzsika. A szovjet gazdasági reform, I. rész. Mozart-művek. Ifj. rádiószínpad. A zongoraművészet els-3 aranykora. A Magyar Népdal Hete. Láttuk, hallottuk. Slágermúzeum. Népi zenekar. Meditáció! Francia énekkarok. Szimfonikus könnyűzene. Operettrészletek. PETŐFI RADIO Mozart: D-dúr divertimen­to. Az élő népdal. Ezeregy délelőtt. A zene hullámhosszán. A Magyar Népdal Hete. Tavaszváró. Kórusok, hangszerszólók. Lily Pons és Leopold Si- moneau énekel. Kettőtől — hatig .. Üj növényfajták. Mozart: c-moll mise. Bejárok a könyvtárba. Rádiószínház. A néhai An­tonia Tortilla. A Magyar Népdal Hete. Fiatal előadókkal szemtől — szemben. A modern mechanika. Vígopera. 3. MŰSOR Iskolarádió. A Magyar Népdal Hete. Üj lemezeinkből. Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. Debreceni Dzsessznapok. XX. századi operákból. Brahms-hangverseny. BUDAPESTI TV-15.25: Iskolatévé. Hírek. Charlie Rivels. Portréfilm. Nevező. Érdemes-e tanulni? öt perc meteorológia. Ősszel a földeken. Reklám műsor. Esti mese.» ’ Tv-híradó.^f HAZAI ESTÉK. Salgótarján Székesfehérvár. Tv-híradó 3, 2. MŰSOR MÉG EGYSZERI Ismétlés a szep­temberi műsorokból. 20.00: BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEI*. Portréfilm Kornisa Péter fotóművészről. 20.25: Palotai Boris: PróbafelvéteL Tévéfilm. 21.40: Beszélgetés Keresztúry De­zsővel. POZSONY 14.55: Inter Bratislava—Slavia Praha labdarúgó-mérkőzés. 17.10: Hírek. 17.45: Tv-híradó. 18.00: Esti mese. 18,10: Vidám műsor. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Kisfilmek. 21.30: Tv-híradó. 21.50: A rendőrség közbelépd 22,10: Willie boy. Amerikai film­dráma. 2. MOSOR Hírek. A Tv archívumából. , Riportműsor. Esti mese. Tv-híradó. Fiaim napja. Tv-játék. A cirkusz fényeinek varé* zsa. Hírek. 17.35: 17.45: 18.30: '18.45: 19.00: 19.30: 21.05: 21.45: 10.00: ll.oo: 18.00 18.25: 18.30: 19.00: 20.06: 20.15: 21.10: 21.55: 22.00: BECS Iskolatelevízió. A menekülés. Film (ism.J Nemzetközi agrármagazin. Jó éjszakát, gyerekek! A Feuerstein-család. Film» sorozat. Osztrák képek. Sporthírek. Az ONEDIN. Filmsorozat. A jó példa, (l.) Tv-híradó. Bobby kalandjai. Filmko­média. II. PROGRAM 18.30: Odüsszeia (7.) 19.30: Tv-híradó és kultúra. 20.06: Tudományos magazin. 20.15: A „kék” cigaretta. Film, 21.45: Osztrák képek. 22.05: Tv-híradó. MAI TV-AJÁNLATUNK i 17.45: Nevező Az Idén májusban Indult a Ni vezű című ifjúsági adás. A » rozatcím a műsor szerkesztőim arra a céljára utal, hogy közi nevezőre lehet jutni a vitákban s a dolgokat nevükön kell n vezni. „Nem óvatoskodunk, hisszük, hogy társadalmi életűn! ben kevesebb a tabu téma, mr gondoljuk" — vallották az Indi láskor. Ezúttal Is társadalmi él tünk egyik sokat vitatott kérd sehez nyúlnak. Nevezetesen al hoz, hogy érdemes-e tanulni. ] mit mond a vitaműsor szerkesz műsorvezetője. Hárs György e ről? — Ha csak az anyagi oldi lát nézzük, sok esetben nem. Va még tennivalónk, hogy mindé diplomás érezze a társadaloi anyagi, és erkölcsi megbecsülésé De bizonyos áldozatokat is válla nda kell annak, aki több tudássá hozzáértéssel hivatásának akar é ni, szakmájában akar dolgozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom