Dolgozók Lapja, 1974. szeptember (27. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

ttlAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1374. szeptember L VASÁRNAP m mm • XXVII. évf. 204. 8Z. AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Ara: 1 forint Budapestre érkezett dr. Raul Roa kubai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására szombaton hi­vatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett dr. Raul Roa, a Kubai Köztársa­ság külügyminisztere. A ku­bai külügyminiszterrel együtt Budapestre érkezett felesége is. ★ Dr. Raul Roa, a Kubai Köz­társaság külügyminisztere 1909. április 18-án született Havannában. Az ottani egye­temen közjogi és polgári jogi doktorátust szerzett. A ha­vannai egyetem közjogi és tár­sadalomtudományi fakultásán történelemprofesszor. Az egye­temen társadalomtant és tár­sadalomfilozófiát oktatott és a fakultás igazgatója volt. Diákéveitől kezdve tevéke­nyen részt vett a kubai nép­nek a nemzeti és társadalmi A népesedési világkonferencia tapasztalatairól Szombaton hazaérkezett Bu­karestből a magyar küldött­ség, amely dr. Szabady Egon­nak, a KSH elnökhelyettesé­nek vezetésével az ENSZ né­pesedési világkonferenciáján vett részt. Az elnökhelyettes a Ferihegyi repülőtéren az MTI munkatársának nyilat­kozott a tanácskozás eredmé­nyeiről, tapasztalatairól. Elmondotta, hogy a konfe­rencián a világ demográfiai problémáit, a népesedéssel kapcsolatos kérdéseket, többek között a gazdasági, társadal­mi viszonyok és a népesség összefüggéseit vitatták meg. Legfontosabb kérdés annak el­döntése volt, hogy a demográ­fiai robbanás, amely a vi­lág több országában is tapasz­talható, nem fenyeget-e a túlnépesedés veszélyével. Né­hány részvevő —, főként a fej­lett tőkés országok képviselői — szerint a világ népességét stabilizálni kell. Meglepetés­ként a legtöbb fejlődő ország, mint Brazília, Peru, Argentí­na, néhány afrikai ország és Kína azonban — mint delegá­ciójuk hangoztatta, —, nem kí­vánják korlátozni a népesség számát, sőt éppen növekedé­sét tekinti a gazdasági fejlő­dés rugójának. A részvevő or­szágok többsége, közöttük ha­zánk szerint a népesedéspoliti­kát a gazdasági, társadalmi po­litikával összhangban, párhu­zamosan kell kialakítani, ily módon akadályozható meg ha­tékonyan a túlzott szaporodás. Elismerést váltott ki a ma­gyar népesedéspolitikai kon­cepció, amely a kormány el­múlt évi népesedéspolitikai in­tézkedései nyomán a népesség számának stabilizálását, a későbbiekben pedig a kismér­tékű növekedését irányozza elő. A koncepció jellemzője, hogy gyakorlati megvalósítása a népgazdasági tervezéssel párhuzamosan halad. felszabadulásáért vívott forra­dalmi harcában. Machado és Batista diktatúrái alatt ül­dözték, bebörtönözték, szám­űzték. A forradalmi kormány­nak nagykövete volt az Ame­rikai Államok Szervezeténél. '1959-től a forradalmi kormány külügyminisztere. Tagja a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának. Dr. Raúl Roa széles körű tu­dományos és irodalmi tevé­kenységet fejt ki. Irodalmi munkásságában elsősorban esszéíró: szinte valamennyi jelentős kubai témáról írt iro­dalmi szinten. Cikkeinek, ta­nulmányainak gyűjteménye felöleli az irodalom, a filozó­fia, a szociológia és a politika számos területét. A folyóira­tokban közölt nagyszámú cikk, kritika, esszé mellett több ku­bai költő kötetét rendezte saj­tó alá. Mai számunkban: Tájékoztatás az árváltozásokról 2. oldal Interjú Seregi Jánossal Bányásznap előtt a XIX-es aknán 3. oldal Vendégek Pervátpusztán 4. oldal Bányásznapi melléklet 5. oldal Közgazdaság és tudomány 8. oldal Otthonunk 9. oldal Bányásznapi ünnepség Dorogon és Oroszlányban Immár hagyományos, hogy az ünnepi események sora egy-két nappal megelőzi a bányásznapot. Így van ez Do­rogon is. A bányásznapi ün­nepségsorozat 30-án, a szén­bányák központi épülete előtt felállított bányászmártírok emlékművének megkoszorúzá­sával kezdődött. A Himnusz és Papp Józsefnek, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kárának ünnepi beszéde után a nagyközség politikai, társa­dalmi szervezetei, a vállalat képviselői, valamint az ünnep­ségre érkezett, csehszlovákiai, handlovai bányászok küldött­ségei elhelyezték a kegyelet virágait az emlékműnél. A koszorúzás a bányászhimnusz hangjaival ért véget. A bányásznap fő ünnepségére 31-én délelőtt 10 órakor került sor a dorogi József Attila mű­velődési házban, ahol Baracs­ka Istvánnak, a nagyüzemi pártbizottság titkárának meg­nyitó szavai után Bosznai Jenő, az MSZMP dorogi járási bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. A nagygyűlésen megjelent dr. Antalóczy Albert, a megyei pártbizottság titkára, Grnyó József, a munkásőrség megyei parancsnoka, Budai Károly, az SZMT vezető titkára, Havas Miklós a Hazafias Népfront megyei titkára, Tóth Károly, a megyei KISZ-bizottság tit­kára, a járás és Esztergom város politikai, társadalmi éle­tének irányítói, a szovjet had-* sereg képviselői, a minisztéri­um és a tröszt küldöttei. A járási pártbizottság első titkára — a többi között —, beszélt a bányászat biztos jö­vőjéről, a kormány intézkedé­séről, a fejlesztés ütemének fokozásáról, a lakásépítések növeléséről és árról a helyt­állásról, amit a szénmedence bányászai a kongresszusi ver­senyben tanúsítanak. városi és vállalati pártbizott­ság, a vállalat igazgatósága, a szakszervezeti bizottság, a vá­rosi és vállalati KlSZ-bizott- ság, a XVl-os bányaüzem, a KISZ-alapszervezet és a bá­nyászmártírok hozzátartozói helyezték el az emlékmű ta­lapzatán a kegyelet virágait. A koszorúzás után a városi művelődési házban rendezett ünnepségen Varga Albert igazgató köszöntötte az elnök­ségben helyet foglaló vendége­ket — élükön Izsáki Mihályt, a megyei pártbizottság titká­rát, Seregi Jánost, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezér- igazgatóját, Kómár Andrást, a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének titkárát, valamint a Nehézipari Minisztérium, a megyei tanács, a yárosi párt­Tatabányai ifjúsági biubob találkozója Űj kezdeményezést indítot­tak el a KPVDSZ ifjúsági klu­bok — Kör Egy és Kör Kettő — tagjai: augusztus 31-ér, Csákányospusztán megrendez­ték a tatabányai ifjúsági klu­bok első találkozóját. A kezde­ményezés találkozott a városi és megyei KISZ-bizottság el­képzeléseivel is, így a KISZ támogatta és patronálta a ren­dezvényt. Az ifjúsági klubok találko­zójának célja, hogy a klubok tagjai jobban megismerjék Egymást, megismerjék egymás munkáját, alkotó tevékenysé­gét. Ezen a találkozón vető­dött fel a tatabányai klub­szövetség létrehozása (helye­sebben újjáélesztése). Az új klubszövetségre azért van szükség, mert a városban újabb és újabb ifjúsági klubok nyílnak, s ezeknek nincs kap­csolatuk a több éve sikeresen tevékenykedő klubokkal, me­lyek aktív segítséget nyújthat­nának a klubmunka kialakítá­sának kezdeti szakaszában. A találkozón résztvevő klubok képviselői egyesülési kiált­ványt írtak alá, de ezt az egye­sülést a városi KlSZ-bizottsá- gon még konkrétabban is ki­dolgozzák. Csákányospuszta határában, a fákkal borított dombok kö­zött rendezték meg a klubta­lálkozót. A Kör Kettő klub alkotói szabadtéri tárlatot ren­deztek festményeikből, raj­zaikból, fotóikból. Az egész­napos programban irodalmi műsort is bemutattak — az alkotókor tagjainak írásaiból —, fellépett Csoba .Sándor klubtag, pol-beat énekes. Dél­után Győri László költőt lát­ták vendégül, a késő délutá­ni órákban pedig a budapesti Bojtorján együttes zenéje szárnyalt a fák között. A klubtalálkozó vidám énekléssel és tábortűzzel ért véget. A megyei, a városi és a bányász pártbizottság vezetői elhe­lyezik a megemlékezés virágait Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után a minisztérium képvi­selője nyújtotta át a kitünte­téseket a munkában élenjárók­nak. A délelőtti program a to- kod-altárói kórus és fúvósze­nekar műsorával zárult. A déli órákban a vállalat foga­dást adott a meghívott vendé­gek és a kitüntetett dolgozók részére. Oroszlányban a huszonne­gyedik bányásznapi ünnepség a XVI-os bányaüzem udvarán álló mártír-emlékmű megko­szorúzásával kezdődött. Az üzemek képviselői, valamint az ünnepségre érkezett párt- és tanácsi vezetők előtt Csákvári Ervin vállalati szb-titkár mon­dott ünnepi beszédet, majd a bizottság és tanács és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak képviselőit. Varga Antal ünnepi beszé­dében méltatta a huszonne­gyedik bányásznap jelentősé­gét, majd Zakar Károly a Ne­hézipari Minisztérium képvi­selője kitüntetéseket adott át öten kapták meg a Kiváló Bányász, ugyancsak öten a Bányaipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A bányásznapi ünnepség ke­retében az Oroszlányi Szén­bányák üzemeiben rendezett ünnepségeken hetvenhatan kapták meg a Bányászati Szol­gálati Érdemérem arany, száz- nyolcvanketten az ezüst és két- százketten a bronz fokozatát. A XXIV. bányásznapra ké­szül az ország több mint nyolcvanötezer bányásza. Ün­nepel az iparág. A föld mélyé­ben, a munkahelyeken meg­állnak a fejtőgépek, a fejtő­kalapácsok, a szenet szállító gumiszalagok, a csillevonatok. Az ünnep múltával, hétfőn majd újra betöltik zajukkal a bányafolyosókat, s újra fel­színre hozzák a szenet. Most ünnep van. 1950 óta minden szeptember első vasárnapján tragikus nap­ra emlékezünk: 1919. szeptem­Sokat változott az első bá­nyásznap megünneplése óta a bányamunka. Akkor elsősor­ban kis fejtésekből termelték a szenet, s a fejtőkalapácson kívül más gépet alig ismertek. Ma vastámok, hidraulikus működésű, lépegető biztosító- berendezések tartják a tetőt a bányász feje felett, gumiszala­gok, erős kaparóberendezések szállítják el a szenet, széngva- lúk, fejtőgépek dolgoznak. Ke­vesebb kézi munkások dolgoz­nak az üzemekben és a gépek segítségével többet termelnek, bér hatodikén Tatabányán, a mint az ötvenes években. A nagyobb kenyeret, emberibb korszerűbb technikai eszközök munkát kérő, követelő bányá- biztonságosabbá tették a bá- szokra sortűz dördült és élete- nyamunkát, jobbá a munká­két oltott ki. körülményeket. Régen történt. Ma már a fiatal bányász azt sem tudja pontosan, kiknek a nevét őr­zi az aknaudvarokon felállí­tott emlékmű, milyen emberek voltak, akiknek a nevét Olvas­sa. És ez érthető. A felszaba­dulás óta is lezajlott már egy generációváltás, s 1919 óta több is. A bányászat történe­tének napjai a letűnt rendszer kegyetlenségéről vallanak. A megalkudni nem tudó bá- nyászság harcot vívott ellene, legjobb fiai vérüket, életüket adták az igazságosabb, boldo­gabb élet megteremtéséért, a máért. Ma a munkások rendszere az első helyre állította a bá­nyaipart, megbecsüli és meg­becsülte eddig is a föld mé­lyének dolgozóit. Nem fukar­kodott a kitüntetésekkel, a hű­ségjutalommal, szociális jut­tatásokkal, lakásépítéssel, tá­mogatással. Erkölcsileg meg­becsülte, anyagilag megfelelő életkörülmények közé juttatta a bányászokat, akiket a múlt­ban a legrosszabbul fizettek, a legelnyomottabb rétege volt a munkásosztálynak. Megyénk bányászhagyomá­nyai gazdagok. Tatabánya, Oroszlány és Dorog üzemei nagy széncsaták emlékét őr­zik. A felszabadulás utáni első élmunkások és a mai szocialis­ta brigádok egyek abban, hogy többet vállaltak és vál­lalnak a szorosan vett felada­taiknál. Ezt a hagyományt tükrbzi a párt XI. kongresszu­sa és hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója tiszteletére kezdeményezett verseny is, amelyben úttörő szerepet vál­lalt Tatabánya. A felajánlá­soknak mindenütt eleget tesz­nek. Nem csupán több szenet adnak, de a tervezettnél gaz­daságosabban igyekeznek a felszínre szállítani, a gépeket jól kihasználni. Az elmúlt néhány évben ai szénbányászat helyét és szere­pét az energia-hordozók kö­zött nem tisztázták kellően, s ez megtorpanást okozott me­gyénk bányászatának fejlődé­sében is. A bányaipar szere­pét azonban a helyére tette a Minisztertanács határozata, amely úgy ítélte meg, hogy fejleszteni kell a szénbányá­szatot. A határozat kiemelten foglalkozik Tatabánya és kör­nyéke szénelőfordulásaival, problémáinak távlati megoldá­sával. Az a munka; amelyet me­gyénk bányászatának ve­zetői végeztek a szénbányá­szat szükséges fejlesztéséért azzal, hogy új szénmezőket tártak fel és gazdaságos bá­nyanyitások lehetőségének az alapját teremtették meg — nem volt hiábavaló. A Mi­nisztertanács határozatának minden pontja a bányamunka megbecsüléséről tanúskodik. Kitér az életkörülmények alakulására, a biztos jövőről szól a fejlesztésekkel, a szak- képzettség növelését szorgal­mazza, a fiatalokat hívja a bá­nyászathoz, bányászlakások építését határozta el, s a hű­ségjutalom módosítását, a je­lenlegi helyzethez igazítását. Megyénk bányászatának táv­lati jövője egyre pozitívabban bontakozik ki ma még a ter­vekben, de már a gyakorlat­ban is, az előkészítésekben. Jó szerencsét! — hangzik el naponta a bányákban évszá­zadok óta. Jó szerencsét! — kí­ván a munkához a vezető a bányásznak és viszont, a szén mellett dolgozó a mérnöknek, az aknásznak. Jó szerencsét! — köszöntik megyénk dolgozói is az ünnepen, a XXIV. bá­nyásznapon Tatabánya, Orosz­lány, Dorog bányáinak dolgo­zóit. Jó szerencsét! — a ter­melésben és mindennapi éle­tükben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom