Dolgozók Lapja, 1974. október (27. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

3§7€. október L. , , . XXVn. évf. 229 kedd ÄZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANACS LAPJA Ara: 8e fUlér YflAG PROLETÁRJAI, EGYBSUUSTEtCI Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar párt- és kormányküldöttség Hétfőn a kora délutáni órák­ban a Kreml Ka tál in-termé­ben befejeződtek a magyar —szovjet hivatalos tárgyalá­sok. A záróülésen elfogadták a látogatásról kiadandó kö­zös közleményt. A zárómegbeszélésen ma­gyar részről jelen volt Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizott­ság tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­A megbeszélésen a két párt és a két ország közötti test­véri kapcsolatok elmélyítésé­ről, együttműködésünknek a szocialista és kommunista épí­tés jelenlegi szakaszában leg- perspektívikusabb formáiról, s e kapcsolatoknak a jelen­legi követelményeknek meg­felelő tökéletesítéséről tár­gyaltak. Megvitatták a szocialista országok közötti és békeszere­tő erőkkel való együttműkö­dés kérdéseit, a nemzetközi Hazaérkeztek a Szovjetunióból a magyar párt- és kormány- küldöttség tagjai. Képünkön (balról jobbra): Benke Valéria, Németh Károly, Aczél György, Biszku Béla és Fock Jenő az érkezés utáni percekben (Telefotó, MTI, Szebellédy Gésa felv. — KS) Szemle főszerkesztője, Huszár István miniszterelnök-helyet­tes, Púja Frigyes a Központi Bizottság tagja, külügymi­niszter — a Magyar Népköz­társaság kormánygépén haza­utaztok a Szovjetunióból. A vnukovói repülőtéren a delegációt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Mihail Szusz- lov, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, Viktor Gri- sin, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első tit­kára, valamint a szovjet párt­ós a kormány számos vezető személyisége búcsúztatta. A búcsúztatáson megjelent Ra- pai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a magyar tárgyaló küldöttség tagja volt. A repülőtér betonján dísz­század sorakozott fel. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megszemlélte az előttük dísz­menetben elvonuló díszszáza­dot. A búcsú megható pillanatai következtek. Kádár János és a delegáció többi tagja el­búcsúzott a szovjet tárgyaló küldöttség tagjaitól. Kézfo­gással, baráti öleléssel. Ma­gyar idő szerint délután há­rom órakor a kormányrepülő- gép a levegőbe emelkedett. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és felesége szeptember 30-án megkezdte rendes évi szabadságát, amelynek egy részét a Szov­jetunióban tölti. Hétfőn hazaérkeztek a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatásról a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai. A párt- és kormány- küldöttség tagjait a Ferihe­gyi repülőtéren fogadták: Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Ne­mes Dezső, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Győri Imre, Övári Miklós, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Borbándi János, Lázár György, a Központi Bizottság tagjai, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, továbbá az Elnöki Tanács és a Miniszter- tanács több tagja, valamint a Külügyminisztérium vezető beosztású képviselői. Jelen volt B. D. Sevikin, követ-ta­nácsos, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. nak tagja, a KB titkára, Ben­ke Valéria, az MSZMP Politic kai Bizottságánák tagja, ä Társadalmi Szemle főszerkesz­tője, Huszár István, minisz­terelnök-helyettes, Púja Fri­gyes, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter, és Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, hazánk moszkvai nagykövete. Szovjet részről a tárgyaló asztalnál helyet foglalt Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnökségé­nek elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök, Mihail Szuszlov, az SZKP Po­litikai Bizottságánák tagja, Kosztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, Nyikolaj Bajbakov, mi­niszterelnök-helyettes, Va- szilij Kuznyecov, a külügy­miniszter első helyettese, és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. feszültség további enyhítésé­ért, az általános béke és biz­tonság megerősítéséért vívott harcban. A zárómegbeszélésen befe­jezték a magyar—szovjet kö­zös közlemény egyeztetését. Az eszmecserét a nézetek és álláspontok teljes azonos­sága jellemezte valamennyi megvitatott kérdésben. A ma­gyar és a szovjet vezetők zá­rómegbeszélése a szívélyes­ség és a testvéri barátság lég­körében ért véget. Hétfőn délután befejeződött a Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormánykül­döttség hivatalos baráti láto­gatása a Szovjetunióban. A délutáni órákban a küldött­ség tagjai — Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Társadalmi A Magyar Népköztársaság párt- és kormány küldöttsé­ge a különgép fedélzetéről a következő táviratot küldte a szovjet vezetőknek: %>. 1, Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Kedves Elvtársak! Elhagyva a testvéri Szovjetunió földjét ismételten kife­jezzük őszinte köszönetünket önöknek, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának, az egész szov­jet népnek azért a szívélyes fogadtatásért, és forró vendég­szeretetért,, amelyben látogatásunk alatt részesítettek ben­nünket. Mély meggyőződésünk, hogy tárgyalásaink eredménye­sen szolgálják népeink érdekeit, és közös nagy ügyünket, s hozzájárulnak országaink gyümölcsöző _ együttműködésének és népeink testvéri barátságának további elmélyüléséhez. Kívánunk önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak, a testvéri szovjet népnek, további nagy sikereket, a XXIV. kongresszus határozatainak végrehajtásában, a kom­munista társadalom építésében, a közös ügyünk győzelméért, a béke megőrzéséért folytatott harcban. 1974. szeptember 30. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és Mi­nisztertanácsának meghívásá­ra Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak a vezetésével 1974. szep­tember 25—30. között hivata­los baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Vépköztársaság párt- és kor- nányküldöttsége. A küldöttség szovjetunióbeli tartózkodása során járt Le- ningrádban, ipari és mezőgaz- iasági létesítményeket tekin­tett meg, találkozott a dolgo­zók képviselőivel, a párt- és állami szervek munkatársai­val, közéleti személyiségekkel. A leningrádi Kirov gyárban magyar—szovjet barátsági a Szovjetunióban nagygyűlést tartottak, amely nagy erővel demonstrálta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja kö­zötti megbonthatatlan egysé­get. A magyar párt- és kor­mányküldöttséget mindenütt meleg, szívélyes fogadtatásban részesítették, ami a magyar és a szovjet népet összekötő mély testvéri érzelmek újabb tanú- bizonysága. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, ame­lyeken részt vettek magyar részről: Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Né­tett látogatásáról meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; ,Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tőbizottságának elnöke; Hu­szár István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se; Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykö­vete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népsza­badság főszerkesztője; Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Szűrös Mátyás, Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettesei és Tóth József, a Külügyminisztérium. főosztály­vezetője. Szovjet részről: L. I. Brezs­nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, N. V. Pod­gornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke; A. N. Ko­szigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke: M. A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára: K. F. Katu­sev, az SZKP KB titkára; N. K. Bajbakov. az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének helyette­se, a Szovjetunió Állami Terv­(Folytatás a 2. oldalon) Számítógéptechnika 74 — Országos konferencia Esztergomban — A MTESZ Neumann János számitógéptudományi társasá­gának számítógéptechnikai szakosztálya ötnapos, országos konferenciát rendezett Eszter­gomban. Szeptember harmin­cadikén volt a megnyitó a művelődési házban. A társa­ság háromévenként tartja e dinamikusan fejlődő, és mind nagyobb jelentőségűvé váló tudomány seregszemléjét, ami­kor egyrészt visszatekint a megtett útra, összegezi az eredményeket, másrészt kör­vonalazza a fejlődés tenden­ciáit, az ezzel kapcsolatos gyakorlati tennivalókat, tudo­mányos eredményeket, szer­vezési, tervezési, kivitelezési elgondolásokat. Az eddig megtartott számí­tógéptechnikai konferenciák mindegyikének, szám szerint háromnak, minden alkalom­mal Esztergom adott helyet, nyugodtan beszélhetünk tehát ilyen értelemben is egy mind­inkább erősödő hagyomány­ról. A mostani konferencia minden eddiginél népesebb tá­bort vonzott a városba. Köz­tük megannyi fiatal szakem­bert, s ez már önmagában is azt reprezentálja, hogy a szá­mítógéptechnika egyre hatá­rozottabban hódít teret gazdag­sági életünkben, gyártásban és alkalmazásban egyaránt. A szervező bizottságnak 130 elő­adást jelentettek be s ebből nagyon körültekintő szerve­zéssel, két szekcióban, 92 el is hangzik. Az előadások té­mái azt bizonyítják, hogy a magyar számítógéptechnikai szakemberek tevékenysége a nemzetközi méretekben ta­pasztalható megoldandó fel­adatok sodrát követi, részese annak. A konferenciát Asztalos La­jos, a kohó- és gépipari mi­niszter helyettese nyitotta meg. Többek között megje­gyezte, hogy a számítástech­nikai ipar, és alkalmazásának térhódítása szükségessé teszi az ilyen áttekintést, és a fel­adatok felvázolását. Beszélt arról, hogy új feladatokra orientált számítógépek kifej­lesztése válik aktuálissá, a gyártástechnológia is folyama­tos fejlesztést követel, és nem nem utolsósorban komplett rendszerek létrehozásán kéül munkálkodnunk. Tért hódít a táv-adatfeldolgozás, mint szolgáltatás. Arra törekszünk, hogy ez a népgazdaság min­den területe számára elérhető legyen. Megemlítette, hogy a kormány 1980-ig igen jelentős összegeket fordít e fejlődési folyamat támogatására. A cél nem egy-egy központ létreho­zása. hanem az integrált szol­gáltatás megvalósítása. Végül azt hangsúlyozta, hogy ez a konferencia, a keretében le­bonyolításra kerülő számos rendezvény, jól szolgálja a fejlődést, élőbbre viszi a munkát. Az ünnepi megnyitó után nyomban megkezdődött az előadások sorozata, amelyek részben a művelődési házban, részben pedig a Technika Há­zában, külön szekciókban hangzanak el. Ha a konferen­cia közelebbi célját kívánjuk megfogalmazni, akkor az elő­adásokra kell hivatkoznunk. Témájukat elsősorban a szá­mítógépek, ezen belül a kis- számítógépek, és főleg az ESZR-berendezések terén el­ért hazai és külföldi kutatást, fejlesztési és technikai alkal­mazási eredmények adják. A konferencia a legújabb isme­retek közkinccsé tételével az oktatás funkcióját is betölti, s lehetővé teszi a különböző te­rületeken dolgozó szakembe­rek kapcsolatainak kiépülését. A konferenciával egyidőben számos cég termékeiből nyílt kiállítás a Dobó Katalin Gim­názium dísztermében. A kiál­lításon programtervező, számí­tógépalkalmazó és felhasználó intézetek ismertetik tevékeny­ségüket és eredményeiket. A konferencia munkájában szovjet szakemberek is részt vesznek. Vonzóbb már a föld alatti munka, de több fiatal vájárra lenne sziksé Szb-ülés a Tatabányai Szénbányáknál A Tatabányai Szénbányák munkáslétszámának alakulá­sára nagy hatással volt a Minisztertanácsnak a szén­bányászat helyzetével foglal­kozó határozata. A föld alatti üzemi létsaám csökkenése alacsonyabb az előző évinél. A kedvezőbb kép kialakulá­sában szerepe van a vállalat jó bérpolitikájának, de a munkakörülmények javulá­sának is. Nőtt a szakmunká­sok aránya is, a tavalyi 63,5 százalékról, hetven száza­lékra. A szakmák összetétele vi­szont már nem alakult a szükséglet szerint, s ebben össaesűrűsödik a létszámgaz­dálkodás minden problémája. Amíg ugyanis a fiatal vájá­rokból hiány van — az után­pótlás e szakmából lelassult —, addig az idősebb szak­munkások száma magasabb. A kedvezőnek látszó szak­munkás-arány kialakulásá­hoz vezetett a betanított se­gédmunkások csökkenő szá­ma is, emiatt vájár szakmun­kásokat kell beosztani — — szakmunkás bérrel — ki­segítő munkakörökbe, és sok a túlóráztatás. Következés­képpen a vállalatnál nagyobb intenzitással kell foglalkozni a vájárutánpótlás biztosításá­val, s azzal, hogy a végzett fiatalok meg is maradjanak a bányáknál. Ez utóbbihoz — mint a ta­nácskozáson kiderült —, nem elég „csak” a jó kereset, Az is fontos, hogy az üzemek gazdasági és politikai vezető? nagyobb felelősséget élezze­nek a fiatalok munkahelyi beilleszkedésére, mert csak így találhatják meg jövőjü­ket is szakmájukban, s a bá­nyában. A vállalatnál egyedül a vájárszakmában folyik kép­zés, míg más szakmákban továbbképzés. Ebben az esz­tendőben négy továbbképző tanfolyamot indítottak, ugyan­akkor nagy segítséget nyújta­nak a szakmunkás fiatalok felsőbbfokú tanulmányainak befejezéséhez. A szakmai képzést azonban sok esetben nehezíti a hiányos iskolai vég­zettség. (A vájárszakma el­sajátításához is kötelező a nyolc általános iskola.) Az üzemek szb-titkárainak fel­mérése szerint, több mint négyezer dolgozó nem fejezte be a nyolc általánost, a to­vábbtanulni szándékozók szá­ma mégis nagyon alacsony. A Xl/a akna szakszervezeti bizottsága most külön osztályt szándékozik indítani az üzen» területén, huszonöt fővel. A vállalati szakszervezeti bi­zottság gyorsított tanfolya­mokat is szervez a Dózsa- iskolában. A tanévkezdést — a jelentkezési idő meghosz- szabbítása miatt — kitolták október 17-ig. A hátralévő időt még mindenütt a jelent­kezők számának növeléséra fordítják. Az általános iskolai osz­tályokon kívül egyetemi és középiskolai előkészítőket szerveznek a dolgozók gyer­mekeinek segítésére. A ta­nulni szándékozókkal szak­képzett tanárok foglalkoznak. A szakszervezeti bizottság a vitában kifejezte készségét a szakmunkás-utánpótlás biz­tosításának segítésére. Ezt a célt kívánják közelebb hozni az általános . iskolai oktatás fejlesztésével is. A munkaerőgazdálkodás sokrétű gondja a vállalatnál összefonódik a továbbképzés­sel, s a munkakörülmények fejlesztésével. Valamennyi te­rületen előléptek. Mindezek mellett aktívabb politikai munkát is kívánnak végezni, hogy a fiatalokat megtartsák a bányászat számára. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom