Dolgozók Lapja, 1974. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

■?. f . V.V.-: ■ :!k IRODALOM, ■KÉPZŐMŰVÉSZET, A DOLGOZÓK LAPJA VASÁRNAPI MELLÉKLETE KÖNYVHETI VENDÉGJÁRÁS A könyvhétre már néhány éve hivatalosak a szomszédos szocialista országokból a ma­gyar írók és költők, de bemu­tatkozásukra — önálló költői est keretében — csak az idén került első ízben sor. Családias est volt, a Fészek­klub fészekméretű termében, szinte csak szakmabeliek, s néhány nagyon is érdeklődő diák számára. Mindenesetre reményt keltő, folytatást ígérő: ezen a nyomon kell elindul­nunk, hogy közismertté válja­nak határokon túli költőink, hogy a hazai irodalmi köztu­dat befogadja, ismerje, és el­ismerje őket. Mert amint az estet megnyitó és a vendég­költőket üdvözlő Nagy László mondta: „Testvéreink ők az anyanyelv édes és olykor ke­serves köteléke szerint is”, a Dunánál élő népek sorsközös- .ségép és szocialista egységén, népi és irodalmi összetartó^ zásán túl. Emellett ezeket a költőket a magyar irodalomba kapcsolja a nyelv, a benne tükröződő gondolkodásmód, él­mény és hagyomány. Amit pe­dig a költő mond, mások he­lyett mondja, közösségének ér­zelmeit önti szóba, formába, mindazok helyett, akiknek az efajta kitejezés lehetősége nem adatott meg. A vendég­ségbe érkezettek versein ke­resztül tehát a hazájukban élő magyar anyanyelvű népcsoport egész érzésvilága • szólt hoz­zánk, annak sokszínű gazdag­sága, túszt n maguk a költők is különböző korú, eredetű, más-más családi és művelő­dési hagyományt hordozó em­berek. Érthető, hogy kíváncsisá­gunk rögtön azt kutatja, mi­A Bach-napok a rendszere­sen ismétlődő ünnepi játékok közé tartozik a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Ha­gyománya azokba az időkbe nyúlik vissza, amikor Bachot valójában meg föl kellett fe­dezni. Ma másról van szó. A rendezők Bach lenyűgöző ze­néjét es az abban „rejtjelzett” humanista üzenetet a szó leg­szorosabb értelmében köz­kinccsé akarják tenni. A Bach- napokat négyévenként rende­zik meg Lipcsében, a Bach- kultusz fővárosában. lyen életérzést, gondolati és érzelmi tartalmat fejeznek ! i verseik, formaviláguk, milyen örökséget őriz, vagy merre tör előre, milyen hazai irány­zattal rokoníthatók és hol tar­tanak színvonal tekintetében, várható-e körükből új, ki­emelkedő tehetség, vagy együttesen, összefogózva vál­nak-e a kor krónikásaivá? Sokféle a kérdés, s az évti­zedek mozgásait figyelő iro­dalomtörténet írás feladata a válasz. Beszámolóm célja csu­pán egyetlen est néhány ver­séből adódó impressziók köz­lése: az idei könyvhétre érke­zettek néhány kiválasztott mű­véből alakult benyomás. Mi­lyennek láttuk őket ezen az estén? Pontosabban: jórészt a fia­talokat. Mert néhány kivétel­től eltekintve, egy egészen új „költői hullám” csapott át ha­tárainkon, az a.nemzedék, me­lyet még az irodalom ismerői is alig tartanak számon. Leg­inkább a csehszlovákiaiaknál volt szembetűnő az ifjúság túl­súlya, ötük közül egyedül Emil Lucas Boleslav képvi­selte az idősebb generációt, s ő is programon kívül érke­zett, elsősorban műfordítóként, mert saját verseit szlovákul írja. (Ö különben is sajátos jelenség a szlovák irodalom­ban: 150 magyar költő fordí­tója, Ady rajongója, s az antik latinoké). Mellette a fiatalok inkább a népdal hangjait hoz­ták, azt az egységesen jellem­ző hangot, mely mind a négy ország magyar költőinél jelen Telemann-tagozata a magde- burgi Telemann-napokat. Nemcsak a nagy mesterek iránti hódolatból, hanem hogy az ifjú muzsikus nemzedék előadómüvészetét magas kö­vetelményekkel serkentse, rendezi a Német Demokratikus Köztársaság a két rendszere­sen ismétlődő nemzetközi ze­nei versenyt, a Johann Se­bastian Bach-versenyt Lipcsé­ben (négyévenként) és a Ro­bert Sch umann - versenyt Zwickauban. van: a táj, a falu, a népszo­kások ábrázolása, vagy a nosztalgikus vágy mindezek után, a városba szakadtak honvágya és a gépi civilizá­ció betörésének élménye; utóbbi kinél-kinél más módon: van, aki örvendve látja ben­ne a felemelkedés útját, van aki riadtan fogadja, féltve a szeretett táj otthonosságát, az emberi érzelmekét. A XX. szá­zad emberének szorongása a népköltészet nyelvén kifejez­ve sokukra jellemző. Ez az érzés leginkább, s legsikere­sebben az ukrajnai Kovács Vilmosnál szólalt meg. A jugoszláviaiaknál mindez az avantgarde, s az expresz- •szionizmus formavilágában je­lenik meg, mint a kassáki iskola csak náluk lelt volna folytatókra, hogy ott kitelje­sedve fejlődjék a palánta, mely hazai égöv alatt nemigen tudott virulni. A szomszédos magyar iro­dalmak közül érthető módon az erdélyi a legfejlettebb, a legizmosabb: négy, évszázados önálló kultúrára tekinthetnek vissza, s a hagyomány nem­csak öntudat és önállóság biz­tonságát adja, hanem olyan tartalmi-formai gyökereket is, amelyekből szervesen nőnek ki az új hajtások. Talán ezért mélyebb náluk a nemzedékek összetartozása is — arányo­sabb volt most is az évjáratok képviselete: öt idősebb, két középkorú és hét fiatal felvo­nulása —; és a különböző él­mény- és formavilágú költői sereg is olyan egységet ad, mint ahogy a szivárvány ár­nyalatai sem bonthatók széj­jel. A népi élményvilág, a táj- és természetközelség szinte mindenkire jellemző; de olyan pompázó sokféleségben, ahogy a népi szőttesek mintáiban kapcsolódnak, össze a motívu­mok. A költői est pedig a megis­merés indításának kitűnő al­kalma volt, mert ízelítőt adott, kíváncsiságot ébresztett; aki­től megragadó verset hallot­tunk, annak kötetét is kézbe­vesszük. Bozóky Éra Muzsikusok kultusza Komputer doktor.,. Hallásvizsgálatokat végez, feltárja az agykéregben lezaj­ló jelenségeket a Varsói Mű­szaki Egyetem Számítógép In­tézetében szerkesztett tera- peutikus komputer. S mindez csupán néhány művelet azok közül, amelyekre ez a külön­leges számítógép képes ... Lengyelország különböző klinikáin és kutatóintézetei­ben, valamint Csehszlovákiá­ban és a Szovjetunióban már 39 ilyen típusú berendezés műkjidik. A komputer prog­ramjai, amelyeket a lengyel orvostudomány szakemberei mutattak be a marseillei kli­nikai neurofiziológiai kong­resszuson, kivívták a külföldi tudósok érdeklődését és elis­merését. A gép újabb verziói tovább tökéletesítették és gazdagítot­ták a komputer „tudását”. Az integrált áramkörös legújabb típusnak, az ANOPS 100-nak saját memóriaegysége van, s több perifériaberendezés — lyukszalagolvasó, gyorsnyom­tató, lyukasztó, mágneses re­gisztráló stb. kapcsolható hoz­zá. A budapesti Faszobrász Ktsz tíz kirendeltségében 120 fa­szobrász dolgozik. Az eddig készült alkotásaikhoz tartozik a Szovjet Kultúra Házának fadíszítése, valamint a Nemzeti Galéria kapujának elkészítése. Képünkön: Gudricza István barokk tükröt farag (MTI Fotó — Balaton József felv, — KS) i) nyamoH Poroszországba uezetneb Egy kis érettségi-történelem Az érettségi történelmének „nyomai” Németországba, pon­tosabban a XVIII. századi Po­roszországba vezetnek. Amint kiláboltak a 30 éves háború pusztításaiból, lassan javult az élet, éledezett a tudományos munka. Az egyetemre törek­vők száma feszegetni kezdte a középkorból fennmaradt szű­kös kereteket. Sok jobbágy- és kézművescsalád fia is errefe­lé kereste a fölemelkedés út­ját. Az uralkodó körök gátol­ni kívánták ezt a folyamatot: jelszóvá vált a selectus ing?- niorium, a tehetségek kivá­lasztása. Ilyen körülmények után adták ki II. Frigyes Vil­mos király iskolai főtanácso­sának 1788. december 23-i edic- tumát az érettségi vizsgálat bevezetéséről. A magyar iskolák történe­tében még inkább ellentmon­dásos az érettségi vizsgák be­vezetése. Magyarországon az érettségi vizsgálatot az 1850- ben rendeleti úton életbe lép­tetett Organisationsentwurf — az osztrák császárság közokta­tásügyének megreformálására készített tervezet — tette kö­telezővé. Az érettségiről függelékül közölt megjegyzések egyebek között már akkor felvetik azt a ma is eleven kérdést: nem az egyetemnek kellene-e a be­bocsátást kérő hallgatókat megvizsgálnia. Fő ellenveté­sük „a gimnáziumok — mint­hogy az évek során át ismer­ték a tanulók eddigi teljesít­ményeit, valamennyi tantárgy­ban —- már bizonyos előzetes ítéletet visznek a vizsgára”, ami könnyebbé és biztosabbá teszi azt. Foglalkoznak azzal a most is időszerű problémával: „Nem fajul-e az érettségi puszta emlékezeti teljesít­ménnyé, és nem válik-e mint­egy felső határrá az iskola munkájában”. „Az erény az igaz boldogság eszköze s alapja” — ez volt a címe az 1852-ben írt magyar érettségi tételnek. A szabad­ságharc leverését követő év­tizedekben a magyar tételek­ben tükröződik az egész okta­tómunka színtelensége, bizony­talansága. Figyeljük a további tételcímeket: — Életünk leg­biztosabb vezércsillaga a be­csületesség. — Vallásos mű­veltségre törekedjél! — Mi hasznára van az embernek, hogy a jövő nincs feltárva előtte?' — Az öngyilkosságot mentegetni nem lehet! — Mi volt a magyarnak Mária Te­rézia? Az érettségi előtörténete ha­zánkban az 1883. évi XXX. törvénycikkel bezárul. Addig — több mint három évtizeden át — iskoláink hallgatólago­san továbbra is az Entwurfot, illetve a nyomában kialakult gyakorlatot vették alapul, de olyanok is akadtak, amelyek később is nyíltan az osztrák szabálykönyv alapjára helyez­kedtek. Az első magyar érett­ségi utasítás 1884-ben jelent meg. Száz-százhúsz esztendős tör­ténete alatt sok szó esett az érettségiről. Flaubert, a fran­ciák nagy írója — aki ifjúko­rától szenvedélyes dühvei gyűjtötte a közhelyeket, ame­lyekben az emberi butaság jellegzetes megnyilvánulásait látta — gyűjteményében, a Közhelyek Szótárában az érettségi címszó alatt ezt írja: érettségi = szidni szokták.. Év­tizedekig az volt a kérdés az érettségi. körül: ki jut el ódáig? Harminckét esztendő­vel ezelőtt, az 1937—38-as tan­év végén pontosan 10 859 ma­gyar diák számára állítottak ki érettségi bizonyítványt. Kö­zöttük alig néhány száz mun­kás-paraszt fiatalnak.. Az idén már az 52 ezret ostro­molta a maturáló diákok szá­ma — s ebben nem szerepel a csaknem 20 000 esti és levelező tagozatokon tanuló felnőtt diáksereg. Vihar Béla: Köszöntés egy gyümölcsfához Lombhajad koszorúját a szerelem sugártejével öntözi sugárkorsajából a Hold. A fuvallatban megremegsz, miként a zászlók selymes fodra. Így állsz egy esti kert közepén tétován, vágyakozóan, j karcsú gyümölcsfa, elvarázsolt, néma királyleány. Látom, most lassan kitárod köntösöd, Ugyanakkor Köthen és Greifswald is rendez Bach- ünnepet. mégpedig minden évben. Weimar és Eisenach úgyszintén, mert hiszen ezek a városok igen közel érzik ma­gukat a mesterhez. A legkö­zelebbi nemzetközi Bach-ün- nep azonban a lipcsei lesz 1975 szeptemberében, a zeneszerző halálának 225. évfordulóján. Ebből az alkalomból kerül so” a Bach-szakértők konferenciá­jára és Bach-k’állítást is ren­deznek Az évente megismétlődő halle! Händel Ünnepi Játékok immár nemzetközi érdeklő­déssel számolhatnak. A Hän- del-reneszánsz innen, a zene­szerző szilíővárcsából indult el •az 1952-ben első alkalommal megrendezett zenei napokon —, hogy meghódítsa a Német Demokratikus Köztársaságot és áttörje határait. Azóta egy- re-másra feltűnnek Händel eddig ritkábban előadott ope­rái az NDK és a világ színpa­dain. Nagyobb időközökben rendezi Magdeburg és a Mű­vész Szövetség (Kulturbund) ,Az idő ábrázolása' (Barcsai Tibor grafikája.) amelyet az alkonyat suhanó orsója szőtt árnyakból, csendből, majd bimbód kék tüzét, e halvány gyertyalángot magasba emeled, s jellel válaszolnak reá az égi körben virrasztó örök csillagok. Kiss Dénes: DaifSfth föl ti 1. Tüdőmben gyárfüst szőlőbilingje Vár tisztások Csillámló csöndje Szívem dombjára kifekszem folyóim kanyar-mosolyáhoZ Vigyázok nehogy leheletemtöl fuldokoljanak virágok 2. A fákhoz járnék én Járnék hozzájuk iskolába szelíd madárkatedrák alá Darab föld vagyok hegyek' és dombok kölyke ki hogyha moccan az egészet hordaná

Next

/
Oldalképek
Tartalom